Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-20 / 319. szám

1980. november 20., csütörtök Dunántúlt napló 5 Üj vezetők a Pécsi Bőr­gyár élén Er év októberében fájdalmas veszteség érte a Pécsi Bőrgyár kollektíváját: tragikus autóbal­eset következtében elhunyt négy munkatársuk, köztük igaz­gatójuk és műszaki igazgató- helyettesük. Az új vezetők kine­vezésére és beiktatására kibő­vített igazgatótanácsi ülésen tegnap délelőtt került sor a gyár kultúrtermében. Csiga István, a vállalat párt- bizottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket, köztük dr. Bakos Zsigmond könnyűipa­ri államtitkárt, Horváth Lajost, o Baranya megyei Tanács el­nökét, dr. Dányi Pált, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkárát és Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs váro­si Bizottságának első titkárát. Ezután dr. Bakos Zsigmond államtitkár mondott rövid mél­tató beszédet, majd átnyújtotta a kinevezéseket. A Pécsi Bőr­gyár igazgatója Szekeres Ist­vánná, műszaki igazgatóhelyet­tese Schneider Ede, gazdasági igazgatóhelyettese Vinkó Máté. Valamennyien a gyár dolgozói, akik már eddig is vezető tiszt­séget töltöttek be: Szekeres Istvánná ezt megelőzően gazda­sági igazgatóhelyettes, Schnei­der Ede a krómos gyárrészleg vezetője, Vinkó Máté a köz- gazdasági főosztály vezetője volt. A kinevezésekhez a me­gyei és a városi párt- és taná­csi vezetés nevében Szentirányi József gratulált; majd Szekeres Istvánná mondott köszönetét a bizalomért. Délután a műhe­lyekben rövid munkásgyűlések keretében ismertették a kine­vezéseket. Dr. Bakos Zsigmond könnyű­ipari államtitkár még a délelőtt folyamán a Pécsi Kesztyűgyár­ban munkamegbeszélésen vett részt, amelyen értékelték a vál­lalat tevékenységét. Félelemmentes gyógyítás szocialista brigádok segítségével Egyre inkább elterjedőben van a félelemmentes kezelés megteremtése; képekkel, gyer­mekjátékokkal terelik el és oldják fel a kis betegek rette­gését. Gyakran előfordul, hogy a körzeti orvos nem tud segí­teni a bajon, ezért rövidebb, hosszabb időre kórházi keze­lésre szorul a kisgyerek. Az otthon, a szülők pillanatnyi el­vesztése és az idegen környe­zet lelkileg igen megviseli a beteget és hátráltatja a gyó­gyulást. Az elmúlt évben a nemzetközi gyermekév alkal­mából a Pécsi Gyermekklinikát egyre-másra keresték fel szo­cialista brigádok, akik nem pillanatnyi, hanem tartós kap­csolattal bizonyították be segí­tőkészségüket. A családias lég­kört teremtették meg ajándé­kaikkal; a kórtermek ablakai­ra függöny került, játszósarko­kat, könyvtárakat alakítottak ki és tévékészülékeket ajándékoz­tak a kórházi szobákba. A gyógyítást is igen hatékonyan segítették, a kereskedelemben nem kapható, külföldi prospek­tusokban látott műszereket gyártottak, így például mozgó infúziós készüléket, vérvizsgóló speciális készüléket, valamint betegágyra és műtőasztalra szerelhető csonthúzató készü­léket. A beteg gyermekek ké­nyelmes fekvését speciális gyer­mekbútorokkal segítették. A napokban tartott ünnepségen —, amelyet a gyermekklinika orvosai rendeztek az intézetet patronáló szocialista brigádok részére —, megköszönték a se­gítséget, külön kiemelve a kesztyűgyár több szocialista brigádját, a Pécsi Faipari Szö­vetkezet szocialista brigádját, a Pécsi Bútorgyár KlSZ-szerve- zetét, a Zsolnay-gyár Május 1. szocialista brigádját, a Sopia- na Gépgyár és a KlSZ-bizott- ság segítségét. Ezenkívül még számos szocialista brigád mun­káját is megköszönték, hisz egyes brigádtagok rendszere­sen látogatják a klinika azon betegeit, akik tartós ápolásra szorulnak, ezzel is pótolva a távol lakó szülőket. A. E. Hz SZMT elnöksége tárgyalta Baranya VI. ötéves tanácsi és településhálózat­fejlesztési koncepciója Számos fórumon tárgyalták az utóbbi hetekben Baranya megye VI. ötéves tervidőszakra vonatkozó tanácsi és település­hálózat-fejlesztési koncepció­ját. Az SZMT tegnap délelőtt tartott ülésén az egyik legna­gyobb érdeklődéssel fogadott napirend is ezzel foglalkozott. E témán kívül értékelte a tes­tület - dr. Bödő László, az SZMT kulturális, agitációs és propaganda osztálya vezetőjé­nek előterjesztésében — a vál­lalati művelődési bizottságok tevékenységét, illetve tájékoz­tatót hallgatott meg az 1980/81-es oktatási év beindu­lásáról. Baranya megye következő öt évre szóló fejlesztési elképze­lései — hangsúlyozta ezt az elnökség ülésén Piti Zoltán, a megyei tanács elnökhelyette­se, a napirendi pont előterjesz­tője is — alakulóban vannak még, de annyi már bizonyos, hogy a koncepció négy „cso­mópont” körül sűríthető. Ezek egyúttal a legsúlyozottabb fel­adatokat is jelzik. Olyan fej­lesztések kerülnek előtérbe, amelyek a lakosság egészét érintik, azaz fokozott figyelmet kap a VI. ötéves tervidőszak­ban az alapellátás, amibe a lakáskérdésen túl — egyebek mellett — a közlekedés, a ke­reskedelem is beletartozik. Ugyancsak fontos feladatot je­lent a községek népesség- megtartó képességének erősí­tése, ami részben a városok és községek között elosztható pénzeszközök arányainak meg­változtatásán alapul. Szükség van a következő tervidőszak­ban az állami és a magánerős fejlesztések fokozottabb össze­hangolására, a lakosság alap­ellátását szolgáló magánerős fejlesztések erőteljesebb álla­mi támogatására. Ezt nemcsak megyei, hanem központi for­rások felhasználásával is segí­teni szándékoznak. Végül fon­tos célkitűzése a tervkoncep­ciónak: a beruházásokkal azo­nos súllyal kezelni a felújítá­sokat. Ennek jelentőségét fe­lesleges hangsúlyozni, ha arra gondolunk, hogy mekkora ér­tékek várnak felújításra, s hogy e munkáknak lényegében be­ruházáspótló szerepe is van. Az SZMT elnökségének ülé­sén számos felszólalás hang­zott el a témával kapcsolat­ban, s ezek a lakásgazdálko­dástól a sportolási lehetősé­gekig, a társadalmi támogatás szerepétől a belvárosi zöldte­rületek hiányáig, a pécsi teme­tő fejlesztésének szükségessé­gétől a köztisztaság helyzetéig, a nyugdijasház megépítésének fontosságától a komlói lakás- építkezések megfelelő üteme­zéséig életünk szinte vala­mennyi területét érintették. M. A. Pécsi kórus londoni rádiós díja Magnószalagok versenyé, nek is nevezik a londoni BBC rádióállomás évente meghir­detett világversenyét kórusok részére, mivel az együttesek nem fesztiválon vagy verse­nyen szerepelnek. Erre az al. kalomra összeállított rövid műsorukat stúdiófeltételek kö­zött szalagra éneklik. A sza­lagokat hazai zsűri elbirálja, s a leg jobbakkal benevez a londoni versenyre. Magyaror. szágon az idei évben kama­rakórus kategóriában Tillai Aurél vezénylésével a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa nyerte meg a versenyt. A kategóriagyőztes műso­rokat a BBC rádióállomás — a zsűri értékelő véleményével együtt — sugározza elsőként. Ezt a műsort átveszi a világ minden jelentősebb rádióál­lomása, köztük a budapesti is. A vándorserleget tegnap délután a Magyar Rádió székházában Tillai Aurél kar­nagy és Sinku Pál, a Nevelők Háza igazgatója vette át a> BBC rádióállomás képviselő­jétől. Tillai Aurél vezénylésé, vei a Pécsi Tanárképző Fő­iskola Vegyeskara 1977-ben vehetett át hasonló díjat. Teli forgalombiztosítás Fő veszély a síkosság Idén van elegendő só November elején már meg­lepett bennünket a hó, most azonban tavaszias az időjárás. Ez azonban nem feledtetheti, hogy tíz nop múlva december — bármikor eshet a hó, s nem lehet tudni azt sem, a hőmér­séklet mikor süllyed fagypont alá. A KPM pécsi Közúti Igazga­tóságánál érdeklődtünk arról, mit tettek a téli forgalombizto­sítás érdekében. Péterfia Ba­lázs osztályvezető: — A téli forgalombiztosítás két fő feladata a hóeltakarítás és a síkosság elleni védeke­zés. Ez utóbbi a nehezebb és a költségesebb is. Az arány nagyjából olyan, hogy a téli forgalombiztosítósra rendel­kezésünkre álló 14 millió fo­rintból tízet a síkosság meg­szüntetésére fordítunk. Huszon­négy kocsink van, ebből tizen­egy sószóró és tizenhárom úgy­nevezett rayonos gépkocsi. — Hol teljesítenek szolgála­tot a két különböző típusú jár­művel? — A sószórók az úgyneve­zett őrjáratos szolgálatot lát­ják el a főközlekedési utakon és a jelentősebb útvonalakon, s itt az egész útfelületet sóz­zák. A rayonos kocsik az al­sóbbrendű utakat szórják, csak a veszélyes szakaszokon. Te­hát csomópontoknál, vasúti kereszteződéseknél, buszmeg­állóknál, emelkedőkön. A má­sik különbség, hogy itt nem sót, hanem érdesítő anyagokat, salakot, homokot szórunk le. Ezerötszáz kilométer a teljes hossza az úthálózatnak, ahol a síkosság elleni védekezést rendszeresen el kell végezni; ebből 400 kilométeren kell őr­járatos szolgálatot teljesíteni. S noha ez jóval rövidebb, mint az alsóbbrendű utak együttes hossza, mégis, mindkét fajta védekezés ugyanannyiba ke­rül. Ebben az évben egyéb­ként semmi változás nem tör­tént, a gépek száma azonos.- Elegendő a géppark arra, hogy zavartalan és biztonsá­gos legyen a téli forgalom? — Ez nézőpont kérdése. Ha a közlekedőket kérdezzük meg, ők biztosan azt válaszolnák, hogy nem. Szerintünk mind a géppark, mind az erre fordít­ható pénzösszeg elég. S ezt az állításunkat meg is indo­koljuk. Annyi pénze ugyanis senkinek sincs, hogy a tél kel­A KPM Közúti Igazgatóság rácvárosi központi műhelyében ké­szítik fel a célgépeket a téli időszakra Igényelték megvalósul Német nyelvet oktató óvo­dai foglalkozások kezdődnek ez év december elsejével a komlói Április 4. utcai óvo­dában. Erről, valamint az al­sófokú oktatási gazdálkodási szervezet létrehozásáról dön­tött tegnapi ülésén Komló város Tanácsa végrehajtó bi­zottsága. A városi művelődésügyi osztály az óvodáskorú gyer­mekek adatait átvizsgálva ju­tott arra az elhatározásra, hogy javasolja az Április 4. utcai óvodában a német nyelvoktatás beindítását. ^A gyermekek közül igen sokan jönnek német nemzetiségű családból, emellett a szülők is igényt tartanak a nyelvok­tatásra. Ugyanakkor az Áp­Óvodai nyelvoktatás Komlón rilis 4. utcai Általános Isko­lában is beindul a német nyelvoktatás, azaz az orosz nyelv mellett már általános iskolai szinten is lehetőség nyílik a második idegen nyelv tanulására. Az óvoda ezt a folyamatot kívánja elő­készíteni majd a maga sajá­tos eszközeivel. Ehhez a sze­mélyi és a tárgyi feltételek is megvannak. Ami a vb-ülés másik okta­tásügyi témáját, a közös gaz­dálkodási szervezet létreho­zását illeti, ilyen 1976 óta létezik Komlón az általános iskolák számára. Most az óvodai és az általános isko­lai gondnokságok összevoná­sával az alsófokú oktatá­si gazdálkodási szervezet 1981. január 1-ével a városi tanács épületében kezdi meg működését. A szétapró­zott, kisösszegű költségvetés­sel gazdálkodó egységek a mind takarékosabb gazdál­kodást követelő évek folya­mán elvesztették létjogosult­ságukat. Az összevont gond­nokság mentesíti majd az oktatási intézmények vezetőit a pénzügyi és gazdasági fel­adatoktól, akár óvodáról, napköziről, menzáról vagy ál­talános iskoláról legyen is szó. A munkaerő, a pénz- és az egyéb anyagi eszközök gazdaságos összevonásával a gazdálkodás hatékonyságát szeretné növelni az oktatás­ügyi szakigazgatás, ugyanak­kor pedig azt várja az intéz­kedéstől, hogy az intézmé­nyek vezetői az eddiginél több időt tudnak fordítani a szakmai feladatok elvégzésé­re. G. O. lős közepén az utakon nyári viszonygkat biztosítsunk, ez ak­kor lenne lehetséges, ha a fenntartásra szánt költséget is a téli üzemeltetésre költenénk. Ez pedig nem kívánatos. Hoz­zá kell azonban tennem, hogy minden erőfeszítésünk ellenére síkos utak vagy útszakaszok mindig lesznek, hiszen először vagy az útellenőrök vagy a la­kosság észleli, ők beszólnak az ügyeleti szolgálatra, s mi akkor vonulunk ki. Ez - a tá­volságtól függően — hosszabb- rövidebb időbe beletelik. Két útellenőrző csapat járja 24 órás szolgálatban az uta­kat; az egyik URH-s kocsi a 6-Os úttól északra, a másik a délre fekvő területen, ök azon. nal tudják jelezni, ha valahol szükség van a szórókocsikra. Év közben csak egy ilyen éjjel­nappali útellenőrző szolgálat működik, a másik november 15-én állt munkába. Ami a szó­róanyagokat illeti, homok és salak minden évben bőséggel volt, tavaly azonban a szüksé­gesnek csak egyharmada volt a KPM sókészlete. Ebben javu­lás történt, az idei szállítmá­nyok mind megérkeztek, s most ezer tonnával több só van rak­táron a korábban tapasztalt maximális szükségletnél. — Most is, mint minden no­vemberben, már kész a téli ügyeleti beosztásunk, s ennek alapján mondhatom, hogy rossz idő Setén egyszerre száz em­bert tudunk munkába állítani. Remélem, idén a legelső kri­tikus helyzetben is jól megáll­juk helyünket, mert sokéves ta­pasztalat, hogy ha az első akadályt rosszul vesszük, utána már akármilyen jól dolgozunk, egyetlen autós sem lesz velünk megelégedve. Dücső Hol a logika? Érdekes cikk jelent meg a Népszabadság vasárnapi (no­vember 16-i) számában., Pász­tor Emil „LOGIKÁTLANSÁG" A HELYESÍRÁSBAN című írásá­ban azt igyekszik bizonygatni, hogy helyesírásunkban csak lát­szólag akadnak következetlen­ségek. Amit <3 laikus szemlélő „logikátlanság”-nak könyvel el, az valójában, a hozzáértő nyelvtudós szemüvegén át nézve nem az. Az indokolt példák meggyőznek bennünket arról, hogy a helyesírásunkban mu­tatkozó logikátlanságok csak látszólagosak. Valóban így var» ez? Mi most vice versa (nem: vi- ca versa!), vagyis megfordítva éppen arra szeretnénk rámutat­ni. hogy igenis van .helyesírá­sunkban logikátlanság. Sőt! Az idézett cikk vezércíme is ilyen. Helyesírási közleményről van szó, amelynek címeként ez ol­vasható: Mondd és írd — fel­kiáltójel nélkül. A magyar he­lyesírás szabályainak 338. pont­ja szerint: „a kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok után is ki kell tenni.” Helyes­írásról beszélünk a .szabályok betartása nélkül? Ugyanez o jelenség figyelhe­tő meg az idézett Szabályzat­nak a különírásról és az egybe- írásról szóló 141. pontjában. Ennek utolsó mondata ekként hangzik: „Olyan szókapcsola­tot tehát, amely öt-hat szótag­nál többől áll, lehetőleg már ne írjunk egybe.” Mivel ebben az összetett mondatban a fő­mondat állítmánya, („ne írjunk egybe”) alanyi ragozású fel­szólító módban álló ige, pont helyett tehát a felkiáltójelet kellett volna kitenni, mert ép­pen a Szabályzat 346. pontja írja elő: „Ha az alárendelő összetett mondat főmondata felkiáltó, felszólító vaqv óhajtó értelmű, a mondat végére min. diq felkiáltójelet teszünk, még okkor is, ha a mellékmondat ki­jelentést vagy kérdést tartal­maz." (64. lap.) Helyesírásunk szabálykönyvét a7. elmúlt 26 év alatt tizen­kilenc ízben adták ki némileg változtatott vagy változatlan le­nyomatokban, de ez a helyes­írási hiba „benn rekedt” a szövegben. De nézzük közelebbről a ki­fogásolt mondatot! Arról szót, hogy az olyan szókapcsolatot, amely öt-hat szótaqnál többől áll, lehetőleg ne írjuk egybe. (Vigyázat! Itt pont kell, mert a főmondat kijelentő.) Kérdés, vajon hihetünk-e ennek a he­lyesírási szabálynak. Aligha. A Helyesírási tanácsadó szótár (röviden: Htsz.) ugyanis mást javasol: „Két egyszerű szóból álló összetételt sohasem kötő­jelezünk, akárhány szótagú (pl. kandeláberkovácsoló, alu- miniumbányászat)." Az idézett első szó 8, a második is 8 szó- tagú, méqis eqvbe kell írni. Ho( itt c logika? Melyik szabály- könyvnek higgyünk? De olvassuk csak tovább a szöveg folytatását! „Egy egyszerű és egy össze­tett szóból (azaz összesen há­rom elemből) álló összetételt hat szótagnyi hosszúságig nem tagolunk kötőjellel (pl. nyug- díjeavesület, cserépedénygyár­tás)." így a Helyesírási tanácsadó szótár! A magyar helyesírás szabályaiban viszont ilven pél­dákra akadhatunk: kábítószer- csempész (három elemből álló hat szótaqú összetett szó, s ezért egybe kellene írni. (A Htsz. nem akar véteni önmaga ellen, és ezért nem közli e szót. Helyette a hét szótagos kábító­szer-csempészet szó került a szótárba. Ugyanígy hibás helyesírásunk a Szabályzat szótári részébert a következő szavak: kispárna­huzat, munkaerő-hiány, szak­munkás-képzés, tervkölcsön-köt- vény és így tovább. Érdekes, de nem meglepő, hogy idézett szavaink egyike sem található meg a Helyes­írási tanácsadó szótárban. Eb­ben valóban van logika! Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents