Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-04 / 304. szám

1980. november 4., kedd Dunántúlt napló 3 Csak a minőség javítása segít Talpra áll-e a Pécsi Cipőipari Szövetkezet? Női cipőfelsőrész fűződéi szalag a Pécsi Cipőipari Szövetkezetben Az amerikai piac helyett az NSZK-beli cégek kapnak zöld utat Gyorsan kiürüld raktárak Először maradt alul a világpiaci versenyben a több évtize- ^ des múltra visszatekintő és jó hirű Pécsi Cipőipari Szö­vetkezet. A lesújtó tény feirázta az ötszáz fős kollektívát és ta­vasszal intézkedési terv született az 1979 közepén jelentkező és mindinkább súlyosbodó gondok felszámolására. Mi okozta az értékesítési ne­hézséget? A legjelentősebb partnerünk, az USA-beli Cares- sa Cég egyebek között azért reklamált, hogy a fedő talp­bélés felpöndörül. A minőségi kifogásokat csak tetézte, hogy a pécsiek nem szállítottak pon­tosan, a szállítási határidő gyakran két hetet is csúszott. Elsősorban azért, mert a Cares- sa Cég nem biztosította időben az anyagot. A csatot, a sarkot, valamint a felsőbőrt is az ame. rikaiak adták, A szövetkezet és a Tanimpex Külkereskedelmi Vállalat továbbra is kitartott a nagy dollárhaszonnal kecseg­tető tőkés export mellett, mi­közben a Caressa Cég ketté­vált, amit a pécsi partner síny- lett meg. A Caressa három ha­zai üzemmel tartotta a kapcso­latot és mindegyik munkája el­len kifogást emelt. A legjelen­tősebb magyarországi gyártója egyébként Pécs volt. A biztosnak tartott amerikai piac idei, februári végleges el­veszítése váratlanul érte a sző. vetkezetet, éppezért a régi és jól bevált NSZK-üzleteit igyek­szik felerősíteni, hogy a dol- lárkiesést pótolja, fgy sem győ­zik a nyugatnémet megrende­lések kielégítését, a szállítási határidők tartását, ugyanis sú­lyos kellékanyag-hiánnyal küsz­ködnek. A svédeket belga ve­vőkkel pótolták, sőt francia megrendelőket is sikerült meg­nyerniük. A szocialista országok közül a Szovjetunión, Lengyel- országon kívül most új vásár­lójuk Románia. Már 1979-ben csökkent a nyereség és ezt az évet sem fogják kedvezőbb eredménnyel zárni annak ellenére, , hogy a tavalyinak megfelelően idén is átlag 400 ezer pár női cipőt állítanak elő. A problémákat, az intézkedési terv szerint, a jövő év közepére akarják meg. szüntetni. A szövetkezetben, ahol a dol­gozók nyolcvan százaléka nő, nem uralkodik pánikhangulat, nem nőtt a kilépők száma. Vál. lalják az áldozatot és immár egy hónapja túlóráznak szom­bat, sőt vasárnap is. A „vészhelyzetben" elsősor­ban a minőség javítására for­dítanak nagy gondot. így a nyugatnémet ragasztók helyett hazaiakat szereznek be a Mi­nőségi Cipőgyár tapasztalatai alapján a' Váci Taurus Gumi­gyárból. A nyugati ragasztók gyakran késtek és hiába kifo­gásolták a minőségüket. A Bőr­ipari Kutató Intézet szakembe­rei segítettek a1 hazai gyártó felkutatásában. A Taurus ra­gasztóit három hete használják is. Átállnak a hazai kikészítő szerekre, melyeket a Budalakk gyárt és a Bőrker Vállalat for­galmaz. A Bőrker szakemberei már a vizes alapú kikészítő sze­rek használatára tanítják a dol­gozókat, hogy a lábbeli bőr­jellege — szakszóval a valódi barkarajza - érvényesüljön pél­dául a bársonyos felület és a selymes, magas fény révén. A gépesítettség fokát tovább emelik a talpelőkészítésben és a talpbélés-összeszerelésben, míg o foglalás műveletét a korábbi két gép helyett majd egy végzi. A műszaki fejlesztéssel munka­erőt szabadítanak fel, hogy az aljaüzem létszámhiányát enyhít­sék. Ugyanezért a bükköséi fűződőjükből és talpbélés-előké­szítő kisüzemükből tíz embert hoztak át Pécsre, sőt helyben a fűződéből és a szabászatból is csoportosítottak át dolgozó­kat. A pécsi központi üzem munkáskézzel való ellátása égetően fontos feladat még úgyis, hogy ct csökkenő létszám­mal küszködő bükköséi üzemü­ket veszik igénybe. Mindezek ellenére újabb cipész-szakmun­kások jelentkezését várják a Madách utcában. Szigorították a gyártásközi ellenőrzést és arra törekednek, hogy a három meós csak a mi­nőséget ellenőrizze elsősorban a szabászatban, a tűzödében, a talpelőkészítésben és a minő­ségi prémium meghatározásá­ba beleszólhasson. Ezen kívül a gyártáselőkészítésre és a kapa­citás ésszerű lekötésére is nagy hangsúlyt fektetnek, főként azért, hogy a határidőt tartsák és a számukra is kedvező szál­lítási időpontokat határozhas­sanak meg. A gondok megszüntetésén munkálkodik a felügyeleti szer­vük, a Ruházati Szövetkezetek Szövetsége műszaki irodája. A budapestiek munkaszervezési tervet dolgoznak ki és a hely­színen gyakorlati tanácsokat nyújtanak, hogy az aljaszala­gon műszakonként a jelenlegi 700-800 pár késztermék helyett 1000-et gyártsanak. Nagyon sok munka vár o kol­lektívára, Foki Jenő, a szövet­kezet elnöke szerint. Szövetkezetünk tagságának a szakmaszeretete, hűsége — a szervezési intézkedési tervek pontos betartása mellett, - ga­rancia is arra, hogy a jelen­tősen megnövekedett minőségi, esztétikai követelményeknek ha­táridőre eleget tudjunk tenni. A rugalmas átállási készségün­ket nehezíti az anyagellátás, de ezen belül elsősorban az esz­tétikailag is megfelelő kellék­anyagok hiánya." A rendkívül nehéz helyzetről Gábor István, a RUSZÖV elnö­ke így vélekedik: — Jó hírű, nagy múltú szö­vetkezetünkről van szó, melyet több millió forinttal támoga­tunk, hogy talpra álljon. Bízunk abban, hogy a szervezési intéz­kedések nyomán javul a minő­ség és határidőre szállítanak. Csútj János Alacsonyabb vételár, növekvő kereslet Óriási a kereslet az öltönyök iránt, ami 1979 utolsó negyed­eve óta tart. A januári árren­dezés csak tovább fokozta a vásárlási lázat, ugyanis az öltö­nyök óra csökkent átlag 800— 1000 forinttal és most a legdrá­gább is körülbelül 2000 forint­ba kerül. A világpiacon a gyap­júszövet, a gyapjúszintetika, a szintetikus alapanyagok és né­hány kellékanyag ára mérsék­lődött és ezt figyelembe vette a hazai ruhaipar. Mindenféle fazon elkel, de különösen felkapottak a szom­bathelyi Styl-öltönyök, és a Vö­rös Október Férfiruhagyár ter­mékei a szép kivitel, a javuló minőség miatt is, és felveszik a versenyt a kisiparosok kínála­tával. A kereskedők egyébként attól tartottak, hogy az év végi fokozott vásárlói kedv meg­csappan. A Baranya, Somogy és Tolna megyét ellátó Tritex Kereske­delmi Vállalat; raktáron lévő készletei hirtelen az üzletekbe kerültek. Korábban előfordult, hogy húszezer öltönyt is raktá­roztak, most viszont csak pór napos a raktározás és a kész­letezési költségük a minimumra csökkent. A pécsi székhelyű vál­lalat 1979-ben, szeptember 30- ig eladott 26 000 férfiöltönyt, míg idén ugyanezen időszak alatt 37 500-at értékesített. Az értékesített fiú nagykamasz- óttönyök száma ugyancsak a háromnegyedévi forgalmakat összehasonlítva a tavalyi 10 200-ról idén 16 000-re nőtt. Erre az éve például 53 000 fér­fiöltöny eladását tervezték. Az árubeszerzők számára serkentő a gyorsan ^kiürülő rak­tár. Az áruért többet utaznak, mint a korábbi esztendőkben, hogy az öltönykínálat zavarta­lan maradjon a Dél-Dunántú- lon. Több mint száz konfekciót készítő gyárat, szövetkezetét ke­resnek fel rendszeresen, hogy a szükséges mennyiséget előte­remtsék. Alig egy éve még csak nyolcvan gyártó partnerrel tartották a kapcsolatot. Mind­ezek ellenére a kártolt zakók, a sportosabb fazonú, valamint a sötét öltönyök néha hiányoz­nék, mivel kevéssel rukkolnak ki a gyártók. A gyártók nehezen elégítik ki a fokozódó keresletet és óva­tosan kötik a szerződéseket a belföldi kereskedőkkel. Hivat­koznak arra, hogy az eddig dollárért vásárolt fonalak, fes­tékek nagy részére importkor­látozás született és most kere­sik a hazai vagy szocialista or- szágokbeli beszerzés lehetősé­geit. Népgazdasági okok miatt fontos kötelességük, hogy első­ként a szocialista és a tőkés megrendelőknek gyártsák le az árut. A fésűs öltönyeink pél­dául népszerűek többek között a Szovjetunióban, Svédország­ban és Afrikában és az innen érkező megrendeléseket alig győzik. A ruhaipari üzemekben továbbra is súlyos a munkás­hiány, így kevesen mennek szö­vő- és kikészítő munkásnak, va­lamint szalagon dolgozó varró­nőnek. A Tritex Kereskedelmi Válla­lat arra törekszik, hogy maga szerezzen be alapanyagot és gyorsan feldolgoztassa. így jut még több öltönyhöz. Idén a ta­valyinál húszmillió forinttal töb­bet fordítottak erre a célra és ilyen megrendelés szerint dol­gozik az Egri Ruhaipari Szövet­kezet, a Nagybajomi Somogy Ipari Szövetkezet, a Zalaszent- gráti Rekord Ruházati Szövet­kezet. Cs. J. Erősödnek a kedvező folyamatok Gazdálkodásunk mérlege A Pénzügyminisztérium vállalatokat és szövet­kezetek ellenőrző or­szágos szervezete az első fél­évi mérlegbeszámolók alap­ján értékelte az ez évi gaz­dálkodást. Az elemzések és a mintegy 1500 vállalatra és szövetkezetre kiterjedő vizs­gálatok szerint általánosság­ban az állapítható meg, hogy erősödnek azok a ked­vező folyamatok, amelyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének helyreállítását szolgálják. A tavalyihoz képest lénye­gesen javult a gazdálkodók pénzügyi helyzete. Mintegy felére csökkent azoknak a vállalatoknak és szövetkeze­teknek a száma, amelyek kö­telezettségeiket huzamosabb időn át sem tudják teljesí­teni. ■ Az év elején széles kör­ben jellemző bizonytalanság fokozatosan mérséklődik. Át­meneti — helyenként, egyes területeken még ma is elő­forduló — zavaroktól eltekint­ve megállapítható, horjy a vállalatok és szövetkezetek többségének tevékenysége egyre inkább megfelel azok­nak a követelményeknek, amelyeket az új, szigorúbb jogszabályok közvetítenek számukra. Az 1980. évi gazdálkodás összeségében kedvező ered­ményeit számos ellenőrzési tapasztalat is megerősíti. Mindenki számára ismert, hogy az ár- és szabályozó- rendszer változása az eddi­gieknél takarékosabb gaz­dálkodásra ösztönzi a válla­latokat. Az országos ellenőr­zések során számos ágazat­ban tapasztaltak a revizorok olyan sajátos költségcsök­kentő intézkedéseket, ame­lyek arra utalnak, hogy az esetleges nyereségcsökkenést a vállalatok az eddiginél ésszerűbb és takarékosabb költséggazdálkodással igye­keznek ellensúlyozni. Ez a je­lenség a könnyűiparban, az építőiparban, a belkereske­delemben egyaránt észlelhe­tő. A vizsgálatok megállapítá­sai azt is jelzik, hogy a vál­lalatok egyre inkább kihasz­nálják a társulási formából származó gazdasági előnyö­ket. E társulások tevékeny­ségének kezdeti eredményei már megmutatkoznak pél­dául a gyorsabb termékszer­kezet-változásban, a gazda­ságosabb nyersanyagbe­szerzésben, a külpiaci köve­telményekhez való rugalma­sabb alkalmazkodásban, az esetenként elért magasabb exportárakban. Ugyancsak kedvező jelenség, hogy a ter­melőüzemek is egyre gyak­rabban társulnak egymás kö­zött gazdálkodási gondjaik enyhítésére. E társulások feladata a kapacitáskihasz­nálás növelése mellett a fej­lesztési források koncentrálá­sa, valamint az alkatrészek­kel, anyagokkal való szerve­zettebb gazdálkodás. Ilyen építőipari társulások működ­nek eredményesen már Csongrád, Győr-Sopron, Veszprém, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyékben. A revizorok számára min­dig különös öröm, ha a hi­bák mellett vágy azok he­lyett az ésszerű gazdálkodás konkrét jeleit és annak ered­ményességét tárhatják fel. Nem szabad azonban elhall­gatni azt sem, hogy sok száz vizsgálat tapasztalata olyan jelenségekre is felhívja a fi­gyelmet, amelyek nem szol­gálják a népgazdasági terv­ben és az állami költségve­tésben meghatározott célok elérését. A világpiacnak gazdasá­gunk egészére gyakorolt, mindig érzékelhető és gyak­ran kedvezőtlen hatása, a gazdasági kényszer, a foko­zódó bel- és külpiaci ver­seny, a feltételek nehezülését jelenti. Az ezt közvetítő „ke­ményebb" és normatívabb szabályozós az eddigieknél nagyobb ösztönzést ad a vál­lalatok ésszerű kockázatvál­lalása kibontakozásához, te­vékenységükben a vállalko­zás jellegű elemek fokozot­tabb térhódítása mégis von­tatott. Az országos ellenőrzési ta­pasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy annak el­lenére, hogy sok vállalat és szövetkezet irányozta elő a termelés és a forgalom mér­séklését, ezt nem hangolta kellően össze mégsem a készletek csökkentésével, a nélkülözhető létszám átcso­portosításával. Megfigyelhető még mindig az a törekvés is, hogy egyes gazdálkodó szervek a hatékonyság javu­lása nélkül próbálnak parti­kuláris érdekeiknek érvényt szerezni. Nem általános je­lenség, de mindenképpen fi­gyelmet érdemel, hogy a visszafogottabb termelés, il­letve értékesítés új ellent­mondásokat hoz felszínre. A hatékonyság erőteljesebb ja­vítására mérsékeltebb ütemű gazdasági növekedés esetén kisebb a lehetőség. Ezért né­hány vállalat inkább az ár­emelésekben keresi és találja meg a megoldást az ésszerű takarékosság érvényesítése helyett. A vállalatok alkalmazko­dóképességének javulása mellett az egyes problémák megoldását többször még mindig inkább külső- vagy felügyeleti szervektől várható segítségben látják, nem ritka az egyes szabályozó elemek módosítása iránti igény meg­fogalmazása sem. A gazdálkodás szabálysze­rűségének vizsgálati megál­lapításai alapján arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy nem mindén gazdálkodó szünteti meg ez ismétlődő hiányosságokat, az elszámo­lás fegyelme, a számviteli rend nem javult kellő mér­tékben. Akad számos olyan vállalat is, amely több adót fizetett, mint amennyi a kö­telezettsége volt, miközben mások nem vagy csak ke­vesebbet fizettek az indo­koltnál. Ezek a jelenségek azt bizonyítják, hogy a szak­emberek még mindig nem alkalmazzák megfelelően az előírásokat, a jogszabályo­kat. M it ajánlhat az ellenőr­zés? Mindenekelőtt felhívja a gazdálkodó szervezetek vezetőinek figyel­mét arra, hogy a feltárt hiá­nyosságok kijavítására, meg­előzésére a szükséges intéz­kedéseket késlekedés nélkül tegyék meg. A hibák meg­előzésénél hasznos segítőtárs a belső ellenőrzés. Ha a vállalatvezetés a külső és a belső ellenőrzéssel jól műkö­dik együtt, és a vizsgálatok megállapításait ésszerűen hasznosítja, az ellenőrzés se­gítséget jelent a gazdálko­dás tartalékainak feltárásá­hoz, így a hatékonyság nö­veléséhez. Dr. Székelyhídi Gyula Zakók, öltönyök

Next

/
Thumbnails
Contents