Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-30 / 329. szám
Ügynökség Magyarországon szellemi termékek értékesítésére Pannónia Mezőgazdasági Társaság Keszthely, Magyaróvár és Iregszemcse után az Agrárgazdasági Kutatóintézet is a Pannónia Társaság tagja. — Sorrendben a 28. November elején a Pannónia, a Szegédi Gabonatermesztési Kutatóintézet és a Gabona Tröszt részvételével létrejött a durum- búza-termelők és a takarmány- bab-termelők szövetsége —, egy érdekeltségi rendszerben a fajtanemesítő, a termelők, a kereskedő és a feldolgozó. Úgy tűnik, a tudomány és a gyakorlat felismerte potenciálisan hasznos szövetségét a Pannóniában. Új ismereteket a gyakorlatba! Az információrobbanás korszakát éljük, de sem a tudomány a gyakorlattal, sem a gyakorlat a gyakorlattal nincs megfelelő kapcsolatban. Millió elgondolás vész el azért, mert senki sem viszi tovább. Kurnik Ernő akadémikus mondta: ,,A kutató kutasson, és ne terheljék le azzal, hogy ő keressen partnert eredményei megvalósítására. Kell egy szervezet, amely az eredményeket árusítja. Több éve fekszik egy szolgálati találmányom s nem megy. Adjuk egy szervezet kezébe —, értékesítse! Én ebben a szervezetben látom a jövőt." Amerikában minden dollár után, amit alapkutatásra fordítanak, tízet költenek fejlesztési kutatásokra, és száz az, amit adaptációra fordítanak. — Ök tudják, miért. Másfél éve alakult a Pannónia Mezőgazdasági Társaság a baksai termelőszövetkezet és a Keszthelyi Egyetem Termelés- fejlesztési Intézetének kezdeményezésére hét termelőszövetkezet részvételével.- Azért hozzuk létre a Pannóniát — mondta az alakuló ülésen Baksai Antal, a Társaság elnöke —, hogy felkutassa és partnerei rendelkezésére bocsássa a tudományos intézete'/ új ismereteit, a nagyüzemi gazdaságok gyakorlati tapasztalatait, a külkereskedelmi vállalatok inlormációit a piaci lehetőségekről. Szerezzen vállalkozókat és hozzon létre kooperációkat kutatási eredmények megvalósításához. Ismertesse meg a kutatókat a gyakorlat igényeivel, keressen ■ partnert azoknak a problémáknak a megoldására, amelyekkel az üzemek jelentkeznek. Ügynökség legyen a Pannónia, ahol mindenki eladhatja szellemi termékeit, akinek van eladni valója, és mindenki vásárolhat, aki vásárolni akar. Szellemi termékekapiacon Piacra kerülnek tehát a szellemi termékek. A keszthelyi egyetem 41 téma értékesítését bízta a Pannóniára. Köztük új burgonyafajtának elterjesztését. A Magyar Rózsára a vejti tsz-szel köpött megállapodást a Pannónia. 120 hektáron fognak vető- burgonyát előállítani. És erre a vetőgumóra burgonyatermelő szakcsoportokat kívánnak szervezni. Mert nem törvényszerű, hogy a háztájiban egyharmad- annyi burgonya teremjen, mint a nagyüzemben. Ez elsősorban vetőgumó kérdése. Az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet szabadalma: borsóhulladékból fehérjepótló takarmány. A gyártást a Pannónia közvetítésével az eleki tsz vállalta. Állatfajtáknak és a hasznosítási irány- _ nak megfelelően gyárt granulátumot. Ugyancsak iregi kutatási eredmény a törpenapraforgó. HÉTVÉGE 4. Gyorsan, hatékonyan, két irányban áramoltatni a legújabb ismereteket — Információt pénzért — Ha nincs többleteredmény, nem kell fizetni Létrejött a durum búza-termelők és takarmány bab-termelők szövetsége Az eleki tsz vetőmagnak fogja termeszteni fővetésben, a bat- tonyai tsz másodvetésben próbálja ki. A pécsváradi tsz szabadalma a fogazott ekevas. Ez a barázdafeneket fellazítja és várhatóan 15 százalékkal csökkenti a vonóerő-szükségletet. A Pannónia százat legyártatott belőle, a keszthelyi egyetem géptani tanszékével tesztelteti, 80-at az ősszel partnergazdaságaival kipróbáltat és az eredménytől függően bizományosként megkezdi a fogazott ekevas értékesítését. Fütészpor brikettezésére kerestek megoldást. S egy sza- baddlmat találtak, amellyel bármilyen fűrészáru helyettesítésére alkalmas lapokat lehet gyártani. A berendezés évente 30 000 köbméter fűrészporból 20 000 köbméter lapot képes önteni tetszés szerinti formában. Ára 4 millió forint. Egyelőre nincs rá vásárló. A cipő- és textilipar arra kérte a Pannóniát, szervezzék meg melléktevékenységként a könnyűipari termékek (csattok, táskakeretek, betétek) gyártását. 240 millió forintos lehetőség, Húsz üzemben összesen 400-500 új munkahelyet jelentene. Egyelőre a lenti tsz vállalkozott. A Boscoop elektronikai műszerek gyártásának megszervezését kéri. Az Állattenyésztési Kutató Intézet juhhústerrhelési rendszer értékesítését várja a Pannóniától. Az új juhhibrid extenzív körülmények között két bárányt garantáltan hoz évente, és a rendszer intenzív pecsenyebárány előállítással párosul. A termelők igényei A Pannónia — mint katalizátor — ellentétes irányban is összehozza a megfelelő partnereket. A vejti tsz termelésfejlesztési tervet kíván kidolgoztatni. A Pannónia a keszthelyi egyetemet nyerte meg ennek a feladatnak. Ugycncsak a keszthelyi egyetem komputerére építve megvalósítják a tagüzemek számára az állandó közgazdasági elemzést. A Növényvédő és Agrokémiai Központ eljárást dolgozott ki (újvárosi—Réisinger szabadalom) a gyomflóra számítógépes feldolgozására. Elterjesztésével a Pannóniát bízták meg. A Pannónia szakmai segítséget nyújt taggazdaságainak az adatszolgáltatásban, majd a számítógép adatai alpján elkészíti nekik a növényvédőszer rotációit. Súlyos gond az üzemekben, de szőlővidékeken és háztáji kertészetekben különösen: egyre nehezebb szerves trágyához jutni. A Pannónia kezdeményezésére a baranyahidvégi tsz tőzeg, istállótrágya és adalékanyagok felhasználásával szerves trágyát fog gyártani 6-8 variációban. Béltartalmát talaj- és növényfajták szerint állítják be. Melléktermékként a kertészeti egyetem receptúrája szerint kertészeti földet állítanak elő, és virágföldet, amit a tavasszal öt—tíz kilogrammos csomagolásban már forgalomba hoznak. A Keszthelyi Termelésfejlesztési Intézet az adatbankját — volamennyi tsz mérlege 1963- tól, 50 év időjárási adatai községenként és talajtérképek -, az Iregszemcsei Kutató Intézet a Icboratóriumát, a MÉM Műszaki Intézet az információs tárát bocsátotta a Pannónia rendelkezésére és soron kívüliséget biztosít a laborvizsgálatoknál. Nehezen terjednek el a termelőszövetkezetek technológiai eredményei, talán keletkezésük szétszórtsága és az érdekeltség hiánya miatt. A csávo/yí és az orosházi tsz most a Pannóniára bízta tíz év munkájával kialakított terménytárolási módszerét, a sásdi tsz az őrlésrendszerű takarmányfeldoigozást. Az egyházaskozári tsz kukoricazú- zó-gépet szerkesztett, kapacitása 80 mázsa óránként. Tavaly száz hizómarhát etettek zúzott kukoricával, és a napi súlygyarapodás 1—1,1 kilogramm. A gépet a Pannónia értékesíti. Realizált érték Nyugat-Európa* nem vásárol tojással készült tésztát. A Szeged/ Gabonatermesztési Kutatóintézet két durumbúza-fajtát nemesített ki, amelyek lisztjéből tojás nélkül lehet tésztát gyártani. A Pannónia szervezésében az idén már 71 hektáron termesztették Dél-Baranyában. 48—51 q/ha a hozama. De ez árban több mint az ötvenvala- hány mázsás aestivum búza. S ha már árról van szó, beszéljünk a pénzről! A Pannóniánál mindenért fizetni kell. A Társaság bizománybái értékesít, szervez, koordinál. Abból él meg, aminek eladásában részt vesz. Ha nem tud eladni, nem keres egy fillért sem. Ennek nagy előnye az: azt fogja felkutatni, amire partnereinek szüksége van, és azt fogja felkarolni és megvalósításában segíteni, ami a termelőknél pénzt hoz. A taggazdaságok ugyanis csak átmenetileg fizetnek költségtérítést. (Az „ügynökség” mór a második évben megállt volna a saját lábán is.) Pénz a gondolat is! Értéke van a szabadalomnak, az újításnak és értéke a termelési eljárásnak is. Régi igazság, nincs annak becsülete, ami ingyen van. Aki viszont egy találmányt, egy újítást, egy know how-t pénzért vesz, annak érdeke, hogy befektetett pénzét kamatoztassa, és nem fekszenek el a legjobb módszerek. Nem« ajándékot kell adni, hanem a feltételeket kell hozzáférhetővé tenni a gazdaságosabb termeléshez. A másik oldalon: a kutató, az újító, de a Pannónia Társaság is csak utólag lát pénzt, akkor, ha a találmányt, know how-t bevezették és többleteredmény képződött. Ha nincs többleteredmény, nincs pénz. Annak arányában részesedik feltaláló is, „ügynök" is, milyen mértékű a haszon. A találmányok, eljárások értékesítése a többlethaszon bizonyos százalékáért történik. Mivel minden új szellemi terméknek az a valós értéke, amit hoz, a piacon így megmérettetnek a gondolatok, és valódi értékük fogja megszabni az árat. A jövedelmezőséget a vertikum végére vetítik. Nem du- rumbúza előállítása a cél, hanem tészta exportpiacra. Nem takarmánybabot és opaque kukoricát kívánnak termelni, hanem több sertéshúst, nagyobb jövedelmet hektáronként. Eladók és vevők láncolata A Gabona Tröszt vezérigazgató-helyettese a szerződés aláírásakor közölte: 50—60 000 tonna tésztagyári céllisztre van az országnak szüksége. És ezt 35— 40 000 hektár durumbúzával lehet megtermelni. (Ha ez a mennyiség meglesz, fölöslegessé válnak azok az'erőlködések is, amelyek a minőségjavító búzák körül az idén kialakultak.) Egy malmot durumbúza őrlésre alakítanak át és jövőre üzembe helyezik Székesfehérváron a tésztagyárat. Dr, Szániel Imre, a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet igazgatója bejelentette: a vetőmag-szaporítást 30 000 hektárra is vállalni tudják. A durumbúza-termelőket a Pannónia szervezi meg. Ez év őszén már 1600 hektáron vetettek durumbúzát. — 900 hektáron a Pannónia szervezésében. A durumbúza ára 447 forint, az aestivum 320 forintos árával szemben. Kialakult tehát az eladók és a vevők láncolata a nemesitőtől a termelőkön át az exportőrig, ahol az összekötő kapocs a várható előny, ahol a láncolat minden tagja az utána jövő eredményeiben százalékosan is érdekelt. A nemesítő és a Pannónia a termelők többleteredményeinek X százalékát kapják. És a Pannónia bizonyos százalékban részesül majd minden tonna után, amit az ő szervezésében a Gabona Trösztnek szállítanak. Egy asztalhoz ültette, egy azonos érdekeltségi láncolatban hozta össze tehát a Pannónia mindazokat, akik az exporttészta előállításában részt vesznek. És ugyanez a láncolat jött létre a takarmánybab-termelés- ben is. Nyugat-Európában erőteljes törekvés indult arra, hogy függetlenítsék magukat az amerikai szójaimporttól. Ez számunkra azt jelentheti: nemcsak a hazai szójatermelés elölt nyílnak új távlatok, hanem a takarmánybab vagy másképp lóbab' előtt is, A lóbab fehérje- tartalma vetekszik a szójáéval. A Pannónia kísérletként az idén 10 hektáron termeltette. 39—42 mázsa átlagtermés (a skandináv államokban 40—50 mázsa között állandósult.) 700 forint az új ára, 1000 forint, ha exportminőségű. A Gabona Tröszt minden mennyiségre vásárló. A Pannónia jövőre 300—400 hektáron fogja termelését megszervezni. A magyaróvóri egyetem receptúrája alapján Bara- nyahidvégen etetési kísérleteket állítanak be, Lentiben pedig elvetették kis parcellákon az NSZK-ból importált őszi lóbabfajtát. 50 mázsát várnak tőle. Felgyorsult a gondolkodás Azt mondtuk, hogy szellemi terméknek az a vplós értéke, amit hoz. A Pannóniával nálunk egy új irányzat indult el, s a másfél év önmagáért beszél. Nagyobb mozgásteret kapott a szorgalom, és a tehetség. A gondolkodás már felgyorsult. Báiing József a köznapi tudat közhelyei „Ilyen az élet..."? A köznapi tudat közhelyeiről köteteket lehetne írni. A legelemibb módszeresség és kontroll nélkül ontjuk ezeket nap mint nap. Ontja őket az élet. És bár a tudomány egyre jobban beépül a köznapi tudatba, egyre valósabbá és hitelesebbé teszi annak megállapításait, messze vagyunk még attól, hogy mindenre magyarázatot kaphassunk akár a tudománytól is. Pedig viszonylag kézenfekvő dolgokról van szó, olyasmiről, amivel a tudomány már rég elboldogult volna, hiszen megvan hozzá a módszer- és eszköztára. Mégis: a problémák zöme egyelőre csupán a köznapi tudatot feszegeti. Mindhiába . . . Vagy mégsem? A napokban részt vettem egy egyetemista ankéton. A háromórás vitát végighallgatva az volt a benyomásom, hogy „rossz egyetemistának lenni”. Végletekig vitt panaszok, sirámpk szőtték át az egyetemet hallgató huszonévesek vallomásait. Hát persze: a mindenkori húszévesek világfájdalma, világproblémái — gondoltam és visszaidéztem a magam huszonéves meglátásait, hangulatát, amely sirámosságában meglehet, hogy túltett egy éhező ázsiai munkanélküli munkás szavakban meg sem fogalmazott hangulatának nyo- mottságán. Ezek a fiatalok sem tudták megmondani, mi a problémájuk, csak azt hajtogatták, hogy problémájuk van. Meghogy „falak” vannak. így “igaz. Az azonban mégiscsak elgondolkodtató, hogy én — bár jóllehet nem tegnap voltam húszéves — ma sem tudom, könyvespolcom melyik kötetét kellene lekapnom, ha valami érdemleges ismerethalmazt szeretnék összemarkolni a huszonéves ifjúság általános és konkrét helyzetének jellemzésére. A társadalomtudomány mai magyar eredményei ezt nemigen teszik lehetővé! Van ifjúságkutatás? Foglalkozik valaki tudományosan az általában vett és a mai magyar ifjúság problémáival? Van ennek valahol valamilyen tudományos fóruma? Időszaki kiadványa? Egyéb publikációja? Addig is, amíg várom a válaszokat, elmondhatom: ezen a vitaesten ezt a fajta igényt nem hallottam megfogalmazódni. Köznapi vita folyt, köznapi megállapításokkal, közhelyekkel teli, csapongó párbeszéd. Pedig a hallgatók egy része olyan karokon és szakokon tanul, ahol a fő tárgyak közé tartoznak a társadalomtudományok, ahol akár intézményesen, akár diákköri szinten minden további nélkül — megfelelő eredmények reményében — „kutathatnák meg" magukat, saját rétegüket az érintettek. Hogy ne csak hangulati-köz- érzeti szinten, hanem objektiven is szemügyre vehessék saját helyzetüket, önmagukat. Nekem ifjúságom hajdani nyomott hangulataiért ma már elegendő kárpótlást nyújt, ha arra gondolok, hogy — bár a nagyapám még analfabéta vglt — nekem azért -sikerült összehoznom egy-két oklevelet. Vagyis: nekem elégtétel az is, hogy egyáltalán tanulhattam valahol, valamilyen formában . . . Tudom, húsz év múlva a most hevesen vitázók is „beérik" majd ennyivel, ami nem kevés! . . . Valahol a huszadik század vége felé béke volt, ők tanulhattak és vitatkozhattak . . . Lesz idő, amikor ezt tartják majd életük legszebb korszakának. Hogy addig se fejlődik ki az intenzív ifjúságszociológia? Hogy akkor sem tudnak a majdani vitatkozóknak a tudomány pozíciójából mondani semmit? Az lehetséges. Rajtuk is múlik. A köznapi tudat kedvenc vesszőparipái az általánosságok. Ezek körülbelül így hangzanak (ifjak): „Nem tudunk kibontakozni, mert falak vesznek körül bennünket." (öregebbek): „A tudat fejlődése elmaradt a lét fejlődése mögött." Magyarul: A kispolgáriság tudati csö- kevény. (örökös és általános) : „Az iskola nem képes a mai, modern életre nevelni." (Egy egyre erősödő): Az alkoholizmus okait találgatva kutatgató ■ cikkecskék megállapításai szerint „az alkoholizmus társadalmi probléma, tenni kell ellene". (Világviszonylatú): „A nyavalyás időjárás oka a sok atomrobbantás.” (Hazai, akút): „A hollywoodi stílusú villák a Mecseken, a Rózsadombon és a Balaton körül a nép pénzén épültek . . ." Mondom, mindezt a végtelenségig lehetne sorolni. Köznapi felvetések, amelyekre ismeretesek a mindennapi válaszok is. Ha azonban egy tudós vagy mondjuk a tudomány eredményeire támaszkodni akaró, tudományos választ megfogalmazni óhajtó pedagógus akarna rájuk válaszolni értelmes körben, nem nagyon támaszkodhatna a tudományra, mert még annak sincsenek meg a maga ilyen irányú válaszai. Mivel még a tudomány is csak keresi — ha keresi — a maga idevonatkozó válaszait. Pedig a megkésettség elkerülhető volna, hiszen a társadalom- tudomány nem éppen a legköltségesebb dolog. Vizsgálati eredményei a társadalom önismeretének a legfontosabb elemeit képezhetnék. Nem kérdés, hogy szükségünk van-e ilyenfajta önismeretre. Az imént felsorolt közhelyek közül például vessünk egy pillantást az iskolára. A középiskolai tanárt elmarasztalja a felsőfokú, mondván: nem tanította meg a gyerekkel ezt meg azt. Az általános iskolainak a középiskolai tesz szemrehányást — ugyancsak mondván: nem tanította meg ezt, meg azt. A pedagógusok elmarasztalják a szülőket, a szülők az iskolát. A társadalom és a hivatásos pedagógiai szakértők elmarasztalják az egész iskolaügyet. És a pedagógustársadalom azt mondja, hogy nem kapja meg a társadalomtól azt a megbecsülést, ami megilleti, sem anyagilag, sem erkölcsileg . . . íme a kör köznapi szinten már be is zárult. Pedig, ha megnézzük: mi az iskola? A mindenkori társadalom része, függvénye. A mai magyar iskolában az égvilágon semmi sem jobb és nem is rosszabb, mint a mai magyar társadalomban. Ahhoz, hogy az iskolával végre kibékülhessünk, meg kellene ismerni a szó tudományos értelmében is a mai magyar társadalmat, annak múltjával, jelenével és várható jövőjével együtt. És addig? Addig? Hagyjuk divattá fejlődni az iskola szidalmazását, elmarasztalását? Valaminek valami ez is. Legalább van egy bűnbak.. . A világ csak tudatos ismeretek birtokában változtatható meg - mondta valaki. És igaza volt. Bebesi Károly
