Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-19 / 318. szám

© Dunántúlt napló 1980. november 19., szerda Telefonnál új borok kezelése, szőlő- és gyümölcstelepítés A Dunántúli Napló szerkesztősége október 28-án telefonügye­letet tartott az új borok kezelése, szőlő- és gyümölcstelepí­tés előkészítése, engedélyezése és állattartási problémákkal kap­csolatban. A választ olvasóink kérdésére a jelenlevő illetékes szak­emberek azonnal megadták. A többeket érintő kérdéseket és vá­laszokat ezúttal is közöljük. E szerkesztőség postájából Az Ady Endre utcában esőzések alkalmával a gyalogos és gép­kocsiforgalom igen veszélyes a le nem folyt víz, a lehullott fa­levelek és egyéb hordalék összegyűlése miatt. Fotó: Kopjár „Kedves vásárlónk!” Megfelelő tájékoztatást Az alábbi kérdésekre a vá­laszt dr. Diófási Lajos, a Szőlé­szeti Kutatóintézet igazgatója adta: KÉRDÉS: Nem megfelelő gyümölcsöt termő lugasszőlőt (kb 8 éves) átoltani érdemes-e és ha igen, ez milyen időszak­ban történjen? — Igen. A tőkenyakba-oltást rügyfakadás táján végezzék. Meleg tavaszon jól ered. KÉRDÉS: Lugastőn egy-egy vesszőn hány fürt szőlőt szabad meghagyni. Nem befolyásol- jo-e, hogy sok fürt van rajta és talán azért maradnak a szemek aprók és csak köztük egy-egy fejlődik ki megfelelően? — Kedvező termőhelyen, egészséges, erős lugastőkén négyzetméterenként 1,5—2,0 kiló jó minőségű szőlő termel­hető. A fürtök számát, ha túl­ságosan gazdag a fürthozam, az előzőek figyelembe vételé­vel a virágzás előtt és esetleg után is szabályozni kell. KÉRDÉS: A havonta kénezett hordókat szüretkor, a must be­töltése előtt szükséges-e ké­nezni? — Igen, legtöbbször előnnyel jár. KÉRDÉS: Új hordó, amit mo- sószódás forró vízzel három­szor kiforráztunk, közben min­den egyes forróvizes mosás után 1—1 napig hideg vízzel áztattunk, mégis jellegzetes fa­íze van. Mit tegyünk a hordó­val és a borral? —- Előfordul, hogy az új hor­dókban tárolt boron — még szakszerű, gondos előkészítés után is — faíz érződik. Ezért az ilyen hordókban az első évek­ben a legegyszerűbb, a legki­sebb értékű borokat tárolják. A kellemetlen íz zselatinderítés­sel, súlyosabb esetben aktívsze­nes kezeléssel csökkenthető. KÉRDÉS: Egészséges szőlőből sajtolt mustba kell-e borként tenni? — Nem, kivétel, ha a mustot az erjesztés előtt nyálkázással tisztítani kívánjuk. Tisztításra akkor van szükség, ha a szőlő­ről sok növényvédőszer kerül a mustba. KÉRDÉS: Az új bor kezd tisz­tulni, de ízleléskor, mintha záp­tojás lenne, olyan az íze. Mi ennek az oka és mi a teendő? — Az élesztő a kénvegyüle­teket kénhidrogénné redukálja. Egyes élesztők kénvegyületek nélkül is termelnek kénhidro­gént. Megszüntethető átfejtés­sel, levegőztetéssel, kénezéssel. Súlyosabb esetben aktívszenes kezelésre is szükség lehet. KÉRDÉS: Borecetet milyen borból és hogyan készíthetünk? — 11 százalék körüli szesz­tartalmú borból erjesztéssel ál­lítható elő. Az erjesztéshez tisz­ta tenyészetű borecet-baktériu­mok, sok levegő, 25—30 C° hő­mérséklet és alkalmas edény (üvegballon) szükséges. KÉRDÉS: Hol lehet borpár­latot készíttetni és mi a teen­dő? — A Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát szeszfőz­déi (Pécs, Bálicsi út; Berkesd; Bükkösd; Drávaiványi; Mohács; Tormás; Véménd) odavitt bor­ból készítenek borpárlatot. A talajelőkészítéssel kapcso­Szerkesztői Az Ércbányász Munkáslakás­építő és Fenntartó Szövetkezet kérésére közöljük, hogy október 10-i számunkban megjelent „Lakásszövetkezeti közös kar­bantartás” című cikkünkben em­lített 1978, évi veszteség nem a szövetkezet gesztorságának ide­jén keletkezett. B. Gy.-né Komló: A leírtak alapján jár az első hónapra is latos kérdésekre Sió György, a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat növényvédő osztályának veze­tője válaszolt: KÉRDÉS: Mikor kell a ká­lium-szulfát 50 százalékos és az ammonium-nitrát 34 százalékos műtrágyát elszórni és bedol­gozni? Mi ennek a szernek a hatása a szőlőkben? — A kálium-szulfát kénsavas kálisó) 50 százalékos kálium tartalmú műtrágya kijuttatása az őszi vagy a kora tavaszi ta­lajmunkák előtt történjen. A ta­vaszi használata csak a túl la­za (homokos) és az eróziónak erősen kitett talajokon indokolt, a nagyobb le- illetve kimosódás veszélye miatt. Bedolgozása a talajba mélyen történjen (25— 30 cm). — Az újtelepítésű, fiatal sző­lő fokozottan klórérzékeny, ezért ilyenkor a káliumszulfát hasz­nálata a kálium-klorid tartalmú kálisókkal szemben előnyösebb, mivel nagy adagú alkalmazá­sa sem okoz növénykárosodást alacsony klorid tartalma foly­tán. — A termő szőlő a kálium általános élettani hatásán túl a savak képződésére és a termés minőségén igen kedvező hatást fejt ki a kálium-szulfát műtrá­gyázása. — Az ammonium-nitrát 34 szá­zalékos nitrogén tartalmú mű­trágyának egyharmad részét ősszel, kétharmad részét a ko­ra tavaszi talajművelés előtt kell kiszórni és sekélyebb bemun- kálással a talajba juttatni, ösz- szetételénél fogva gyors- és tartós nitrogén ellátást bizto­sít a szőlőnek a vegetációban. KÉRDÉS: Melyik szervestrá­gya a megfelelőbb, amiben a növényi részek nem felismerhe­tők, vagy ennek az ellenkezője, a szalmás trágya? — A szervestrágyák közül az érett istállótrágya a legmeg­felelőbb a kötött talajú szőlők­ben. Az ilyen trágyában a nö­vényi részek már nem ismerhe­tők fel. A laza talajokon fél­érett trágyát használjunk. Eb­, ben a növényi részek még fel­ismerhetők, bomlásuk még rész­ben történt meg. — A „szalmás” trágyákat a nedvesség megőrzésére, vala­mint az eróziós károk csökken­tésére alkalmazzák elsősorban, de a talaj szervesanyag tartal­mának növelésében is jelentő­sek lehetnek. < KÉRDÉS: ősszel szőlőterüle­ten egy négyzetméterre miből mennyi műtrágyát kell kiszórni és beásni, ha már régebben volt istállótrágyával trágyázva? — A kiszórandó műtrágya mennyiségét több tényező is meghatározza, pl. talajtípusa, tápanyagtartalma, a szőlőültet­vény művelési módja, termés- mennyiség stb. — A javasolt műtrágya mennyiség szőlőben négyzet- méterre ősszel: ammonium-nit­rát 34 százalékosból 1,5—2,0 de­ka, szemcsés szuperfoszfát 18 százalékosból 6,0—11,0 deka, kálisó 60 százalékosból 4,0— 7,0 deka. Tavasszal: ammo­nium-nitrát 34 százalékosból 3,5 -4,0 deka. üzenetek egy nap szabadság. Tíz év után 5 nap pótszabadság jár, füg­getlenül a munkahelyváltozás­tól. Szabó Gy. Komló: Igen, le kell dolgoznia: a felmondási időt. Panaszával a vállalati döntőbizottsághoz fordulhat, el­utasítás esetén a Munkaügyi Bí. rósághoz. Indokolt lenne... Szeptember 21-én ,,Reklám az utcán" c. írásunkban megemlí­tettük, hogy a Bolgár Néphad­sereg útja felett átívelő veze­téktartó hidakat reklámok el­helyezésére kívánták felhasz­nálni, ehhez a hirdetők is meg­voltak, de „a KPM illetékese nem engedélyezte". Október 1. én Kardos Imre, a KPM Közúti Igazgatóságának forgalomtech­nikai osztályvezetőjének a vá­laszát közöltük. Ebben az ol­vasható, hogy „a Közúti Igaz­gatóság csak azon esetben ad­ja meg a szakhatósági hozzá­járulást, ha a reklámtábla a közút területén kívül nyer elhe­lyezést és annak színe nem té­veszthető össze a KRESZ-táblák és jelzések színeivel. Az újság­cikkben szereplő közút feletti áthidalásra reklámtábla nem helyezhető el. Ilyen és hasonló áthidalás több is van a megyé­ben, de egyiken sincs reklám." Anélkül, hogy a vitát folytat­nánk, szükségét érezzük közöl­ni azt a levelet, amelyet Rajczy Lajos, a MAHIR Baranyai me­gyei központjának a vezetőjé­től kaptunk: „Az országos rendelkezések­kel nem áll módomban vitába szállni és nem is akarok . . . Ami mégis gondot jelent, az az, hogy ha ezek az országos rendelke­zések, akkor miért nem alkal­mazzák országosan egységesen. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a kérdéses reklámelhelyezési le­hetőségeket másutt alkalmaz­zák. Pl. Budapesten az Üllői úton, Somogy megyében a 7-es úton a Balaton-parton és az or­szágban több felé. Ügyfeleink is látják az ilyen reklámelhelye­zéseket és jogosan kérik nálunk is. Most, amikor a jó reklám­lehetőségekre szükség van, mert gazdasági életünk is igényli ezt, érdemes lenne felülvizsgálni az ilyen elhelyezés lehetőségeit." A fentiek igazát magunk is tanúsíthatjuk; országszerte a közutakon számtalan helyen lát­hatók reklámok az út felett át­ívelő „műtárgyakon”, s egyre többet látni ilyeneket a fővá­ros nagyforgalmú főútvonalain. Mindenképpen indokolt lenne tehát az idevonatkozó rendel­kezések felülvizsgálata. H. I. Köszönet a becsületes megtalálónak November 6-án fiammal kint voltunk a pellérdi tónál, hogy díszhalainak eleséget szedjünk. Ránk sötétedett és hazafelé el­vesztettem a cipzáras kis rek­lámtáskámat, melyben mindket­tőnk buszbérlete, lakáskulcsunk, valamint fiam személyi igazol­ványa és abban rokkantnyug­díjas igazolványa volt. Késő éjszakáig kétségbeesetten ke­restük a kis táskát, mind­hiába. Nyolcadikán reggel erős csengetésre ébredtem. Egy középkorú, kék köpenyes férfi állt az ajtóban, kezében a tás­kával. A mecsekaljai vasútát­járónál találta meg. Mivel kom­munista szombatot tartottak, gondolta, hogy előbb személye­sen elhozza a táskát. Még a nevét sem kérdezhettem meg nagy örömömben, mert azonnal elment. Ezért szeretném ezúton kifejezni köszönetemet. Szalai Istvánná az áruhoz Sok évi ígérgetés, a vásárlók, meg a kereskedelem évtize­des perlekedése után kiegyez­tünk: a vásárló tisztességes tá­jékoztatást is kap az áruhoz. Kis cédulák ezek, amelyek rendszerint így kezdődnek: „Kedves vásárlónk!" Hogy azután hogyan folytatódnak, arra hadd idézzek két példát. Az egyiknek a címe némi­képp módosított formában „Vásárlói tájékoztató", illetve az „alcíme”: „Kedves vevőnk!" (Nekem így is tökéletesen megfelel .. .) A folytatás pe­dig: „Tájékoztatásul közöljük, hogy az ön által vásárolt di­vattáska a Győri Graboplast Műbőrgyár által gyártott tex- tilhordozós habosított műbőr­ből készült. Rendeltetésszerű használata esetén az alap­anyag alak- és formatartó, túl­zott kitömés esetén deformá­lódhat. Fényre nem reagál, színtartó. Színes reklámszaty­rok, újságok, kozmetikai cik­kek elszinező hatásától óvni kell. Felhívjuk figyelmét, hogy a táska moare bélését minden­féle folyadék (pl. kölni) meg­rongálja. A használat során lerakodó szennyeződést enyhe mosószeres vagy denaturált szeszes vattával ajánlatos eltá­volítani. Egyéb vegyi anyag használata nem ajánlott." Eny- nyi. Még az aláíró, a Horizont ÁFÉSZ Bőrdíszmű és Műanyag özemág (?), a pontos cím, a túloldalon pedig a fölszólítás, hogy a reklamációnál ezt a cédulát kérjük bemutatni, va­lamint a táskát készítő dolgo­zó neve, tintával, kézírással. Mindent értek, minden vilá­gos. Pedig a táska olcsó kis do­log, úgy 150 forintért árulták. A cipő ára ennek négysze­rese volt. S milyen „cetlit" ta­lálok benne? Kettéhajtott, sű­rűn teleírt papirost, valóságos füzetkét, amiből sorrendben a következőket tudom meg: © „Az ön által megvásá­rolt lábbeli talprészére egy címkét ragasztottunk, amelyből megtudhatjuk, hogy a termé­ket milyen alkalmakkor és idő­szakban tanácsos viselni, mi­lyen anyagból készült és meny­nyire vízálló. (Címke nincs, így hát nem tudhatjuk meg, sem én, sem a tisztelt feladó.) © Köszönik, hogy termékü­ket választottam (kik? minden­ki! ez majd a szöveg legvégé­ből derül ki: „A cipőforgalma­zók nevében a Cipő Kereske­delmi Vállalatok Szakmai Bi­zottsága" és a cipőgyártó vál­lalatok megbízásából a Bőr­és Cipőipari Egyesülés) és ké­rik, hogy örömöm továbblar­tása érdekében ismerkedjem meg néhány szakkifejezéssel. © A következő fejezetben kezdődnek a szakkifejezések és magyarázatuk. (Pl. „Téli vi­seletre: A lábbelit — figyelem­be véve anyagát, összeszerelé­sét, minőségét, vízállóságát - télen tanácsos viselni". Stb.) © Megtudhatjuk, mi min­denből készíthetik a felsőrészt, és © a talpat, © hogy a lábbeli, vízállósá­gát illetően, lehet a) vízálló, b) mérsékelten vízálló, ej gyengén vízálló, és d) nem víz­álló, ® az osztályba sorolás szempontjait, ® tíz jó tanácsot, amelyek közül találomra egy: „A bőr­talp hajlamos az átnedvese­désre, ezért száradásig célsze­rű szellőztetni.” (?) © Hogyan tisztítsuk a kü­lönféle fajta bőröket. Mindezek végén az aláírók reményüket fejezik ki, hogy nem éreztük azt a pár percet elrabolt időnek — nyilván a könyvecske átolvasására szánt időről van szó. Dehát — sajnos elrabolt perceknek éreztük! Mert nem tudjuk, ebből mi vonatkozik a mi cipőnkre. A címke, amiről a bevezetőben oly biztató szavak esnek, nyil­ván elkallódott valahol, eset­leg rá sem került a cipőre. A két példa tanulsága nem­csak annyi, amennyi már ed­dig is kiderült. Egy kicsit az is tanulsága, amit a jó régi köz­mondás úgy fogalmaz: sok bába közt elvész a gyerek. Meg aztán: nézzük csak, adva van az egyik oldalon az én szerény (na azért nem is olyan szerény, 6—800 forint elvégre! de mégiscsak egyetlen pár) cipőm, és adva van a másik oldalon a Bőr- és Cipőipari Egyesülés. Micsoda távolság! A Horizont ÁFÉSZ esetében a távolság nem volt ilyen ijesztő, ott még cím is volt, s egy ki- íratlan írással, tintával odaírt név is. A Bőr- és Cipőipari Egyesülés azonban olyan ma­gasztos intézménynek tűnik azzal a nyomorult egy pár cipőhöz képest, hogy az em­ber szinte nem is csodálja, hogy szakmai ismeretterjesztő kiskátét, cipőipari lexikont, ci­pőipari jelentést kap kézhez használati utasítás helyett. Pedig az ember beérné egy akármilyen kis fecnivel inkább, s még azon se sértődnék meg, ha a „Kedves Vásárlónk!" nem piros betűkkel volna nyomtat­va. ... h. (Folytatjuk) Jogi tanácsadó I. H.-né kérdezi, hogy a szál­loda felelőséggel tartozik-e a szobában hagyott dologért elve­szés esetén? Polgári Törvénykönyvünk 467. §-a szerint a szálloda felelős azért a kárért, amelyet a meg­szálló vendég dolgainak elve­szése, elpusztulása vagy meg­sérülése folytán szenved, kivé­ve, ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy a ven­dég maga okozta. A felelősség azokban a dol­gokban bekövetkezett károkért .áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetőleg általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogo­sultnak tarthatott. Értéktárgyakért, értékpapí­rokért és készpénzért a szálló-' da csak akkor felelős, éspedig a felelősség mértékének korlá­tozása nélkül, ha­a) a dolgot megőrzésre kifeje­zetten átvette; b) a megőrzésre átvételt kife­jezetten megtagadta; c) a kár olyan okból követke­zett be, amelyekért az álta­lános szabályok szerint fele­lősséggel tartozik. Ebben az esetben a bizonyítás a ven­déget terheli. Itt kell elmondani azt is, hogy a szálloda felelősségét ér­vényesen nem korlátozhatja és nem- zárhatjai ki! Jogszabály a kártérítés mér­tékét korlátozhatja. Nem ter­jedhet :ki a korlátozás arra az esetre, ha a vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzet­ben általában elvárható, vala­mint az értéktárgyakért, érték­papírokért és készpénzért való felelősségre. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a vendég a kárt haladék­talanul köteles bejelenteni. En­nek elmulasztása esetén a szál­loda a kárért az általános sza­bályok szerint tartozik felelős­séggel, de a bizonyítás sikerte­lenségének következménye a vendégre hárul. Nagy I. autóbuszon esernyőt talált. Kérdése: az esernyő, mint ta­lált tárgy, mikor kerül a tulajdo­nába? Polgári Törvénykönyvünk 129. § (2) bekezdése szerint nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség szá­mára nyitva álló hivatali, vál­lalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közfor­galmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hiva­tal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesíthe­ti; a tulajdonos a találást kö­vető egy éven belül követelhe­ti a dolog, illetve vételár kiadá­sát. I G. D.-né az iránt érdeklődik, hogy mik a közös használatra szolgáló helyiségek? Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet 10. §-a szerint két­vagy több lakásosos házingat­lanban a) a közös használatra szol­gáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhe­lyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös W. C. (árnyékszék), a gyer­mekkocsi- és kerékpártá­roló helyiség, a közös pin­ce- és padlástér (a pince- és padlásrekeszek kivételé­vel), az épületben levő la­kások és nem lakás cél iára szolgáló helyiségek rendel, tetésszerű használatához szükséges mértékben; b) a közös használatra szol­gáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a fo­lyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítésé­hez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épü­lethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents