Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-10 / 309. szám
1980. november 10., hétfő Dunántúlt napló 3 Szentlőrinc! mozaik... 1A hatodik baranyai város? A z éthordó bepárásodott. Reiter Józsefné az emeletes ház sarkából kialakított Gyöngyvirág kisvendéglőből viszi haza az ebédet: itt laknak átellenben. — Sajnos, a harmadikon — mondja némi egykedvűséggel. - Nem is ismerek itt sok embert, azt sem tudom, kik laknak a másik lépcsőházban. Közel negyedszázada szentlőrinci: a pusztáról költöztek be annak idején. Férje — ő is cseléd volt, négy gyereket nevelt fel, s most, hogy betöltötte a 73-at, már jó a vendéglői ebéd is. Persze, még kitűnően is főznek. — Szentlőrinc sokat változott? — Hajaj —, s legyint hozzá. — Már néha úgy vagyok, hogy ki sem ismerem magam. Úgy néz ki, város lesz ez is. o Dr. Hortobágyi Ferenc, a tanács elnöke némi bizonytalansággal a hangjában beszélt a beruházásokról, a fenntartási költségekről, a községi jövőről. A nagyközség hihetetlen fejlődési ütemről árulkodik. Három éve 5000, ma 6100 lakója van. A 6-os útról a nagyközség felé közelítve az újtelep házsorai hirdetik: Szentlőrinc Pécs alvó városa, kertvárosa, hovatovább 16 kilométerre lévő peremkerülete. A MÉV-lakótelep ponelházai — merész kék színeikkel — városias külsőt adnak, előterükben új általános iskola, közvetlen mellettük — most épül — ABC és a kisvendéglő. A földszinti soron üzletek portálja. Mintha nem is községben járna az ember. A hatvanas évek elején még alig 2000 lakójo volt Szentlő- rincnek. — Százhúsz lakást adnak át az idén decemberben — mondja Hortobágyi Ferenc —, de jövő őszig pontosan 300-af. Mindegyik az uránbánya munkáslakása. Ez háromszáz új családot is jelent, dolgozni vágyó feleségeket, bölcsődét, óvodát és iskölát követelő gyerekeket. Feltételezem: oz új családokkal új világ is költözik a nagyközségbe, új szokásokkal, új - és talán a korábbinál magasabb — igényekkel. Ebben a községben elmondhatják: az V. ötéves terv elképzeléseit sikerült maradéktalanul megvalósítani, sőt, többet is annál. Új iskolai férőhelyek épültek, új óvodát avattak. A község 18,3 kilométer hosszú belső úthálózata — 58 utca — szilárd burkolatú, ma mindenhova el lehet jutni gépkocsival. A közművesítés eredménye: 8 kilométer hosszú szennyvízcsatorna épült. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, megyei tanácstag: — Úgy érzem, hogy Szentlőrinc megkülönböztetett figyelmet érdemel, s ezért a nagyközségek sorában kiemelten is kezelik. Szép eredményeket értek el a község vezetői eddig is, de úgy vélem az elkövetkező esztendők még gazdagabbak lesznek... 1235-ben II, Endre király Bertalan pécsi püspöknek szóló adománylevelében olvashatjuk Cseri László felvétele először az „Okar-szentlőrinci keresztesek birtokára” utaló kitételt, s a pápai tizedlajstrom- ban 1332-ben S. Laurencius néven szerepel a település. Fontos út vezetett erre Pécstől nyugat felé. Ma a személygépkocsi kényelmes tempóban 10 perc alatt a megyeszékhelyre visz az újtelep sarkától. A vasúti közlekedés kiváló: 23 vonatpár (!) visz Pécsre és vissza, Alig húsz perc olatt. (Meszesről sem lehet hamarabb a főpályaudvarra érni.) Mindezt érzik az emberek is: egyre többen választják Szentlőrincet lakóhelyül. o A helyi költségvetési üzem tervező részlegében beszélgetünk: Heinemann Istvánná osztályvezető és Pelényi Margit építész tervező is Pécsről járnak ki. Feltételezem, szeretik a munkahelyüket, s o községet is. — Főleg a község tervezői igényét elégíti ki ez a kis iroda — mondja Heinemanné —, de a környező községek tanácsaitól is hozzánk fordulnak. Az idén 3 millió forint értékű tervezői munkát végeztünk el, 28 tervezői megbízásnak tettünk eleget. Egy igazán szép program kerül az asztalra, pauszpapíron. Pelényi Margit készítette. Hivatalos nevén: korszerű csoportos családiház-program, magánerős téma. Ahogy itt mondják: átriumos lakótelep. — Eretnekség ilyet tervezni ma — kockáztatom meg. — Lehet — mondja a tervezőnő —, de közel sem drágább dolog, mint mondjuk a 6-os menti házsorok. És meghittebb, otthonosabb, mint bármi más. összesen 16 lakásról van szó. A lakások hasznos alapterülete: 112 négyzetméter, hozzávetőlegesen ennyi a belső udvarok területe is. o Kovács Ferenc négy éve döntött úgy, hogy eladja pécsi házát és Szentlőrincre költözik. Vett 340 négyszögölt 50 000- ért. — Magam is tervező vagyok, s úgy gondoltam, hogy azt oz otthont, amit úgy álmaimban elképzeltem, itt építhetem meg. — Sikerült? — Úgy érzem, igen. De mindjárt hozzá is teszi: sok még a gond. Napirenden a vízhiány, s a község ellátása sem a legjobb. Igaz, még pécsi szemmel néz. o — Mit hozhatnak a következő évek? A község tanácsának elnöke : — A vízellátás javítása alapvető és legsürgősebb feladatunk. Újabb két kutat kell fúrni 1981—82-re, s feltétlenül szükségünk van egy akkora víztározóra, amelybe a község egynapi vízkészlete elfér. Szükség van egy nyolc rendelés orvosházra, 1981-ben be kell állítani a három körzeti orvost. Új, 60 férőhelyes bölcsőde, iskolabővítés, új könyvtár — és majdan — egy korszerűbb művelődési ház is kellene. Jövő év május 1-én avatják majd az új ABC-t, szükséges a szenny- viztelep-építés. Fejleszteni kell a bolthálózatot, javítani az alapellátást, a szakellátást. Az öregek napközi otthonának 40 férőheyes bővítését tervezik, és természetesen mind több és több lakást szeretnének. További útkorszerűsítés, a villanyháló. zat javítása várat magára ... — Nézze — mondja Hortobágyi Ferenc —, községünk ma a városiasodás korát éli. Van középiskolánk, három általános iskolánk, az állami gazdaság megyehatáron túl is jól ismert, jól gazdálkodik a termelőszövetkezet, jól gazdálkodnak ipari üzemeink is. Ez a városiasodás a szentlőrinciek nyelvén azt jelenti: aki úgy döntött, hogy itt akar élni, ne csalódjon. Kozma Ferenc Hova tartozzanak a szakmunkástanulók? % A KISZ es a munkásfiatalok A jó tanulókkal könnyebb. A pedagógus mindig számíthat rájuk, a feladatot megoldják, ha eredményeiket bizonyítani kell, az sem kerül különösebb erőfeszítésbe. Nem így a gyengébbek: több segítségre szorulnak, s ha a pedagógus látja is már a többletmunka gyümölcseit érni, a tanfelügyelő előtt mégsem az utóbbiaktól várja, hogy jelentkezzenek egy- egy feladat megoldására. Kis létszámú alapszervezetek Ezt a „tanmesét" a megyei KISZ-bizottságon hallottam Gyulai Sándortól. A KISZ és a munkásfiatalok kapcsolatáról, az utóbbiak körében végzett szervezőmunka eredményeiről beszélgettünk, s a bevezetőben elmesélt példa korántsem volt véletlen. A megyei KISZ-bizottságnak ugyanis — véli Gyulai Sándor — nagyobb figyelmet kell fordítania a kis létszámú KISZ- alapszervezetekre, mert az érős, nagy szervezeteknél könnyebb eredményes munkát végezni. Ez azonban csak az egyik ok. A másik: az utóbbi másfél évben a megyében 55 új KISZ-alapszervezet alakult, közöttük jó néhány kisebb. Ez nem egyszerűen a statisztika nyelvén bizonyítja, hogy egyre több munkásfiataltagja van a KISZ-nek, hanem egyúttal minőségi előrelépést is jelez: ha az ifjúsági szervezet képes vonzó programokkal, feladatokkal a fiatalok elé állni, ezzel a politikai-világnézeti nevelés kereteit is megteremti. Ügy is fogalmazhatnánk: egyre kevesebb a KISZ számára „elveszett" fiatalok száma. Ha a KISZ-nek a munkás- fiatalok körében végzett szervezőmunkájáról esik szó, akkor az e munka eredményességét befolyásoló néhány objektív akadályt is meg kell említeni. Nagyon nehéz például KISZ-alapszervezetet létrehozni a kis létszámú üzemekben, üzemegységekben, ott, ahol nagy a területi szétszórtság, ahol változó a munkarend vagy ott, ahol nem működik pártalapszervezet, s ezért nincsen aki segítse, patronálja a KISZ-fiatalokat. A megoldás a kis létszámú alapszervezetek megalakítása, s ezekre kell fokozottan figyelnie a megyei KISZ-bi- zottságnak. Ahol jobbak a feltételek Más esetben hiába van nagyon sok fiatal egy helyen, ebből még zökkenő- mentes KISZ-élet nem feltétlenül következik. Példának a III. éves szakmunkástanulókra gondolunk. Az első osztályban előkészítik őket a KISZ- tagságra, év végén van a felvétel, így lényegében csak két éven keresztül tagjai az ifjúsági szervezetnek. Ha . . . A harmadik évben ugyanis — amikor már jószerével többet vannak a munkahelyen, mint az iskolában — nehéz eldönteni, melyik KISZ-szervezethez tartozzanak, az iskolaihoz vagy a munkahelyihez. „Oda tartozzon — mert ez az ideális —, ahol jobbak a feltételek — hallottuk a megyei KISZ-bizottságon -, ahol szívesebben KISZ-tag a szakmunkástanuló.” Mindezek a gondok ellenére is az utóbbi másfél évben mintegy 10 százalékkal emelkedett a megyében a munkásfiatalok szervezettsége úgy, hogy közben a korosztályhoz tartozók száma csökkent. Ez azt takarja, hogy vonzóbb lett a KISZ. Hogyan? Nem egyszerűen a fiatalokra figyel, hanem tekintettel -van arra, hogy a fiatalok is rétegződnek, másrészt arra, hogy a KISZ-korosztályon belül is vannak tizenévesek és harminc felé ballagók. Mindkét szempont a differenciált igények kielégítésének a szükségességére hívja fel a figyelmet. S erre vannak is példák. Például a megyei KISZ-bizottság szervezte a legutóbbi Edda-koncertet, nyilván a tizenéveseknek, lényegesen olcsóbb belépődíjak mellett, mint egy másik koncerté. „Ha Baranyában a Piramis-klubnak 40 000 tagja van, a szervezett KlSZ-fiata- lok száma 35 000, akkor nekünk — hallottuk Gyulai Sándortól, aki a megyei KISZ-bi- zottságon az ifjúmunkásfelelős — erre figyelemmel kell lennünk, s programot kínálunk a tizenéveseknek." Igazodás a kor igényeihez Nyilván más az igényük a „javakorabeli" huszonéveseknek, különösen azoknak, akiknek már családja van. A megyei KISZ-bizottság mellett működik egy olyan munkabizottság, amely a fiatalok lakásgondjaival foglalkozik, s az a célja, hogy könnyebben és olcsóbban juttassa otthonhoz a feltételeknek megfelelő KlSZ-tago- kat. Nyilván ez is növeli az ifjúsági szervezet vonzerejét. Szemléletformálás és érdekvédelem — ugyancsak a KISZ legfontosabb feladatai közé sorolandók. A megyei KISZ-bizottság elé terjesztett jelentésben, amelyik a munkásfiatalok szervezettségét tárgyalta, arról is szó volt, hogy az érdekvédelmi munkán még kell javítani, helyesebben sok fiatal nincsen tisztában a KISZ jogosítványával. Ezzel kapcsolatban hallottuk: a gondok megelőzése a cél, azaz olyankor segíteni, amikor a probléma tulajdonképpen „még nem érett". Ez pedig azt is feltételezi, hogy több képzett, felkészült ifjúsági vezetőre van szükség. A szemléletformálásról pedig csak ennyit: nem olyan munkás KlSZ-fia- talokra van szükség, akik minden rendezvényen ott ülnek, de csak azért, hogy lássák a megjelentek között, hanem olyanokra, akiknek emberi arculata, tevékenysége általában is magasra értékelhető. M. A.
