Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-05 / 305. szám
6 Dunántúli napló 1980. november 5., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A helyi egyesületek működése és felügyelete I A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1970. évi 35. sz. tvr-ben szabályozta az egyesületek létrejöttére, működésére és megszűnésére vonatkozó eljárást. Az ország területén működő egyesületek a Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében jogi személyek. 1 szerkesztőség postájából ,jA rendőr, segítő barátod!” Tócsák, szemét- és törmelékkupacok fogadják az arrajárót Pécsett a Rózsa Ferenc úti felüljáró tövében. A környező roskadozó öreg házak, a mindent elborító gaz még csak fokozzák a lehangoló látványt. A felüljáró elkészülte miatt mostohagyerekké vált környék esztétikai okokból több figyelmet érdemelne. Fotó: Proksza László-¥---------..... . —.... F elejthetetlen élmény volt A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat október 14-én nyugdíjas kirándulást szervezett Szekszárd-Gemencre. Az egésznapos kirándulás, melyen száznegyvenen vettünk részt, felejthetetlen élmény volt. Ezért a gondoskodásért ezúton szeretnék köszönetét mondani a társaim nevében is a vállalat igazgatójának és a szakszervezeti bizottságnak. Bognár Jánosné Jogi tanácsadó A dolgozók részére biztosított egyesülési jog alapján társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységgel összefüggő feladatok fejlesztése érdekében az állampolgárok egyesületeket hozhatnak létre, azonban ezek működése nem állhat ellentétben az Alkotmánnyal, illetőleg más jogszabályok rendelkezéseivel. Az egyesületek létrehozása: Az ország területén az egyesületek két nagy csoportja működik. Az egyikhez tartoznak az országos egyesületek, illetve azok helyi csoportjai (pl. Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete), a másikhoz a helyi egyesületek. Pécsett, illetve a városkörnyéki községek területén tevékenységet kifejtő helyi egyesületek közé tartoznak a horgászegyesületek, az önkéntes tűzoltóegyesületek, a vadásztársaságok, a különböző galambsport- egyesületek stb. Az országos egyesületek és azok helyi csoportjainak felügyeletét az egyesület alapszabályszerű célja szerinti illetékes miniszter, a helyi egyesületek felügyeletét pedig az egyesület székhelye’szerint illetékes megyei, városi, illetve városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya gyakorolja. A Pécsett, illetve a városkörnyéki községek területén működő helyi egyesületek felügyeletét tehát Pécs m. város Tanácsa V. B. igazgatási osztálya látja el. Kivételt képeznek a vadásztársaságok, mint helyi egyesületek, amelyeknek felügyeletét a vadászterület szerint illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve gyakorolja. A szervezési munkák befejezését követően az egyesületnek a felügyeletet ellátó szervtől kell kérnie a nyilvántartásba vételt. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha az egyesület tervezett működése nem ütközik jogszabályba, illetve, ha alapszabállyal, annak megfelelő létszámú tagsággal (legalább 10 fő), tisztségviselőkkel, képviselő szervvel rendelkezik. Az egyesület megalakulását és az alapszabályt az alakuló közgyűlésnek kell elfogadni. A fenti feltételek fennállása esetén a felügyeletet ellátó szerv az egyesületet nyilvántartásba veszi. Amennyiben a feltételek nem állnak fenn, a nyilvántar- tásbavétel megtagadásáról határozatot hoz. Az egyesületek működésének ellenőrzése: Az egyesületek alapszabályszerű működését, a közgyűlések, képviselő szervek határozatait, gazdálkodását a felügyeletet ellátó szerv általában kétévenként ellenőrzi. -Az ellenőrzés kiterjed az egyesület működése törvényességének, pénzgazdálkodásának, vagyonkezelésének, továbbá szakmai tevékenységének vizsgálatára. A felügyeleti vizsgálatokba a felügyeletet ellátó szervek pénzügyi szakembereket és az egyesület tevékenységével ösz- szefüggésben egyéb szakhatóságokat vonnak be. A felügyeleti ellenőrzések során vizsgálni kell, hogy a közgyűléseket rendszeresen megtartják-e, A .közgyűlést szükség szerint, de legalább három- évenként egyszer össze kell hívni. A közgyűlés összehívására kerülhet sor akkor is, ha ezt a tagok 1/3-a a cél megjelölésével kívánja, vagy az összehívást a felügyelő szerv indítványozza. Ha az egyesület alapszabályszerű működése nincs biztosítva, vagy az egyesület alapszabályával ellentétes működést fejt ki, a felügyelő szerv az egyesület önkormányzatát felfüggeszti és vezetésére felügyelő biztost rendel ki. A z egyesületek megszűnése: A vonatkozó jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy mely esetekben szűnik meg az egyesület. Eszerint az egyesület megszűnik: — ha feloszlását a közgyűlés kétharmad szótöbbséggel kimondja, — más egyesülettel egyesül, — a felügyelő szerv a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő, vagy veszélyeztető működése miatt feloszlatja, illetve — ha a felügyelő szerv megállapítja az egyesület megszűnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban meghatározott létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendőket a felszámoló bizottság látja el. Dr. Tallián Frigyes főtanácsos Pécs m. város Tanácsa V: B. igazgatási osztály Fazekasboda belterületén október 22-én, este fél 8 órakor kialudt Lada gépkocsim világítása. Félrehúzódtam az útpadkára és leálltam gépkocsimmal. Megállítottam az utánam jövő gépkocsit, segítséget kértem. Rendőrségi kocsi volt. Készségesen átvizsgálta a két rendőr a kocsimat és hamar felfedezték a műszaki hibát: beragadt a feszszabályozó és ennek következtében zárlatos lett az akÉvek óta gyűjtöm a képeslapokat saját örömömre. Mikor megalakult brigádunk, a 302-es Siklósi Vasbolt szocialista brigádja, felajánlottam gyűjteményemet, hogy kiállításon mutassuk be az érdeklődőknek. Az anyagot Béres Imre kollégám érdekes kutyás képeivel gazdagította, amik az 1900-as évek elejéről szármoznak. Kiállítákummulátor. Személykocsimat elhelyeztük egy család udvarán, és engem pedig hazavittek Hi- mesházára. Ez a két rendőr emberségből, hivatástudatból és hivatásszeretetböl kitűnőre vizsgázott. Ezúton is hálás köszönetét mondok nekik s örvendek, hogy újra bebizonyosodott, „a rendőr, segitö barátod!" sunk inkább iskolás gyerekek érdeklődését keltette fel, mégis örülünk, hogy létrejött ez a vállalkozásunk. Ezzel a kiállítással példát szeretnénk mutatni a többi kereskedelmi brigádnak, hogy ennél még nagyobb vállalkozásokba kezdjenek. Fenyvesi Lajosné I F. J. kérdezi, hogy keletkezik az albérleti jogviszony és mikor szűnik meg? Az 1/1971. (II. 6.) Korm. sz. rendelet 104. §-ában írtak szerint az albérleti jogviszonyt a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre. Az albérleti Szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szólhat. Ugyanezen rendelet értelmében az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha az albérletbe adáshoz a) átmeneti' lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárult. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó albérleti' jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésével megszűnik. Az albérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha a) a felek az albérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetőleg felbontják; b)az albérleti szerződést az arra jogosult fél felmondja: c) a bérleti jogviszony megszűnik, és az új bérlő nem köteles az albérlő részére a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett biztosítani. K. l.-né terhes. Az iránt érdeklődik, hogy mennyi szülési szabadságra jogosult és hogy kell azt kivennie? A 48 1979. (XII. 1.) MT. sz. rendelet 54. §-a szerint a terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg. Ez rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — négy héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni; ettől a dolgozó nő kérésére el lehet tekinteni, ha az a szakorvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. A dolaozó nő kérelmére a munkáltató a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik életéve betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek tízéves koráig fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A fizetés nélküli szabadság a gyermekét egyedül nevelő apát is megilleti. Balogh K. betöltötte a nyugdíj korhatárt. Kérdése: továbbdolgozás esetén mennyi szabadságra jogosult? A Munka Törvénykönyve Végrehajtási rendeletének 50. § (3) bekezdése értelmében annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának a megszerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — te I- j e s munkaidőben tovább dolgozik, az első naptári évben három, a másodikban hot. a harmadikban kilenc, a negyedik és minden további naptári évben ^tizenkét munkanap pótszabadság jár. El kell még mondunk, hogy a pót- szabadság csak egyféle címen jár. A fiatalkorúnknak, az egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozónak járó pótszabadságot a munkaviszony alapján járó pótszabadsággal együtt évi tizenkét munkanap mértékéig össze kell számítani. Egyéb esetben a dolgozó, ha egy- idejűleq többféle címen illeti meg pótszabadság, a kedvezőbb mértékűre jogosult. A többgyermekes anyák, a vak dolgozók és az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett tovább- dolgozók pótszabadsága, valamint az építőipari dolgozók téli pótszabadsága a dolgozót az egyéb címen járó pótszabadságon felül és az évi tizenkét munkanaoos határnapon túlmenően is megilleti. Siklós Érdekes kutyafigurák és üdvözletek 1900-től napjainkig Az illetékes válasza Klein Mihály plébános Szeretnénk példát mutatni Békétlenség házon belül „Nem lehetne mégis megváltoztatni" Leveleink nyomában Mi a fontosabb: a felnövekvő gyermek, vagy a gondozásra szoruló idős ember érdeke? A józan ész kizárná az ilyen összehasonlítást, a sors azonban nemegyszer állít fel olyan bonyolult képleteket, amikor az ilyen abszurdnak tűnő kérdéseket is el kell — el kellene — dönteni. Egy kétségbeesett hangú levél nyomán jutottunk el Pécsett Rokolya Sándorékhoz. A rokkantsági nyugdíjban lévő bányász és felesége, aki háztartásbeli, három gyereket nevel. Közülük kettő állami gondozott, két évvel ezelőtt kérték ki őket a nevelőotthonból. Rokolyáék 1978-ban vették meg a Kóczián Sándor utcai házat, hogy gyerekeiknek nyugodt körülményeket biztosítsanak. A férj tetemes részben a saját kezemun- kájával hozta rendbe az elhanyagolt épületet, amelyben bérlőként egy idős házaspár és egy szintén koros egyedül álló férfi is lakik. A házigazda és a lakók között a súrlódások már korán elkezdődtek. Megannyi alkalom a „fülemüle-perekre”: a kényszerű összezártság a szűk udvaron, az idős házaspár öregséggel járó nehézkessége, a növekvő gyerekek mozgásigénye, a kert körüli problémák . . . A Kóczián utca 2-ben élők viszonya az utóbbi időkben teljesen elmérgesedett. Kölcsönös vádaskodásók, becsületsértések. A nyolcadik ikszen túl járó Miháldinecz házaspár szociális gondozott. Ingyen ebédet hord nekik gondozónőjük, aki sajnos a békítés helyett inkább harcra buzdítja a korukat meg- hazudtolóan vehemens idős embereket. Rendszeres és rendkívüli szociális segélyt kap a néni és időről időre fölkeresi őket az állam pénzén fogadott takarítónő. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy Miháldineczéket a szociális otthon pártolja, míg az állami nevelőotthon, ahonnan a a gyerekeket hozták, inkább Rokolyáéknak ad igazat. Ezért vetődhet fel aztán a bevezetőben föltett furcsa kérdés: egy elmérgesedett, úgyszólván tarthatatlan helyzetben kinek adjon igazat az állam, a hivatal? Hiszen akárhová is billen a mérleg nyelve, saját magának okoz gondot: ha nem rendeződik a házon belüli viszály, előbb-utóbb visszakerülnek a gyerekek a nevelőotthonba, mert gyűlölködésnél, kényszerű szobafogságnál még az intézet is jobb. Ha viszont az öregeket marasztalják el, ismét fölvetődik.a kérdés: mi legyen velük? A mai ínséges lakáshelyzet nem teszi lehetővé, hogy a legész- szerűbb megoldást, a szeparációt válasszák. Szociális otthonba viszont senkit sem lehet akarata ellenére betenni. Megvallom, magam sem tudom, mit lehetne csinálni. Beszéltem mindkét családdal. Megvallom őszintén, a szimpátiám Rokolyáéké. Nagyon kevés ember vállalná azt, hogy beteg állami gondozott gyér-, mekeket fogad a családjába és teljes önfeláldozással neveli, gondozza őket. Lakásukon látszik, hogy a gyerekek minden szükségeset megkapnak, s ezt pénzért aligha lehetne vállalni. Minden tiszteletem az idős embereké — különösen azoké, akik még öreg korukban sem csak kapni, hanem adni is akarnak valamit — de úgy vélem semmiféle tisztelet és szociális gondoskodás sem lehet gátja a jövő generáció nevelését, fejlődését gátló magatartás elleni fellépésnék. Tudom, hogy a hatóság, a tanács is nehéz helyzetben van, hogy nehéz beavatkozni családi és családok közötti belügyekbe, de a három gyerek érdekében levélírónk panasza megoldást sürget. A megoldás azonban semmiképpen sem lehet az, hogy az állami gondozott gyermekeket visszavigyék az intézetbe. Ha erre mégis sor kerül, az nem Rokolyáikra nézve lesz nagy szégyen . .. Havasi János A fenti című cikkben sajnálatos félreértések és téves információk vannak. A levél szerint a Pécsi Posta- igazgatóság nem értesítette a lakosságot a tervezett intézkedésről. Sellye nagyközségi Közös Tanács 1979. aug. 1-én megtartott ülésén foglalkozott a témával és az ülésen a tanácstagság olyan állásfoglalásra jutott, hogy a tervezett intézkedésekkel egyetért, miután meghallgatta a posta érveit, továbbá a tervezett szolgáltatási forma lényegét. Ezen túlmenően természetesen még az indulást megelőzően, a kulcs átadásával egyidejűleg minden család részletes írásos tájékoztatót kap az új szolgáltatási forma igénybevételéről, módjáról. Ugyancsak sajnálatos félreértésből vagy helytelen tájékoztatásból származik az is, hogy a jövőben 2000 forint feletti összegű postautalvány átvétele csak Sellye postahivatalnál lehetséges. Kákics fiókposta forgalma igen csekély, a működtetése gazdaságtalan, a foglalkoztatott személy munkaideje messze nincs kihasználva. Amint a távközlési ellátottságot a jelenlegi szinten biztosítani tudom, a fiókposta működésének megszüntetésére kerül sor. Ebben az esetben válna szükségessé az, hogy a címzettek a 2000 forint feletti összegű postautalványaikat Sellye postahivatalban vegyék át, továbbá a csomagfeladással, csomagérkezéssel és egyéb postai tevékenységgel kapcsolatos ügyeket Sely- lyén intézzenek el. Azért, hogy a lakosság ne kerüljön hátrányos helyzetbe — a Drávasztára, Drávaiványi, Sósvertike és Marócsa társközségekben elvégzett és a szolgáltatást javító átszervezéssel egyidejűleg —, Kákics községben is bevezetem az új szolgáltatási formát. Az úi szolgáltatás-formának lényeges előnye, hogy a támponton menetrendszerűen, a gépkocsiban lévő kezelő egy kis postahivatalt nyit, ahol minden postai szolgáltatást — a takarékkezelés és távbeszélőszolgó- lat kivételével — biztosít, természetesen a csomagfelvétellel és csomagkézbesítéssel együtt, az érkezett postautalványok összegét 10 000 forint összeghatárig kifizeti, tehát nem kell azért Sellyére utaznia senkinek. A Pécsi Postaigazgatóság kerületében 1972. év óta folyik folyamatosan a fenti szolgáltatási forma szervezése, és azóta jelenleg 23 gépkocsival, 1 motorkerékpárral és 14 kerékpárral, valamint 1 autóbusszal közlekedő járat látja el a felszerelt 2192 darab, ötrekeszes levélszekrény útján a kézbesítést, amely közel 10 000 családot érint. A kezdeti nehézségek után — néhány kivételtől eltekintve — az ügyfelek megszerették az új szolgáltatást, amelyre az a tény is mutat, hogy a hírlapelőfizetések száma növekedést mutat és már a beindulást követő néhány hónap elteltével magasabb, mint a hagyományos szolgáltatási formában volt. Csermely László osztályvezető, Postaigazgatóság, Pécs. Síró cicák. (Valóban sírnak, mart a lapba a franciák sípot építettek.
