Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-23 / 322. szám

1980. november 23., vasárnap Dimflntült napló 11 Emlékülés, kiállítás a tűzoltóság történetéből Pécsváradon Fennállásának 90. évforduló­ját ünnepelte tegnap a helyi művelődési házban megtartott emlékülésen a Pécsváradi ön­kéntes Tűzoltótestület. A múlt század végén 15 helybeli ipa­ros- és parasztember alapítot­ta meg Kresz János községi bí­ró vezetésével a Tűzoltó és ön­segélyző Egyletet, amely nem­csak a tűzeseteknél, hanem ahogyan az mindenütt hagyo­mánnyá vált, a helység társa­dalmi életében is mindig jelen­tős szerepet játszott. A tegnapi ünnepségen megjelentek a me­gyei, a komlói járási és városi tűzoltóparancsnokság, a Bara. nya megyei Kéményseprő Vál­lalat, valamint a megyei, járá­si, nagyközségi párt- és állami szervek képviselői és a jubiláló egyesület tagjai. Köztük volt Forró János százados, volt tűz­oltóparancsnok és Ács József tűzoltó, akik több mint fél év­százada tagjai az egyesületnek. Az ünnepségen Radics Ká­roly nagyközségi tanácselnök, az egyesület elnökének köszön­tője után Várkonyi Antal, az egyesület titkára idézte fel em­lékbeszédében a 90 éves fenn­állását ünneplő egyesület múlt­ját, azokat az évtizedeket, ami­kor a megyei élmezőnybe küz­dötte fel magát a pécsváradi testület. Országos első díj, va­lamint a pécsi járás legjobb testületé cím és számos külön­böző elismerés, serlegek sora tanúsítja ezeket a sikereket. Az ünnepség ezután a kitünteté­sek, rendkívüli és soros előlép­tetések átadásával folytatódott: o Belügyminisztérium Tűzoltósá­gának országos parancsnoka 50 éves munkája elismeréséül aranykoszorús önkéntes tűzoltó szolgálati érdemérmet adomá. nyozott Vadász László száza­dosnak, a testület jelenlegi pa­rancsnokának, és 40 éves szol­gálatáért ezüstkoszorús érdem­érmet Várkonyi Antalnak, az egyesület titkárának. Éz alka­lommal adták át a Baranya me­gyei és a komlói járási tűzoltó­parancsnokságok, valamint a Baranya megyei Tanács igaz­gatási osztálya által adomá­nyozott jutalmakat, kitünteté­seket és előléptetéseket is. Az ünnepségen az egyesület 20 éve fennálló zenekara, va­lamint a pécsváradi általános iskola úttörői működtek közre. A megemlékezés végeztével a résztvevők megtekintették a pécsváradi tűzoltószertárban a testület 90 évének dokumentu. maiból megrendezett kiállítást. G. O. A MÁV ŐSZ megyei közgyűlése Hogyan tovább a vadgazdálkodásban? K ülönös jelentőséget adott a MAVOSZ tegnapi megyei köz­gyűlésének, hogy az idei év az előző szerződéses időszak utolsó esztendeje. Nem csupán azért jelentős a mostani számve­tés, mert jövőre már más fölállásban működnek a vadásztársasá­gok, hanem — ezzel szoros összefüggésben — azért is, mert 1981. január 1-től először épül be az ország vadgazdálkodása az ötéves tervbe. Elutazott az Eszék területi tanácsi küldöttség Az ülés bevezetéseként dr. Jerszi István, a MAVOSZ Bara­nya megyei Intéző Bizottságá­nak elnöke ismertette a vadász- társaságok elnökeivel az októ­berben megtartott országos kül­döttgyűlés két fő témáját, a vadgazdálkodás jövőbeni fej­lesztését, valamint a vadásztár­saságok pénzügyi helyzetére vo­natkozó határozatot. A MAVOSZ közgyűlésén Far­kas János megyei fővadász adott tájékoztatót az időszerű vadgazdálkodási kérdésekről. Baranya nagyvadas jellegű megye, s mint ilyen, az utóbbi években tudta biztosítani a megfelelő nagyságú és jó mi­nőségű törzsállomány fenntartá­sát, ugyanakkor a jövőre váró feladat az apróvad tenyészté­sének nagyobb mértékű fejlesz­tése. A szarvas törzsállomány ja­vult, a lelövési terv reális, több helyen már teljesítették is. A te­hén, az ünő, a borjú kilövésé­nél egyelőre lemaradás tapasz­talható, ezt azonban év végéig még be lehet hozni. Az elmúlt évben az őzkilövési tervet min­den korábbit meghaladva ma­gasabb szinten teljesítették, ezért erre az évre a törzsállo­mány mintegy hétszázzal lecsök­kent. A vaddisznóállomány a magos kilövési arány ellenére tovább növekedett; a nyári vad- kárelháríttási kilövések gyen­gébben sikerültek a vártnál, s így ezt a hátrányt a téli vadá­szatokon kell behozni. Az apró­vadakhoz tartozó fácán eseté­ben már nem ilyen kedvező a helyzet; ebben az évben közel 30 ezerrel csökkent a fácánok száma. Éppen ezért a követke­ző évek egyik igen fontos fel­adata a fácánállomány növe­lése. Hasonló a helyzet a nyál­lal: annak ellenére, hogy a ta­valyi nyúlkilövési tervet nem tel­jesítették, az állomány 10 ezer­rel csökkent. A lőttvad-értékesí- tésből és a bérkilövésből szár­mazó árbevétel idén meghalad­ja a tervezettet: 11 millió he­lyett 15 millió forint várható, ez körülbelül negyvenszázalékos többletet jelent. A vadgazdálkodásbon komoly feladatok várnak a társaságok­ra, s mindezeket már a vadász- területek újrahasznosításával együtt kell megtervezni. Ahogy dr. Gyöngyösi János, az Intéző Bizottság titkára tájékoztatta az ülésen megjelenteket, a vadász- területek újrahasznosítása o tervszerűbb, hatékonyabb vad­gazdálkodást szolgálja. Mivel kis területen kisebb társaságok nem tudnak intenzív vadgaz­dálkodást folytatni - ezért egy- egy vadásztársaság a termé­szetes határok és a gazdasági egység szem előtt tartásával | nagyabb területet kap. így min­Az erdélyi, valamint a ma­gyarországi önéletírások sorá­ból messze kimagaslik Bethlen Miklósé, akinek bécsi börtön­ben papírra vetett vaMomásai- ból és intelmeiből Nemeskürty István formált monodrámát Noé galambja címmel. A két felvo- vásba sűrített, rendkívül gazdag életanyagot pénteken este kel­tette életre Bánffy György ér­demes művész a Doktor Sán­dor Művelődési Központ színpa­dán. Az első, amit a néző hazavisz erről az estről, a 16—17. száza­di magyar nyelv élménye egyik legszebben beszélő színművé­szünk megszólaltatásában, a korabeli kifejezésmód teljes gazdagságában és árnyalatai­val. E nemes veretű sallang­mentes és ugyanakkor mégis mindent pontosan nevén neve­den társaságnak módja lesz nagy- és apróvadgazdálkodásra egyaránt. Mindez természetesen csak úgy valósulhat meg, ha az eddiginél kevesebb vadásztár­saság működik a megyében. Néhány kisebb társaság az év végéig föloszlik, több társaság pedig egyesül, s ily módon 1981-ben az eddigi 41 helyett 28 vadásztársaság fog működ­ni, hosszú távú tervek alapján. Dücső Csilla Kis kenyerek lisztérzékeny gyermekeknek Köszönet a szülőktől Az asztalokat körbeülik a gyerekek. Minden csoportban akad egy-két külön asztal, ezeknél a lisztérzékeny gyer­mekek ebédelnek, ök semmi olyat nem kaphatnak, aminek alapanyagában gabonanemű van. Jóllehet, a napi étrendjük változatos — rizst, burgonyát, húsokat, gyümölcsöt ők is esz­nek - viszont kifli, zsemle nem kerülhet eléjük. Míg otthon voltak, vagy szü­leik sütöttek nekik kukoricaliszt­ből, vagy a gyermekkórházon át kapták a diétás kenyeret. Számos édesanya azért nem állt ismét munkába a gyes után, mert attól félt, hogy az óvodá­ban búzalisztből készült kenye­ret, kiflit csen társaitól gyerme­ke, illetve pszichés zavarokat okoz nála, ha látja, hogy min­denki kap kenyeret, csak ő nem... A Pécs városi Tanács egész­ségügyi- osztálya a gyermekkór­házzal és a gyermekklinikával együttműködve, ez év szeptem­berétől beindította o lisztérzé­ző stílus egy, a maga korában európai mércével gondolkodó ember töprengéseit, élményeit közvetítette hozzánk. Bethlen Miklós 1642-ben szü­letett Erdélyben és 1716-ban halt meg Bécsben, mint Erdély utolsó kancellárja. A két dátum s a két hely magában sejteti, miféle végletek közé feszült en­nek az erdélyi főrendnek, Bethlen Gábor unokaöccsének oz élete. Születésekor méq a török hó­doltság éke feszíti szét Ma­gyarország testét, és midőn meghal, már javában tart az ország Habsburg gyarmatosítá­sa. Bethlen Miklós Apáczai Csere János neveltje, Descartes szellemének híve, aki Heidelberg és Leyden egyetemein iskolá- zódott a kor legmagasabb szín­vonalán. Megfordult az angol, A Franjo Plazibat elnök ve­zette Eszék területi tanácsi kül­döttség pénteken Komló város­sal ismerkedett. M orber János tanácselnök részletes tájékoz­tatást adott a bányászváros la­kóinak élet- és munkakörülmé­nyeiről. Útjuk következő állo­mása a Carbon Könnyűipari Vállalat volt. Megnézték a ter­melési folyamatok egy részét és a gyártmányokat, termékeket. Felkeresték Sikondát s betértek a festői környezetben lévő al- kotóhózba. Pénteki látogatá­suk során Mohácsra is elláto­gattak. Fischer János városi tanácselnök fogadta Franjo Plazibatot és megyénk tanácsi vezetőit. Ezt követően megnéz­ték c Délszláv kiállítást, ismer­kedtek Mohács nevezetességei­vel, majd a mohácsi Új Baráz­da Termelőszövetkezet vendé­gei voltak. Harmatos Józsel el­keny gyermekek óvodáját, böl­csődéjét. Egy intézményben — az Ajtósi Dürer utcaiban - he­lyezték el a 31, döntő többség­ben 3 éven felüli kisgyermeket. A lisztérzékeny gyermekek ál­landó orvosi felügyeletét a gyermekkórház és a gyermek- klinika orvosai, a speciális ke­nyér sütését pedig a Pécsi Sü­tőipari Vállalat 4-es számú üze­mének dolgozói vállalták. A szabolcsi üzemben heten dolgoznak. Itt készülnek o fél- r * kész torták, a morzsa, és itt sü­tik a lisztérzékeny gyermekek kenyerét. Minden héten szer­dán 80 kilót adnak a gyermek- kórház és az óvoda részére. A kenyér egy hétig hűtőszekrény­ben tárolható. A 80 kiló elké­szítéséhez 47 kiló kukoricake­ményítőt, 1,5 kiló sertészsírt, 2 a froncia király és a velencei dogé udvarában, mint a Zrínyi Miklós által szervezett Habs- burg-ellenes összeesküvés egyik szerzője és szervezője. Művelt­sége, személyiségének gazdag­sága francia életrajzírókat ihle. tett meg, maga pedig íróként, politikusként a „magyarországi és erdélyi gyulladásnak eloltá­sán, németek, magyarok, erdé­lyiek, törökök, oláhok és mold­vaiak örökös és tökéletes meg­békélésén" fáradozott. önéletírásában anekdota, novellisztikus epizód, színes úti­rajz váltakozik a meditáló vagy politizáló részekkel, és mindezt áthatja egy nemesen gondol­kodó, tiszta erkölcsű férfi egyé­nisége. Bánffy György e széles skála minden hangját, árnyala­tát megszólaltatta a monodrá­ma előadásában, és magas szintű érzelmi, gondolati él­ménnyel ajándékozta meg, né­zőit. Gállos Orsolya nők ismertette a gazdálkodás korszerű módszereit és terme­lési eredményeit. Szombaton délelőtt Pécs város kultúrtörténeti nevezetességeit nézték meg vendégeink. A déli órákban Franjo Plazibat, Eszék Terület Községközi Választmá­nyának elnöke és Horváth La­jos, Baranya megye Tanácsá­nak elnöke záró megbeszélé­sen áttekintette és kézjegyével látta el az 1982-ig szóló együtt­működési dokumentumot. A megbeszélésen részt vett Lu­kács János, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának első titkára. Jugoszláv vendégeink tegnap délután ismerkedtek Szalántá- val, jártak a harkányi fürdő te­rületén, majd hazautaztak Eszékre. kiló burgonyapelyhet, 15 kiló tejport, 40 darab tojást, 5 kiló élesztőt, 2 kilogramm cukrot, 1,3 kiló sót és 26 liter vizet használnak fel. A cukrot, az élesztőt ci 26 fokos víz egy ré­szében feloldják, egy órát állni hagyják. A sót is vízben oldják, a zsírt felolvasztják, majd az alapanyagokat összedolgozva, közepes keménységű tésztát ké­szítenek. Húszperces kelesztés után, kalácsformákba öntve, 220 fokos kemencében 50 per­cig sütik. Minden szerdán műszakkez­dés előtt jönnek be. Az össze­állítás és a dagasztás Heirich Györgyné üzemvezető feladata. A többiek az előkészítés, for­mába öntés, sütés körül segí­tenek. — Cukorbeteq vagyok, tudom, mit jelent diétázni, valamit egészségi okokból nem meg­kapni — mondja Heirichné. Bár nekem nincs gyermekem, el tu­dom képzelni, milyen érzés le­het egy kisgyereknek, mikor azt mondják neki, te nem ehetsz kenyeret. Volt itt egy anyuka személyesen köszönetét monda­ni. Mesélte, hogy mikor az el­sőt megkapták, a kisfia fel­kiáltott: akkor most én is ehe­tek szalonnát, hagymát és lek­város kenyeret. Már többször meghívtak bennünket az óvodá­ba, de még nem jutottunk el hozzájuk. A télapóünnepségen ott leszünk. A Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója, dr. Csaba István egy levelet mutat. Petrohán Jó- zsefné írta: a most ötéves kis­fiam egyéves kora óta lisztér­zékeny. Biztos vagyok abban, hogy önök azért vállalták a ke­nyér sütését, mert átérzik, tud­ják, mennyire fontos a lisztér. zékeny kisgyermekek részére a kenyér, s hogy milyen sokat se­gítenek nekünk, szülőknek. Nem tudok mást írni, csak azt, hogy a magam és a*többi szülő ne­vében is köszönöm, nagyon kö­szönöm .. T. É. Bethlen Miklós önéletírása színpadon A Ta Eléggé ritka eset mostanában, hogy egy film forgatókönyve ki­adóink érdeklődését is felkelt­se. Úgy látszik azonban, o Mag­vető Rakéta Regénytár soroza­ta — mely örvendetesen fogé­kony minden eredetinek tűnő alkotás megjelentetésére — al­kalmanként szívesen vállalja egy-egy jól megírt forgatókönyv kiadását. Ez történt most is, mikor a neves filmrendező, Ba­csó Péter A Tanú című munká­jának „alapszövegét” több tíz­ezres példányszámban az olva­sók rendelkezésére bocsátotta. A külön megjelenést nemcsak a forgatókönyv témájának ér­dekessége indokolja, de az is, hogy írója. Bacsó Péter rendkí­vül szellemesen, az irodalmi groteszk valamennyi lehetőségét kiaknázva formálta meg a tör­ténetet. Valószínű, hogy az egyes jelenetek a filmvásznon még hatásosabbak, a film esz­közeivel kifejezőbbek, azonban így, könyvben olvasva is nagy­szerű élményt nyújtanak. A Tanú az ötvenes évek „éberségének” gyilkos karika- * túrája. A történet középpontjá­ban Pelikán József gátőr áll, akit először feketevágásért csuk­nak börtönbe, majd pedig azért, mert - jóhiszemű naivitással - sorozatosan összeütközésbe* ke­rül a kisebb-nagyobb hatalmas­ságokkal. Szerencséjére mindig akad megmentője, s így csak napokat tölt a cellákban. De a szabadulásnak ára van. Ta­núskodnia kell egykori mozgal­mi társo és barátja, Dániel Zol­tán miniszter perében, akit az ellenséggel való titkos együtt­működés hamis vádjával tartóz­tattak le. Ettől kezdve a törté­net kísértetiesen hasonlít a Rajk-per mozzanataira. Bacsó azonban csak modellként hasz­nálja fel ezt a tragikus esetet. Pelinkán nem a barátja ellen vall, hanem a szégyenletes ma­chinációt' leplezi le. Tanúból elítéltté válik, akasztófa várná, ha az utolsó pillanatban közbe nem lépne a hatalom újabb abszurditása. A vén kandúr Tersánszky Józsi Jenő, a hu­szadik századi magyar iroda­lom kiemelkedő alakja igen tekintélyes életművet hozott lét­re. Ebből a hatalmas életmű­ből azonban — legalábbis az idő múlásával úgy látszik - a Kakuk Marci című regény oz, mely az olvasók egymást köve­tő nemzedékeinek érdeklődé- -v sét újra és újra megragadjo. Mindezt azért érdemes el­mondani az író most megjelent könyvének, A vén kandúrnak ismertetése előtt, mert az itt sqrakozó történetekben mind Kakuk Marci, mind pedig kör­nyezetének jól ismert alakjai megjelennek. Persze más-más helyzetekben, más-más kalan­dok során, hiszen - egyebek között — az író hagyatékából előkerült elbeszélések egyike- másika ezzel a kötettel jut el először az olvasókhoz. Csavargók, lumpenek, komé­diások tarka serege vonul fel a kilenc történetben, a közös csak az bennük, hogy sorsukat derűvel vállalják, az élet tá­masztotta akadályokon mindig találékonyságukkal, ravaszsá­gukkal próbálnak túljutni. Egy­fajta népi hősök ők, akiket a társadalom kitaszított, s ezért annak számukra nyűgös törvé­nyeit minden módon igyekez­nek kijátszani. Az állandóan jelen lévő humor forrása is ez a groteszk állapot, a hatalom- mai, a hatalmaskodókkal szem­ben a maguk sajátos életvite­lét érvényesítik. K. S.- ■ ■ . Társadalmi munkában sütik í) “ ' ' . -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents