Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-24 / 323. szám

Interfü dr. Bakó« Zsigmapul államtitkárral Merre tartson a baranyai könnyűipar? Az elmúlt héten Pécsett járt dr. Bakos Zsigmond, a Könnyűipari Minisztérium ál- lamtitkára. Beiktatta a Pécsi Bőrgyár új vezetőit; a Pécsi Kesztyűgyár vezetőivel átte­kintette a vállalat tevékeny­ségét. Dr. Bakos Zsigmond államtitkár látogatása végén válaszolt a Dunántúli Napló kérdéseire. A keddi lapszá­munkban megjelenő interjú­ból most részleteket adunk a HDN olvasóinak. DN: Milyen feladatok vár­nak a következő tervidőszak­ban Baranya könnyűiparára, különös tekintettel bőr- és bőrfeldolgozó iparára? DR. BAKOS ZSIGMOND: Baranya megye vállalatai és szövetkezetei a bőr- és bőr­feldolgozó-ipar termeléséből mintegy 20 százalékkal része­sednek, így az összes megyék közül a legnagyobb a súlyuk. Különösen a bőrgyártás, a kesztyű-, bőrruházat- és ci­pőtermelés mennyisége je­lentős. Ezeknek a vállalatok­nak a szakágazat egészében azonosan, a VI. ötéves tervi műszaki-gazdasági koncep­ciók terén a következők a feladatai: A termelés az idei várható teljesítményekhez képest mintegy 3 százalékkal növe­kedik. A mennyiség helyett tehát a minőség és a haté­konyság kerül előtérbe. Az iparcsoport átlagánál előre­láthatóan nagyobb mérték­ben növekszik a kesztyűipar termelése, a cipőiparé az át­lag körül alakul, a bőrgyártó iparé pedig ennél valamivel kisebb lesz. Az értékesítési irányokban változás nem vár­ható: a rubelviszonylatú ex­port kisebb, a dollárviszony- latú export jelentősebb növe­kedésére számíthatunk. A beruházások volumene előreláthatóan csökken, hi­szen a most befejeződő idő­szakban nagyarányú fejlesz­tések valósultak meg~ a me­gye bőr- és bőrfeldolgozó iparában. A fejlesztési célok így mintegy 70 százalékát je­lenthetik az 1976-80-as éve­kének, s a vállalatoknak el­sősorban a különösen gaz­daságos megoldásokra kell összpontosítaniuk erejüket. A létszám mintegy 5 száza­lékos csökkenése várható. A gazdálkodás különösen fontos feladata a bőrgyártó iparban a nyersbőrvásárlás és a terméknemesítés 'opti- malizása, a marhabőr gyártmányok bevezetése a külpiacokon s a sertésbőrök jó exportpozíciójának meg­tartása, új gyártmányok ki­alakításával. A cipőiparban bővíteni kell az alacsonyabb árfekvésű terméktípusok kö­rét, például színvonalas tex­tilcipőkkel, s általában szé­lesebb körben kielégíteni a rétegigényeket. Fontos cél a saját bolthálózat kialakítása és a kiskereskedelmi kapcso­latok bővítése, az új méret­rendszer bevezetése, több bő- ségű cipők forgalmazása. A kesztyű- és bőrruházati ipar elsődleges célja a min­denkori keresletek megfelelő kínálatbiztosítása, a sport- kesztyűk arányának bővítése, s - a bőrruházati termékek­nél — az exkluzív cikkeket igénylő vevők kiszolgálása. Miklósvári Zoltán II belvárosi rekonstrukcióért Új szerepben a Felső-Malom utca 11-13. Uzletközpont - átmeneti célra A pécsi belvárosi rekonstruk­cióval kapcsolatban gyakran elhangzik ez a szó: átmeneti. Átmeneti lakás, átmeneti üzlet, átmeneti iroda ... Az ok vilá­gos, épületek, épületegyüttesek teljes felújítása csak kiürítés után képzelhető el, ehhez vi­szont átmeneti lakások stb. szükségeltetnek. Bizonyos átme­neti lakásállománnyal már ren­delkezik a PIK (a belvárosi re­konstrukcióhoz még többre lesz szükség), átmeneti üzletek, iro­dák azonban még nin­csenek. Illetve ... egy üzlet von — a most felújított Jókai tér 5- ös házban, de pillanatnyilag még üres. Van azonban kisze­melt hely: a Felső-Malom utcá­ban, a piac szomszédságában. Gazdag lehetőségek A Felső-Malom utcán túli te­rület a korábbi értelmezés sze­rint nem tartozott a. történelmi városmaghoz, ma azonban — logikusan - annak részeként tartjuk számon. Mert igaz ugyan, hogy a városfalon kívül van, de mai alakjában a XVIII. század derekán jött létre a haj­dani Tettye-patak mentén mal­mokkal, tímárházakkal. Nos, ennek a tömbnek a sorsával, jövőjével már régóta foglalkoz­nak, leginkább abból a szem­pontból, hogyan lehet élőbb kapcsolatokat szervezni a piac és környezete között. Passzá­zsok, üzletutcák színesíthetnek, tehetnék elevenebbé a ma eléggé zűrzavaros, toldalékok­kal, „sufnikkal” csúfított tömb­belsőt. Az egyik átjárási lehe­tőséget a Felső-Malom utca li­es számú ház kínálja, hiszen ez most is rányílik a piac alsó ré­szére, s azon át az Irányi Dá­niel térre. Ezt az átjárási lehe­tőséget egyébként figyelembe vették az Irányi Dániel tér- Lánc utca közti, most szabad­dá vált terület rendezési tervé­nek elkészítésénél. (Mint isme­retes, e területen tervezik fel­építeni az új pécsi Centrum Áruházat.) • • Uzletutca A Felső-Malom utca 11-ben jelenleg a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet mérleg­javító üzeme van, a mellette lé­vő 13-as házban volt - a Kol­ler utcáig terjeszkedőén - a Fémipari Vállalat láncgyára. E két — fölösleges toldalékaitól megszabadítandó — épületet szemelte ki a város, hogy a bel­városi rekonstrukció hosszú eveiben átmeneti üzleteknek adjanak helyet. A tervezésre most kapott megbízást a Dél­lenektől. Mert tessék csak meg­figyelni, mi jött még ezután? A teát követte a holsaláta, aztán gombakrémleves, majd „bekap" nevű darált marhahús, aztán a rablóhúsra emlékeztető „kofte” póréhagymás babsalátával, utána pirított csirke „kusz-kusz- szal” — ez a kusz-kusz olyan cit­romsárga kásaféle, fűszerezve érdekes és jóízű, végül gyü­mölcskoktél (sárgabarack, man­darin, körte és ananász egyve­leg) - befejezésül arab kávé, ami tulajdonképpen törökös ká­vé, csak megszűrve ... „...És ital semmi!?” — kér­dezik többen, de a különböző étkekhez kommentárt fűző Mi­lán lehűti a kedélyeket, mond­ván, hogy miképpen Allah tiltja a sertéshúst (ezért eszünk mar­hát és csirkét), úgy tiltja az al­koholt is és különben sem ma­gyaros disznótorra fizetett be (150 forintot) a tisztelt vendég. Igaz is. A vendégsereg - mint egy nagy család — jókedvűen fo­gyasztja a jóízű, változatos - és számunkra azért nem olyan nagyon idegen - ételeket. A perselyben persze gyűlnek a tízforintosok, hiszen vannak töb­ben is, akik már a harmadik fogásnál kidőlnek. Vacsora után aztán „elúszik” az arab zene, a külső helyiségben harmonika és hegedű szól, s ezzel az alkohol- tilalom is felszabadul, jöhet a hétdecis rubinvörös tihanyi merlot. De még nincs vége, mert — (ez a Milán kifogyhatat­lan az ötletekből), kezdődik az „Afrikai totó”, ami szintén tár­sasjáték : sokszorosított totó- szelvényt kell kitölteni, termé­szetesen helyes válaszokkal. Pél­dául, mit jelent a következő ki­fejezés: „ín S, Allah?”, továb­bá mi az a Ramadán?, ki a leg­ismertebb magyar tudós, aki az arab irodalommal foglalkozott?, milyen italt nem fogyaszt a hit­hű mohamedán?, több afrikai államban milyen KRESZ-tábla jelzi a vadveszélyt (piros három­szögben puputeve) ... szóval ilyesmi. És aki nyer? Vagy a Pannó­nia Sörgyár, vagy a pécsi IBUSZ, vagy a mecseki kultúr- park ajándékát kapja. És mit ajánl fel a tulaj? Aki afrikai ru­hában jelenik meg — ingyen vé- gigeheti az étlapot. Ehette. Mert az afrikai vacso­raest befejeződött. De biztos, követi majd más ötlet, akár itt, a Milán falatozóban, akár a vendéglátás más területén. El­végre közelednek a hosszú téli esték és nem árt, ha a magyar vendéglátóipar a magyar ven­dég számára is szerez néhány kedves, játékos órát. Rab Ferenc dunántúli Tervező Vállalat, Dé­vényi Sándor építész a korábbi tömbrekonstrulcciós tervekre alapozva a Felső-Malom utca 11-et szemelte ki ,'.üzletutcá­nak". Magában az épületben öt üzlethelyiséget gondol ki­alakítani, a két tűzfal között húzódó, hosszú udvarban pedig - ez nyílik a piacra — elárusító pavilonokat helyezne el. Továb­bi öt üzlethelyiség kerülne a szomszédos házba oly módon, hogy-a vásárló a 11-es szám udvaráról jutna az üzletekbe, az áruval való feltöltés a 13-as szám udvaráról történne. Ezt az öt üzletet tetszőlegesen moz­gatható válaszfalak különítenék el egymástól, így mindig akko­ra belső teret alakíthatnának ki, amekkora üzlet átmeneti elhe­lyezésére van szükség. E házba kerülnek az átmeneti irodák is. Még két év? A 11-ben még működika mér­legjavító üzem, ennek kiköltö­zésétől függ a mini üzletköz­pont létrehozása. A szomszéd­ban a volt láncgyári üzemi épületek üresen romladoznak. Vajon nem kellene-e ezeket lebontani, még mielőtt'valaki­nek eszébe jut bármit is csinál­ni ott, ami a további re- kontsrukciós munkákat zavar­ná? Az átmeneti üzletközpont ter­veit jövő júniusra kell elkészíte­ni, ebből következik, hogy 1982 közepe előtt aligha várhatók ott üzletek, irodák. Komolyabb, üzleteket is érintő rekonstruk­ciós munkák tehát csak azután indulhatnak. De talán addig a kereskedelmi vállalatok is meg­barátkoznak a gondolattal, hogy átmenetileg fel kell adni egyes - jól prosperáló - „had­állásaikat”. Hársfai István Afrikai vacsora­esten Milánnál Jó kis monoton arab zene — azt szeretem benne, hogy egy­hangúságával halálra idegesít - szóval kezd kialakulni a hangulat, két fiatal asszonyka hímzett fehér kaftánban most érkezik a konyha felől, a zsúr- kocsin az afrikai vacsoraest el­ső fogását kínálják a vendégek­nek. Milán pedig — Pécs egyik neves falatozójának névadó tu­lajdonosa - szintén bokáig érő kaftánban, emelt hangon je­lenti be: „zöld tea, mentával", ami — akár hiszik, akár nem — nagyon jó ital, Allah áldja meg érte az arabokat! (Meg a Her- bária boltot, mert ott is kapha­tó mindkét teafajta.) Amíg szürcsölgetjük az illatos és for­ró teát — és kint hideg novem­beri eső mossa az utcákat -, elmondom, hogy a manapság divatossá vált vacsoraestek egyikén várom a fejleményeket, azaz a további fogásokat. Őszintén szólva előzetes ta­nulmányokat már végeztem, így aztán óvatos vagyok: a külön­böző ételekből csak keveset csi­pegetek - bár mindenből mindenki kérhet, amennyi jól­esik - ám ha valaki csak mor­zsányit is hagy a tányérján, 10 forint büntetést fizet Milán úr­nak, aki minden fogás után szi­gorúan ellenőrzi az asztalokat és közben zörgeti a perselyt, mint egy sekrestyés. (Pardon.) Mellesleg egyik este közel négy­száz forint jött össze, a telhetet­Ma még sivár képet mutat a majdani iizletutea Udvari mérleg Dinár a visszapillantó tükör mögött Devizás és bnndás buszok Kvarcórák a míanyag zsákban Közeledik az év vége, levo­nultak az idegenforgalmi sze­zon áradásai, a határátkelő- helyeken megszűntek a gép­kocsioszlopok okozta görcsök. Nem lehet ez másképpen a dé­li országhatár egyik legfonto­sabb állomásán, az udvari ha­tárátkelőnél sem. Bár az idő­közben bekövetkezett utasfor­galmat befolyásoló rendeletek hatására csökkent hazánk és a szomszédos Jugoszlávia la­kóinak utasforgalma, alapo­san megnövekedett mind a sze­mélyi, mind a tehertranzitfor- galom Udvarnál. Déli határunk Duna melletti átkelőhelyén különösen meg­nőtt a Jugoszlávián, illetve Bul­gárián át Görögországba és Törökországba irányuló és on­nan érkező vagy onnan vissza­érkező személy-, de még na­gyobb mértékben a kamionok­kal lebonyolított teherforgalom. Az előző évek napi 5-10 ka­mionjával szemben idén átlag­ban 20 lépte át Udvarnál a határt. Mindez alaposan meg­növelte a szolgálatot teljesítő határőrök, de méginkább o pénzügyőrök munkáját. Csupán egy példa: a határ- átkelőhelyen a tavalyihoz ké­pest a duplájára emelkedett a szabálysértések, a vám- és de­vizabűntettek száma. A lefog­lalt fizetőeszköz és tárgyak ér­téke megközelíti az 1 millió fo­rintot. A 168 jegyzőkönyvben szereplő eset elkövetői között sajnos jócskán vannak hazánk állampolgárai közül is olya­nok, akik gépkocsiülések alatt, az autók ajtajába rejtve pró­báltak meg külföldre vinni dió­belet vagy éppenséggel a megengedettnél több és na­gyobb címletű fizetőeszközt. Ugyancsak megnézhette ma­gát a tükörben azon honfitár­sunk, aki a visszapillantó tükör mögé rejtve próbálta kivinni az itthon illegálisan szerzett di­nárt. Bonyolultabb a helyzet a Görögországba és Törökor­szágba indított társasgépko­csikkal, amelyeken az utasok között az idén többen is meg­kísérelték nyugati valuták kivi­telét. Nemhiába érdemelték ki ezen járatok kifelé a „devi­zás”, míg befelé a „bundás” buszok megnevezést. Akadnak persze még jócs­kán külföldre utazott honfitár­saink között olyanok is, akik a behozott farmerekkel, leme­zekkel és különböző márkás italokkal kívánnak „meggazda­godni”, de rohamosan ritkítja soraikat az, hogy az említett áruféleségek többsége már ná­lunk is kapható, no és az áraik is mindinkább közeled­nek egymáshoz. Mint azt a lefoglalt tárgyak is bizonyítják, a slágert ma a kvarcórák jelentik. Két nagynak remélt üzletet a pénzügyőrök­nek Harkányban sikerült „le­rendezniük”. Egyik alkalommal három felkínált különböző már­kájú kvarcóra volt a nyomra­vezető, ugyanis a jugoszláv tu­lajdonos személygépkocsija csomagtartójának műanyag borítása alatt levő terelőlemez mögött már valamivel több, pontosan 177 darabot találtak. A másik remélt nagy üzletet ugyancsak egy déli szomszé­dunknak nem sikerült megköt­nie. Jóllehet itt csupán egy felkínált óra mutatott irányt az autó pokrócában melegedő- nyolchoz, hogy a nyomon elin­dulva a bérelt szoba szekré­nyben levő műanyag zsákból további 220 kerüljön a pénz­ügyőrök kezébe.- kapu ­hétfői □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents