Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-18 / 317. szám

6 Dunántúlt napló 1980. november 18., kedd Egy esztendő kilenc hónapjában éjjel-nappal sötétség honol A jégvilág kincsei Egykor és ma. 1911. december 14-én érte el Roald Amundsen, a híres norvég sarkkutató és expedíciója a világon első­ként a Déli-sarkot. A képen: Roald Amundsen, Godfred Han­sen és Helmer Hansen mínusz 62 Celsius fok hidegben ku­tyákkal és szánkóval a Déli­sarkon (fent). A Déli-sark mai közlekedési eszköze, a különlegesen épített terepjáró gépkocsi. Ez évben történt. Az Antark­tisz partjai előtt : horgonyzó Fudzsi nevű jégtörőről és a kö­zeli Sova japán Déli-sark­kutató állomásról SOS jelzést adtak le: a hajón szolgálatot teljesítő Murata Hizomi kopo­nyasérülést szenvedett. A mű­téthez haladéktalanul oxigén- palackokra van szükség. A jel­zést fogták a Casey-öbölben lévő Molodozsnaja szovjet és a Ross-tenger partján működő amerikai McMurdo tudományos telepen. A szovjet kutatók nyomban felajánlották a két oxigénpalackukat, az amerikaik pedig légi úton Új-Zélandból hozattak további négyet. A mű­tét ezek után sikerült és a ja­pán lapok nagy elismeréssel Írtak a szovjet—amerikai élet­mentő segítségről. AZ „ANTARKTISZ-SZERZÖDÉS” Több mint húsz ország ku­tatói vesznek részt a szinte emberfeletti munkában, hogy megfejtsék az Antarktisz titkát. Az 1959-ben megkötött „An- tarktisz-szerződést" annak ide­jén 12 ország írta alá. Időköz­ben többen csatlakoztak az egyezményhez. A szerződés sze­rint a terület nyitva áll a ku­tatómunkára a világ, vala­mennyi országa előtt. Az alá­írók kötelezték magukat, hogy ezen a területen tartózkodnak mindenféle katonai akciótól és atomrobbantósi kísérlettől. Fel­ségjogra 1991-ig egyetlen or­szág sem tarthat igényt. A nemrég véget ért washing­toni Antarktisz-konferencia fel­adata volt, hogy a továbbiakra is szabályozza a nemzetközi együttműködést a délsarki kon­tinensen. Az esetenként egy- másnai ellentmondó kívánsá­gokat a konferencia úgy hidal­ta át, hogy a résztvevők egyez- ményterevezetet készítettek a hatodik kontinens „élő erőfor­rásainak" felhasználásáról és tárgyaltak az ásványkincsek ki­aknázásának feltételeiről. A ta­nácskozáson néhányon aggo­dalmuknak adtak hangot, hogy a kontinensen meginduló gaz­dasági tevékenység súlyos kör­nyezeti károkkal járhat. NEGYVENOTMILUARD HORDÓ OLAJ A feltárási munka legjelentő­sebb ,részét szovjet és amerikai kutató csoportok végzik, de ma már több mint 70 kutató állo­más működik a területen. A másfél Európa nagyságú terü­let egészét, másfét—három ki­lométer vastag jégtakaró borít­ja. Az esztendő kilenc hónap­jában éjjel-nappal sötétség honol. Ilyenkor az átlaghőmér­séklet mínusz 60 fok, „nyáron” ennek a fele. Nincs semmiféle növény, csupán a parti sziklák peremén valamiféle csenevész moszatfajták. De a partmenti vizekben, becslések szerint sok milliárd tonna krill tanyázik. Ez az apró rákféle proteinben rendkívül gazdag, ízletes cse­mege. Tudósok úgy vélik, hogy ezek kielégíthetnék az egész emberiség fehérjeszükségletét. A legfontosabb kutatások az Antarktisz végtelenül gazdag ásványkincsének kiaknázási le­hetőségeiről folynak. Szovjet geológusok megállapították, hogy a déli kontinens mélyé­ben ugyanazok az ásványi kin­csek fordulhatnak elő, mint a rézben, nikkelben, aranyban, gyémántban, vasércben, radio­aktív ércekben és szénben rend­kívül gazdag déli félteke más területein. Egy amerikai felmé­rés szerint az Antarktisz konti­nentális talapzatában nem ke­vesebb, mint 45 milliárd hordó­nyi olaj (1 hordó = 159 liter) rejtőzik. (összehasonlításkép­pen az USA tartalékai — a felmérések szerint — 15 mil­liárd hordót tesznek ki.) A föld­gázkészleteket 85 milliárd köb­méterre becsülik. ( > Az Antarktiszt tanulmányozó szovjet tudósok minden évben légi expedíciókat szerveznek a sarkvidékre. A repülőgépek le­szállóhelye. MEGÉRI A KÖLTSÉGEKET A kutatás és a feltárás mun­kája azonban óriási nehézsé­gekkel jár. A mór említett idő­járási tényezőkhöz járul az is, hogy ezt a területet több mint ezer kilométer jeges óceán vá­lasztja el a legközelebbi lakott szárazföldtől és olyan viharos tenger, mint sehol másutt a földtekén. Igaz, a technikai fejlődés e'tekintetben is segít­séget nyújt: az idén például le­szállt — a Molodozsnaja kuta- tóállomós repüjőterére — az első menetrend szerinti Moszk­va—Antarktisz szovjet légijárat: az AEROFLOT IL—18 D típusú gépe. A terv szerint az antark­tiszi szovjet kutatóállomások váltószemélyzete ezzel a repü­lőjárattal utazik majd a Szov­jetunió és délisarki óíJomás- helye között. A kutatók elsőrendű feladata most az, hogy a legkorszerűbb technika felhasználásával le­győzzék a mindeddig áthatol- hatatlannak vélt jégpáncél el­lenállását és megnyissák az utat a hallatlan természeti kin­csek feltárásához, kiaknázásá­hoz. Ez a vállal.kozás kétségtele­nül rendkívül költséges. De nem feledhetjük: az emberiségnek óhatatlanul szüksége van az itt rejlő hallatlan tartalékokra. Az e célokra hozott áldozat min­denképpen meghozza gyümöl­csét. Egyet kell értenünk Tre­vor Armbrister amerikai tudós véleményével, aki antarktiszi kutatóútjáról visszatérve kije­lentette: a hadikiadások akár­csak 20 százalékos csökkenté­se árán megoldhatnánk leg­alább egy évszázadra a világ energia-, nyersanyag-, s nem utolsó sorban élelmezési prob­lémáit. Gáti István A Kooperácia nevű szovjet utasszállító hajó befejezte negyedik útját a hatodik kontinensre. A hatalmas távolságot 54 nap alatt tette meg. A hajó a hetedik szovjet délsarki expedíció résztvevőit szállította a Mirnij-telepre. A képen: A Kooperácia a Mirnij-telep közelébe érkezik a pingvinek legnagyobb csodálatára. A Siklós városi tanácstagok fogadóórája A Siklósi városi Tanács végrehajtó bizottsága értesíti a város lakossá­gát, hogy a városi tanács tagjai kö­zül a következőkben felsoroltak de­cembertől kezdve, havonként egy al­kalommal megjelölt helyen és idő­ben tanácstagi fogadóórát tartanak. A fogadóóra alkalmával lehetőség van közérdekű bejelentések, javasla­tok, egyéni panaszok elmondására. Kérjük, hogy forduljanak bizalommal a tanácstagokhoz. Farkas Miklósné minden hó utolsó keddjén 18—19 óráig a 2. sz. Általá­nos Iskolában, Hangya Balázs min­den hó harmadik hétfőjén 17—18 óráig a 2. sz. Általános Iskolában, Gomolla Péter minden hó első hét­főjén 17—18 óráig a 2. sz. Általános Iskolában, Mayer György minden hó első keddjén 17.30—18.30 óráig a 2. sz. Általános Iskolában, Gábelics Jó­zsef minden hó második hétfőjén 18 —19 óráig a 2. sz. Általános Iskolá­ban, Andorfalvi József minden hó-el­ső hétfőjén 18—19 óráig a 2. sz. Általános Iskolában, Balogh József minden hó első szombatján 8—10 óráig a Városgazdálkodási Vállalat­nál, Szujkó Margit minden hó ne­gyedik péntekjén 18—19 óráig a gim­náziumban, Rónai Gábor minden hó első hétfőjén 18—19 óráig a kesztyű­gyárban, Schön Antal minden hó el­ső hétfőjén 17—18 óráig a diákott­honban, Kéri Péterné minden hó el­ső hétfőjén 17—18 óráig a diák­otthonban, Hoffmann Kálmán min­den hó első hétfőjén 17—18 óráig a diákotthonban. Varjú Ferenc minden hó első hétfőjén 17—18 óráig a diák­otthonban, Császár Lajosné minden hó harmadik keddjén 18—19 óráig a diákotthonban, Gregus Ferenc min­den hó első hétfőjén 19—20 óráig a diákotthonban, Tóth Jánosné minden hó második csütörtökjén 17—18 óráig a diákotthonban, Szikora Beáta min­den hó második péntekjén 18—19 óláig a diákotthonban, Vass István­ná minden hó második keddjén 14— 15 óráig a vízműnél, dr. Horváth La­jos minden hó első keddjén 16—17 óráig a kórházban, dr. Teész Juli­anna minden hó utolsó szerdáján 16 —17 óráig a Felszabadulás u. 16. sz. alatti gyermekorvosi rendelőben, ár. Sági Tibor minden szerdán 9—12 óráig a városi tanácsnál, Szarka Ár­pád minden hétfőn 9—12 óráig a vá­rosi tanácsnál, dr. Zsák László min­den hó első szombatján 8—11 óráig az ügyvédi munkaközösségben, Tas- nádi József minden hó első keddjén 16—17 óráig a HNF városi bizottsá­gán, Bogyó Gyula minden hó utolsó péntekjén 16—17 óráig a sportfel- ügyelöségen, Tóth Sándor minden hó első keddjén 13—14 óráig a rendőr­ségen, Horváth Alajos minden hó utolsó csütörtökjén 16—17 óráig a HNF városi bizottságán, Fábos Pál minden hó utolsó péntekjén 8—12 óráig a HNF városi bizottságán tart­ja fogadóóráját. Díjtalan fényszóró-beállítás a harkányi autójavítóban A téli outózós nehézségein próbál segíteni a VILLGÉP Szövetkezet harkányi autós­üzeme. November 22-én, szom­baton reggel 8 órától délután 3 óráig díjtalan fényszóró be­állítást és szénmonoxidmérést végeznek a szövetkezet dol­gozói a harkányi autóbusz­végállomásnál (evő autójaví­tóban. A korszerű műszerekkel felszerelt üzemben lehetőség nyílik arra, hogy az autósok az apróbb hibákat soron kívül kijavíttassák. Érdekessége az akciónak, hogy a jelentkezők sorszámot kapnak, melyek kö­zül hárman sorsolás alapján meghatározott ideig díjtalan szervizlehetőséget kapnak a harkányi autójavítóban. Ké­pünkön műszeres gyújtásellen­őrzés látható a harkányi üzemben. * Közlekedési tájékoztató November 19-töl december közepéig út- és járdafelújítási munkák miatt egyirányú lesz Pécsett a Czinderi utca, a Baj- csy-Zsilinszky utca felől a Ró­zsa Ferenc út felé. Mindkét ol­dalán várakozási tilalom lép életbe. * Megszűnik a terelőút a 6-os főközlekedési úton Pécsett a Zsolnay- Vilmos utcában no­vember 21-én reggel 6 órától. Az utcában az eredetinek meg­felelő forgalmi rendet állítják vissza, azonban az autóbusz- megálló megmarad a 13-as számú épület előtt. * Közműépítések miatt novem­ber 18-tól előreláthatólag az év végéig lezárja a forgalom elöl a DÉLVIÉP Pécsett a Bercsényi és a Munkácsy Mihály utcát. Az útlezárás forgalmirend-vál- tozásokkal jár: a Bercsényi ut­ca a Tímár utcától északra, míg a Munkácsy Mihály utca a Lí­ceum utca felől lesz zsákutca, ugyanakkor a Toldi Miklós utcát déli irányban egyirányúsitják. STOP A legnagyobb sikere az ügyes­séginek volt szombaton a pécsi közlekedési parkban lebonyolított vetélkedőn. Ekkor rendezték meg az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa Pécs városi döntőjét a KBT szakemberei. A pécsi középisko­lák és szakmunkástanuló-intéze­tek mintegy nyolcvan tanulója ,,vizsgázott” KRESZ-ből, valamint szabályos vezetésből és bizonyí­totta vezetési készségét. Az ösz- szesitések alapján egyéniben Vil­lányi Gábor, a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, csapatban pedig a Zi- pernovszky Szakközépiskola ta­nulói voltak a legeredményeseb­bek, és vehették át a KBT külön- díjait.---------------- * ----------------­S EGÍTETTEK A BARANYAI SÁRGA ANGYALOK A megye főútvonalainak meg­határozott pontjain április ele­jétől október végéig álltak őrt a Magyar Autóklub Baranya me­gyei szervezetének sárga angya­lai. A segélyszolgálati kocsik az ügyeleti időszakban 564 gépkocsi menet közbeni műszaki problé­máit orvosolták. Több esetben az Autóklub hétvégi ügyeletet tartó pécsi, Citrom utcai műszaki állomása segített az autósok vá­ratlan gondjain. A tagsággal já­ró előnyt, a díjtalan segélyszol­gálatot csak a klubtagok élvez­hették, de ezenkívül bárkinek se­gítettek a sárga-» angyalok szere­lői. * Mit vigyünk magunkkal? Még egy egyszerű kisautó is 8-10 000 alkatrészből áll, beleszámítva a csavarokat, alá­téteket. A nagyobbak ennél is többől. Ennek ellenére a meg­lepetésszerűen meghibásodó elemek száma nem sok. Ezek általában a könnyen cserélhe­tő, nem drága alkatrészek kö­rébe tartoznak és többségük elektromos szerelvény. Ezért az óvatos autósok mindig tar­tanak a csomagtartóban né­hány tartalék alkatrészt. Ezek között az ékszíj éppúgy föllel­hető, mint a gyújtógyertya, a kondenzátor, a transzformátor, vagy a megszakítópár — a kö­telezőtartalék izzókat nem em­lítve. Bár a rendszeresen és szak­szerűen karbantartott kocsinál igen ritkán válik szükségessé az űtközbeni javítás, nem árt, ha a legrosszabbra fölkészül­ve bővítjük a tartalékok kö­rét. így az üzemanyag- tápszivattyú (AC) tartozékai­val (membrán, szelep), meg­felelő méretű műanyag­csővel (benzinvezeték pótlása), néhány méter kötöződróttat (pl. leszakadt kipufogó rögzí­tése), zseblámpával és — mit lehet tudni — vontatókötéllet. A közelgő tél miatt azon­ban nemcsak a műszaki hibá­tól kell tartani, hanem az idő­járás buktatóitól is. A jégoldó spray például nemcsak a szél­védőre fagyott jeget oldja, hanem a jégtől megszorult zá­rakat is (föltéve, hogy nem a bezárt csomagtérben tartjuk), a párátlanító kendő vagy spray sem fölösleges, különö­sen a rosszul fűthető kocsik­nál. Havas, jeges úton kettős előnyt is jelent a csomagtar­tóba helyezett homokzsák. Fő­ként, ha valaki egyedül vagy másodmagával utazik, ez a 30—40 kg-nyi homoktömeg ja­vítja a kevésbé terhelt (farmo­tornál az első, hagyományos meghajtásnál a hátsó) kere­kek tapadását. A síkosság miatt túlpörgő gumik aló szórva pedig megkönnyíti az elindulást. A mellékutakon közlekedők jó hasznát vehetik egy fából készült hólapátnak. Nem tanácsolható viszont a tartalékbenzin szállítása mű­anyag kannában. A súrlódás következtében sztatikus elektro­mossággal föltöltődő műanyag ugyanis szikraképződései sza­badul meg töltésétől, rendsze­rint a benzintankba történő átöntésnél. A következményt nem nehéz elképzelni. És még egy jó tanács: a leggondosabb műszaki fölké­szülés sem ér semmit a meg­fontolt, óvatos vezetés nélküf. Mert az árokba csúszott, ösz- szetört autón vajmi keveset se­gít néhány tartalék alkatrész. Búsbarna László A tömött pénztárcájúak számára Mini-Metró három motor­variációval Naponta 2000 Mini-Metró gördül le a Leyland gyár futó­szalagjairól. A legkisebb angol kocsi kifejlesztése meglehető­sen sokba került: átszámítva mintegy 20 milliárd forintba. Az eredmény: fölöttébb gazdasá­gos, csendes üzemű, sokolda­lúan használható, ugyanakkor jó utazási kényelmet biztosító kiskocsi. A mindössze 3,4 m hosszú kocsiszekrény ellenére a csomagtér 212 literes, de a hát­só ülések átrendezésével 1300 l-re növelhető. A fronthajtású Metro egye­lőre három motorvariációval ké­szül: két 998 köbcentis 32 kW, illetve 34 kW és egy 1275 köb­centis 46 kW teljesítményű erő­forrással. A legkisebb fogyasz­tást a 34 kW-os motor produ­kálja: 90 km/ó egyenletes tem­pónál 4,8 (!) szuperbenzint fo­gyaszt 100 km-re, a városi for­galomban pedig 7,5 l-t. A tömöttebb pénztárcájúak számára luxuskivitelben is gyártják, ahol az elektromos ablakemelő éppúgy megtalál­ható, mint a klímaberendezés.

Next

/
Thumbnails
Contents