Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-28 / 327. szám
© Dunántúli napló 1980. november 28., péntek Vita a vállalatok belső irányításáról Á munkapadtól a vezérigazgatóig Egészségügyi felvilágosítás Rendellenességek a gyermekkorban----------------------------------------------------— * —-------------------------------------------------— n vállalati belső mechanizmus korszerűsítésének szükségességéről írt vitaindítót lapunkban Gerencsér Ferenc „A munkapadtól a vezérigazgatóig” cikksorozatában, ostorozva és me ggyőző példákkal bizonyítva a vállalatok belső irányításának merevségét. A cikk visszhangot váltott ki, Közgazdasági élet rovatunkban több hozzászólást is közöltünk. Most újabbakat közlünk azzal, hogy a vitát lezártnak tekintjük, s a hozzászólások összegezésére visszatérünk. Cikkírónk, dr. Murányi Szabolcs, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Pécsi Területi Igazgatósága részéről a költséggazdálkodás tükrében vizsgálja a vállalati belső irányítás korszerűsítését. Baranyai példákkal szolgálva megállapítja, a vállalatok és a szövetkezetek belső irányítási, igazgatási munkájának szervezettsége javult, az e téren elért eredmények nem lebecsülendők, de természetesen vannak még jócskán tartalékok. M. Z. C ■■ I rr ra r szervezeti korszerűsítés a költséggazdálkodás tükrében Jó és rossz irányzatok a baranyai vállalatoknál Vállalataink, szövetkezeteink tevékenységük során nyerésé- gük növelésében érdekeltek. Az eredmények alakulásának egyik alapvető tényezője a költséggazdálkodásban jelölhető meg. A folyamatok költség- alakulása, valamint a szervezettség színvonala között az összefüggés döntő jelentőségű a gazdálkodás eredményessége szempontjából. A vállalati, szövetkezeti tevékenység hatékonyságát alapvetően határozza meg a belső irányítási munka színvonala, az ebben feltárható tartalékok, lehetőségek maximális kihasználása. Belső átszervezések Ezen követelmények érvényesítése érdekében fogalmazta meg a korábban kiadott minisztertanácsi határozat a belső irányítás korszerűsítését, a szervezési feladatok megvalósítását. A határozat végrehajtása magában foglalja, megkövetel* a döntési szintek megfelelő szabályozását, az egyes funkciók ellátására hivatott szervek feladatkörének, ezek kapcsolatainak ésszerűsítését, a vállalati belső szabályozás fejlesztését, az adminisztrációs folyamatok, ügyviteli tevékenység korszerűsítését, valamint a hatékonyabb információs rendszer kiépítését. Ugyanakkor követelménynek kell tekinteni, hogy a korszerűsítés, szervezés végrehajtását követően növekedjen a hatékonyság, és ehhez kapcsolódóan a vállalati eredmény. Ez azonban csak úgy biztosítható, ha az átszervezés költségmegtakarítással jár, vagy a ráfordítások arányaikban kisebb mértékben emelkednek, mint a vállalati produktum. A szervezést megelőzően tehát meg kell tervezni, számításokkal alá kell támasztani a várható gazdaságosság alakulását. Az általunk megfigyelt gazdálkodói körben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok és a szövetkezetek döntő többsége a minisztertanácsi határozatban foglaltaknak megfelelően szervezeti, irányítási rendszerében változtatásokat hajtott végre. Az ez irányú törekvések — a hasznosságukat illetően — ugyanakkor differenciáltságot mutatnak. Több vállalat figyelemre méltó eredményt ért el. így a Volán 12. sz. Vállalatnál módosították a vállalati központ, valamint a szolgálati helyek döntési jogkörét, ennek megfelelően határozták meg az egyes vezetők hatáskörét. Szervezeti módosításokat hajtottak végre. Ehhez kapcsolódóan csökkent az anyagmozgatás, és feladataikat gyorsabban, kevesebb gépkocsival, jelentős létszámcsökkentéssel tudták megoldani. A racionális szervezést követően az éves költségmegtakarítás meghaladja a milliós nagyságrendet. Az irányítás korszerűsítése érdekében több vállalatnál és szövetkezetnél került sor a belső szervezeti felépítés módosítására, osztályok megszüntetésére, összevonására, az igényeknek megfelelően új szervezeti egységek kialakítására. A gazdálkodó egységek nagy részénél előtérbe került az irányítási, illetve információs rendszer fejlesztése, hatékonyabbá tételének igénye. Egyre több gazdálkodó gépesíti ügyvitelét. így a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat is egy PC 4000-es kisszá- mítógép beállítását határozta el. A vállalatoknak ugyanakkor gondot okozott, hogy a beruházást a kivitelező nem a szerződésben foglalt határidőre készítette el, így ez kedvezőtlen költségráfordításokat eredményezett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezések döntő hányada a fizikai területekre irányult; ez kedvező jelenségnek tekinthető. Ugyanakkor az összes szervezésnek mintegy egyharmada érinti csak a belső irányítási rendszert. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy e területen a lehetőségek még adottak, gazdálkodó egységeink ez irányú tevékenységeiket még fokozhatják. Nőtt az alkalmazotti létszám A kedvező jelenségek mellett kevésbé tekinthető pozitívnak, hogy a szervezeti felépítés korszerűsítésének következtében a vizsgált egységek több mint a felénél a központi alkalmazom létszám nőtt, és csak alig egy- harmaduknál csökkent. Több gazdálkodó egységnél a szervezés következtében ugyan csökkent a központi osztályok száma, ugyanakkor megemelkedett az egy osztályon, részlegen belül foglalkoztatottak átlagos létszáma. A vezetők száma az utolsó két évben fél százalékkal nőtt. Ezen belül 0,3 százalékkal csökkent a műszcki, 1,2 százalékkal nőtt a nem műszaki vezetők száma, és ez figyelemre méltó változásnak tekinthető. Ezek a tények önmagukban talán nem minősítenék az írá. nyitás szervezettségének milyenségét, de ha figyelembe vesszük, hogy azon gazdálkodóknál, ahol ezen jelenségek tapasztalhatók, ott a fel nem osztott költségek növekedési üteme meghaladja az összes költség, sőt több esetben a nettó árbevétel, valamint a mérleg szerinti eredmény növekedési ütemét is, akkor már ez egyértelműbben rámutat a költséggazdálkodás hiányosságait a, és ehhez kapcsolódóan szervezeti, szervezési hiányosságokra. Ugyanis a fel nem osztott költségek döntő hányadát a központi irányítási költségek teszik ki. Ezen gazdálkodói körben a feladat leegyszerűsített formában tehát kettős kell hogy legyen. Egyrészt racionálisabb szervezéssel csökkenthető ezen ráfordítások igényszükséglete, másrészt — optimális szeivezeti felépítést, irányítási, igazgatási rrunkát feltételezve — szigorúbban kell tervezni — normatívák, normák kialakításával és ezek betartásával, betartatásával — e csoportba tartozó ráfordításokat. Ugyanakkor a fel- használást illetően biztosítani kell a folyamatos és körültekintőbb költségelemzést e területen is. Nagyító alá kell tenni- hogy csak néhányat említsek — a gazdasági irányítás bérköltségeinek alakulását, a fogyóeszköz felhasználást, a kiküldetési és közlekedési költségeket, a reprezentációs, valamint a reklám és propaganda célú ráfordításokat. Több esetben nem elhanyagolhatók a központi anyag és áruraktározás költségei sem. Tudni kell, ha ezekből a kiadásokból a vállalatok, szövetkezetek egy százalékot megtakarítanának, nyereségük közel két százalékkal növekedne. További lehetőségek A felmérések tehát őzt igazolják, hogy a vállalatok, szövetkezetek belső irányítási, igazgatási munkájának szervezettsége javult, e téren elért eredmények nem lebecsülendők. Látni kell azonban azt is, hogy a központi irányítási munka korszerűsítésének területén lehetőségeinket még nem használtuk ki teljes mértékben. A feladat tehát adott, ezért a jövőben még fokozottabban kell élni a racionális szervezés adta lehetőségekkel a gazdaságosság növelése érdekében. Dr. Murányi Szabolcs-------------- •* -------------A könnyűipari miniszter A művezetők tekintélyéről A Központi Sajtószolgálat munkatársa interjút készített Keserű Jánosné könnyűipari miniszterrel a tárca előtt álló feladatokról. A beszélgetés során szó esett a munkapad és a vezérigazgató közötti belső irányítási rend kulcsfigurájáról — a művezetőről. Úgy gondoljuk, a miniszterasszony válasza mintegy hozzászólás is lehetne vitánkhoz. Részlet az interjúból : — A művezetők helyzetének, jogaiknak és kötelezettségeiknek rendezését kormányhatározat írja elő. Ennek szellemében láttunk neki a munkának. A termelésirányítók helyzetét ugyanis általános érvényű és aprólékosan részletezett központi utasítás alapján nem lehet rendezni. Ahány gyár és üzem, annyi speciális szervezeti adottság és sajátosság. Csak ez a biztos, hogy a művezetőnek valóban vezetnie, irányítania kell a rábízott munkahelyet. A Pamutfonóipari Vállalatnál például a hagyományos értelemben vett művezető-tevékenységet megosztották a valóban termelésirányítási feladatokat ellátó művezetők és a gépek állapotáért felelős gépmesterek között. Ily módon rövidült az irányítási lánc, megszilárdult a művezetők tekintélye, javult a termelékenység és — nem mellékesen — javult a munkahelyi légkör. A művezetők természetesen nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülés közepette végzik a munkájukat. S hogy lesz-e folytatás? A textilipari vállalatok mintegy 60 százalékánál már befejeződött a termelésirányítás ilyen jellegű átszervezése, és úgy tűnik, hogy az év végéig megoldható e módszer általános bevezetése. Halláscsökkenés, gyengénlátás A 1 iskolaév kezdetével figyelmünk fokozottabban irányul az '^iskolás gyermekekre. Talán azért is adódott úgy, hogy amidőn o napokban kezembe került Hochenburger Emil és Panka Károly munkája, a „Nagyothallók könyve”, elsősorban a gyermekekről szóló fejezetben lapozgattam. A nagyothallás általában az idős emberek panasza. Nos a szerzők szerint fiatal korban is elég gyakori, de erről rendszerint sem a család, sem a gyermek nem tud. Honnét származhat a fiatalkori nagyothallás? Helyes-e, ha ezt a hallászavart nagyothal- lásnak nevezik? A hallásélesség kisebb-nagyobb zavara még nem feltétlenül jelent nagyot- hallást. A fül igen» érzékeny szerv. Érzékenysége az igen mély és nagyon magas hangokra erősen csökken. A leggyengébb hang, amit az emberi fül felfog, 0 decibel, a legerősebben hallható kb. 130 decibel. A hallás- vizsgálat során pontosan mérhető, hogy a halláscsökkenés mennyiben zavarja a gyermek mindennapi életét. A köznapi érintkezést zavaró halláscsökkenést nevezzük csak igazán nagyot hallásnak. Gyermekéknél az igazi, a felnőttekre jellemző nagyothallás elég ritka. Inkább arról lehet szó, hogy a gyermek hallóképessége nem elég tökéletes. Ez lehet veleszületett, de már csecsemőkorban is jelentkezhetett, csőik nem vették észre. Pedig feltétlenül gondolni kell erre, ha a pár hetes, pár hónapos csecsemő vagy a valamivel idősebb kisgyermek nem reagál a szülő, a gondozónő hangjára, a csörgésre, a cumisüveg zörgésére, tehát az olyan hangingerekre, amelyeknek érzelmi tartalmuk van. Ilyenkor az ép hallású kicsi odafordul, odanéz, vagy az eddigi viselkedésében (sírás, nevetés, játék) változás következik be. Például; megnyugszik az anya hangjára. Ha ez elmarad, ne áltassuk magunkat azzal, hogy a gyermek annyira el van merülve, hogy nem is figyel. Az is gyakran a halláscsökkenés vagy éppen a gyermekkori nagyothallás jele, ha c gyermek az első szóra nem reagál. Ha viszont másodszor szólunk, és ingerültebbek vagyunk, hangosabban beszélünk, ezt már meghallja. Az ilyen gyermek — sajnos — alig ismerheti szüleinek a gyengéd hangját. Olykor az otthoni szokásos „hallásvizsgálatok” — például az ajtóbecsapás, valamely tárgy leejtése, tapsolás is megtéveszthetnek. A gyengébben halló kisgyermek inkább a finom légmozgásokra, a bútor- és talajrezdülésekre reagál, és így a viselkedése néha megtévesztő lehet. Sőt azt is megtanulhatja, hogy egyik tettéért jutalmat, a másikért büntetést kap, noha a hallásával van baj. A felnőtt többnyire maga is rádöbben, hogy nem hall tisztán. A gyermeknél viszont a család, vagy a pedagógus fedezi fel, hogy tulajdonképpen miért figyelmetlen, miért nem tart lépést, a társaival. A gyermekkori halláscsökkenés rendszerint gyógyítható. Olykor valamilyen kóros folyamat zárja el a garatot a középfüllel összekötő Eustach-féle kürtöt. Ezen az orr-fül-gégészet, az idegi eredetű hallászavarokon pedig a gyógypedagógia segíthet. Az utóbbi esetben a gyermek megtanul szájról olvasni, amiben a környezete is segítségére lehet. Persze csak akkor, ha nincs valami baj a látásával. Sajnos, az akadályozott, a gyenge látásról sem vesz időben tudomást sem a szülő, sem a pedagógus. Hosszabb idő, gondosabb megfigyelés kell ahhoz, hogy a kisgyermek gyengébb látása észrevehető legyen. Odahaza a családban vagy a bölcsődében ez szinte lehetetlen. Az óvodában már néha észlelhető, hogy az elővett tárgyakat, a felmutatott gyakorlatokat nem látja jól, nem tudja megfelelően követni. Ilyenkor a gyermek előbbre ültetésével a kérdés nem nyer végleges megoldást, főleg akkor nem, ha más, a többitől való elmaradással hívta fel magára a figyelmet a gyerek. Súlyos hiba lenne, ha ilyenkor nem vinnék szemszakorvoshoz a tanulót, és nem iparkodnának a hiányosságon segíteni. Az enyhén bandzsító gyerek szintén szakorvosi kezelésre szorul, csakúgy, mint az az iskolás aki nem látja jól a táblát, a nevelőt, vagy ha figyelmetlen, nehezen fegyelmezhető, ideges, esetleg tanulmányaiban elmaradozik. Mindezek — természetesen — látási és hallási csökkent- értékűség nélkül is előfordulhatnak, és akkor jelentik a súlyosabb, nehezebben helyrehozható terhet, ha a szülő vagy a nevelő nem vesznek tudomást róla. Ezért fontos, hogy a nevelő háromszögben — a szülő, a pedagógus és az orvos kis munkaközösségében — az orvosnak komoly munkája és szava legyen. Dr. Buga László PÉCS SZÜLETTEK: Kaposi Katalin, Gulyás Judit, Czi- na Dóra, Győr Ferenc, Berták János, Kovács Ferenc, Kovács Zoltán, Sza- bo Jenő, Martini Zsolt, Háber Tamás, Pintér László, Nagy Krisztina, Bérces Géza, Vadon Fanni, Rucstsch Attila, Horváth Zsolt, Kovács Judit, Klein Péter, Kiss Károly, Krasznai Ivett, Kispéter Zoltán, Horváth János, Korbeák Anita, Kása Róbert, Bogdán Péter, Komáromi Attila, Gebhardt Antal, Salamon Adrién, Kis-Laci Gyula, Imhotf Georgina, Szalóki Gábor, Raszter Péter, Ba- reith Judit, Pfundt Szilvia, Szabó Petra, Papp Judit, Abrudbányay Tamás, Török Eszter, Békefi Attila, Pintér Attila, Fenyvesi Eszter, Markovics Bogdan, Hegedű Vivien, Juhász Beáta, Muszály Viktória, Komori Győző, Sinkó Mónika, Inhof József, Kern Bernadett, Zsoldos Szabolcs, Szűcs Brigitta, Stampf Dóra, Almási Diána. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Horváth Ferenc József és Kamarás Mária, Rúzsa István Károly és Herold Ilona Margit, Szakács Péter Imre és Pál Mária, Hetesi Béla és 7or- dai Erika, Dittler Emil Andor és Hil- mer Judit, Budányi János és Német Andrea, Böhm Imre Csaba és Zsák Marianna Anna, Vincze Ferenc és Lőrincz Agnes. MEGHALTAK: Keresztes Vendelné Simó Julianna, Schleining Istvánné Prégl Mária, Fodor Mihályné Rácz Piroska, Kalocsa Lajos, Sugár Károly, Kovács Elekné Rözge Margit, Dudás Lajos, Miskolczi János, Tupi Jánosné Kálmán Gizella, Bandicz Gyula, Balázs Antal, Orsós Sándor, Orsós János, Kovács Ferenc, Debreceni Ödönné Bucsky Mária, Gajcsi Sándorné Ambrus Katalin, Tarnóczai János, Bály Antal, Pandus Miklósné Szomor Erzsébet, Erdösi János, Vágner Antal, Helyes Jánosné Freitfogl Julianna, Svégel Józsefné Pölczbauer Márta, Sólyom Sándor, Horváth Márkné Fa- ludi Erzsébet, Hegyi Gusztáv, Prey- ner József, Krammer Istvánné Beke Zsófia, Süvecz György, Kovács Ferenc, Nemes Istvánné Kovács Julianna, Kovács Ferenc, Tóth Ferenc, Várnai Ottáné Arvay Mária Mincin- ger József, Noveczki Péterné Keczeli Julianna, dr. Szakmáry Elemérné Visegrádi Ilona, Péss Sándor, Egry Margit, Orsós Gáborné Orsós Katalin, Viola Józsefné Bíró Ilona, Szentes Ferenc, Szigeti Mátyásné Máté Gizella, Salamon Györgyné Kis Amália, Balázs László, Patkó Ala- josné Válovicz Etel, Horgas Jánosné Koos Mária, Traiber'Ferenc, Halmosi Gyuláné Szitás Rozália, Széder József. SIKLÓS SZÜLETTEK: Csengődi Attila Zsolt, Jandura Péter, Vicsik Lajos, Várdai Tünde, Molnár Tünde, Weinert Gabriella, Koszap János, Vetési István, Vajdo Georgina, Lelkes Attila, Leveles István, Goiák Éva, Gyuris Edit, Nesz- vecskó Edit, Gáspár Ildikó, Deák Sándor, Udvari Eszter, Bodor Ramóna, Ferencz Gabriella, Mózsi Livia, Szabadi Andrea. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Balta Géza és Tóth Zsuzsanna, Balogh László és Képiró Sarolta. MEGHALTAK: Jakab Mátyás, id. Balogh Hugóné Dógi Verona, Simon Lajos, Nagy Sándor, Demorád Józsefné Dará- zsacz Matild, Geiger Ferencné Bernét Mária, Szigetvári Fülöpné Göncről Mária, Bódi Józsefné Kelemen Teréz. Némi Javulás
