Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-15 / 314. szám
1980. november 15., szombat Dunántúli napló 5 II pécsi Városi Tanács vb-ülése Tegnap ülést tartott Pécs megyei város Tanácsának végrehajtó bizottsága. Megvitatta és jóváhagyta a november 28-ra összehívandó tanácsülés napirendjét. Az ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg a tanácsok megalakulásának 30. évfordulójáról, valamint Pécs fel- szabadulásának 36. évfordulójáról. A hagyományoknak megfelelően ez alkalommal adják át a Pro Űrbe Pécs díjakat azoknak, akik az elmúlt esztendőben, illetve több évtizedes tevékenységükkel a legtöbbet tették a városért. Tárgyalt a végrehajtó bizottság a környezetvédelem eddigi eredményeiről és a további feladatokról, valamint a pécsi NEB legutóbbi vizsgálatáról, amelyet a város zöldfelületi rendszerével kapcsolatban folytattak, A két, sok tekintetben összefüggő téma vitájában nagy hangsúlyt kapott az, hogy mit várhat a város a lakosságtól. Mindenekelőtt alapvető változást a szemléletben, a magatartásban: az, hogy nem szennyezzük oktalanul a környezetet, nem pusztítjuk oktalanul a növényzetet, már önmagában felbecsülhetetlen értékű segítség. A szűkülő lehetőségek következtében a jövőben kevesebbet fordíthat a város új oarkok létesítésére, a meglevők fenntartására; ha e téren lépni akarunk, eddigi eredményeinket meg akarjuk óvni, á mostaninál is nagyobb társadalmi közreműködésre lesz szükség, A továbbiakban egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt a végrehajtó bizottság, s foglalkozott azzal a javaslattal, amely Lvov- Kertváros nevének Lvov-lakóte- lepre változtatásáról szólt. A javaslatot elvetette a végrehajtó bizottság. Új kulturális hetilap a képernyőn Stúdió '80 címmel új kulturális ^hetilap jelentkezik a képernyőn november 18-án, kedden este 20.50-kor az 1-es csatornán. A nemrég megszűnt Színházi Album, a Művészeti Magazin és a Filmszem helyébe lépő program — az elődök funkcióit is részben magára vállalva — heti egy órában informálja a nézőket a kulturális élet legfontosabb eseményeiről, jelenségeiről. A műsor kitekint a világra is, tájékoztat más országok kulturális életéről. Helyet kapnak az adásokban kritikák, viták, eszmecserék is. Hármas ikrek Kaposváron November tizenharmadikán este dr. Gólosi Vera, 25 éves kaposvári jogász hármas ikreknek adott életet a városi kórház szülészetén, a három fiú 19 óra 31, 32, illetve 33 perckor látta meg a napvilágot. A 48 centiméteres, 2270 gramm súlyú első csemete Ádám Mihály, őt két azonos „magasságú” — 44 centiméteres — öccse: az 1650 grammos Dániel, majd az 1500 grammos Péter követte. Dr. Gálosi Vera vizsgálatainál az orvosok már a terhesség tizenhatodik hetében felismerték, hogy hármas ikrek várhatók, ezért a fiatalasszonyra július eleje óta a terhespatológiai osztályon vigyáztak. A három iker és édesanyjuk is jó egészségnek örvend. Városi küldött' értekezlet Mohácson Tegnap délután rendezték meg Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Házban a HNF városi küldöttértekezletét A több mint 130 küldött meghallgatta Dalecker Ödönné, a HNF városi bizottsága titkárának beszámolóját az elmúlt öt évben végzett munkáról, vitaindítót hallgatott meg Életmód, műveltség, közösségek a mai magyar társadalomban címmel, Fischer József, a mohácsi Városi Tanács elnöke tájékoztatta a testületet az V. ötéves tervidőszak eredményeiről, a következő öt év főbb célkitűzéseiről, majd a vitát követően megválasztotta a városi népfrontbizottságot, a megyei küldöttértekezlet öt küldöttét, illetve a városi bizottság és a munkabizottságok tisztségviselőit. Dalecker Ödönné beszámolója a sokrétű népfrontmunka minden területét érintette. Egyebek között ezt mondta: * — 1976. május 15-én a városi népfront-küldöttértekezlet helyesen határozta meg, hogy a városi bizottság mellett kulcs- fontosságú szerepet tölt be, fontos szervezeti formát jelent a lakóterületekre épített körzeti bizottság. Ma már e bi- zotságok munkája jelentős közéleti, politikai tényező. A 203 bizottsági tag közreműködésével biztosítani tudtuk a városi pártbizottság 1976-os pártértekezletének állásfoglalásában meghatározottak végrehajtásához a lakosság összefogását. Hogy ez az összefogás milyen komoly eredményeket hozhat: öt évvel ezelőtt 3 millió forint körül volt a Mohácson végzett társadalmi munka értéke, s ez az összeg ebben az évben várhatóan 7 millió forintra emelkedik. Beszélt a küldöttértekezlet szónoka a mind népszerűbbé váló fórumrendszerről, ahol a nyílt véleménycserék, az ezt követő beszélgetések, viták a szocialista demokrácip elmélyülését jelentik. Mohács egyik legfontosabb jellemzője: három nemzetiség él együtt a városban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta Dalecker Ödönné: — Az MSZMP XII. kongresszusa a nemzetiségi politikát a szövetségi politika fontos részeként jellemezte. Megállapíthatjuk, hogy a városunkban élő szerb-horvót, német ajkú lakosság aktívan részt vesz a közéletben, magukénak érzik társadalmi, gazdasági, kulturális eredményeinket. A nemzetiségi klubok, művészeti csoportok működtetésében, a választmányi tagok összefogásában a népfrontbizottságok segítséget nyújtanak. A beszámolót követően számos hozzászólás hangzott el. Józsa István a kiskert-mozgalom fontosságáról szólt, a kertbarát-klub eredményeiről; Lendvai József, a KISZ városi bizottságának titkára a HNF és a KISZ együttműködésének jelentőségéről beszélt; Kémén- di József a környezetvédelmi munka eredményeit ismertette, Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője a tömegkapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, Borsos János felhívta a figyelmet arra, hogy nagy szükség van a népfrontnak az idős emberek támogatását szervező tevékenységére. Tegnap megválasztották a városi népfrontbizottság tisztségviselőit is. Elnök ismét Csepreghy Ferenc lett, az al- elnökök Böröcz Istvánná, dr. Hergenrőder Antal és Józsa Gyula. A városi népfrontbizottság titkárának ismét Dalecker Ödönnét választották meg. M. A. A pécsi Mozgalmi Ház adott otthont a megyei művelődési központ (a korábbi népművelési tanácsadó) művészeti gyerekszakkörének. Kéthetente csütörtök délutánonként itt tanulják — Pongrácz Éva pedagógus vezetésével — a környék általános iskolásai a művészeti ágak mesterségbeli fogásait. A néhány hónapos szakkörnek kialakult a törzsközönsége, amely legutóbb a szövés alapjaival ismerkedett. A húsvágó deszkából készült alkalmatosságon a szövés elméletét próbálták o gyakorlatban: cukorspórgából övét készítettek. A legközelebbi foglalkozáson már bonyolultabb formákkal találkoznak majd, hogy azután kellő szakmai és elméleti tudással felvértezve igazi szövőszéken készítsenek használati tárgyakat maguknak, ajándékot szüleiknek. — összetett művészeti nevelés szerepel programunkban — mondja Pongrácz Éva. - A szövés-varrás után a kerámiával, majd az animációs filmezéssel is fogunk foglalkozni. Bár a szakkör elsődlegesen az általános iskolásoknak szerveződött, szívesen venném, ha a szülők is eljönnének, s részt vennének munkánkban. Nincs nagyobb dolog egy gyerek számára, ha egy munkát együtt végezhet édesanyjával, vagy édesapjával. Remélem, hogy a szövéssel eljutunk odáig, hogy a gyerekek már a karácsonyi ajándékaikat maguk készíthetik el. A Mozgalmi Ház kéthetenként csütörtökön, legközelebb november 27-én délután 3-kor várja művészeti szakkörébe a régebbi és újabb érdeklődőket. b. I. Várostörténeti konferencia Szakácsok és felszolgálók versenye Esztergomban Pécs szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulóján Kétévenként rendezik meg a dunántúli vendéglátó vállalatok ifjú szakácsainak és felszolgálóinak szakmai versenyét a Rákóczi Kupát. Az idén Esztergom volt a vendéglátó város, ahol Baranya megyét négy újonc képviselte, két felszolgáló, Tiszti János és Ronta Pál, valamint két szakács, Vladika Gábor és Bíró Antal. Valamennyien a Tettye vendéglő dolgozói. A verseny egyik feladataként a felszolgálóknak díszasztalt kellett teríteniük. Ehhez a Pécsi Faipari Szövetkezet kerek barokk asztalát és a hozzávaló székeket vitték a pécsiek, és a Zsolnay gyár reprezentatív kobaltkék peremű, aranyozott szélű porcelán készletét használták fel. A szakácsok különleges meleg, vegyes ízelítővel vívtak ki nagy elismerést. Az előételként feltálalt falatok között boros libamáj és csőben sült halszeletek szerepeltek. A további me. nű: gyöngytyúk erőleves, bá- ránykottlett prágai módra, és rétestorta. A felszolgálók még egy különlegességgel meglepték a kóstolókat, az ebéd után a feketekávéhoz rumba mártott és meggyújtott mokkacukrot szervíroztak. A csütörtökön hazaérkezett versenyzők a 4. helyezést és a KomáWm megyei KPVDSZ kü- löndíját hozták magukkal. S. Zs. A Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportja Pécs város Tanácsa V. B., Baranya megye Tanácsa művelődési osztálya rendezésében, a Baranya megyei Levéltár szervezésében tegnap a Városi Tanács dísztermében várostörténeti konferenciát tartottak abból az alkalomból, hogy Pécs 200 évvel ezelőtt emelkedett szabad királyi városi rangra. A konferencia elnöke. Fehér István, a történelemtudományok kandidátusa, a Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának alelnöke köszöntötte a résztvevőket; történészeket, pedagógusokat, diákokat, a konferencián részt vevő párt-, állami, KISZ- és tömegszervezeti intézmények, továbbá a katolikus egyház képviselőit. Bevezetőjében elmondta1, hogy első ízben öt éve szervezett a Történelmi Társulat várostörté- neti konferenciát, amikor is a város középkori történetének néhány fontos kérdését vitatták meg. A második konferencia keretében került sor a 200. évforduló tanáqskozásaira, majd 1985-ben a város leg- újabbkori története szerepel majd napirenden. Az elnöki bevezető után Komlódi Józselné, a Városi Tanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a török hódoltság utáni fejlődés jelentős állomása volt a püspöki joghatóság alóli felszabadulás, a szabad királyi státus elnyerése, hiszen az nagyobb szabadságot jelentett a város és lakói számára. Meggyorsulhatott a polgári fejlődés, következtében lett Pécs ipara, bányászata, kultúrája országosan is jelentőssé. A várostörténeti konferencián ezután nyolc előadás, majd korreferátum hangzott el, kapcsolódva az évfordulóhoz, majd délután korabeli pécsi szerzők műveiből összeállított emlékhangverseny volt a belvárosi plébániatemplomban. A hangverseny műsorát Szkladányi Péter állította össze, közreműködött Eszéki Zsuzsa, Marczis Demeter, Kircsi László, a1 Pécsi Palestrina Kórus és a Pécsi Filharmonikus Kamarazenekar. Vezényelt Hergenrőder Miklós és Szkladányi Péter. Filmjegyzet Kinek az öröksége? Szilvia, a dúsgazdag arisztokrata nő 1936-ban a Gerbaud cukrászdában megismerkedik a zsidó származású Irénnel, foglalkozására nézve kalaposlány- nyal, miközben mignonokat, süteményeket rendel százszámra. Szilvia apja minden vagyonát leendő unokáira íratja, de Ákosnak, a katonatiszt (snájdig) férjnek nem sikerül meddő feleségét, Szilviát teherbe ejteni. Irént viszont igen, igaz, hogy felesége határozott kérésére. És a kérés ellenére. Közben meghal az arisztokrata papa, temetésén hullott almákon lépdel a gyászoló menet. Aztán Ákos a temetés után egy fészerben, télire .eltett almák között, hosszú szünet után ismét megtermékenyíteni igyekszik nejét, de ismét sikertelenül. A kísérletre amúgy semmi szükség, mert hisz Irén már várandós, de miért ne, ha csak Monori Lili hajlandó levetkőzni a kamera előtt, Isabelle Huppert nem. Közben Ákos jóvoltából, merthogy amatőrfilmes, megtudjuk, hogy fasizmus is van, Hitler, meg Mussolini, meg persze antiszemitizmus is, és lassanként a háború is kitör, s elvérzik a második magyar hadsereg. Irén is megszüli a gyereket Szilviának, aki boldog-boldogtalanul él, merthogy gyereke ugyan van, de a férje Irénbe bolondult Amin senki sem csodálkozik, csak a film készítői. Az első gyerek cseperedik, a második, most már maguknak ismét megfogan. Irén és Ákos boldogságát csak az antiszemitizmus árnyékolja, mígnem (váratlan fordulat) a nyilasok átveszik a hatalmat. Ákos hiába lopja el felesége arisztokrata papírjait, s viszi kedveséhez a kies kastélyba, a nyilasok átlátnak a trükkön, Irént is, Ákost is letartóztatják. Az utolsó képeken a ködös Duna-parton terelik a sárga csillagos csoportot a keretlegények, köztük van Irén is, egy automobilból pedig Ákos nézi a vidám menetet, ő az egyenruhájával fizet szerelméért. Snitt, vége. (Nem, kérem, nem elírás a vidám menet, a sárga csillagos statiszták, bizonyára rendezői utasításra, kedvesen mosolyognak a kamerába.) Hogy szokásomtól eltérően ily hosszadalmason ismertettem egy film, az örökség cselekményét, annak egyedüli oka az, hogy az új magyar film legjobb kritikája saját története. Amitől még - szerencsés körülmények között - lehetett volna jó is a film. De a filmet Mészáros Márta készítette, neofeminista nézetek zászlóhordozója. Filmes sikereit ennek következtében nyugati égtájakon aratta, lévén, hogy honunkban a nőket jobban érdekli az egyenjogúság gyakorlata, mint elmélete, örökség című filmje francia koprodukcióban készült, bizonyára az elméleti feminista körök vásárlóerejére alapozva. Kétlem ugyan, hogy a kapitalizmus rothadása odáig jutott volna, hogy a maga számára érdemleges mondanivalót szűrjön le az örökségből; s hogy tessék a film, még akkor is, ha éppen Párizst döbbentette meg nemrég egy újabb antiszemita botránysorozat. Érzelgős-csöpögős melodráma marad a film, még a nyugatiak számára is. Bodó László Kommunista műszak A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói a mai napon kommunista műszak keretében ezer darab sertés és 160 darab marha vágását végzik el. Emellett két vagon készítmény legyártását is vállalták. A műszakok ellenértékét, 100 ezer forintot, városfejlesztésre ajánlották fel. k A rr r ■ ■ | ■■ Muyeszeti szakkor
