Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-23 / 322. szám

a Dunántúlt Tlgplö 1980. november 23., vasárnap A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1980. Hit. negyedévről (Folytatás az 1. oldalról) emelhető o Pécsi Hőerőmű 3. sz. fűtőközpontja, a Carbon Könnyűipari Vállalat komlói ci­pőüzeme, a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát beremendi te­henészete, a szigetvári zöldség­szaporító fóliatelep és növény­ház, továbbá a harmadik ne­gyedévben megnyitott komlói Zengő Áruház. A tanácsok és vállalataik üzembe helyezett beruházásai­nak összege folyóáron 50 szá­zalékkal nőtt, ami összefügg a tanácsi beruházások magasabb átlagos készültségi fokával. A harmadik negyedévben felavat­ták Baranya megye egyik leg­nagyobb V. ötéves tervidőszaki tanácsi beruházását, a 330 ágyas szigetvári ideg- és elme­kórházat. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek folyóáron számolva 19 százalékkal kevesebbet for­dítottak beruházásra, mint egy esztendővel korábban, ezen be­lül építés-beruházásaik összege 17 százalékkal, gépberuházá­saiké 21 százalékkal csökkent. Baranya megyében a főbb népgazdasági ágazatokban a foglalkoztatottak száma mint­egy 3000 fővel, 2 százalékkal csökkent. A lakás- és község­gazdálkodási ágazat kivételével valamennyi megfigyelt ágazat kisebb létszámmal dolgozott, a legszámottevőbb az építőiparés a szállítás ágazat létszámfo­gyása volt. Kevesebb munkaerővel A teljes munkaidőben dolgo­zók létszáma csökkent, vi­szont 2 százalékos növeke­dés tapasztalható a rész- munkaidősök foglalkoztatásá­nál. Az összes foglalkozta­tottak 2,5 százalékát kitevő nyugdíjasoknál volt a legna­gyobb mérvű létszámcsökkenés (5,5 százalék). A Megyei Tanács felmérése szerint 1980. I—III. negyedévben o vállalatok beje­lentett munkaerőigénye nagy­mértékben csökkent. A vállala­tok igyekeztek a meglévő, fő­ként kvalifikált dolgozóikat megtartani, a természetes moz­gásból eredő kiesést pedig nem pótolták, hanem belső tartalé­kaikat használták fel. A szocia­lista szektorban dolgozók szá­mának csökkenése mellett meg­figyelhető, hogy az önállók és a nyugdíj, illetve munkaviszony megtartása mellett iparenge­déllyel rendelkezők száma nö­vekszik. (1980. I. félév végén összesen 8 százalékkal több kis­iparos dolgozott a megyében, mint egy évvel korábban.) A megye lakosságának összes készpénzbevétele 9 százalékkal haladta' meg az egy évvel ko­rábbit. A bevételek növekedési üteme nagyobb volt a múlt évi­nél az áremelkedésekhez kap­csolódó jövedelem-kiegészítés miatt. Ebből eredően a legna­gyobb mértékben a társadalom- biztosításból származó bevételek összege nőtt. A bérek és bér­jellegű bevételek összege 4 szá­zalékkal, a mezőgazdasági mun­kából származó bevételeké 9 százalékkal emelkedett. Magasabb átlagkereset A főbb ágazatokban dolgo­zók havi átlagkeresete 5,7 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlag- keresetek 94 százalékát a bér- kifizetések képezték, amelyek valamennyi ágazatban valami­vel nagyobb mértékben növe­kedtek, mint a keresetek. A fi­zikai és a nem fizikai foglal­kozásúak átlagos havi bére kö­zel azonos mértékben haladta meg az egy évvel korábbit. A legszámottevőbb bérnövekedést a mező- és erdőgazdálkodás, valamint a vízgazdálkodási ága­zat biztosította dolgozóinak. Az átlagosnál kisebb béremelés történt a szocialista építőipar­ban. A lakosság takarékbetétállo­mánya 1980. szeptember végén 5,3 milliárd forint volt, 5 szá­zalékkal több, mint az elmúlt év azonos időpontjában. A betét- állomány növekedési üteme las­sult, ugyanis a növekedés egy évvel korábban 11 százalékot tett ki. Az 1980-ban képzett új betétek összege fele akkora volt, mint 1979 I—III. negyed­évében. A hitelállomány továbbemel­kedett, a harmadik negyedév végén összességében 18 száza­lékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időpontjában. Ezen belül főként a hosszú le­járatú hitelek összege nőtt a fokozottabb lakásépítéshez kap­csolódóan. Az áruvásárlási hi­telek darabszáma kevesebb volt, a személyi kölcsönök összege vi­szont 4 százalékkal haladta meg a tavalyit. 1980. I—III. negyedévben o megye kiskereskedelmi forgalma folyóáron 10,5 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit, összehasonlítható áron vi­szont 0,5 százalékkal elmaradt attól. Az összehasonlítható áron számított forgalom országosan azonos volt ai tavalyival. A bolti élelmiszerek forgalma az első félévben az ismert 1979. évi elővásárlások hatására csök­kent, az I—III. negyedév szint­jén azonban már kiegyenlítő­dött és összehasonlítható áron közel 2 százalékkal nőtt. A hús­ipari termékek keresleténél szer­kezetváltozás figyelhető meg, a nyershús mennyiségi forgalma ugyanis 5 százalékkal csökkent, míg a vágott baromfié 6 szá­zalékkal nőtt. A zöldáruk felhozatalának 15 százalékos csökkenése okozta elsősorban, hogy az idényáras élelmiszerek bolti és piaci együt­tes árszínvonala az I—III. ne­gyedévben 13 százalékkal ma­gasabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szövet­kezeti boltokban a felhozatal 21 százalékkal volt kisebb, mint tavaly, így a bolti áraknak igen kis szerepe volt a piaci árak befolyásolásában. A drágulás az időjárással is összefüggött, mert az érési idők eltolódásá­val egyes termékek hosszabb ideig megőrizték primőr jelle­güket. Az idényjellegű cikkek árnövekedése cr harmadik ne­gyedévben lassult, a zöldség- és gyümölcsfélék szeptemberi átlagára már alacsonyabb volt az 1979. szeptemberinél. A ruházati cikkek értékesíté­se kisebb volt az egy évvel ko­rábbinál és o tartós fogyasztá­si cikkek többségének a forgal­ma is. A járművek közül a mo­torkerékpárból kétszer annyi ta­lált gazdára, mint tavaly, vi­szont 15 százalékkal kevesebb (összesen 4169 db) új személy- gépkocsi került Baranya megyé­be, A belkereskedelmi ágazat vál­lalatainak jövedelmezősége 1979. I—III. negyedévhez képest jelentősen javult, a nyereség 42 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A 100 Ft árbevételre jutó nyereség az ágazat egészében 2,60 forintról 3,40 forintra nőtt. A harmadik negyedév végén a nagykereske­delmi vállalatok árukészlete fo­lyóáron 4 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időpontjában, ami — tekintet­tel az árváltozásokra — jóval na­gyobb mérvű mennyiségi csök­kenést takar. A bolti kiskeres­kedelmi készletek mennyisége mintegy 2—3 százalékkal meg­haladta a tavalyit. Több lakás a megyében 1980. I—Hl. negyedévben ösz- szesen 1834 lakás készült el a megyében, 406-tal (28 száza­lékkal) több, mint 1979 első ki­lenc hónapjában. Valamennyi járásban és városkörnyéki köz­ségben több lakásépítkezést fe­jeztek be ez évben, mint az el­múlt esztendőben. Pécsett, Mo­hácson, Siklóson és Szigetváron is a tavalyinál több, Komlón vi­szont kevesebb lakást vettek használatba. A megyeszékhelyen 932 lakásra adtak használatba­vételi engedélyt, itt főként a befejezett magánerős lakásépít­kezések számai nőtt. A most folyó tanév kezdetéig cf középiskolai oktatási intézmé­nyek köre nem változott, az osz­tálytermek száma azonban négy­gyei gyarapodott. A bővülést a tanulólétszám kismérvű növeke­dése kísérte, így az osztálytermi ellátottság lényegében nem vál­tozott. Az 1980/81 -es tanévet összesen 7868 nappali tagoza­tos középiskolai tanuló kezdte meg, 51-gyei több, mint egy év­vel korábban. Valamelyest csök­kent viszont mind az új belépő, mind a kilépő évfolyamosok szá­ma (3, illetve 2 százalékkal), elsősorban a gimnáziumokban. A tanulók összlétszámán belül a lányok aránya (57 százalék) némileg csökkent, nagyobbrészt a< megyeszékhelyen és szintén o gimnáziumokban. Szakmunkás- képzési célú osztályok Továbbra is jellemző a szak­középiskolások többsége (56 százalék), arányuk az előző tan. évhez képest azonban nem vál­tozott lényegesen. A szakközép- iskolákon belül jelentős válto­zás következett be a szakmun­kásképzési célú oktatásban. Az indított osztályok száma 24-ről 40-re emelkedett, a tanulóké 63 százalékkal növekedett. A tan­év elején 1299-en kezdték meg ilyen irányú tanulmányaikat, 75 százalékban ipari, 25 szá­zalékban mezőgazdasági szak­mákban. 1980, I—III. negyedévében a táppénzen lévők aránya (5,8 százalék) hasonló volt a tava­lyihoz. Számottevő csökkenés következett be a szénbányászat­ban (8,7 százalékról 8,3 száza­lékra) és az egyéb iparban (6,7- rőf 6,0 százalékra). Ezzel szem­ben a szállítás- és hírközlésben, a vízgazdálkodásban és a ne­héziparban némileg növekedett a betegek aránya. A táppénzes napok száma megközelítően 2,3 milliót tett ki. 1,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ko­rábban. Folytatódott az üzemi bal­esetek számának csökkenése is. Az év háromnegyedében 2238 baleset történt, 10,5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azo­nos időszakában. A csökkenés a megye gazdasági ágainak túlnyomó többségében tapasz­talható, kivéve az építőipart és a vízgazdálkodást, ahol több baleset történt, mint egy évvel korábban. A személysérüléses közúti köz­lekedési balesetek száma 8 szá­zalékkal csökkent. Szeptember végéig 590 baleset történt oz 1979. I—III. negyedévi 639-cel szemben. Szerbiai napló (4.) Monostorok és mecsetek Különös élményben lesz része annak, aki nekivág a Szerbia belsejében kanyargó utóknak, és felkeresi az ősi szerb mo­nostorokat. Monasija, Studeni- caj és Sopocani templomfres­kóit nézegetve különös folyto­nosságot észlelhet az ember: az antikvitás állandó jelenlétét a szerb képzőművészetben, amely kezdetben Bizáncból táp­lálkozott, s ennek hatását to­vábbéltetve magától értető­dően fogadta a renenszánszot is. Bizánci hatású freskóik ugyanakkor itáliai stílusokat mutató templomokban szület­tek, és érdekes összhatását ad­ják a keleti és a nyugati kultú­rának. Kopár, vad hegyek között ve. zet az út Kraljevótól Studenica monostoráig. Kragujevacról kö­zelíthető meg Monasija és Növi Pazarból Sopocani. Növi Pa­zarban érdemes elidőzni egy ideig, mivel itt megint más vi­lágba lép az utazó: bazársor, hamisítatlan keleties hangulatot árasztó piac forgataga ragad magával. A város utcáin a tö­rök építészet jegyeit tükröző házak előreugró emeleti résszel, tereferélő férfiak csoportja a kávéházak, a katonák előtt. Nőt, kivált estefelé többnyire csak kísérővel látni az utcán, s a fiatalabbja is hordja még a különleges szabású, bő bugyo- gót. Muzulmán szerb városban járunk, közel a kosovói auto­nóm területhez. A török fürdő közelében mecset emelkedik a magasba, mellette minaret kar­csú tornya, körülötte türbános sírkövek. E törökös világból kivonulva ismét a magányos hegyi utók következnek, s a hegyek közé messze elrejtett monostorok. Mondjuk Studenica fallal, szer­zetesházzal körülvett templo­mai, a fejedelmi temetkezőhely, a szerb irodalom bölcsője. A homokágyba állított lobogó >iaszgyertyák mézillatában fia­ttal szerzetes, kalugyer kalauzol ^bennünket, a freskókat mutatva 'be sorra. Ezek a monostorok voltak a szerb kultúra őrizői a török hódoltság évszázadai- -bon, s idővel az orosz egyház­tól is segítséget kaptak. A négyszázötven éves török ura­lom alatt sínylődő kis nép tá­voli ideálja és támasza a nagy szláv testvérnép, a maga ko­rában a pravoszláv vallás és a cirill írásmód kapcsán, a po­gány ellenében. Oroszország; küld tanítókat az első szerb gimnáziumba is 1791-ben a fruska gorai Karlócára, azaz Sremski Karlovciba. Rendkívül jelentős azoknak a szerbeknek a gazdasági, kulturális fejlő­désben betöltött szerepe, akik a török birodalmon kívül, pél­dául magyar földön találtak otthonra: Budán és ónnak kör­nyékén, valamint a Vajdaság­ban. „A szerb Athénnek" ezért nevezik tehát Újvidéket, azaz Növi Sadot, s nem véletlen, hogy Budán alakul meg a Szerb Matica, xs kulturális központ, hogy aztán mindez új életre keljen az „óhazában’’ a törö­köktől való megszabadulás után. De hogyan őrizte meg nemzeti öntudatát maga a nép, az évszázadokra katoná­nak s bujdosónak kényszerülő szerbség fiai? Esetükben való­ban érzékelhető a népköltészet elementáris, nemzetmegtartó ereje a nemzetnélküliség korá­ban is: népi énekmondók, gus- larok terjesztik még a múlt szá­zadban is a hősi énekeket, és — mint Homérosz idejében — szájhagyomány útján tartják életben a nemzeti öntudatot. Gállos Orsolya liOlORA A NAGYVILÁGBAN Hivatalos francia személyiségekkel tárgyalt Párizsban Mieezys- law Jagielski lengyel miniszterelnökhelyettes, s találkozott Gis- card d’Estaing francia köztársasági elnökkel is.--------------------------------.*----------------------------------­M agas szintű kambodzsai küldöttség érkezik hazánkba Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására Heng Samrin elnök vezetésével a közeli napokban hivataios, Marjai József Moszkvába utazott Szombaton küldöttség uta­zott Moszkvába a magyar- szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXVI. ülésszakára. A delegációt Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormánykö­zi bizottság magyar tagozatá­nak elnöke vezeti. ♦ + LEEDS: A yorkshire-i has- felmetsző telefonon bejelen­tette, hogy a jövő héten ismét gyilkolni fog Leedsben. Man­chesterben a Daily Mirror szer­kesztőségét egy férfi hívta' fel és azt állította magáról, hogy ő az a bizonyos yorkshire-i has- felmetsző, aki öt éve gúnyt űz a rendőrségből és eddig 13 nőt — kilenc prostituáltat, két diák­lányt, egy eladónőt és egy tiszt­viselőnőt — ölt meg hidegvér­rel. A magnószalagra felvett üzenetet a rendőrség összeve­tette egy régebbi magnószala­gon lévő üzenettel, amelyet az ismeretlen küldött, és meg van győződve arról, hogy a két hang azonos. A rendőrség szomba­ton három ember után nyomo­zott, akikről a lakosok tettek bejelentést. ♦ WASHINGTON: Az ame­rikai szenátus pénteken 73 sza­vazattal — mindössze egyetlen ellenszavazat mellett — elfogad­ta az Egyesült Államok példát­lan összegű, 161 milliárd dol­láros katonai költségvetését az 1980. október 1-én kezdődött pénzügyi évre. Ez az összeg hat és fél milliárd dollárral több, mint amennyit Jimmy Carter, az 1981. január 20-ig hivatalban lévő amerikai elnök kért, és majdnem bizonyosra vehető, hogy Ronald Reagan beiktatá­sa után még növekszik is. + AMMAN: Huszonegy arab ország külügyminiszterei szom­baton Ammanban úgy döntöt­tek, hogy az arab államfők no­vember 25-re tervezett csúcs- értekezletét az előzetes tervek szerint megtartják. Bizonyos ugyanakkor, hogy az államfői részvétel korlátozottabb lesz, mint a külügyminiszteri: Szíria ugyanis — amely mind ez ideig a csúcs halasztásán fáradozott — hivatalosan közölte, hogy nem lesz jelen a csúcsértekezleten. A külügyminiszteri értekezlet hi­vatalos szóvivője szerint az ösz- szes többi arab ország részt­vevőnek tekinthető — ezt azon­ban az érintettek nem erősítik meg maradéktalanul. baráti látogatásra hazánkba érkezik a Kambodzsa Megmen­tésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Tanács küldöttsége. + OTTAWA: Kanada 1981. júliusáig 3,8 millió tonnáról 5,2 millió tonnára akarja emelni a Szovjetunióba irányuló gabo­naszállításait — közölte Hasen Argue, a gabonaügyek irányí­tásával megbízott államminisz­ter. Hozzátette: országa füg­getlenül attól, hogy az új ame­rikai elnök feloldja-e a Carter által ■elrendelt embargót, to­vábbra is exportál gabonát a Szovjetuniónak. LAPZÁRTA Az Irak és Irán között, az ENSZ főtitkárának megbízásá­ból közvetíteni próbáló Olof Pal­me svéd politikus szombaton Teheránból Ammanba érkezett, s tanácskozott az ott-tartózko- dó Szadun Hammadi iraki kül­ügyminiszterrel. * „Az európai leszerelésről és a katonai enyhülésről tárgyaló konferencia összehívásával a madridi találkozó fontos lépést tenne a világon jelentkező sú­lyos problémák megoldása fe­lé” — hangoztatja az a közle­mény, amelyet az európai biz­tonságért és együttműködésért küzdő nemzetközi bizottság ál­tal rendezett „Párbeszéd Mad­ridról” elnevezésű kétnapos ér­tekezlet befejeztével adtak ki. Az értekezleten az európai nem­zeti bizottságok küldöttein kívül 12 nemzetközi szervezet képvise. löi vettek részt. A felszólalók — köztük Gyovai Gyula, a ma­gyar nemzeti bizottság elnök­ségi tagja — egybehangzóan megállapították, hogy az euró­pai közvéleményt aggasztja a fegyverkezési hajsza, amely a nukleáris fegyverek tökéletesité- sével párhuzamos, s különösen aggasztja olyan elméletek meg­születése, amelyek „korlátozott nukleáris háborúról” szólnak. A Német Kommunista Párt meghívására november 17—22, között látogatást tett az NSZK- ban az MSZMP küldöttsége, élén Kornidesz Mihállyal, az MSZMP KB tudományos-közok­tatási és kulturális osztályának vezetőjével. A küldöttség tanul­mányozta a Német Kommunis­ta Pártnak a tudományos dol­gozók körében és a felsőokta­tási intézményekben folytatott tevékenységét. Az MSZMP kép­viselőivel megbeszélést folytatott Hermann Gautier, az NKP al- elnöke és Karl-Heinz Schröder, a párt elnökségének és titkár­ságának tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents