Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-26 / 325. szám

1980. november 26., szerda Dunántúlt Tlaplö Pályaválasztási kiállítás nyílt tegnap Siklóson a Művelődési Központban a Siklósi Szakmunkáskép­ző Intézet rendezésében. A város általános iskoláinak tanulói nagy érdeklődéssel tekintették meg a hat szakmát népszerűsítő bemutatót. Közgyűlést tartott a KIOSZ megyei adóközössége Az ötödik ötéves tervidő­szak végére a kisipar által végzett lakossági szolgáltatá­sok értéke várhatóan megkét­szereződik. Az elmúlt években jelentősen fejlődött a kisipari tevékenység: Baranyában a la­kossági szolgáltatás 46,7, míg a lakáskarbantartások 71,2 százalékát a magánvállalko­zók végzik. Az eredmények összegezése mellett a következő évek fel­adatait is meghatározták a KIOSZ Baranya megyei adó- közösségének tegnapi közgyű­lésén Pécsett, a Ságvári Mű­velődési Házban. Továbbra is támogatják mindazokat, akik munkaviszony, illetve nyugdíj mellett végeznek hasznos szoIj gáltató tevékenységet, de el­sőrendű feladat az ellátatlan területek: a városkörnyéki köz­ségeket, falvakat bevonni a szolgáltató hálózatba. A megyei adóközösség köz­gyűlése megválasztotta az adó­kivetési bizottságokban tevé­kenykedő aktívákat, valamint kitüntették azokat, akik ki­emelkedő munkájukkal segítet­ték a testületeket. Molnár Jó­zsef, a KIOSZ elnöke a pénz­ügyminiszter megbízásából a Kiváló Dolgozó kitüntetést ad­ta át Krasznai Józsefnek, az adókivető bizottság volt elnö­kének, az országos adóbizott­ság tagjának, valamint Stibi László kisiparosnak a KIOSZ vezetősége nevében a Kiváló Szervezeti Munkáért elismerést, a megyei adóközösség oklevél­lel és tárgyjutalommal ismerte el a bizottságokban tevékeny­kedő aktívák munkáját, a ki­tüntetéseket Kerepesi József titkár nyújtotta át. így közlekedünk mi Gazdálkodás, szabályozás, 1980 A népgazdaság érdekeinek megfelelő hatások Nemcsak a dollárt, a (érintőt is nézni kell Jó lesz ezt is megjegyezni: a Bástya utcából is jö hetnek most már autók. Átállás az újra, ami a regi... Társaságban hallottam egy „úrvezetői" jogosítvánnyal ren­delkezőtől: minden reggel, mi­előtt beül a kocsijába, átbön­gészi az újságot, hogy meg­tudja, hol, melyik utcát zárták le Pécsett éppen aznap, mer­re változott meg a megszokott forgalmi rend. He némileg túlzás is, amit mondott, valami igazság azért csak van benne. Mármint az, hogy az ismert okok (pincebe­szakadás, csatornaépítés) miatt több pécsi utcát — né­melyiket az egyik napról a másikra - le kellett zárni, azokról a forgalmat átterelni — ami érthetően megzavarta az évek óta azonos útvonalon közlekedőket. Igaz viszont: né­hány, előre be nem kalkulál­ható esetet kivéve ezekről az illetékesek időben tájékoztat­ták a közvéleményt. Tegnapi közlekedési őrjára­tunk során arra kerestünk vá­laszt, hogy a város különböző pontjein végzett munkálatok befejeztével miként áll vissza a régi kerékvágásba a forga­lom, azaz: mennyire zökkenő- mentesen (avagy nehézkesen) állnak át a gépjárművezetők az újra, ami ugyebár volta­képpen a régi... Először is a Vak Bottyán ut- ca-Bóstya utca kereszteződé­sét vettük szemügyre. Itt az az újdonság, hogy újabban a Bástya utca felől is közleked­hetnek járművek az Ágoston tér felé. Meg is zavar ez a változás jó pár autóst, akik eddig onnan az útlezárás mi­att nem várhattak járműfolya­mot, szabadon kanyarodhat­tak. Az amúgy sem túlságosan Lelátható csomópontban most ismét főszerephez jutnak a tükrök, csak azokat figyelve le­het koccanásmentesen meg­úszni az erre felé haladást. Jóval egyszerűbben sikerült az átállás a Zsolnay Vilmos ut­cában, ahol a kényszerű elte­relés után most már ismét a régi nyomvonalon zajlik a for­galom. Ahogy mesélik, az esti sötétben azért néhányon ru­tinból még megpróbálnak rá­kanyarodni a régi szervizútra, de a korlát jobb belátásra bírja őket. A pécsi, s ezen belül is fő­leg a Ivov-kertvárosi autósok nagy örömére nemrégiben újra megnyitották a Táncsics Mi­hály utcát. „Fellélegezhetett” az Árnyas utca, felgyorsult ezen a környéken a forgalom. A jobb kanyarodás érdekében eltávolították az 58-as út te­mető előtti szakaszán a hal- szálkós terelőtáblát, így eggyel több sávban lehet hajtani. A néhány hétig-hónapig tar­tó elterelések, útlezárások után most Pécs több pontján ismét visszaállt a korábbi, éveken át megszokott forgalmi rend, S milyen a rutin? — pár napba beletelt, amíg visza- szoktunk a régire. Hiába, a megszokás — legyen az rovi- debb ideig tartó is - még mindig nagy úr. .. H. L. Orvoslakás és rendelő Pécsváradon tokában, hogy rövidesen el­készül a végleges orvoslakás és a rendelő. Minden jel azt mutatja, hogy a nagyközség tanácsa felelősen tette az ígéretet, s hogy szívügyének tekinti a lakosság egészségügyi ellá­tásának javítását. — Tavaly júniusban vet­tem át a körzetet, s úgy ér­zem, szerencsés volt a vá­lasztásom. Hamar sikerült el­nyernem a betegek bizal­mát. A másik körzet orvosá­val, dr. Bíró Ferenccel na­gyon jó a szakmai kapcsola­tunk, azonos diagnosztikus és terápiás elvek szerint dolgozunk. Ha segítségre van szükségünk, a tanács is mellettünk áll, nemrégiben kapott a két körzet közösen egy EKG-berendezést - mondta a doktornő, aki je­lenleg szülési szabadságon van kislányával, de decem­ber közepe táján már meg­kezdi a rendelést. Valószínű­leg ez idő tájt költözik a csalód az új orvoslakásba is. A 121 négyzetméter alap- területű, tetőtérbeépítéses lakást a rendelővel együtt 960 000 forintos költséggel építi a tanács Költségvetési üzeme. A körzet 2600 lako­sának (Zengővárkonnyal, Apátvarasddal és Lovászhe- ténnyel együtt) úgy tűnik, hosszú távra megoldódott is­mét a körzeti orvosi ellátás. K. Gy. Ismét a népgazdaság érde­keit alapvetően érintő kérdé­sekről rendezett konzultációt tegnep délután Pécsett, a Tu­domány és Technika Házában, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Baranya me­gyei Szervezete. Gazdálkodás, szabályozás, 1980 címmel az idei gazdasági év ár-, pénz­ügyi és jövedelemszabályozási rendszer kedvező és kedvezőt­len tapasztalatairól tanácskoz­tak a megye vezető párt-, gazdasági, műszaki és pénz­ügyi szakemberei. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságá­nak titkára tartott megnyitót és vezette a konzultációt. Dr. Kéri István, Pécs város Tanácsa ipari osztályának vezetője vita­indítójában többek között ar­ról beszélt, hogy a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek között az 1980-as gazdasági eredmények elemzésekor szo­ros összefüggés tapasztalható a vezetés színvonala és az el­ért eredmények között. Ugyan­is bár sok vállalati stratégia kérdőjeleződött meg az új szabályozás következtében, de chol a vezetők felkészültek a várható, a gazdálkodás szem­pontjából szigorodó feltéte­lekre, könnyebb volt az átál­lás, mint ahol a régi szabályo­zás keretei között is csak imp­rovizáltak az irányítók. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának vezetője ar­ról szólt, hogy a banki jelző- rendszer alapján úgy tűnik, hogy felerősödtek a piaci igé­nyekhez való alkalmazkodás jelei, megindultak az egyen­súly javító folyamatok, a gaz­daságtalan termékek gyártása észrevehetően csökken. Ugyan­akkor felhívta a gazdálkodó szervek figyelmét, hogy nem szabad kizárólag a dollár be­vétel növelésére fordítani min­den figyelmüket, a forint, vagyis a gazdaságos termelés kárára. Szemere Mátyás, az SZVT titkára, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat fő­osztályvezetője, Mátyás László, a DÉDÁSZ gazdasági vezér­igazgató-helyettesének elemzé­se alapján az új gazdasági szabályzókkal kapcsolatos elő­írások alapján számviteli fel­adatokról és ezzel kapcsolatos nyitott kérdésekről számolt be. Dr. Heim Gyula, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője, az árhatóság megyei képvise­letében sok, az árrendszerrel kapcsolatos, a kis vállalatokat és szövetkezeteket sújtó ténye, ző mellett megállapította, hogy az új árrendszer alapve­tően beváltotta a népgazda­ság érdekeit szolgáló célkitű­zéseket. Dr. Murány Szabolcs és dr. Székelyhídi Gyula, a PM Be­vételi Igazgatósága Területi Szervezetének osztályvezetője, illetve a Baranya megyei Igazgatóság vezetője az ellen­őrzéseik során tapasztalt ked­vező és kedvezőtlen tapaszta­latokról számoltak be, majd dr. Rácz László, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztály- vezetője a konzultációt mint­egy összefoglalva, az elkövet­kezendő gazdasági év felada­tait felvázolva tartott előadást, L. J. Olasz vadászok Pécsett Vadászkutyák csaholása és hangos fegyverropogás hallat­szott a hét végén Pécsett Lvov- Kertvárostól a pellérdi tavakig terjedő pécsi réten. A görcsö- nyi Új Március Vadásztársaság tagjai az olaszországi UDI Udine város vadászaival közös fácánvadószaton vettek részt. Az ügyes vadászok a trombi­tás hajtők segítségével közel 80 fócánkakast terítettek le, melyeket a vendégvadászok a MAVAD-on keresztül megvásá­rolhatnak. A komoly valutát is jelentő közös vadászat fény­pontja a tábortűz mellett tör­ténő jelentéstétel volt, melynek során Hekinger Sándor vadász, a ceremóniamester a fenyő­gallyakkal megjelölt „fácánte- metőt” a gyárvárosi úttörők fúvósainak zenekísérete mel­lett adta át a vadásztársaság elnökének.'­B. Gy. Új orvoslakással és vele együtt az úgynevezett ké­szenléti rendelővel gazdago­dik Pécsvárad. Két általános orvosi körzet működik a nagyközségben, s az egyik betöltése okozott tavaly rö­vid ideig gondot. A korábbi körzeti orvos nyugdíjba vo­nult, az új részére viszont lakást kellett biztosítani, mert elődje a sajátjában la­kott Dr. Hutvágner Rozália Szekszárdon, a megyei kór­házban dolgozott, ott tett tüdőgyógyász szakvizsgát, majd megpályázva a pécs- váradi körzeti orvosi állást, Pécsváradra költözött egy ideiglenes lakásba családjá­val, s egy olyan ígéret bir­Hajjaj...! Mondok valamit. Ahogy kö­zeledik a karácsony, úgy sza­porodnak el a sajtó- és rádió- nyilatkozatok az áruellátásról, kereskedelmi felkészülésről és ez a sok szöveg hol derültsé­get okoz bennem, hol a guta­ütés veszélyét vetíti elém, pe­dig bízisten odafigyelek min­den szóra és mégis összeza­varodik előttem minden. Teg­nap például a déli hírekben elmondották, hogy az illatos mandarinszappan három hó­napig az ipar raktárában „il­latozott”, mert nem volt cso­magolópapír, de most már van, megkezdték a csomago­lást és még december köze­pére az ország boltjaiba mint­egy 340 tonna mandarinszap­pant „terítenek”, de ezenkívül nagy mennyiségű almaszap­pan is kerül majd a dolgozó nép ünnepi asztalára, illetve ki a mosdóba. Hogy mennyibe kerül, ugyan nem tudom, de olcsóbb lesz a csempész-szap­pannál, tehát jobb, ha várunk néhány hetet. De ígéret van — ezt nem a rádióból hallottam! — Given- chy-re is, (úgy kell ejteni, hogy dzsivenzsi), ez egy parfőm, meg Nina Ricci-re is, szintén parfőm, olyan, amivel lehelet­finomon a nők kenik a fülük tövét, aztán lesz Chanel, meg Madame Rocha ... vagy mi a jóég, hát legyen is, biztosan szükség van rá; és már látom Rezovics Matild munkásnőt, amint hajnali hóromnegyedöt- kor a füle mögé löttyint az öt­százforintos parfőmből, nyaká­ba akasztja a hatvankilenc­ezer forintos nyakéket („Aján­dékozzunk karácsonyra" fel­irat alatt a főváros egyik ék­szerboltjában volt látható), az­tán feltülekszik az autóbuszra, a gyárban átöltözik és apró vi­rágmintákat festeget hatvan­kilencezer tányérra. És közben az is eszébe jut­hat, amit a hajnali hírekben hallott, miszerint az idei gyér-, mekjáték-ellátás elmarad a bázisévtől, azaz a tavalyitól, amikor szintén csapnivaló volt, és csak arra volt jó, hogy fél éven át pszichológusok, újság­írók, továbbá kereskedők és iparosok népes társasága vi­tatkozzon a gyermekjátékok építő vagy romboló hatásáról. Példának okáért arról is, he- lyes-e, ha a gyerek kezébe já­téktankot vagy játékpiszlolyt és puskát adunk, mert ugye el is- vadulhat az ebadta, és esetleg felnőtt korában kiirtja a családot és a fél bérházat. Hát most nem kell vitatkozni. ... És Rezovics Matild mun­kásnőnek az is eszébe juthat — szintén egy hajnali híradás­ból - hogy a gyerekcipő-ellá­tás is sántít az idén, ezért ju­goszláv partnerektől nyolcvan- ezer kiscsizmát rendeltek, va­jon ebből jut-e az ő csemeté­jének? Mert ugye a nyakékel- látósra sok panasz nem lehet, de félő, hogy a karácsonyfa ára ismét megugrik kissé, ugye, soha nem lehet tudni, vagy - hogy mást ne mond­jak — a tojás ára már most kettő forint hatvan fillér, vagy­is annyi, mint még soha, pe­dig a tyúk- és tojásgyárak milliószámra gyártják a porté­kát és mégis drága a tojás, ami — mellesleg piszkosan ke­rül a dobozokba, és még jó, ha csak egy-két romlott kerül a többi közé és nem hatból ct... Ugye. Sok millió embertársammal együtt jómagam is hallottam, hogy a következő ötéves terv­ben a jelenlegi életszínvonal meglcrtása a szigorú felada­tok egyike, és nem a már el ért életszínvonalunk — enyhén szólva — ravasz csökkentése. Ugye. Szóval, csak úgy mondom. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents