Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-23 / 322. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 322. szám 1980. november 23., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja YemztmgW vagonok A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1980. 1-III. negyedévről Képünk a komlói Carbon új üzemegységében készült; ahol a cipók kikészítése történik Vontatott a hétvégi rakodás a MfiV-oál Inkább álláspénz, mint tálára Baranya megyében az év első kilenc hónapjában a szocialista ipar termelése 1,0 százalékkal, termelékenysége 3,0 százalékkal emelkedett. A termelés növekedését a bányászat biztosította, ugyanis bányászat nélkül számítva a termelés a tavalyi szinten maradt. Mind a termelés, mind a termelékenység a minisztériumi iparban nőtt, cr tanácsi, de főleg a szövetkezeti iparban csökkent. A szocialista iparon belül a nehézipar termelése 2,2 százalékkal, az élelmiszeriparé 0,4 százalékkal növekedett. A köny- nyűipatban 2.8, az egyéb iparban 0,4 százalékkal mérséklődött a termelés. Nőtt a termelés feketeszénből, ezen belül kokszszénből is 3-3 százalékkal. Égetett téglából 13 százalékkal, háztartási és díszmű-porcelán- ból 32 százalékkal többet állítottak elő, a villamosenergia- fejlesztés pedig 5 százalékkal haladta meg a múlt év első kilenc hónapjának termelését. Mérséklődött a termelés terméskőből. zúzott kőből, porcelán szigetelőből és cementből. A köny- nyűipari termékek közül több nyers farostlemezt és több bőrgyári terméket, viszont kevesebb kesztyűt, cipőt és bútort állítottak elő ez évben, mint tavaly. A termeléscsökkenés értékesítési nehézségekkel függött össze. Az élelmiszeripar összes termelésének kismérvű növekedése mellett 11 százalékkal több csontos nyershúst, 18 százalékkal több vágott baromfit, 38 százalékkal több főzelékkonzer- vet, 26 százalékkal több vajat, 9 százalékkal több cigarettát gyártott, mint tavaly. Csökkent viszont a sajt, a gyümölcskon- zerv, a liszt, o malomipari takarmányok, a bor, a palackozott sör és az alkoholmentes üdítőitalok termelése. Alkalmazkodva a kereslethez A termelés gazdaságossá tételére irányuló törekvést, a változott szabályozókhoz, a gyorsan átalakuló hazai és külföldi kereslethez való jobb alkalmazkodást tükröz a megye néhány iparvállalatának termék- szerkezetében történt változás, így pl. a Mezőgép Vállalatnál, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyáregységénél, a Carbon Könnyűipari Vállalatnál. A megyei székhelyű szocialista ipar ez év elejétől a harmadik negyedév végéig 18,8 milliárd forint értékű terméket értékesített, összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A beruházási célú értékesítés 14 százalékkal csökkent, a külkereskedelmi eladás 5 százalékkal nőtt. Az exportra történt értékesítés — többek között — fényezett bútorból, lábbeliből, nyershúsból, vágott baromfiból és étkezési sertészsírból növekedett számottevően. A szocialista ipar az év első kilenc hónapjában átlagosan 67 910 főt foglalkoztatott, 2 százalékkal kevesebbet, mint 1979 azonos időszakában. A foglalkoztatottak száma valamennyi iparfőcsoportban hasonló arányban csökkent. A fizikai munkavállalók által teljesített munkaórák száma 2 százalékkal, a túlórák száma 5 százalékkal maradt el a tavalyitól. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagbére és átlagkeresete egyaránt 6 százalékkal nőtt. A megyei székhelyű szocialista ipar 1980. I—III. negyedévben kb. egymilliárd forint nyereséget ért el, 5 százalékkal kevesebbet mint az előző év azonos időszakában. Az eredmény árbevételhez viszonyított aránya a tavalyi 5,8 százalékról 5,0 százalékra csökkent. Az ipar készleteinek értéke az év szeptemberének végén folyóáron számítva 9 százalékkal több volt, mint egy esztendővel korábban. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1,6 milliárd forint értékű építési-szerelési munkát teljesített ez év szeptember végéig, összehasonlítható árakon számítva 4 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A termelékenység javult, egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai dolgozó átlagosan 3 százalékkal több építőipari termelést ért el, mint tavaly. A vállalatok és a szövetkezetek a harmadik negyedév végéig éves előirányzatuk 96 százalékára megkötötték kivitelezési szerződéseiket, A mérséklődő lakásépítési feladatok mellett ez évben o lakásátadások folyamatosabbakká váltak. Az állami építőipar ez évi lakásátadási tervét szeptember 30-ig 66 százalékra, tavaly hasonló időpontig 49 százalékra teljesítette. Évkezdettől összesen 1133, míg tavaly áz év első kilenc hónapjában 853 lakást adott át a kivitelező építőipar. 1980 harmadik negyedévének végén 1494, egy évvel korábban 2240 lakás kivitelezésén dolgoztak. Folyamatos lakásátadások A megyei székhelyű kivitelező építőipar mintegy 9850 főt foglalkoztatott, 5 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A fizikai foglalkozásúak 11,9 millió munkaórát teljesítettek, ugyancsak 5 százalékkal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. A teljesített túlórák száma tovább csökkent, a szövetkezeti építőiparban csupán 47 százaléka volt a tavalyinak. A foglalkoztatottak átlagos havi bére 4 százalékkal, havi átlagkeresete 3 százalékkal nőtt. Az építőipar 1980. I—III. negyedévében 76 millió Ft-os nyereséget ért el, 35 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A készletek értéke ez év szeptemberének végén, folyóáron számítva 12 százalékkal kevesebb volt, mint egy esztendővel korábban. E csökkenés túlnyomórészt oz állami építőiparnál jelentkezett. Az év első kilenc hónapjában a megye mezőgazdasági termelése összességében kedvezően alakult. A több növényféleségek termelése meghaladta a tavalyit és az állatartás hozamai is növekedtek. Különösen kedvezően alakult a búza és a zöldborsó hozama. A napraforgót az eddigi legnagyobb területen termelték a gazdaságok. Csökkenő állatállomány a kisüzemekben A megye állatállománya (számosállatban számolva) 3 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Szeptember 30-án közel 96 700 szarvasmarha volt a megyében, ami a tavalyinak 95 százaléka. Ez elsősorban a kisüzemi gazdaságok folyamatos állománycsökkenésének következménye. Ma a kisüzemekben a szarvasmarha-állománynak mindössze 22 százaléka található, öt éve (1975 szeptemberében) ez az arány 30 százalék volt. A nagyüzemek állománynövekedése nem ellensúlyozza a kisüzemi kiesést. A sertésállomány a tavaly szeptemberivel közel azonos szinten volt (99 százaléka), és mintegy 510 000 darabot tett ki. A közös gazdaságokban és a kisüzemekben 2 százalékkal csökkent, míg az állami gazdaságokban 3 százalékkal nőtt a sertésállomány. A kocák száma 2 százalékkal volt több az előző évinél. A nagyüzemi juhállomány nagysága lényegében nem változott, a tyúkfélék száma a megye egészében valamelyest nőtt. Űj üzemelő létesítmények 1980. I—III. negyedévében a pénzintézetek o beruházások finanszírozására mintegy 3 milliárd forintot fizettek ki, ami folyóáron számolva kb. 9 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Állami beruházásokra 17 százalékkal, vállalati beruházásokra 4 százalékkal kevesebbet fordítottak, a szövetkezeti beruházások összege alig változott. A harmadik negyedévben nem kezdtek meg Baranyában az anyagi ágak körébe tartozó fontosabb kapacitásnövelő beruházást. A folyamatban lévő beruházások köréből két fejlesztés emelkedik ki, a Mecseki Szénbányák korszerűsítései és a Beremendi Mészvertikum. A megyében ez évben megfigyelt folyamatban lévő 82 fontosabb beruházásra - kezdésüktől ez év szeptember 30-ig — a teljes költségvetési érték 77 százalékát fordították, az 1980. évre előirányzott összegnek viszont még a felét sem használták fel az említett időpontig. A megyében végzett beruházási tevékenység mérséklődése tehát nem csupán a különféle korlátozó intézkedések és gazdasági szabályozó-módosítások hatását tükrözi, hanem megvalósítási késedelmeket, lemaradásokat is jelez. Az év folyamán üzembe helyezett létesítmények közül ki(Folytatás a 2. oldalon) ■BMHklII IW IIWtMMMMMIMBeMMWai A szombat, vasárnap nagyon sok foglalkozásnál nem jelent pihenőnapot. Ide tartoznak a vasutasok is, sőt a vasút területén dolgozó rakodómunkások is. A tegnapi napsütéses időben úgy tűnt, megélénkült a MÁV Pécsi Igazgatóságának területén a teherrakodónál a munka. A vágányokon veszteglő vagonokból hatalmas eternit csöveket emelt ki a Volán daruja, amelyet a Vízügyi Igazgatóságnak szállítottak. Az ősz mindig a szállítási csúcsidőt jelenti. Ilyenkor kell a földekről betakarított terméseket a feldolgozó vagy tárolóhelyekre juttatni, és ilyenkor bonyolítják a mezőgazdasági exportok zömét is. A megnövekedett szállításokat az egész évre jellemző folyamatos feladatok mellett kell ellátni. Épp ezért fordult a MÁV az egyes vállalatokhoz azzal a kéréssel, hogy ha csak tehetik, a kampányidőszak előtt bonyolítsák szállításaik nagy részét Sajnos ennek a kérésnek csak kevés helyen volt foganatja. Most különösen problémát jelentenek a hétvégi rakodások. Kirakatlan kocsisorok torlódnak fel ilyenkor hétvégeken, ami vagy a szállító, vagy a fogadó fél hibájából történik. A pécsi állomás területén például a beérkezett áru 80 százalékát a Volánnak kell kirakni. A Volán azonban krónikus szállítóeszköz és emberhiánnyal küzd, nem győzi a mennyiséget. így aztán nem ritka, a több napig veszteglő rakomány. Nagyon sok esetben a szállító vállalat rakná és szállítaná is az árut, csak épp vagy a feladó, vagy a címzett nem tudja hét végén megszervezni az árurakodást. Jó példa erre a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára, amely kommunista szombati és vasárnapi műszakot szervezett, és az esedékes áru elszállítását így gördülékenyen lebonyolíthatják. A kirakatlanul veszteglő vasúti kocsik száma sajnos még mindig igen magas. Nem sokat változtat a helyzeten az sem, hogy a késlekedőkkel álláspénzt fizettetnek. Van olyan vállalat* amelyik raktárhiány miatt nem rakodja ki az árut, mert azt mondja, a legolcsóbb raktár még mindig a vasút. (24 órás állás után 100, a 3. 24 óra után pedig óránként 200 forint állási pénzt kell fizetni, és nincs különbség két- vagy négytengelyű kocsi álláspénze között sem. Pedig az utóbbi dupla mennyiséget jelent.) A helyzet javítását egyáltalán nem segíti az a tény sem, hogy míg a hétvégi munkáért kifizetendő duplaműszak vagy tálóradíj a béralapot terheli, addig az álláspénzt szállítási költségként könyvelhetik el, Így óriási értékek mennek veszendőbe. A 3. 24 órás állás után napi 4800 forintot kell kifizetni egy kirakatlan kocsiért, ugyanez a kocsi azonban időben szabaddá téve ennek többszörösét teljesítheti. Arról nem is beszélve, hogy a vállalat igényét, a gördülékeny szállítást nagyon nehéz megszervezni. S. Zs. Emlékünnepséggel és jubileumi kiállítással emlékeztek meg tegnap a pécsváradi önkéntes tűzoltóegyesület fennállásának 90. évfordulójáról, (Tudósítás a 11. oldalon).
