Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-18 / 317. szám

1980. november 18., kedd Dunántúli napló 5 Húsz műsor a rádió három csatornáján fi magyar népdal Hete Tegnap kezdődött meg a Magyar Rádióban a magyar népdal hete, mintegy húsz mű­sorral a rádió három csatorná­ján. Ma, kedden 16.05-kor egy baranyai program is szerepel az URH-adón: Várnai Ferenc zeneszerző népdalgyűjtő kőrút­jának termése, a „Fúvóm az éneket...” című műsor, mely­ben tiz Boranyában élő nóta­fa, népi énekes kínál ormánsá­gi, székely, csángó és különfé­le baranyai dalokból szinte or- szágnyi választékot, s ugyanak­kor szó esik a dalolás alkal­mairól is. A magyar népdal hete al­kalmával végiglapozom a Rá­dió- és Televízióújság e heti számát, mi vajon a kínálat. Ér­dekes és jellemző is egyben a húsz műsor kínálto kép: mint mindig, most is túlsúlyban van. nak a népdalfeldolgozások, fel­csendülnek azonban a katona-, a bányász- és a summásélet dolai, párosító- és lakodalmas, dalok, gyermekjátákdalok, vé­gül egy reprezentatív népdal hangverseny zárja a sort. Egy pécsi költő szavai jutnak az eszembe, aki őzt panaszolta nemrég, milyen szegényes a Magyar Rádió magyar népze- nekínálata. Kapcsoljuk be ugyanakkor o szomszédos or­szágok rádióadóit, azokból a nap minden órájában árad a népzene, a saját népzenéjük. Figyelni kezdtem a dolgot, s valóban így van. A sok zenével tarkított, nagy műsorokból, amilyen a Jó reggelt! vagy a Petőfi rádió délutáni műsorai, ez ai műfaj szinte teljesen hiányzik — dől viszont a divat hozta zenei kocát. Különös jelenség ez, mert a rádió ugyanakkor rengeteget tesz például a mai magyar ze­ne vagy teszem azt, a mai iro­dalom propagálásáért. A nép­zenészek egyébként azt mond­ják erre, ma már kedvezőbb a helyzet, mint korábban (...). A csata ugyanis azelőtt a ma­gyar nóta és o magyar népdal között dúlt, és dőlt el végül az utóbbi javára. A magyar népdal hete alkal­mával zeneszerzőket, előadó- művészeket is megkérdez o rá­A Janus Pannonius női kórus Kiváló együttes Második alkalommal — eb­ben az évben a pécsi-baranyai felnőtt kórusok közül egyedül- kapta meg a kitüntető „KI­VÁLÓ EGYÜTTES" címet a Pé­csi ÁFÉSZ Janus Pannonius női kórusa, A 17. éve működő együttes első ízben 1972-ben részesült e kitüntetésben. 1979-ben megkapták a „SZO­CIALISTA KULTÚRÁÉRT” cí­met. Ez év májusában a IX. országos énekkari minősítésen DIPLOMÁS FESZTIVALKÓRUS fokozatot nyertek. Az ötven- tagú énekkar Ivasivka Mátyás karnagy vezetésével néhány hónappal ezelőtt harmadik al­kalommal járt Skandináviában — ezúttal Finnországban -, ahol tíz hangversenyt adtak. Második északi útjukon, 1977- ben Svédországban önálló nagylemezük készült. Az újabb rangos kitüntetést egyre emelkedő művészi tevé­kenységükért, valamint kortárs magyar és külföldi zeneszerzők alkotásainak sorozatos ősbe­mutatóiért kapták. A szövet­kezet és a női kórus képviselői néhány nappal ezelőtt ünne­pélyes keretek közt vették át a kitüntetést és az ezzel járó pénzjutalmat Budapesten. dió a népzenével való találko­zás élményéről. És az egyszerű földi halandó hogyan fogja megismerni, netán éltetni, ápolni zenei anyanyelvét? Azt akarjuk mo, hogy mindaz éljen a népünk művészetéből, ami él. tethető. Dalaink, népzenénk, zenei anyanyelvűnk éltetéséért pedig a rádió teheti a legtöb­bet, mégpedig milliós méretek­ben — és nemcsak egy hétre. G. O. Szakmunkás­tanulók versenye Baranya harmadik Vasárnap Szombathe­lyen befejeződött a du­nántúli megyék ipari szö­vetkezeteiben dolgozó vég­zős szakmunkástanulók háromnapos versenye. Az összesített pontszá­mok alapján első helye­zett lett Vas megye, má­sodik Győr-Sopron, har­madik pedig Baranya me­gye. A díjakat a helye­zett tanulóknak és okta­tóiknak Kovács Géza, a Vas megyei KISZOV elnö­ke adta át. A győztesek részt vesznek az országos döntőn. Népfrontbizottságot választottak Kővágószőlősön Nagyobb összefogást a község fejlődése érdekében Jól ismerik lakóhelyük gond- ját-baját, s a megoldásokat te­kintve is nagyrészt egyetértenek a tanáccsal, a népfronttal a kővágószőlősiek. Ez derült ki tegnap este, a helyi tanács épü­letében rendezett népfrontvá­lasztási falugyűlésen. Még a gyűlés megkezdése előtt be­szélgettünk a község tanácsi és mozgalmi vezetőivel, akik el­mondták. hogy az 1500 főnyi la­kosság férfitagjai többségben az Ércbányánál dolgoznak, A nők egy része Pécsre jár a Ba­romfifeldolgozóba, illetve a Cserkúti* MEZÖGÉP-nél vala­T eg nap nyílt Pécsett a Vásárcsarnokban: Konzum- piac M ár három héttel ezelőtt megkötötték a szerző­dést, amelyben az áll: a Vásárcsarnok november kö­zepétől december végéig föl­ajánlja a galérián levő árusí­tóhelyét a Konzum Áruháznak. Ez volt az előzménye annak, hogy tegnap délelőtt 10 óra­kor megnyílt a „Konzum- piac ’. Az áruház ezzel egyrészt a vásárlóknak kíván segíteni, másrészt megkönnyíti a maga dolgát is, mert a Konzum már most elérte áteresztőképessége határát. S hol van még a ka­rácsonyi forgalom! Az, hogy éppen most nyitották meg a Konzum-piacot, máris sejteti, hogy egy-két cikktől eltekintve, itt elsősorban olyasmit lehet majd vásárolni, ami ajándé­kozásra is alkalmas. A piac galériáján technikai felszerelés nincs, s noha önki- szolgáló rendszerben, de teljes egészében piaci körülmények között zajlik az árusítás. • Ez egyben azt is jelenti, hogy ide csak darabárut hoznak — ezek jó részét azonban kedvezmé­nyes áron kínálják. Nem csu­pán a piaci — tehát kevésbé kényelmes — körülmények miatt kerül egy-egy árucikk kevesebbe a szokásosnál, ha­nem mert amit idehoznak, az vagy közvetlenül a gyártótól, vagy a nagykertől érkezik. Természetesen akad itt olyan is, ami az áruházban ugyan­csak megtalálható — például konzervek, száraztészta -, de többségüket csak a piacon le­het megvásárolni. Ilyen pél­dául a nyitáskor idekerült bol­gár áru - gyakorlatilag a bol­gár nemzeti hét a piacon bo­nyolódik. A Szliven megyéből és Burgaszból érkezett cikkek .között a sláger, úgy tűnik a férfiing, a bőrből készült női táska, a diplomatatáska, s egy gyermekjáték, a műanyag dömper lesz. Egyébként a már korábban megtartott nemzeti hetek néhány áruja késett, s csak most fog beérkezni, ez mind ide kerül. A Schwerin megyéből várható négyvagon- nyi szállítmány már például úton van. S még valami a kí­nálatról: nem állandó lesz a választék, hetente más és más kerül a polcokra: egyidejűleg 4—5 millió forint értékű darab­áru várja a galérián a vásárló­kat. A már fölsoroltakon kívül most például rengeteg frottír­törülköző, fele áron a svájci festékszóró, nyúlszőrsapka kap­ható. Tegnap délelőtt a len­gyel sütő- és tortaformák vol­tak a legkelendőbbek — hol­nap, holnapután biztosan va­lami más lesz a vonzó. S ezen a héten még várnak kozmeti­kai készítményeket is. „Viégül a -nyitvatartási idő, emery igazodik a piacéhoz: hétfőn 10-től 3-ig, más napo­kon 10-től 5-ig, szombaton 9-től 3-ig. d. cs. mint az áfész faipari üzemé­ben vállalt munkát. Az egyik legnagyobb gondjuk a községi utak állapota. Jóllehet, az el­múlt években több utcában — így az Arany, Széchenyi, Pető­fi — aszfaltutat építettek, ám több utcának a burkolata fel­újításra, erősítésre vár. Ugyan­csak gondjaik közé tartozik, hogy nincs mindenütt járda. A választási gyűlésen első­ként Tóth József tanácselnök­helyettes számolt be az elmúlt öt év munkájáról, tételesen is­mertetve, hogy a községfejlesz­tési pénzt mire fordították. Kiss Béla, a HNF községi bizottsá­gának elnöke a népfrontbi­zottság ötéves tevékenységéről adott számot. A beszámolóból többek között megtudtuk, hogy a lakosság több utccr, illetve a ravatalozó és a hozzá vezető út építésénél végzett jelentős tár­sadalmi munkát, hogy a nép­front igyekezett minél több hely. belit megnyerni a közéleti mun­kának, a községfejlesztő társa­dalmi tevékenységnek. Az ön­kritikus beszámoló azt is fel­vetette, hogy a népfront törek­vése nem mindig hozta meg a kívánt eredményt. Ennek oka­ként részben a meggyőző mun­ka hiányosságait, részben a la­kosság passzivitását jelölte meg. Ezt a megállapítást erősítet­te meq több hozzászóló hely­beli, főként a kulturális életet, a környezet megóvását illetően. Szóvá tették, hogy a lakosság egy része még a házai előtti területre sem vigyáz, az illegális szemétlerakó helyekről nem is beszélve. Azt is elmondták, hogy az egyik kocsmából lehetne élelmiszerüzletet nyitni, a fel­újítandó művelődési házban pe. dig érdekes és hasznos elő­adásokat tarthatnának a he­lyi pedagógusok, mezőgazda- sági szakemberek. Annál is in­kább, mivel az itt lakók nagy részének háztáji gazdasága, kiskertje van. Ezt követően megválasztották az új népfrontbizottságot, melynek elnöke Kiss Béla, titká­ra Miheliszné Hegyes Margit, alelnökei pedig Farkas Istvánné és Tóth István lettek. Huszonhatmillió forint értékű társadalmi munka Csaknem egymilliárd forint értékű társadalmi munkát végzett az elmúlt öt évben Baranya megye lakossága. Az évről évre nagyobb értékű társadalmi munkáknak kö­szönhető, hogy a megye 1976- tól — amikor Baranya a leg­utolsók között kullogott — 1978-ban már elérte a közép­mezőnyt és tavaly az átlag fölé emelkedett. A legsikere­sebb esztendő az idei, 26,7 millió forintos értékű önzetlen munkával. A Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottsága ez év májusában fordult felhívással a lakossághoz, a társadalmi és tömegszervezetékhez, vál­lalatok, szövetkezetek és in­tézmények dolgozóihoz, hogy a korábban meghirdetett tár­sadalmi munkaakció folytatá­saként vegyenek részt környe­zetük további szépítésében. A társadalmi munkaakció eredményes megvalósítása ér­dekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága rend­kívüli póthitelt szavazott meg virágok, fák, egyéb anyagok vásárlására. A felhívást köve­tően 72 tanács és azokhoz tartozó csaknem 300 település csatlakozott a akcióprog­ramhoz. A mozgalom ered­ményeiről a helyi tanácsok és a községi népfrontbizottsá. Értékelték a tiszta, kulturált környezetért akciót A mozgalom kiilöndífát Pécs kapta gok önértékelést készítettek. Ezt egészítették ki a helyszíni vizsgálatok. E kettő alapján született a végleges ered­mény, melyet tegnap délután ismertettek „a Baranya me­gyei Tanács épületében ren­dezett ünnepségen. Mint Halas Ilona, a Nép­front Baranya megyei Bizott­ságának titkárhelyettese el. mondta, a társadalmi munka­akció során elsősorban a meglévő közterületek, parkok gondozására, illetve új léte­sítmények kialakítására töre­kedtek a kollektívák. A moz­galom keretében, illetve tá­mogatásával létesült Pécsett két szabadidő-park, Siklóson egy játszótér, Szigetváron if­júsági és közlekedési park, a pécs—devecseri parkerdő, a sombereki, véméndi, a dráva- szabolcsi játszótér. Számos községben csökkentették az illegális szemétlerakó-helyek számát. Több településen fel­újították a gyermekintézmé­nyek kerítését, udvari játé­kait, illetve széles körű fásítá­si, virágosítási akciókat szer­veztek. A városok összesen 5,4 mil­lió — ebből Pécs 3,4 millió — forint értékű munkát végeztek. A tanácsok verse­nyében az abszolút sorrend: első Orfű, második Egerág, harmadik Kémes. Az orfűiek 180 ezer, az egerágiak 120 000, a kémesiek 70 000 forint díjat kaptak. A telepü­lés kategóriánkénti sorrend­ben a városok közül: 1. Szi­getvár (110 000 forint díj), 2. Siklós (70 000 forint díj). A kiemelt alsófokú települések közül: 1. Harkány (80 000 fo­rint díj), 2. Vajszló (50 000 forint díj). Az alsófokú tele­pülések közül: 1. Babarc, 2. Hidas (40—40 000 forint díj). A részleges alsófokú telepü­lések közül: 1. Gödre, 2. Hetvebely (30—30 000 forint díj). Az egyéb települések kategóriájában: 1. Bikái, 2. Ibafa (20—20 000 forint díj). A mozgalom külödíjót — 100 000 forintot — Pécs megyei város Tanácsa kapta. Ugyancsak tegnap értékel, ték a szocialista brigádok, kollektívák eredményes tevé­kenységét. Az okleveleket, dí­jakat Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyette­se adta át. Megköszönte az akcióban részt vevő kollektí­vák munkáját és egyben el­mondta, hogy a tanács a kö. vetkező tervidőszakban is szá­mít a1 lakosság önzetlen se­gítségére. Pécsi Géza r E veken át több ízben is foglalkoztunk az úttö­rőmunkával, amelyet Pécsi . Géza, a szakmunkás- tanulók zenei nevelésében folytat. Méltattuk módszerét, örömmel regisztráltuk eredmé­nyeit, sürgettük a példa el­terjesztésének tempóját. Már- csak ezért is — bár természe­tesen nemcsak ezért — örül­tünk, hogy a kitűnő pécsi ta­nár kezdeményezése a televí­zió műsorába is bekerült, s a képernyőről talán mások is, leendő követők is meggyőződ­hettek e munka fontosságáról. Sziszifuszi küzdelemről van szó, nem vitás, amely tulaj­donképpen nem is mérhető, de rövid távon látványos ered­ményeket végképp nem pro­dukál. Mindössze annyiról van szó, hogy azoknak a gyere­keknek a tízezrei, akiket ti­zennyolc-húsz évesen, még gyakorlatilag éretlen fővel kt- bocsátjuk az életbe, legalább egy érintés erejéiq közelebb kerüljenek a zenéhez. Nem a művészetekhez általában, nem is a teljes zeneirodalomhoz, mindössze a komolyzene egy­két, népszerűbb, közérthetőbb, megfoghatóbb alkotásához. De ha azt tekintjük, hogy ezek a ayerekek — ismétlem: még gyakorlatilag éretlenül — el­távoznak az iskolából és talán soha többé semmiféle szerve­zett művelődésben nem vesz­nek részt, akkor ez az egy-két alkalom is mérhetetlen fontos­ságúvá nő. Különösen, ha szembeállítjuk azzal, ami enét- kül maradna — a semmivel. S a világon rengeteq példa van arra, hogy egyetlen találko­zás, eqyetlen igazán emléke­zetes élmény is döntő hatágú lehet egv eaész élet érdeklő­désére. Amellett nem is feltét­lenül az a cél, hoqv vala- mennvi szakmunkástanulóból kitartó zeneértőt faragjunk —, hanem leqalább olyan embe­reket, akik nem ellenzői, tu­datlanságuk bástyái mögül handabendózó ellenfelei a ko­moly zenének. H a csak ennyi lenne, ak­kor is értékes munka lenne —, de Pécsi Gé­za a módszert is kidolgozta, elvégezte azt az apró munkát, ami nélkül a legszebb peda­gógiai elv is üres szólam ma­radhat. Kidolgozta egyfelől a rendszer minden részletét, be­leértve azt a szervezési mun­kát, ami, el tudom képzelni, milyen nehéz lehetett, mennyi apró-cseprő akadályon kellett átküzdenie magát. De kidol­gozta a pedagógiai megvaló­sítás minden részletét is, ami úgyszintén nem olyan egysze­rű, mint kívülállóknak első pil­lantásra tűnhet. Hiszen abból a mérhetetlenül nagy anyag­ból, amit a zenepedagógio hazánkban felhalmozott, csak egy töredéket lehetett és kel­lett kiemelni, épp annyit és épp úgy, amennyit és ahogyan ezen a szinten, ebben az óra­számban, ehhez a programhoz szükséges volt. Gondosan ősz. szeválogatott morzsákból kel­lett egy aránylag kerek, ért­hető és mégis érzékelhető íze­lítőt összehozni. Egyszersmind olyat, ami tartalmaz annyi von­zóerőt, hogy a jócskán másra orientált gyerekek kedve ne párologjon el, Pécsi Géza vi­tathatatlan érdeme az is, hogy pedagógustársainak bevoná­sára is figyelmet fordított, ma­gyarán: kidolgozott egy olyan módszert, amit bárhol, bárme­lyik iskolában követni lehetne, nem kellene hozzá már olyan szakember, aki e téma kiváló ismerője, s akinek ez különle­ges szívügye is. É ppen ezért volt jogos és kiáltó az a kérdőjel, ami a műsorból kicsen­gett: a több mint másfél száz­ezer szakmunkástanuló közül ugyan miért csak pár ezren lészesülnek ebben a zenei ne­velésben? A műsor kimerítő választ nem tudott rá adni, hát a nyomaték kedvéért az arányszámokat tartalmazó fel­irattal zárult a riport. Bár­csak mielőbb feloldódna ez a kérdőjel! H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents