Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-05 / 305. szám
1980. november 5., szerda Dunántúli napló 5 Tízezrek látogatták a rendezvényeket, múzeumokat Véget ért a múzeumi és műemléki hónap Társadalmi összefogással MHSZ-lőtér átadása Szentlőrincen Az idén tizenkilencedik alkalommal rendezte meg a múzeumi és műemléki hónap baranyai eseményeit a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Ebben az évben a műtárgy és műemlék- védelem témaköréhez csoportosították a különböző rerdezvé- nyeket. Az országos programhoz kapcsolódva (Budapest, Székesfehérvár, Miskolc) Pécsen is nyílt a múzeumi restaurátorok munkáját bemutató kiállítás, melyen a pécsi és a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum restaurátorai vettek részt. A kiállítás mellett vetítettek műhelytitokról is száló filmeket, diákat tekinthettek meg az érdeklődök Baranya és Pécs műemlékeiről. A restaurátorok ötszáz általános és középiskolás diáknak tartottak bemutatót. A kiállítást egyébként négyezer- hétszózhatvanöten tekintették meg. A pécsi Úttörőház és nevelőotthon csoportjai többször ellátogattak a Képzőművészeti Restaurátor Műhelybe. De nagy sikert aratott a Kanizsai Dorottya Múzeum „Új szerzemények 1980" című néprajzi kiállítása és a komlói Helytörténeti Múzeumban megtekinthetett „Középkori ötvösművészet” című vándorkiállítás, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum rendezett. Az idén már az előadások is a központi témakörhöz kapcsolódtak, például a népi építészetről vagy a Marcus Aurélius kutatásról szólóak, A múzeumi és műemléki séták is sok érdeklődőt vonzottak. S a tavalyi ormánsági túrához hasonlóan a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatallal közösen ismét megszervezték a baranyai festett templomokat, népi műemlékeket, múzeumokat, tájházakat és várakat -bemutató kirándulásokat. Folytatódott ez idő alatt is az óvónők szakmai továbbképzése. Ugyancsak e hónap alatt vehették át a nyertesek a Baranya megyei helytörténeti pályázat díjait. November 5-én pedig a néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat díjait osztják ki. A tanácsok megalakulása 30. évfordulója tiszteletére a megyei tanácson nyílt kiállítás, Magyarlukafán bemutatták a Néprajzi Műhely legújabb munkáit és átadták a helyreállított műemlék pajtát. Fülep Lajos halálának 10. évfordulója tiszteletére Pécsváradon és Zen- gővórkanyban tartottak megemlékezést és leleplezték Zengővárkonyban Martyn Ferenc Fülep Lajosról készített portrészobrát. Ez a fölsorolás még nem teljes, mert a múzeumi és műemléki hónap alatt egyéb, jelentős eseményre is sor került. A tapasztalatok és a statisztikai adatok gyors összegzése is bizonyítja: a hónap rendezvény- sorozata igen- népszerű volt. Még nem végleges adatok szerint Pécsen hatvanezren tekintették meg a múzeumi kiállításokat. Új műszaki borszabványok Elkészülte Szabványügyi Hi. vatalban a műszaki bőrök minőségére vonatkozó új szabvány, amely az eddigieknél pontosabban és szabatosabban rögzíti a cipők, ruházati termékek, gépszíjak, tömítések, fékbőrök, speciális tömlők gyártásához szükséges alapanyagok fizikai jellemzőit. A szabvány nemcsak a minőségi követelményeket határozza meg, de arra is kiterjed, hogy a megfelelő kikészítési technológiával, például a cserzéssel vagy a vágási műveletekkel minél kevesebb legyen a hulladék és tartósabb, szilárdabb a végtermék. A szabvány tehát közvetlenül kedvezően befolyásolhatja majd a nyersanyag-takarékosságot, amit az utóbbi évek nyersanyaggondjai különösen indokolnak. Az előírások » melyeket a napokban kapnak meg az érdekelt vállalatok, szövetkezetek — január 1-től lépnek életbe. Szentlőrincen végre mindenki számára elérhetővé válik a sportlövészet. Az új MHSZ lőtér csalogatja majd a gyerekeket — mindhárom iskolában jól működik a lövészszakkör —, a fiatalokat és felnőtteket. Az új lőtér rendszeres gyakorlási lehetőséget nyújt, versenyekre is alkalmas, ezáltal a honvédelmi nevelőmunka, a képzési és sportfeladatok végrehajtását is szolgálja. Szentlőrinc jelentős társadalmi összefogással újabb létesítménnyel gyarapodott. Igaz, hivatalosan ma még alig félszá- zan veszik csak hasznát az MHSZ új fedett lőcsarnokos lő- terének, melynek jelentősége inkább az elkövetkező években mérhető le. Lövészeik eddig is A naponta közlekedők a megmondhatói, hogy milyen gyors ütemben fejlődik közúti közlekedésünk. Sajnos, ennek kényszerű velejárója a balesetek számának emelkedése. Nem mindegy, hogy az utóbbi megfékezésére milyen intézkedéseket tesznek. A legmegfelelőbbek kiválasztásához a balesetek okainak, körülményeinek ismerete szükséges, ami rendszeres balesetstatisztikai megfigyelés nélkül elképzelhetetlen. Hazánkban a közúti közlekedési balesetstatisztikai megfigyelés 1961-ben alakult ki és 1976-ig változatlan maradt. Ekkor, négy évvel ezelőtt úttörő megoldásként a számítógépet is segítségül hívták, komputerbe kezdték betáplálni azoknak a balesetstatisztikai adatfélvé. teli lapoknak az információit,, amelyeket a rendőrök a helyszíni szemlék során töltenek ki. 1979. novemberében az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács értekezletén ajánlást fohallattak magukról, dobogós helyezéseket szereztek, járási- megyei és országos versenyeken, pedig a felkészülésükhöz nem volt lőterük, gyakorolni jó- szerint csak a pécsi, kisállomá- si lőtéren tudtak. Érthető a derűlátásuk: ezután másképp lesz. A lövészkiub volt titkára, a megszállott sportlövő, Arató István — most, hogy a klub honvédelmi klubbá szerveződött, a lö. vészszakosztály vezetését vette át — lett motorja a lőtérépités- nek. A klub is évek óta erre tett félre minden nélkülözhető forintot. Június közepén végre elkezdhették. Az erkölcsi támogatók mellett a nagyközségi közös tanács anyagilag is segítette az ügyet, a klub tagsága sem sajgadtak el, amely a baleseti adatok számítógépes feldolgozását szorgalmazta azokban a megyékben is, ahol addig erre nem került sor. Ennek alapján az MKBT Baranyában is kapcsolatba lépett a Számítástechnikai és ügyvitelszervezési Vállalattal. A SZÜV vállalta: a megfelelő alapadatok segítségével rendszeres adatszolgáltatást végez és balesetmegelőzésre elemző táblát készít. Azaz minden információt tárol és ezekből szinte pillanatok alatt bármilyen összefüggést ki tud mutatni. Például azt, hogy melyik korosztály általában milyen magatartást tanúsít a közutakon; melyek a baleseti csúcsidők; hol vannak veszélyes gócok; milyen okok vezetnek legtöbbször karambolhoz; milyen szerepet játszanak ebben az időjárási és látási viszonyok és így tovább. A folyamatos értékelés, az ok-okozati összefüggések feltárása, a várható ten. denciák előrejelzése aztán további lépésekre ösztönözhet: a forgalmi rend újraszabályozásához új közúti jelzések kihelyezéséhez, a közvilágítás javításához, a rendőri ellenőrzések sűrítéséhez vezethet. A Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács most mór rendszeresen kapja és folyama, tosan feldolgozza a SZÜV értékelő tábláit. A számítógép bevonása óta gyorsult az MKBT adatszolgáltatása, ezzel javult balesetmegelőzési munkája. A komputeres feldolgozás előnyeit a jövőben még jobban ki tudják használni. A közlekedést segítő számítógépes értékelés adatait az MKBT elküldi a nagy gépjárműparkkal rendelkező vállalatokhoz, nekik az ismeretek alapján tanácsokat ad, s más szervek is hozzájuthatnak a kimunkálás tapasztalataihoz, ami szintén nem elhanyagolható szempont. A tervek között szerepel, hogy idővel nemcsak a személyi sérüléses, hanem — az Állami Biztosító bevonásával — a koccanásos karambolok számítógépes „kivesézésére" is sor kerülhet majd, ami újabb támpontokat adhat a hatékonyabb balesetmegelőzési munkához. H. L. nálta a szabadidejét, kétkezi munkára, szervezésre. A költség- vetési üzem vállalta a kivitelezést, de sokat segítettek a patronáló szocialista brigádok és a szakközépiskolások. 12 főállásos, 50 méteres lőtér 123 000 forintba került — ennek több mint felél a társadalmi munka tette ki. A tegnapi átadáson Tiszai András, az MHSZ Szigetvár városi-járási titkára vette át és köszönte meg a lőteret, mely a járásban már a 17. Az MHSZ megyei titkárának elismerő oklevelét és tárgyjutalmát Sebők László, megyei titkárhelyettes adta át a szervezésben, irányításban és a megvalósításban legeredményesebben részt vevő hat személynek. M. L. Nagy feladat vár a megye építőkisiparára Kisipari, építőipari napok kezdődtök Pécsett Szerelőiparrá alakult át hazánkban is az építőipar. Az országbon tíz nagy házgyár évente 30 000 lakás elemeit állítja elő. Betörtek az új technológiák. Tért hódítottak az öntöttfalas, a csúszó- és alagútzsa- lús, az univáz és feszített vázszerkezetes megoldások. A repülőipartól átvett ötletként megjelent az építészetben is a köny- nyűszerkezet. Az új technika és technológia napjainkban sürgető bebocsátást kér az építő kisiparba is. A nagyipar nem tudta kiszorítani a kisipart. Ez a szektor a VI. ötéves tervben kiemelten dinamikus fejlesztést élvez majd. Az összes építkezés mérsékeltebb lesz ugyan, mint ebben a tervciklusban volt, de ezen belül a lakásépítés szinten marad, a magánlakás építkezések aránya pedig 12—12,5 százalékkal emelkedik. A lakossági építési szolgáltatások mértéke 45—50 százalékkal, a lakáskarbantartások, felújítások aránya 60—65 százalékkal nő. A maqánépítési, szolgáltatási, felújítási munka döntő része pedig nem a nagy-, hanem a kisiparra hárul. Az új, mindezt előkészítő szabályozók értelmében a tanácsok egyre több működési engedélyt adnak ki. Rendelet biztosítja a méltányos adóztatást is. Baranyában is egyre többen váltják ki az iparengedélyt. Az elmúlt négy évben 342-vel nőtt az építőiparosok száma. E népes tábor — a megye össziparosságának 35 százaléka — részére szervezte meg fennállása óta elsőízben a KIOSZ, a kisipari, építőipari szakmai napokat, amelyet tegnap nyitottak meg Pécsett a BÉV szálló nagytermében. A rossz időjárás ellenére 240 építő kisiparos jött el a megye minden részéből, hogy meghallgassák Piti Zoltánnak, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesének megnyitóját és Wilhelm Ferencnek, a Megyei Tanács építési osztályvezetőjének tájékoztatóját a kisipar szerepéről a megye építőipara előtt álló feladatok végrehajtásában. A november 20-án záruló, több napon át tartó program célja — mint arra Lőrincz Károly, a KIOSZ megyei titkára rámutatott — a szakmai továbbképzés, a korszerű építési anyagok, formák népszerűsítése a magánlakás'építésben, az új építőipari szabványok megismertetése, a szolgáltatási színvonal emelése. A tegnapi megnyitót követő első szakmai nap szekcióüléseit, november 10-én, hétfőn rendezik meg Pécsett, a TÜZÉP Rákóczi úti klubhelyiséqében. — Rné — A macska megsugarazolt és reszketést kaptam... A kkor már biztosra vették, hogy boszorkány van a faluban, amikor... Különben halljuk csak a fiatalasz- szonyt, amint az esetről beszámolt — saját szavaival — a riporternek: „Szóval egy napon eltűnt a bugyim”. — „Hogyhogy eltűnt?” — „Eltűnt!". A riporter fölöttébb elcsodálkozott és tovább puhatolódzott: „A szekrényből? Vagy mosás után a szárítókötélről? Ne haragudjon, de ... talán úgy, hogy reggel elment benne és amikor hazajött, már nem volt meg?” A mikrofonba behallatszik a kuncogás, de az asszony csak mondja, — nem csak ő persze, hanem a család másik nő tagja is: „Ezután megjelent a boszorkány, de egy fekete macska képében, amelynek villogó szeme volt.. . Másnap átváltozott, mert az udvaron láttam egy fekete kányát, ahogy mereven néz rám ..Másik asz- szony: „Amikor a nagy béka beugrott, tudtuk, megint itt van. Valaki mondta, süssük félóra hosszat és akkor elmúlik a rontás ...” — „Megsütötték?”- „Meg!" — „És miféle rontásról van szó?" Egy férfi azt mondja a riporternek: „Tudja, mesélték nekem az esetet, de csak röhögtem rajta . . . Aztán mit-tesz-lsten, egy este én is láttam a fekete macskát, hozzávágtam a vasvillát, de elugrott, aztán megfordult, megsugarazott, én meg reszketést kaptam ... Ez az igazság, pedig elhiheti nem vagyok babonás ...” Azt még meghallgattam, hogy a tanácstitkárnő figyelmeztette a boszorkány-ügy résztvevőit, ne csináljanak fölhajtást, mert szabálysértési eljárás is van a világon ... „ ... ha M. néninek nem hagynak békén”. A riporternek pedig azt mondotta, hogy a falu alig tíz kilométerre fekszik Nagykanizsától, és hogy a kereső felnőttek kétharmada a városba jár dolgozni, hogy tévé és rádió van majd minden házban .. . könyvtárról is szó esett és mégis ilyen szégyen éri a falut, hót nem is tudja mire vélje a dolgokat. .. A ztán lekapcsoltam a készüléket, este már reszkettem a takaró alatt, vizet kellett volna innom, mert kiszikkadt a torkom, de egy óriási macska teljes súlyával keresztbefeküdt a mellemen és a szeme világított. .. Úgy éreztem mintha összezsugorodtam volna gyerek-méretűvé, emlékszem rá, éppen ezen a környéken éltem át hajdani iskolai szünidőket. .. ott, ahol a szomszédos hegyoldalt borító akácosban megjelent a Madonna ... nagybátyám látta is' — akkor tért haza a tófeji szőlőből és nem is volt nagyon berúgva - szóval beszélt is a Madonnával, adóról, várható gabonatermésről, világvégéről, de hetek múltán az akácfa kérgét földarabolta az öreg és pénzért, szalonnáért, kolbászért árusította az öregasszonyoknak, nagy keletje volt akkoriban az „ereklyének”, mert sorra lenyúzta a fákat, amelyek úgy virítottak fehér törzsükkel, mint hajnalban menekülő fehérgatyás parasztok. Mondom, szörnyű álmom volt ezen az éjszakán, mert a szekrényből nagy zajjal kibotorkált egy széles fenekű muraközi ló, két lábra állva táncraperdült és szájharmonikázott.. . Ami már eléggé komikus látvány volt, hát még amikor fölfele nézek, s látom, hogy egy ravasz képű szürke egér ferdén szalad át az égen és apró hői bugyit visel... Te jóságos Úristen .. . Reggelre elmúlt a lázam és az álmom, kint leesett az első hó, de a rádiót nem mertem bekapcsolni, pedig nem vagyok babonás . . . nem lehet azt mondani, hogy az lennék. Rab Ferenc Pécsbányán fáznak a betegek Panaszkodnak a pécsbá- nygtelepi kórház betegei: napközben fáznak, mert nem fűtik a kórtermeket. A hihetetlennek tűnő bejelentés a helyszínen igaznak bizonyul. A betegek állig betakarózva fekszenek az ágyban, aki mozogni tud, az jól felöltözik. A sebészeti osztály 11-es férfi kórtermében hidegek a radiátorok. „Két hónapja vagyok bent, azóta csak esténként fűtenek" — mondja az egyik beteg. „Most még tűrhető a meleg, de délutánra jégveremmé válik a kórterem. Még az a szerencse, hogy nem fúj a szél, mert akkor már most megfagynánk” — közli egy másik. Tegnap délelőtt 10.15-kor egy kölcsönkért szobahőmérővel a terem közepén 16,5 Celsius-fokot mutat. (A rendelet a kórtermekbe 24 fokot ír elő!) Vacognak a betegek, kardigánt hordanak az ápolónők, délutánra melegen öltöznek az orvosok. A kórház három osztályán — nőgyógyászat, sebészet és belgyógyászat — telt ház, a műtőkben is nagyüzem. Az orvosok, ápolónők mindent megtesznek a betegek gyógyításáért — de fűteni nem tudnak. A kazánházban a 3 hajdani kazán közül csak egyetlen üzemel, az meg nem győzi... Napközben gőzt és melegvizet adnak a mosodának — naponta 5—6 mázsa ágyneműt, stb. kell kézzel mosniuk és szárítaniuk — valamint a konyhának, csak melegvizet kap a kórházi épület. Délután 15 óra után egy 1 kevés gőz kell szárításhoz a mosodának, így a maradék hőenergiával fűtik az épületet, a kórtermeket, az ügyeleti szobákat. A kazánfűtő tehetetlenül tárja szét a kezét: „És, ha ez az egyetlen kazánunk is bedöglik?!” A pécsbányatelepi kórházat üzemeltető megyei kórház főigazgató főorvosa dr. Orbán István közlése szerint mára, azaz november 5-re várják Zalaszentgrtóról az első kazánt, ami majd kb. 1,5— 2 hét múlva egyszerre oldja meg a fűtést és melegvízellátást. Várják a második kazárt is. A majd 80 éves kórház megérett már a teljes felújításra, legutóbbi döntés szerint csak 1980. december 31. ig fogad betegeket. Azaz .. . A jelek szerint működési idejét váratlanul újabb évekkel meghosszabbították. Murányi László így közlekedünk: mi Számítógépes balesetstatisztika
