Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-04 / 304. szám

2 Diincintiili napló 1980. november 4., kedd Harminc év a békéért E gyetlen nép, egyetlen személy sem képes r f egyedül megakadályoz­ni a háborút, csak valamennyi nemzet minden népének közös akciója tudja elérni ezt a célt." Frédéric Joliot-Curie mondta e szavakat a béke híveinek pá- rizsi világkongresszusán néhány hónappal az Észak-Atlanti Szö­vetség, a NATO megalakulása után. Nagy árat fizettek a világ népei ezért a békéért, amely­nek megőrzése, megóvása egy emberöltő alatt százmilliók leg­szentebb ügye lett: könnyeket, vért, emberéleteket, lerombolt gyárakat, szétdúlt otthonokat. A magyar nép az elsők kö­zött csatlakozott a párizsi béke­világkongresszus felhívásához; képviselői 1950. november 4- én, a II. magyar békekongresz- szuson hitet tettek a népek ba­rátsága, a vitás kérdések tár­gyalások útján történő rende­zése mellett: megalakították az országos béketanácsot. Három évtizede e testület tolmácsolja népünk békevágyát a nemzetközi békemozgalom s a politikai élet különböző fó­rumain. Három évtizede, ami­kor nem sokkal a miénk után a II. béke-világkongresszus is összeült, fegyverek dörögtek a Távol-Keleten: Észak-Korea né­pe küzdött szabadságáért, füg­getlenségéért, demokratikus fejlődésének lehetőségéért az amerikai intervenciósok és dél­koreai cinkosaik ellen. Sajnos, nem ez volt az egyetlen hábo­rú a népeket pusztító nagy vi­lágégés óta! Talán nem is telt el egyetlen nap sem qnélkül, hogy valahol a világban ne robbantak volna gránátok, ne kerepeltek volna géppuskák. Ám abban, hogy a helyi hábo­rúk nem terjedtek tovább, hogy a közel-keleti tűzfészek nem lobbantotta lángra az egész világot, a szocialista országok politikája, magatartása mellett nagy szerepe volt a nemzetközi békemozgalomrtak. Hatalmas utat tett meg az emberiség e 30 év alatt! A vi­lág erőviszonyai 1950 óta nem­csak megváltoztak, de a szo­cializmus, a haladás, a béke híveinek javára módosultak; a szocialista közösség országai politikailag-katonailag megerő­södve, mind nagyobb szerepet játszanak a történelmi folya­matok irányának és tartalmá­nak meghatározásában. A gyarmati rendszer széthullását követően Afrika és Ázsia népei is az önálló fejlődés útjára léptek, a tudomány soha nem látott ütemű fejlődése új táv­latokat nyitott az emberiség előtt, a távolságok összezsugo­rodtak, az átlagos életkor meg­hosszabbodott, s a természet újabb erőit állították az ember szolgálatába. A r m amíg a tudomány legjobbjai a pusztító kórokkal, a rákkal, az éhínségggel vették fel a küz­delmet, addig mások újabb és újabb szörnyű fegyvereket ta­láltak fel az ellenfél, a más hitet vallók, a másfajta eszmé­kért élők fenyegetésére, elpusz­títására. A béke híveinek fe­lelőssége ma nagyobb, mint valaha. Az enyhülés folyamatá­nak feltartóztatása, a hideg­háború parazsának újjáéleszté­se, a tőkés érdekek agresszív védelme, a világ csendőrének szerepére irányuló amerikai 'tö­rekvések újraéledése ismét reá­lis veszélyt jelent. E veszély ellen küzdeni — utódainkért is vállalt — legfon­tosabb kötelességünk. Ny. É. Ma elnökválasztás az Egyesült Államokban (Folytatás az 7. oldalról) összesen 18—18 név szerepelt, de ezek a listák államok sze­rint különböznek, mert minden jelöltnek minden államban megfelelő számú aláírást kell gyűjtenie ahhoz, hogy a listára kerülhessen. Ez a folyamat a választások előtti utolsó órákig eltart. Az idei választásokon csak Jimmy Carter, a Demokra­ta Párt elnökjelöltje, Ronald Reagan, a Republikánus Párt hivatalos jelöltje és esetleg John Anderson képes valameny- nyi állam jelölőlistájára felke­rülni. A többi jelöltek közül az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnökjelöltje — Gus Hall és alelnökjelöltje — An­gela Davis — előreláthatólag 20 amerikai szövetségi állam­ban kaphat szavazatokat. Az államok törvényei értel­mében az a jelölt, aki az ál­lamban a legtöbb választói szavazatot (popular vote) kapja, az állam összes választó-képvi­selőjét (electoral vote) megnye­ri. E szabály alól az egyetlen kivétel Maine állam, ahol a győztes két elektori szavazatot kap, a másik kettő aszerint osz­lik meg, hogy az állam két kongresszusi képviselőválasztó körzetében melyik elnökjelölt szerzett többséget. Az 1980-as választások elő­készületei folyamán számos köz­véleménykutatási eredményből az derült ki, hogy Carter a szavazatok abszolút számátte­kintve vezet, az elektorok szá­ma tekintetében viszont Reaga­né az elsőség. Ennek az az oika, hogy államonként nem azonos számú szavazópolgárra jut egy elektor. A nyugati országrész kis népességű államainak több­ségében az elektorok lakosság számához viszonyított száma jóval nagyobb, mint a sűrűn lakott középnyugati, déli és ke­leti államokban. Az Egyesült Államok elnöké­Giscard -Schmidt találkozó Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár és Valéry Giscard d’Estaing francia ál­lamfő november 10-én megbe­szélést tart az Elysée palotá­ban - erősítette meg hétfőn a francia köztársasági elnök hi­vatala. A találkozót Schmidt kancel­lár kérte. Megfigyelők emlékez­tetnek rá, hogy Giscard d'Es- taing személyében az első nyu­gati államfő fogadja Schmidt kancellárt az október 5-i nyu­gatnémet parlamenti választá­sok óta. A november 10-i tár­gyalás napirendi pontjai nem ismeretesek. A legutóbbi négy- szemközti találkozót Giscard el­nök és Schmidt kancellár már­cius 16-án tartotta Hamburg­ban. ♦-f- MADRID: Egyetlen kül­döttség sem kért szót a mad­ridi találkozó előkészítő tanács­kozásain hétfőn, így mind a délelőtti, mind a délutáni ülés csak néhány percig tartott. Egyébként igen sok, különösen nyugati, küldöttségvezető nem is tartózkodik a spanyol fővá­rosban. Mindez megerősíti saj­tókörökben azt a véleményt, hogy jóllehet egy hét múlvo meg kell kezdődnie az érdemi találkozónak, a nyugati küldött­ségek meg kívánják várni a keddi amerikai elnökválasztás eredményét, mielőtt véglegesen kialakítanák álláspontjukat a madridi találkozó napirendjé­nek, szervezetének és időbeosz­tásának kérdéseiben. ♦ ATHÉN: Emilio Colombo olasz külügyminiszter hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Athénba érkezett. Az olasz kül­ügyminiszter nemzetközi kérdé­sekről és országaik kapcsolatai­ról tárgyal a görög vezetőkkel. Az iráni parlament jóváhagyta azokat a feltételeket, amelyek tel­jesítése esetén sor kerülhet az amerikai túszok szabadonbocsátá- sára. Képünkön: teherániak hallgatják a madzslisz ülésén hozott döntést. 4- ASCH AFFEN BURG: Az aschalfenburgi biróság hétlön „elegendő bizonyíték hiányá­ban" fölmentett két volt nácit, akik a második világháború idején a jaworznoi (Lengyelor­szág) koncentrációs táborban 21 foglyot gyilkoltak meg. A biróság 150 tanú meghallgatá­sa után sem volt képes bizony­sággal megállapítani a két fér­fi bűnösségét. ♦ VARSÓ: Hétfőn megbeszé­lések kezdődtek Varsóban Jó­zef Czyrek lengyel és Nguyen Co Thach vietnami külügymi­niszter között. A vietnami poli­tikust a nap folyamán fogadta Henryk Jablonski államfő és Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára. nek megválasztásához 1980-ban minimum 270 elektori szavazat szükséges, az összesen 538 elektor abszolút többsége. Ugyanez vonatkozik az alel- nökre. Carter elnök vasárnap — vá­lasztási kampányát megszakít­va — visszatért a Fehér Házba, hogy „megvizsgálja az iráni parlament döntésével létrejött helyzetet". Patetikus hangú nyi­latkozatot tett, amelyben „pozi. tív alapnak" minősítette a ha­tározatot, de az iráni követelé­sek részleteinek tisztázásától tette függővé az amerikai vá­laszt. Huszonnégy órával a szava zóhelyiségek megnyitása előtt az elnök érzékeltette: az Egye­sült Álamok és a maga „mél­tóságának" megőrzése fonto­sabb számára a túszok haza­hozásánál. Kommentár — A megoldás kulcsa — je­lentette ki, dr. Kurt Waldheim — most már c»z Egyesült Álla­mok kezében van. Az ENSZ- főtitkár véleménye jogosnak tűnik, de alighanem ez az az eset, amikor akár a kulccsal, akár a zárral még mindenfé­le váratlan bajok lehetnek. Annyi mindenesetre biztos, hogy az iráni fővárosbon — jól érzékelhetően hosszú és éles belső küzdelem után, s nyilvánvalóan az iráni—iraki háború sürgető körülményei miatt - ozok az erők kerül­tek fölénybe, amelyek leg­alább hajlandók elmozdítani a holtpontról a pontosan egy esztendeje húzódó túszügyet. Persze, meglehetősen fele­más, ami történt. Az a tény, hogy a teheráni deklaráció egyáltalán — két nappal az amerikai elnökválasztás előtt — megszületett, kétségtelenül segíthet Carter reményeinek, Ma tartják az elnökválasztást az Egyesült Államokban. Képünkön: Carter (balra) és Reagan között a közvéleménykutató intézetek szoros eredményt jósolnak. Kulcs - zár nélkül? de korántsem olyan mérték­ben, ahogyan ezt hívei vár­ták. Fontos, hogy világosan lás­suk a teheráni nyilatkozat jel­legét. Tévedés lenne azt hin­ni, hogy a deklaráció már magáról a szabadon bocsá­tásról intézkedik. Pillanatnyi­lag ennél kevesebb történt. Annyi, hogy az iráni nemzet- gyűlés immár hivatalosan és több szempontból gondosan időzítve ismételte meg Kho­meini ajatollah voltaképpen már ismert döntését. Eszerint az imám közismert négy fel­tételének teljesítése esetén (be nem avatkozás, a befa­gyasztott iráni pénzek felol­dása, a sah vagyonának visz- szaszolgáltatása és lemondás minden jogi és egyéb kárté­rítési igényről) Teherán haj­landó szabadon engedni az ötvenként amerikai diploma­tát, de csak „szakaszosan”, a feltételek megvalósulásának arányában. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? Azok, akik Iránban vagy az Egyesült Államokban azt re­mélték, hogy a parlament döntése kézzelfogható válasz­tási előnyhöz juttatja Cartert és ráadásul frontáttöréshez vezet az iráni—ameri­kai viszony szempontjá­ból a Közép-Keleten — csalódtak. Az iráni döntés jól tükrözi egy rendkívül szorult helyzetben lévő, saját kulisz- szái mögött belső viaskodást folytató vezetés eltökéltségét bizonyos alapelvek további fenntartására. Hogy mi lesz ezután? — azt éppúgy a közeljövő dönti el, mint azt, hoqy mennyit segí­tett a teheráni határozat a keddi szavazáson a Fehér Ház mai gazdájának. Harmat Endre Jugoszláv szabad piac A jugoszláv kormány határozatot hozott a kiskereskedelmi „árak libe­ralizálásáról” — számos olyan ipar­cikk és mezőgazdasági-élelmiszer­ipari termék árának a kereslet-kíná­lat törvénye szerinti szabadpiaci ki­alakulásáról. A jugoszláv belső piacon a jövő­ben szabadon alakul többi között a személygépkocsik, tartalék alkatré­szeik, az épületfa, bútor, mindenfaj­ta lábbeli, bőrdiszműáru, számos vegyipari termék, golyóstoll, hangle­mez, kozmetikai cikked, műanyag ru­hák, háztartási berendezések, porszí­vók, gyorsforralók, rádió- és tv-ké- szülékek, lemezjátszók, kéziszerszá­mok, finommechanikai műszerek, szá­mos élelmiszer, az étolaj, cukor és cukorka, méz, liszt, ecet, sütőpor, csomagolt készétel, gyümölcs és fő- zelék-konzerv, szeszes és üdítő ital, dohány és cigaretta, játékszer, hang­szer, sportfelszerelés, arany- és ezüst­ékszer, irodafelszerelés, légi közle­kedés, postai díjszabás stb. ára. A szövetségi kormány döntését az­zal indokolta, hogy a jövőben a vál­lalatoknak kell dönteniük a árpoliti­káról és az árak kialakításáról. Egy harmadik rendelkezés az ,,egy- séges húsárakról'*- szól.. Ez kimond­ja, hogy a sertéshús átlagos kilo­grammonkénti ára ezentúl az egész ország területén 96,40, a marhahúsé 82,25, az üszőhúsé 101,20, a borjú­húsé pedig 107,64 dinár lesz. Az új árlista szerint 1 kg sertéskaraj és comb ára 125,05 dinár lesz. ♦ NEW YORK: Az ENSZ­közgyűlés szociális kulturális és humanitárius bizottságában fel­szólalt Erdős Andre, a magyar küldöttség tagja. Az 1981-re meghirdetett ifjúsági év kap­csán rámutatott a fiatalság előtt álló nemzetközi feladatok­ra és tájékoztatott az európai ifjúsági és diákszervezetek együttműködési szervezetének nemrégiben Budapesten tartott első konzultatív találkozójáról. A magyar küldött sürgette a gyermekek jogairól szóló egyez­mény mielőbbi kidolgo­zását és üdvözölte az idősek T982-re összehívott vílágértekezletének előkészüle­teit. A szónok kitért a rokkan­tak 1981-ben tqrtandó nemzet­közi évére is, ismertetve a bu- dapesten alakult szervező bi­zottságnak a magyarországi rendezvényekre vonatkozó el­képzeléseit. ♦ WASHINGTON: Ha Car­ter elnök megengedi, hogy a sah által vásárolt — és kifize­tett - amerikai fegyvereket Iránba szállítsák, a Pentagon minden nehézség nélkül meg fogja oldani ezt a feladatot — jelezték vasárnap a washing­toni hadügyminisztériumban. A Pentagon szóvivője néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy a szállítások „nagyon-na- gyon gyorsan lebonyolíthatók". Mint ismeretes, az Egyesült Ál­lamok bankjaiban és raktárai­ban ,,befagyasztott" iráni javak között 500 millió dollár értékű fegyver és fegyverzet-alkatrész is van, A Teheránban fogva tartott amerikai túszok szaba­don engedésének egyik feltéte­le az Egyesült Államokban visz- szatartott iráni javak kiszolgál­tatása. Az MSZMP küldöttségének kubai látogatása A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására október 28-a és novem­ber 2-a között látogatást tett Kubában az MSZMP küldöttsé­ge Berecz Jánossal, a Közpon­ti Bizottság tagjával, a KB kül­ügyi osztályának vezetőjével az élen. A küldöttséget fogadta Osvaldo Dorticos, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának tag- jo, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A küldöttség megbeszélése­ket folytatott Jesus Montanéval és Manuel Pinieróval, a Kubai Kommunista Párt KB osztályve­zetőivel, a KB tagjaival. Az elvtársi légkörben és a teljes egyetértés szellemében lezajlott megbeszéléseken köl­csönösen tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységéről és véleménycserét folytattak a világhelyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kér­déseiről, különös tekintettel a nemzeti felszabadító mozgal­mak harcának elvi és konkrét kérdéseire. A két párt képviselői kifejez­ték szolidaritásukat a kegyet­len terror és az imperia­lista beavatkozás veszélye ellen küzdő salvadori néppel és La- tin-Amerika népeinek antiim- perialista harcával. Megelége­déssel méltatták a két párt kapcsolatainak fejlődését és együttműködésének eredmé­nyeit. A megbeszéléseken részt vett Jakus Jenő, a Magyar Népköz- társaság havannai nagykövete. A küldöttség hétfőn haza­érkezett Budapestre. ■liilll Padzsai iráni miniszterelnök szóvivője hétfőn pontosította a PARS iráni hírügynökség érte­sülését, amely szerint az ame­rikai túszokat átadják Algériá­nak. A szóvivő leszögezte: Al­gériát csak akkor bízzák meg ezzel a közvetítő szereppel, ha Washington teljesíti a túszok szabadon bocsátása fejében Irán által szabott valamennyi feltételt. Az algériai kormány szóvivője hétfőn közölte: Algír­ban „tanulmányozzák" Irán és az Egyesült Államok nyilatko­zatait a túszok szabadon bocsá­tásáról. Eddig ez volt az első és egyetlen hivatalos algériai állásfoglalás azzal az iráni be­jelentéssel kapcsolatban, amely szerint az észak-afrikai állam szerepet játszhat a túszügy megoldásában. A túszokat őrző „iszlám diákok" hétfőn Padzsai miniszterelnökhöz intézett üze­netükben felszólították a kor­mányt: nevezzen ki megbízot­tat, akinek átadhatják az ame­rikai diplomatákat. A kormány- szóvivő ezzel kapcsolatban kö­zölte, hogy a megbízottat még nem nevezték ki ugyan, de a túszok átadása hamarosan megtörténik. Mint a teheráni rádió hétfőn jelentette, az „iszlám diákok" elhatározták, hogy az „iraki fronton folytat­ják a harcot”. * A TASZSZ szovjet hírügynök­ség hivatalos nyilatkozatban cá­folta azokat az egyes iráni saj­tótermékekben az utóbbi idő­ben megjelent híreszteléseket, amelyék szerint az iraki csapa­tok hadműveleteiben állítólag szovjet tanácsadók is részt vesz­nek. Ezek az állítások — hang­súlyozza a nyilatkozat — min­den alapot nélkülöznek, s pusz­tán a Szovjetunió rágalmazá­sára és az iráni közvélemény dezinformálására specializáló­dott iráni tömegtájékoztatási eszközök koholmányai.

Next

/
Thumbnails
Contents