Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-26 / 325. szám

© Dunántúlt napló 1980. november 26., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A munka­bérről szerkesztőség postájából Szép emlékkel gazdagabban... T eleíonnál Gyümölcstelepítés, kivágás, permetezés, állattartás Ma a munkabér megállapí­tására és kifizetésére vonatkozó néhány fontosabb rendelkezést ismertetünk. A Munka Törvénykönyvének 45. § (2) bekezdése értelmében a munkabért pénzben kell meg­állapítani és kifizetni. Abban az esetben, ha a termelés jel­lege indokolttá teszi, a munka­bért — jogszabályban megha­tározott esetekben és mérték­ben — természetben is meg le­het határozni. A 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 58. § (2) bekezdésé­ben írtak szerint a természet­beni munkabért csak olyan áru­cikkben vagy szolgáltatásban szabad megállapítani, amely a dolgozó és családtagjai szük­ségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más hasonló jellegű termék. A természetbeni munkabért az átlagkereset kiszámításánál legfeljebb fogyasztói, illetőleg a jogszabály által megállapí­tott esetekben hatósági áron szabad számításba venni. Átlagkereset jár a dolgozó részére a) szavazás, hatósági, bíró­sági, munkaügyi döntőbizott­sági idézésre tanúként való megjelenés, tanácstagként való eljárás, kötelező orvosi és rendőrorvosi vizsgálat, hadkötelesként való sorozás és katonai nyilvántartásba vétel, valamint az önkéntes tűzoltói igénybevétel esetén a teljes mulasztott időre; a kötelező orvosi vizsgálattal esik egy tekintet alá a terhes nőnek a terhesség ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton való részvétele is. b) a házastársa (élettár­sa), gyermeke vagy saját szü­lője halála esetén egy mun­kanapra, c) a véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott munka­időre, nem rendkívüli beren­delés esetében pedig legfel­jebb négy munkaórára akkor is, ha a vizsgálat eredménye miatt tőle vért nem vettek, d) a most nem említett esetekben, ha jogszabály el­rendeli. Abban az esetben, ha a dol­gozót bíróság, munkaügyi dön­tőbizottság, illetőleg hatóság terheltként, sértettként, ügyfél­ként (felperesként vagy alperes­ként) idézi be, részére a mu­lasztott időre díjazás nem jár. El kell mondani azt is, hogy a munkáltató működési körén kívül felmerült okból kiesett munkaidőre a dolgozónak mun­kabér csak jogszabályban meg­határozott esetben jár. A dolgozót a kollektív szer­ződésben meghatározott mérté­kű térítés illeti meg, ha a mun­káltató oldaláról felmerült ok­ból nem tud munkát végezni (állásidő), kivéve, ha munka­bérét ilyen esetben egyébként is megkapja (pl. időbéres dol­gozó az időbérét). A térítés nem lehet kevesebb, mint a dolgozó bércsoportjá­ban meghatározott alsó bérha­tár. A 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 62. §-ában írtak szerint a munkabért a bérfizetési na­pokon a dolgozónak KELL ki­fizetni, hacsak mást fel nem hatalmaz annak felvételére, il­letőleg bírósági vagy hatósági határozat ebben nem korlátoz­za. Abban az esetben, ha a bér­fizetési nap munkaszüneti nap­ra esik, a munkabért a meg­előző munkanapon kell kifizetni. A munkabért a dolgozó munka­helyén, illetőleg a munkáltató telephelyén kell kifizetni. Ha a dolgozó a bérfizetési napon jogos okból nem tartóz­kodik a munkáltató telephelyén (kiküldetés, szabadság vagy más igazolt távoliét miatt), ak­kor kérésére a munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töl­tött munkanapon kell kifizetni, vagy postán a tartózkodási he­lyére megküldeni. Az elküldés költségei a munkáltatót terhe­lik. Abban az esetben, ha a meg­szakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a tizen­két munkanapot eléri, a dol­gozó kérésére a munkáltató köteles a szabadság megkez­dése előtt két munkanappal kifizetni a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes munkabért, valamint b) a rendes szabadság ide­jére járó munkabért. Ha a munkabér vagy más dí­jazás elszámolásának alapjául szolgáló eredmény a munkavi­szony megszűnése napján, ille­tőleg az utolsó munkában töl­tött napon még nem állapítha­tó meg, a munkabért vagy dí­jazást esedékessége napján a munkáltató köteles a dolgozó által megadott címre elküldeni. Ilyen esetben az elküldés költ­ségei a munkáltatót terhelik. Nem köteles a munkáltató a munkabérnek és más díjazás­nak a bérfizetési nap előtti ki­fizetésére akkor, ha a dolgozó a munkaviszonyát jogszabály­nak nem megfelelő módon szüntette meg. A sorkatonai szolgálat telje­sítését követően harminc napon belül munkaviszonyba lépő vagy a leszerelést követő tizennégy napon belül fennálló munkavi­szonyában tovább foglalkoz­tatott dolgozó részére két hét­re járó személyi alapbérét egy alkalommal — kérésére — elő­re ki kell fizetni. Az így kifize­tett bért általában a kifizetés hónapját követő két hónapon belül két részletben, a dolgozó kérésére azonban több részlet­ben, de legkésőbb a kifizetés hónapját követő hat hónapon belül kell a fizetésből levonni. Ha a dolgozó munkaviszonya előbb szűnik meg, munkabéré­ből a vissza nem térített bér teljes összegét le kell vonni. Itt kell elmondani azt is, hogy a 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 61. §-ában írtak szerint a munkáltató munka- viszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alap­ján teljesített munkáért a dol­gozónak munkabért és más díjazást csak a bérköltség és a részesedési alap, költségvetési rendszerben gazdálkodó szer­vek esetében pedig a béralap és a jutalmazási, valamint a pénzügyminiszter által megha­tározott egyéb keret terhére fi­zethet. A munkáltatóval munkavi­szonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem álló személy vagy más munkáltató részére a bérkölt­ség és a részesedési alap ter­hére semmiféle címen (pl. cél­prémium, jutalom, költségtérítés stb.) sem szabad kifizetést tel­jesíteni, kivéve, ha ezt megha­tározott célra jogszabály kife­jezetten megengedi. A részesedési alap terhére a munkáltatóval munkaviszonyban nem állóknak is fizethető újítá­si díj, illetőleg az újítás elis­meréseként adott egyéb anyagi juttatás. Kirendelés esetén a dolgozó­nak járó munkabért — eltérő megállapodás hiányában — az a munkáltató fizeti, ahová a dolgozót kirendelték, illetőleg megtéríti a kirendelő munkálta­tónak. A szakszervezet komlói nyug­díjas bányász alapszervezete a Juhász Gyula klubban novem­ber 5-én tartotta évzáró gyűlé­sét, melyen 250-en vettünk részt. Az elnök megnyitója után a titkár értékelte az el­múlt év munkáját és a szerve­zet gazdasági helyzetét. Töb­bek között beszámolt, hogy 14 kirándulást szerveztek, amelyen a tagság kétharmad része részt vett, és ezután is igénylik. A 80 éven felüli tago­kat köszöntötték, illetve meg­jutalmazták. A rendezvény színvonalát és hangulatát emelte a szilvási iskola műsora. A gyűlés befejezése után öregek napját tartottak, me­lyen családias hangulatot te­remtett a zenekar alkalomhoz illő számaival és a felszolgálók kedves igyekezete. A megjelentek szép emlék­kel gazdagabban térhettek ha­za, ami a rendezők figyelmes munkáját dicséri. Adószegi Károly A múlt heti számunkban az új borok kezelésével, szőlő- és gyümölcstelepftés előkészítésé­vel kapcsolatos kérdéseket és az arra adott válaszokat közöl­tük, melyek a legutóbbi tele- fonügyeletünkön hangzottak el. Most a gyümölcstelepítéssel, kivágással, permetezéssel és ál­lattartással kapcsolatban fel­merült kérdésekre adunk vá­laszt. Az alábbi két kérdésre Or­bán György, a városi tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügyelője adott választ. Kérdés: Tíx évvel ezelőtt a telek­határtól 80 centiméterre ültettünk akácfát. A szomszéd követeli, hogy vágjam ki, mivel a szőlőjét beárnyé­kolja. Köteles vagyok-e kivágni, mi­vel régi ültetésü fákról van szó? — Az ingatlan határtól szá­mított legkisebb ültetési távol­ságokat a 40/1977. (XI. 29.) MÉM sz. r. 5. sz. melléklete tartalmázza. Ennek értelmében 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa ülteté­se esetén a legkisebb ültetési távolság 2 méter. Tekintettel arra, hogy az akácfa is a 3 méternél magasabbra növő fák közé tartozik, az adott esetben a fa kivágása elrendelhető. Kérdés: Hol lehet talajvizsgálatot rendelni és körülbelül mennyibe ke­rül? — Talajvizsgálatot végez a Budapest Környéki Mezőgaz­dasági Szövetkezet Közös Agro­kémiai Laboratóriuma (Buda­pest, XI. kér., Ménesi u. 26., 1118), a vizsgálati díj 600 fo­rint, valamint a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát Szakszolgálati Állomása, Pécs, Danitz-puszta (vizsgálati díj: 160 forint). Kérdés: Tarthatók, illetve tenyészt- hetők-e galambok lakrészem pad­lásterén? Dr. Árvay László, a városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak főelőadója adta meg a választ. — Az állatok tartásáról szóló 1977. évi 3. sz. tanácsrendelet értelmében galambok a lakó­épületen belül, a padlás erre elkülönített helyén is tarthatók. A galambok tartásához nem szükséges a házban lakó más lakásbérlők hozzájárulása. Az állattartó azonban köteles gon­doskodni arról, hogy állattar­tása következtében mások jo­gai sérelmet ne szenvedjenek és be kell tartania a hatályos közegészségügyi-járványügyi és állategészségügyi előírásokat is. Dr. Frank József, a Növény­védő Állomás előrejelzés cso­portvezetője a következő kérdé­sekre adott választ: Kérdés: Szabad-e bordóilével per­metezni, ha időközben Orthocid vagy Ortho-Phaltant használok? — A permetezéseket mindig a szerves szerekkel kell kezde­ni. Az első 3—4 védekezést pe- ronoszpóra ellen Orthociddaf vagy Ortho-Phaltánnal, mert a réztartalmúak a fiatal hajtás­növekedést csökkentik. Az utol­só permetezéseket bordóilével ajánlatos végezni. Ebben az esetben az emberi szervezetre káros növényvédőszerek nem kerülhetnek a borba. A must erjedésénél nem lesznek zava­rok és különböző vegyszerilla­tok. Kérdés: Termő szőlőben cserebogár gyökérkárt lehet-e enyhíteni? — A gyakori- talajművelés, gyomtalanítás a kártételt min­den esetben csökkenti. Java­soljuk az őszi bekapálás, majd tavasszal a kikapálás előtt’ közvetlen Basudin 5 G vagy Basudin 10 G szert szórjon ki, mely így a gyökérzethez közel kerül, ahol a cserebogárpajor károsít. Kérdés: Kifejlett, színesedni kezdő szőlőnél lehet-e fürtperonoszpóra? — Elég ritkán, de lehetsé­ges. A fertőzés ilyenkor a ko- csányon keresztül történik. A bogyók szürkére, maid barná­ra színeződnek és párás időjá­rás esetén a felületükön fehér penészgyep bevonat látható. Kérdés: Viszonylag fiatal, 4—7 éves lugastő o rajta levő terméssé? elszárad. Mi lehet az oka? — Meg kell nézni az elszá­radt tő gyökérzetét. Amennyi­ben rágást, sérülést nem ész­lel, a talajt meg kell vizsgál­tatni. Kérdés: Barackfaszemzéshez me­lyik alany a megfelelőbb, a keserű- dió vagy a vadbarack? — A vadbarackot és az El- berta alanyt egyre többen használják a szemzéssel , való szaporításnál, mely minden te­kintetben jobbnak bizonyul a nem túlzottan meszes talajo­kon. Olaszországban majdnem az összes őszibarackot vad­alanyra oltják. Kérdés: Fügefát hogyan kell sza­porítani és milyen a talajigénye? — A leggyakrabban tő, ág és gyökérsarjról szaporítják. Ta­lajjal szemben nem igényes. Kimondottan csak a védett helyeken telel át a Mecsek és Máriagyűd, Nagyharsány kör­zetében. Hűvösebb területeken télen takarást igényel. Pécsett, a Sarohin tábornok út 25. számú ház falán díszeleg ez a névtábla. Azért nem ártott volna pontosan leírni a városunkat fel­szabadító csapatok parancsnokának a nevét. Egy megkésett javaslat ügyében Nemrégiben levelet kaptunk Szűcs István gépészmérnök ol­vasónktól két közlekedési témá­ban, amelyek közül most csak az egyikkel kívánunk bővebben foglalkozni. A „nagy” felüljáróról írja ol­vasónk: „A felüljáró lehajtó ága majdnem készen áll, csak egy kb. 200 méteres útszakasz megépítése és kisebb kor­rekció szükséges az igénybeveendö utcákban. Ezzel a hídról balra ka­nyarodás nagyrészt megszűnne, a Ró­zsa Ferenc úti csomópontban a tor­lódás jelentősen csökkenne. Az is el­képzelhető lenne, hogy a jobbra ka­nyarodást a jelzőlámpáktól függetle­nítve folyamatossá lehetne tenni.” Vázlatrajzot is mellékelt az olvasó, s abból az első pillan­tásra látni, hogy pofonegyszerű dologról van szó. A javaslat szerint a Somogyi Béla utcán, a Légszeszgyár utcán és a! Batthyány utcán át érkeznének a járművek a felüljáróhoz, amely alatt áthaladva jutnának a Vasút utcához, s onnan to­vább a megfelelő célok felé. És mindehhez csupán a Batthyány utca végétől a felüljáró alatt át­vezető utat kellene megépíteni. A javaslatról több közlekedési szakemberrel beszélgettünk, akik nyomban annak legfőbb gyengéjét említették: a folya­matos jobbra kanyarodás az autóbuszmegálló használható­ságát zavarná, illetve tenné le­hetetlenné. Ezzel ma nem lehet vitatkozni, amint azzal sem, hogy a Légszeszgyár utcának és a Batthyány utcának e tekintet­ben szóba jöhető szakasza a je­lenlegi kiépítettségben nem lenne alkalmas a megnövekvő forgalomra. Az ellenvetésekben a hang­súly természetesen a „ma” szócskán van, a „ma” alatt pe­dig 1980-at, sőt egy kicsit már 1981-et kell érteni. S azt, hogy megépül végre a felüljáró lehajtó ága az eredeti terv sze­rint. Olvasónk tehát a1 nagyon életrevaló és figyelemreméltó javaslatával elkésett. A felüljáró 1974 óta kész ebben a formá­jában, a lehajtóág hiánya az évek múlásával egyre nyomasz­tóbb teherként nehezedett o környékre, s a kényszerűségből továbbhajtó járművek tömege időnként bénítólag hat a cso­mópont forgalmára, hiszen nem ritkán csak a második piros fel­oldása után lehet továbbhajta­ni. Szűcs István javaslata annyi­ra egyszerű és ésszerű, hogy azt már 1974-ben meg lehetett — kellett! — volna valósítani, sak­kor töméntelen bosszúságtól menekedhettek volna meg azok, akiknek erre a levezetésre szük­ségük van. S akkor érdemes lett volna az érintett utakat is a célnak megfelelően felújítani és más autóbuszmegállóról is gon­doskodni. De e megoldás ért­hetően, nem jutott — mert nem juthatott — az illetékesek eszé­be, hiszen jól tudjuk, hogy a felüljáró elkészültétől kezdve úgy volt, hogy „jövőre” - és minden évben „jövőre” - meg­épül a lehajtó ág. De nem tu­dott megépülni, mert egyéb, sokkal fontosabb feladatok vit­ték el évről évre a pénzt. Most már viszont nincs mentség: az épülő új autóbusz-pályaudvar kényszeríti ki a lehajtóág mi­előbbi megépítését. Hársfai István K. T-né bedolgozó. Az elkészí­tett terméket vitte a telephelyre. Útközben baleset érte. Kérdése: balesete üzemi baleset-e? Igen! A 3/1975. (VI. 14.) SZOT. Szabályzat 94. §. (2) be­kezdése értelmében üzemi bal­eset az a baleset is, amely a bedolgozót a munka teljesítésé­nek a helyéről a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére menet vagy onnan visszamenet érte. Ha a munka teljesítésének a helye a munkáltatóval kötött megállapodás szerint nem a bedolgozó személyi igazolvá­nyába bejegyzett lakásán van, üzemi baleset az a baleset is, amely a bedolgozót lakásáról a munka teljesítésének, a munka (anyag) átvételének, illetőleg a termék átadásának a helyére vagy onnan visszamenet érte. Abban az esetben, ha olva­sónknak e balesetből eredően tizenöt százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenése ma­logi tanácsadó radt vissza, akkor a Társada­lombiztosítási Igazgatóságtól kérheti baleseti járadék megál­lapítását. A. D. kérdezi, hogy a köteles- részt miként keli kiadni? Polgári Törvénykönyvünk 671. §-ában írtak szerint a köteles­részt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása1 esetében a' megmaradó vagyon a házas- társ korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrész­nek a korlátozott haszonélveze­tet biztosító részét csak a ha­szonélvezet megszűnése után le­het kiadni. Ha az örökhagyó a köteles­részre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak o kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azon­ban úgy is rendelkezhet, hogy o jogosult csupán a kötelesrészt kapja1 meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész te­kintetében is el nem fogadja. Lehetőséget ad arra is Pol­gári Törvénykönyvünk, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesré­szének pénzben való kiadását követelje. Természetben jár a köteles­rész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők kö­zött nyilvánított akarata. Ha a kötelesrész pénzben va­ló kiadása akár a jogosultra1, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelhe­ti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben voló kiadását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents