Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-15 / 314. szám

© Dunántúli napló 1980. november 15., szombat Egy nap szociális gondozók között A tiszteletdíj havi TOO Ft... A Pécsi Filharmonikusok Kamarazenekara már a korábbi években is több alkalommal bemu­tatkozott a bérleti sorozatok előadásain. Szerdán november 12-én este a Liszt-teremben o „B" kamarabérlet műsorában léptek fel, barokk, illetve klasszikus művekkel. Corelli G-moll (Karácso­nyi) concerto grosso-jo után Bach f-moll zongoraversenyét adták elő. A versenymű zongoraszóla­mát Bodó Árpád játszotta. Az együttes Haydn G-dúr (Katona) szimfóniájával zárta műsorát, A kamarazenekart — a külföldön tartózkodó Károly Róbert helyett — Hirsch Bence vezényelte. Legközelebb december 10-én este Breitner Tamás vezénylésével, Vass Agnes (hegedű) és két cseh­szlovák kürtművész közreműködésével hallhatjuk ismét a Pécsi Filharmonikus Zenekar Kamaraze- karát. A Hunnia Stúdió új filmjei A Mafilm Hunnia Stúdiójá­nak nemrég elkészült produk­cióival találkozhat a közeljövő­ben a közönség a mozikban. A művekről, a stúdió e filmekben is tükröződő törekvéseiről, s a jövő évi tervekről Köllő Miklós, a Hunnia vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. November végén kerül a mo­zik műsorára Fazekas Lajos Ha­ladék című műve. A film jó ké­pességű, tehetséges főhőse — Bujtor István alakítja — másod- és mellékállásai, kétes üzletei, nagystílű mulatozásai sodrában veszíti el élete harmóniáját. A Papp Lacit nem lehet Ie- g/özni című jxodukció a fősze­replő személye miatt számíthat sokezrek kíváncsiságára. Az amatőr ökölvívás eddig leg­eredményesebb olimpiai bajno­kának életét Gulyás Gyula és Gulyás János, a rendező-opera­tőr művészpáros örökítette meg, a bemutató december elején lesz. A Hunnia idei premierjeinek sorát Bódy Gábor Psyché című, kétrészes játékfilmje zárja majd. A Weöres Sándor teremtette egykori költőnő Lónyay Erzsébet alakját, életútját Patricia Ad­riám spanyol színésznő ele­veníti meg. A jövő év elejétől az első ma­gyar-finn közös filmalkotást is láthatják az érdeklődők, Vám­mentes házasság címmel. A tör­ténet - amely egy „nemzetkö­zi" esküvő bonyodalmairól szól - Zsombolyai János rendezésé­ben került filmszalagra. Az utóbbi hetekben kezdő­dött el a stúdió több jövő évi produkcióiénak forgatása. Így Szomjas György rendező — Ko­paszkutya címmel — elsősorban a fiatalokhoz szóló filmet ké­szít: egy, az ismeretlenségből induló beat-zenekar pályafutá­sát eleveníti meg, a Hobo Blues Band főszereplésével, s persze sok zenével. A Hunniában forgatja első mozifilmjét Vitray Tamás. Ebben annak a — következetes, a hét­köznapok hőseire kiváncsi — szemléletnek az összegzését kí­vánja filmszalagra rögzíteni, amelyet nagysikerű televízió­műsoraiban éveken át képviselt. Mészáros Márta ismét magyar- francia közös produkciót ren­dez: most kezdődtek meg a Gaumont-cég támogatásával készülő film munkálatai. A je­lenben játszódó mű egy elve­szett gyermekét kereső anya sorsával ismerteti meg majd a nézőket, nemzetközi szereplő gárda közreműködésével. Itt nevelődik az utánpótlás Cjrermelrfánc a 39-es dandár úti Iskolában Csengő gyermekhangok jelzik, merre kell keresnem a 39-es dandár úti iskolában a néptán­cosok esti próbáját. A tornate­remben táncol a zongorakíséret hangjára a 30 tagú , csoport, most folyik a ritmikus bemelegí­tés Szükséq van erre, hiszen a gyerekek jó része 6—8 órás el­foglaltság után érkezik a próbá­ra. Mégis szeretnek idejárni, vonzza őket a siker, a fellépé­sek izgalma, és elsősorban a tánc öröme.- Itt kikapcsolódunk az isko­lai munka, a tanulás után, ezért szeretünk idejárni — mondják többen a csoport tagjai, mind felsőtagozatos gyerekek. Veze­tőjük, Wéber Béláné együtt éne­kel, táncol velük. - Számomra ez az asszonytorna - feleli ne­vetve, amikor megkérdezem, nem fárosztó-e az intenzív pró­bavezetés. Két csoport működik az isko­lában 30—30 gyerekkel Wéber Béláné és Tóth Pálné vezetésé­vel már húsz éve, az iskola fennállása óta. Hogy hány gye­rek fordult meg ezalatt a csoport­ban, hányon ismerték és sze­rették meg az uránvárosi gyere­kek közül a magyar nép dalait, táncait, erre nagyon nehéz len­ne válaszolni. S hogy a két csoport valóban -magas szintű munkát végez, arra nemcsak az úttörőseregszemlék aranyérmei adnak bizonyítékot, hanem az is, hogy a pécsi nagy együtte­sek, o Mecsek, a KISZÖV tánc- együttesei kezdettől fogva itt keresik az utánpótlást. Volt olyan esztendő, hogy két kivé­tellel valamennyi nyolcadikos belépett a Mecsek Táncegyüt­tesbe. A növendékek életkorának megfelelően gyermekjátékok, gyermektáncok szerepelnek a két együttes programján. Wéber Béláné csoportja a Danikáné cí­mű ismert gyermekjátékkal kezd­te a munkát, akkor harmadiko sok voltak a gyerekek. A két csoport, 60 gyerek együtt mu­tatta be a kalocsai gyermekla kodalmast. A nagyok új dolgok kai is próbálkoztak: Weöres-ver. sekre táncoltak koreográfiát. Kedves táncuk a Sárközi leány tánc, amit egy decsi kislánytól tanult meg Wéber Béláné. A fiúk pedig a -Rábaközi marsot járják nagy kedvvel és legényes szílojsággal. Az iskola, melynek ünnepé­lyeit színesebbé teszi az együt­tes, sokban támogatja munká­jukat. Bakonyi Erzsébet, a zon­gorakísérő óráiba épülnek a próbák, a szülői munkaközösség és az úttörőszervezet szerzi be a gyerekek táncruháit. Bodai József, a Mecsek Táncegyüttes vezetője tanítja be a csoport­nak az új táncokat, játékokat. A gyerekek ugyanakkor ott vannak a jelentősebb néptáncbemuta tókon, s aztán közösen megbe­szélik tanárukkal a látottakat E tevékenység az igényes nép­táncprogram által, kétségtele nül a jelentős iskolai szakkörök közé emeli a 39-es dandár úti iskola mindkét gyermektánc csoportját. G, O N ehezen tudok szabadulni a képtől: a sarokban rozoga, nyitott tűzhely okádja a füstöt és a meleget. Előtte, a1 hamuval beszórt pad­lón elmosatlan edények pirami­sai. A falnál szekrény — az egyetlen használhatónak látszó bútordarab a szobában - né­hány ruha lóg ki belőle elkép­zelhetetlen összevisszaságban. A falon megfeketedett feszület mellette képeslapok sztárfotói. — Mit ebédelt ma néni? — kérdezi, a körzeti ápolónő az egyik szennyes heverőn kucor­gó öregasszonytól. — Jó ebédem volt — élén­kül meg az asszony - kakaót ettem és kenyeret aprítottam belé. Lehúzza lábszárán a haris­nyát. Nagylábujjón a köröm megvastagodott, legalább két centi, a többi letörött, behor­padt. Térde alatt lilás folt kez­dődik, s húzódik le a bokájá­hoz. — A néni az egész nyarat kint töltötte az eresz alatt — súgja a nővér. — Hárman lak­nak itt a fiával és a menyé, vei. — Hét gyereket szültem, és nincs senkim. Csak a fiam tö­rődik velem egyedül. Hogy hol dolgozik? Hát a ... nem is tu­dom, hogy most éppen hol van. A férjem állatkísérő volt, bejárta az egész világot. Ke­veset láttam, de jó ember volt. Akkor kezdődött az én nyomo­rúságom, amikor őt eltemet­tük — sirdogál a néni. A köny- nyei mind a két szeméből foly­nak, pedig csak az egyikkel lót. — Most mit nézzünk meg? — kérdezi o nővér. — Nagyon bor­zasztót akar látni, vagy olyat, ahol már észrevenni a gondos­kodás nyomait? Még nyolc helyre kopog­tatunk be. Ö injekciót ad, vér­nyomást mér, én kérdezőskö­döm — amennyire lehet, tapin­tatosan. Felesleges röstellked- nem az intim kérdések miatt. Az emberekből őszintén árad a szó, örülnek, hogy valaki meghallgatja őket. A legbor­zasztóbb ezt hallani: — Nővérke, nincs valami olyan injekció, amitől végleg elaludnék? Hogy véget érne már minden ... És nem egy ember mondjo ezt. Nem az Ormánságban, és nem pusztuló falvakban járunk, hanem Pécs kellős közepén, alig néhány lépésnyire o Szé­chenyi tértől. Az egyik lakásban hetven év fölötti házaspár fekszik az ágy­ban. Az ajtón belépve szörnyű bűz fogad. — Hordták ide az ebédet a szociális gondozók, de lemond- tuk. mert nem ízlett. Rosszul főznek a Borostyánban. Most magam főzőcskézek, a felesé­gem fekvőbeteg — mondja a bácsi öltözködés közben, A bátyja temetésére igyekszik. Az ápolónő naponta járja ezt a környéket. A fizetése 2400 fo­rint. Ha majd hosszabb ideje lesz a pályán, megkeresi a 3000-3500 forintot is. Kimutatások fekszenek előt­tem. Az egymás alá gépelt so­rok rendje szinte üdítő látvány az emberi elesettség és igény­telenség képei után. Magyarországon a népessé- ben belül a nyugdíjas korúak aránya elérte a 20 százalékot, s ez az arány az elkövetkező években legalább 25 százalékig fog emelkedni. Ki viselje gond­jukat? Magától értetődőnek lát­szik, hogy elsősorban a gye­rekek, és más „tartásra köte­les” hozzátartozók. Ha vannak. Ha vállalják. S ha nem? Bara­nya megyében szülőtartási pert évek óta egyáltalán, vagy csak elenyésző számban indítottak. Nem vállalkozik erre a tanács sem. pedig szakigazgatási szer. ve hivatalból megtehetné.- Kérdés, hogy használnánk- e vele — mondja dr. Farkas Elemér megyei csoportvezető főorvos. — Előbb-utóbb ugyan­is az eltartottakon csattanna az ostor. Olyan esetről is tu­dok amikor a fiú megvárta az apja házához érkező postást, aki a tőle letiltott összeget hozta és azon nyomban visz'- szavette szüleitől a pénzt. A szülők már a szégyen miatt sem pereskednek . .. Marad tehát az állam szoci­ális gondoskodása, vagy a szövetkezeteké, a régi munka­helyé, de erre hosszú távon építeni ma még nem lehet. A gondoskodás formái: az anya­gi segítség, a házi szociális gondozás, az öregek napközi otthona és végül a szociális otthon - ez mind az államot terheli. A megyében - Péccsel együtt — huszonnégy helység­ben biztosítanak kedvezményes vagy ingyenes étkezést öregek­nek — majdnem 700 embernek. Országos összehasonlításban ez kedvező képet fest a megyé­ről. Viszonylag jól állunk az öregek napközi otthonait ille­tően is. Pécsett öt ilyen intéz­mény működik,és még tudnak fo­gadni járóképes, magára ma­radt embereket. A szociális ott­honok viszont zsúfoltak, igen sok — közel 600 — a várakozók száma. Csak elismerés illeti azokat a kollektívákat amelyek szabadidejük feláldozásával másokon segíteni igyekeznek, társadalmi munka-akciókhoz csatlakoznak. De fölmerül a kérdés: vajon egyformán veszi ki a részét ebből az erőfeszí­tésből a társadalom minden ré­tege? És vajon meddig terjed­het a társadalmi munka-fel­ajánlások mértéke? A házi szociális gondozás központja Pécsett egy Ágoston téri emeletes épület földszinti helyiségeiben van. Ez a 14 hi­vatásos gondozó irodája, fo­gadószobája, étkezője, a szol­gálat raktára és fürdője. Nem, nem túlzás azt írni, hogy hero­ikus munkát végeznek az itt dolgozók. Werner Edit vezető gondozó­nő fogadóórát tart. Egymás ke­zéből kapják ki a kilincset a legkülönbözőbb emberek, s közben percenként csöng a te­lefon. Ennek a férfinak húsz éve nincs lakása, rendszeresen a pályaudvaron alszik. Most - ki tudja hányadszor — ismét egy kis „gunyhót" kikönyörögni jött, aztán megelégszik egy ka­báttal. Annak a fiatalasszony­nak 200 forint kölcsönt ad a vezetőnő fűtőolajra, majd egy négygyermekes cigányasszonyt lát el ruhákkal. — Minden tiszta, Javasait, jó állapotban lévő ruhaneműnek örülünk. Az emberek általában szeretnek adakozni. Néha olyan darabokat is behoznak, amelye. két nem tudunk használni, de jó látni a segítőkészséget - jegyzi meg Fröhlich Éva gon­dozónő. Az Ágoston téri közpo'ht leg­fiatalabb munkatársa Oláh Im­re, 19 éves. Április óta gondo­zó. Pannonhalmán végzett jó eredménnyel, aztán nem vették föl a tanárképző főiskolára és gyári munkás, majd mentős lett Budapesten. Tanári vágyai­ról nem tett le, a gyógypedagó­giai főiskolára pályázik. Ebédhez terítenek a csöppnyi irodában, de a vezetőnő még győzködik, érvvel, vitatkozik olyan türelemmel, amit még se­hol, senkitől sem láttam. Kilé­pek a térre és nagyot léleg- zem a hideg levegőből. Pedig csak két órát töltöttem itt.. . Dé| van, ilyenkor állnak sor­ba a kifőzdéknél a társadalmi gondozónők, hogy aztán két- három ételhordóval megrakod, va, nyakukba vegyék a várost. Több mint százan vannak Pé­csett — a megyében valamivel kevesebben — akik tiszteletdí­jért vagy anélkül gondozzák az idős, magatehetetlen embere­ket. Mosás, tüzelőkészítés, ta­karítás. bevásárlás . .. Hosszan sorolhatnám a megyei egész­ségügyi osztály irányelvei alap­ján a szociális gondozónő kö­telességeit. S mindezért legfel­jebb havi 700 forint tisztelet­díj fizethető ki nekik! — A szociális segélyekre van pénz, minden évben kapunk kiegészítést. Jelenleg megkö­zelítően 500 idős embert része­sítünk rendszeres segélyben. Ennél azonban legalább ezer­rel többen élnek o létminimum alatt. Az a: cél. hogy legalább az 1360 forintot — a legkisebb özvegyi nyugdíj összegét - el­érje a közsegélyezettek havi jövedelme. A társadalmi gon­dozok tiszteletdíját azonban már hosszú ideje nem emelték. Az is haladás, hogy néhány éve már nem vonják le belőle a községfejlesztési hozzájárulást és más adószázalékokat. A rendkívüli segély összege is ki­csi, 1968 óta maximum 500 forint adható — mondja Luká­csi Jánosné, a Pécsi Városi Ta­nács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportvezető­je. A megyében most a nyugdí­jas korúak 15-20 százaléka ve­szi igénybe a szociális gondo­zás valamilyen formáját. Né­hány évvel ezelőtt még csak 10—12 százalék volt ez az arány! Egy csöppet sem szívderítő a helyzet, ha például az elme­betegek szociális ellátására gondolunk, akik jelenleg még sok helyütt együtt laknak az egészséges elméjű gondozot­takkal. Sajnos sokan, nagyon sokan vannak, akiket elkábít egyes társadalmi rétegek gyors gazdagodása, s hajlamosak azt hinni, hogy az ország mór el­felejtette a nélkülözést, a sze­génységet. Más kérdés, hogy az érintettek — és hozzátarto­zóik - mennyiben felelősek szomorú állapotukért. A számok ettől függetlenül figyelmeztetnek: nő az eltartot­tak száma, s vele együtt az el­hagyottaké is, akiknek a gon­dozás előbb-utóbb az állam feladata lesz. Illúziókban rin­gatják magukat azok, akik azt hiszik, hogy ezt nem fogja az ország megérezni. Minden tár­sadalomnak kötelessége gon­doskodni a rászorulókról, de azt hiszem, kötelessége szigorúb­ban utánanézni az egyének fe­lelősségének is. Sikeres szoci­ális gondoskodás csak ott va­lósulhat meg, ahol képességei szerint mindenki kiveszi a ré­szét a közterhek viseléséből. Havasi János ■y<*ipza őket a tánc öröme

Next

/
Thumbnails
Contents