Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-06 / 306. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 306. szám 1980. november 6., csütörtök Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján ■■ Ünnepi megemlékezés Pécsett tóinkat a jelenlegi nem köny- nyű körülmények között. A beszéd további részében Helmut Schmidt az NSZK kancellára A Bundesrat szerdán a két kormánypárt többségi szavazatával a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjává választotta Helmut Schmidtet. A leadott 490 érvényes szavazat közül 266 esett a szociáldemokrata politikusra, 222-en szavaztak ellene, míg két képviselő tartózkodott. Kitüntetések a Baranya megyei Pártbizottságon Tegnap délután Pécsett, a Baranya megyei Pártbizottságon november 7-e alkalmából ünnepséget rendeztek és kitüntetéseket adtak át. Képünkön: Jäger Bálint átveszi a kormánykitüntetést Lukács Jánostól, a pártbizottság első titkárától. (Tudósítás a 2. oldalon.) Republikánus győzelem az elnökválasztáson Reagant választatták az Amerikai Egyesült Államok elnökének A szavazás eredménye Carter és az általa vezetett kormány iránti bizalmatlanság kifejezése Z súfolásig megtelt tegnap délután 4 órakor Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagy előadóterme, ahol az MSZMP Pécs városi Bizottsága és a felsőoktatási intézmény párt- szervezete rendezésében tartották meg a megye november 7-ét köszöntő ünnepi megemfékezéséb Az elnökségben helyet foglalt Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke. Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, illetve Czente Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Pauka Imre, a főiskola főigazgatója köszöntötte a meghivott vendégeket, a megye és a város politikai, állami, társadalmi szerveinek vezetőit, a fegyveres testületek képviselőit. Az ünnepségen Medveczfcy Anialné országgyűlési képviselő. főiskolai docens mondott ünnepi beszédet. Egyebek között ezt mondta: — John Read írta meg a forradalmi napok történetét, a „Tíz nap, amely megrengette a világot" című művében, amely az emberiség első nagy és győzelmes szocialista forradalmának állít maradandó emléket. November 7-én éjszaka egy röplapot talált az utcán, amelyben ez állt: „Az ideiglenes kormány megbukott. Az államhatalom átment a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetje szervének, a Katonai Tanácsnak a kezébe, amely a petrográdi proletariátus és helyőrség harcát irányítja. Azok a célok, amelyekért a nép küzdött — a demokratikus béke azonnali felajánlása, a nagybirtok megszűntetése, az ipar munkásellenőrzése, egy szovjetkormány megalakítása — most megvalósulnak.” — Az elmúlt 63 év eredményei alapján világszerte megnőtt az érdeklődés a szovjet nép iránt, amely megfeszített, áldozatos munkával, céltudatosan alakítja jövőjét és földünk egyik legfejlettebb államát teremtette meg. — A szocialista forradalom győzelme után tervszerűen fejlődött a tudomány és a technika is. A szovjet hatalom éveiben hatalmas eredményű tudományos kutatásokat végeztek és nagyarányúvá vált a szakemberképzés is. A világ kutatóinak egynegyede a Szovjetunióben dolgozik. A szovjet tudomány eredményeit olyan világra szóló események is bizonyítják, mint a szputnyik, az első embert szállító űrhajó és az azóta a világűr kutatásában elért eredmények. — A magyar munkásmozgalom reagált először forradalmi tettekkel: 1919-ben létrejött a Tanácsköztársaság, 133 napig nagyszerű példáját mutatva a magyar proletariátus erejének és élniakarásának. A Tanácsköztársaságot leverték, de a marxi—lenini eszmék alapján harcolt az illegalitásban a Kommunisták Magyarországi Pártja. Sokan haltak mártírhalált a fehérterror idején és később, a nehéz években. Beszélt c szónok Magyarország felszabadulásának történelmi jelentőségéről is, majd így folytatta: — Szabad életünk 35 esztendeje alatt a társadalmi, gazdasági, kulturális átalakulás forradalmi volt, a hatalom a dolgozó nép kezébe került, a fejlett szocializmus építésén fáradozunk. Küzdelmes, áldozatokat is követelő munkánk eredményeként kialakultak és megerősödtek a szocialista társadalmi viszonyok városokban és falvakban egyaránt. A magyar nép emberhez méltóan él, dolgozik, alkot. Minden eredményünket a lenini október útját járva, népünk nemzeti egységét kovácsolva, alkotó energiáit a szocializmus építésére összpontosítva értük el. A továbbiakban is erre alapozva oldhatjuk meg feladaMedveczky Antalné a nemzetközi helyzettel foglalkozott, s kiemelte, hogy korunk legfontosabb parancsolata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik első jelszava: a béke. ünnepi megemlékezését így folytatta: — Az ünnep számvetésre is kötelez bennünket. Ebben az évben több fontos politikai esemény volt, ahol értékeltük az elmúlt időszak munkáját, eredményeket, gondokat — és kitűztük a következő időszak céljait és feladatait. A legfontosabb belpolitikai esemény az MSZMP XII. kongresszusa volt. A Pécs városi és a Baranya megyei pártértekezleteken elmondhattuk, hogy megyénk és városunk az elmúlt öt évben dinamikus fejlődésen ment keresztül. A megnövekedett lehetőségekkel élni tudtunk; tervszerű, tudatos munka eredményeként Baranya társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete tovább fejlődött; teljesítettük a fejlett szocialista társadalom építésében kitűzött céljainkat. Beszédét így fejezte be: — Október nagy ünnepén a magyar kommunisták, a szocializmus építésén dolgozó magyar nép nevében tisztelettel emlékezünk a szovjet forradalmárokra, akik 1917-ben vezették és győzelemre vitték a forradalom ügyét. — Köszöntjük a testvéri szocialista országokat, akikkel együtt küzdünk. Köszöntjük mindazokat a kommunista pártokat, haladó embereket, akik ma még az elnyomás, a kapitalizmus viszonyai között folytatják az 1917-ben megkezdett harcot. Szívből kívánunk erőt és kitartást mindazoknak, akik ma és holnap, itthon munkájukkal, emberségükkel, öntudatos helytállásukkal napról napra valósítják meg a jövőt, a szocializmust. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés az ünnepi műsorral ért véget. M. A. Ronald Reagant, a Republikánus Párt jelöltjét választották kedden az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. Reagan az amerikai államok nagy részében elsöprő vereséget mért Jimmy Carterre. Carter elnök kedden este, omikor a szavazatok húsz százalékának megszámlálása után világossá vált hogy a volt kaliforniai kormányzó megszerezte a megválasztásához szükséges elektort szavazatokat táviratban üdvö- vözölte ellenfelét s ígéretet tett arra, hogy a Fehér Házból való kiköltözéséig hátralévő hetekben segitséget nyújt az új republikánus kormányzatnak a hatalom átvételében. * Ronald Wilson Reagan volt kaliforniai kormányzó, a Republikánus Párt elnökjelöltje a keddi választásokon megszerezte választóinak mandátumát ahhoz, hogy a következő négy évben a Fehér Házból irányítsa a tőkés világ vezető hatalmának bel- és külpolitikáját. Reagan győzelme mindenekelőtt a Jimmy Carter és az általa vezetett demokrata párti kormány elleni bizalmatlanság kifejezése. A demokraták az elnök segélyfelhívásai ellenére tömegesen vonták meg támogatásukat attól a kormányzattól,- cmely a négy évvel ezelőtti ígéreteit feledve, súlyos gazdasági és szociális qondokkal terhelte meg őket, miközben külpolitikai tűkanyarai a nemzetközi feszültség kiéleződését idézték elő. A négy esztendő, amelyet Carter a Fehér Házban töltött, a kelet-nyugati kapcsolatrend. szer tudatos sorvasztásának, a moszkvai olimpia sikertelen bojkottjának, a mondvacsinált afganisztáni és kubai „válságoknak" az időszakaként kerül a politikai évkönyvekbe. Az utóbbiak arról is megemlékeznek majd. hogy Corter volt az az amerikai elnök, aki aláírta a SALT—2 szerződést, de megakadályozta annak hatályba lépését, aki tető alá hozta a Camp David-i meqállapodást, de különutos politikájával lehetetlenné tette a közel-keleti általános rendezését. Az amerikai választók kedden méltóképpen „honorálták" Carter teljesítményét. Kilencvenkét éve először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő demokrata párti elnököt nem válpsztottak meg újro. Ronald Reagan, aki hamarosan betölti hetvenedik életévét. igen változatos karrier csúcsára érve költözhet be a Fehér Házba. Hollywoodi filmszínész, mojd rádióriporter volt. Később a General Electric nevű óriás monopólium televíziós show-műsorait vezette. A színészek érdekvédelmi szervezeteiben figyeltek fel politikai készségeire, s 1966-ban a legnépesebb amerikai állam — Kalifornia — kormányzója lett. Az ötvenes években demokrata színekben indult, a hatvanas évek közepére a Republikánus Párt jobbszámyán kötött ki. A választási kampány első felében Reagan harcosan konzervatív platformról követelte az Egyesült Államok katonai erejének nagyarányú növelését, a nukleáris fölény megteremtését a Szovjetunióval szemben. Később a Republikánus Párt politikai elitjéből toborzott tanácsadói segítségével felismerte: ilyen programmal nem nyerheti meg a tömegek támogatását. A kampány hajrájában hangot váltott. Részben visszavonta, részben újrafogalmazta korábbi szélsőséges ko- tonapolitikai kijelentéseit. Mérsékeltebb húrokat pendített meg gazdasági és szociális kérdésekben is. Az utolsó pillanatig fenntartotta viszont azt a tételét, amely szerint a Szovjetunióval 1979-ben megkötött SALT—2 szerződést „újro kell tárgyalni". A kevéssé tájékozott amerikai nagyközönség számára hangzatos érvekkel próbálta bebizonyítani, hogy ez a szerződés, amely három egymást követő omerikai elnök közreműködésével jött létre, s a két nagyhatalom nukleáris erőinek gondosan mérlegelt egyensúlyára épül, „előnytelen” az Egyesült Államok számára. Ronald Reagannal évtizedek óta először kerül kifejezetten- konzervatív nézeteket valló politikus az amerikai kormány élére. Az új amerikai elnök nemzetközi tapasztalatai fogyatékosak. Elődje omatőrként érkezett a nagypolitikába, s sokak szerint így is távozik. Carter januárban előreláthatólag visszatér georgiai mogyorófarmjára. Ronald Reagan és felesége a szavazás eredményének örül