Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-13 / 312. szám

1980. november 13., csütörtök Dunántúlt napló 5 Az ifjúsági parlamentek megrendezéséről A munkahelyi demokrácia sa­játos ifjúsági fórumait — az ifjúsági parlamenteket — ed­dig három alkalommal, 1974- ben, 1976—77-ben és 1978-ban hívták össze. A kormány szerdai ülésén módosította az ifjúsági parlamentek megrendezését sza­bályozó minisztertanácsi hatá­rozatot, amely eddig a fiata­lok országos párbeszédének két­évenkénti összehívását írta elő. A jövőben a középtávú tervidő­szakhoz igazodva 5 éven belül két álkalommal lesznek ifjúsá­gi parlamentek; egy ízben mun­kahelyiek, iskolaiak, egy alka­lommal pedig felmenő rendsze­rű tanácskozások. Az ifjúság hatalmas tömegeit, legutóbb egymillió-négyszáz­ezer fiatalt megmozgató ifjú­sági parlamentek napirendjé­ben' is lesz változás. Eddig a ta­nácskozások legfőbb feladata az ifjúsági törvény végrehajtá­sának ellenőrzése, az eredmé­nyekről szóló számvetés megvi­tatása, az új intézkedési tervek elfogadása, valamint a vállala­ti-intézményi pénzeszközök ifjú­ságpolitikai célú felhasználásá­val foglalkozó állásfoglalás volt. A jövőben viszont e pénz­eszközök felhasználásának csu­pán az elveivel, a főbb terüle­teivel foglalkoznak a parlamen­tek, a konkrét éves tervezésben pedig a KISZ és a szakszervezet gyakorolja majd az egyetértési jogot. A Minisztertanács úgy hatá­rozott, hogy a soron következő, A Baranya megyei VI. ötéves tanácsi tervkoncepció első tár­sadalmi megbeszélését tartot­ták meg november 12-én a Mo­hácsi Farostlemezgyárban. Mohács pártalapszervezeti titkárai, a MOFA vezetői, mű­szaki dolgozói, munkásai hall­gatták meg Piti Zoltánnak, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettesének a vitaindító elő­adását. Az előadó hangsúlyozta, hogy a tervek, a fejlesztési kon­cepciók, a beruházási progra­mok megalkotásakor minden­képpen a külső és a belső fel­tételekhez kell igazodni, így fi­gyelembe kell venni azt, hogy a nyersanyag- és energiabehoza­tal egyre nehezebb, a tőkés or­szágok fejlődése is "lelassult, így a piaci értékesítés beszű­kült, ennek következményeként az árut kínáló eladók között fo­kozódik a verseny. A munka hatékonysága még mindig nem kielégítő, egyre kevesebb az új munkaerő. Nem kis gondot je­lent, hogy az épületek, a laká­sok, az intézmények felújítása komoly anyagi erőket köt le. Az emberek igényei viszont to­vább nőnek az elkövetkező fél évtizedben is. A Baranya megyei Tanács a VI. ötéves terv időszakában ki­emelt feladatként kezeli az ál­talános alapellátás javítását, a beruházási összegnek több mint ötven százalékát akarja erre fordítani. Jó lenne, ha több lakás épülne magánerő­ből, amelyhez minden kedvez­felmenő rendszerű ifjúsági par­lamenteket 1981 szeptemberétől 1982 áprilisának végéig kell megtartani. Ezek részletes fel­adatairól az Állami Ifjúsági Bi­zottság később hoz határoza­tot. Az új szabályozás kapcsán az ÁlB-nek a Minisztertanács ha­tározatával egyidejűleg kiadott irányelve néhány átmeneti in­tézkedést is tartalmaz. Mivel az ifjúsági törvény helyi végrehaj­tásáról szóló, az 1978. évi parla­menteken jóváhagyott kétéves intézkedési tervek hatálya ez év végén lejár, a munkahelyek, az oktatási intézmények vezetői — a KISZ és a szakszervezet helyi szerveinek egyetértésével — e tervek hatályát meghosszabbít­ják 1981 őszéig, a következő parlamentekig. Szükség szerint a terveket ki kell egészíteni azokkal az időközben felmerült javaslatokkal, amelyek a kö­vetkező parlamentekig érdem­ben megoldhatók, Az ifjúság- politikai célú pénzeszközök fel- használásának 1981. évi tervéről a gazdasági, az intézményi ve­zetés a KISZ-szel és a szakszer­vezettel egyetértésben dönt.­Amennyiben lényeges ifjúság- politikai szempont indokolja, a fiatalok többségének kezdemé­nyezésére, az illetékes KISZ- és szakszervezeti szervek javasla­tára bármikor — így okár ez év végén is — rendkívüli ifjú­sági parlamentet kell összehív­ni a munkahelyeken vagy az oktatási intézményekben. ményt biztosítani akarnak. Ége­tően szükség van az egészséges ivóvízre, amit a mélységi víz­adókból és a Dunáról szerez­nek be. Javítják az általános körzeti orvosi ellátást, a tömeg- közlekedést, a hírközlést, a na- picikk-kereskedelmet elsősorban az apró falvakban, ugyanis ar­ra törekednek, hogy vásárlási célok miatt se utazzanak, vagy vándoroljanak el a falvakból az emberek. Ellenkezőleg: a fa­lura költözés tendenciája erő­södjön fel, de ehhez vonzóvá kell tenni a kistelepüléseket. Az elképzelések szerint „Építsünk iskolát" néven társadalmi mun­kaakciót indítanak, mivel saját erőből csak 150-160 új tanter­met tudnak létesíteni, míg tár­sadalmi összefogással 20-25-tel növelhető meg ez a szám. Az általános iskolai oktatás körül­ményeinek a javítása szintén fontos feladat. A javaslattevő vitában kilen. cen szólaltak fel. A mindenna­pi, főként szolgáltatásbeli prob­lémákra hívták fel a figyelmet. Arató Antal (MOFA műszaki osztályvezető) a gázszolgálta­tás, Faltai László (MOFA ter­melési osztályvezető-helyettes) a kenyérellátás gondjairól szólt. Fehér János, a MOFA energe­tikusa-a Mohácson levő összes vasúti átjáró állapotát kifogá­solta, míg Kaponyi István, a Vegyesipari Vállalat párttitkára azt kérte, hogy vidékre több buszjárat induljon. Cs. J. A Pannónia Rajzfilmstúdió pécsi műtermében a héten meg­kezdődött annak az animációs bábfilmnek a forgatása, amely a Magyar Televízió megbízásá­ból készül — a tervek szerint a szilveszteri műsorhoz. A készü­lő operettparódia címe: Csám­Dr. Cholnoky László emléké­re rendezett fitokémiai tanács­kozásnak adott otthont tegnap a Pécsi Orvostudományi Egye­tem. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógynövény szakosz­tálya dél-dunántúli csoportja, a Baranya megyei szervezete, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Magyar Tudományos Aka­démia Pécsi Bizottságának Bio­lógiai Szakbizottsága szervezé­sében emlékeztek meg dr. Chol­noky László akadémikus mun­kásságáról. A fitokémia, azaz a növény­kémiai kutatás világszerte a gyógyszerkutatás legfontosabb része. Az ismert szerkezeti anyagok élettani hatásának ki­derítése a mai gyógynövényku­tatás egyik legfőbb célja. A karotinok — amelyek közismer­ten a sárgarépa és sokféle vi­rág sárga színének okozói, nemcsak növényélettani szem­pontból, hanem gyógyászati szempontból is fontos vegyüle- tek. Cholnoky László, aki Zech- meister László professzor mel­lett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dolgozott, később a Kémiai Intézet professzora volt, a karotionid kutatásnak szentel­te pályáját. Cvet orosz botani­kus nyomán a kromotográfiát használta kutatási módszer­páskirálynő, írója, dramaturgja Molnár Gál Péter, a Pécsi Nem­zeti Színház dramaturgja. A Csámpáskirálynő a Bóbita Bábegyüttes közreműködésével készül Kós Lajos bábrendező és Varga Csaba animációs ren­dező irányításával. A zemepa­ként. Ezzel a vizsgált hatóanyag komponenseit szelektíven szét lehet választani és más kémiai vagy fizikai módszerrel meg le­het határozni magát a ható­anyagot. Amikor Cholnoky ku­tatásait elkezdte, egyetlen karo- tinoidnak sem volt ismert a szerkezete, a vegyület egyedüli forrásai az élő szervezetek vol­tak. Élete alkonyán az ismert szerkezeti vegyületek száma meghaladta a 150-et, ma 400-at tart számon a tudo­mány. Kutatásait összefoglalta a Kromatográfiás adszorpciós módszerek című művében Ez a könyv, amely 1937-ben jelent meg, az első olyan alkotás volt, amelyik kifejezetten kro- matográfiával foglalkozik. „A módszerek fejlődése feltétele a tudományok előrehaladásának" — vallja a szerző. Az idő igazol­ta a kémikus-gyógyszerész és botanikus tudóst, hiszen meto­dikája hozzájárult a napjaink­ban alkalmazott gázkromatoló- giai és az intenzív folyadék-kro- matológiai eljárások bevezeté­séhez. Kutatásaival elősegítette a növény- és biokémiai tudo­ródiákat Hevesi András, a ka­posvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője írta, ezeket pé­csi zenészek szólaltatják meg. Képünk a Csámpáskirálynő forgatásán készült. monyok előrehaladását, szá­mos új vegyületet izolált, egy­séges és kristályos formában, közülük soknak meghatározta szerkezetét és feltárta kémiai tulajdonságait. Úttörője volt annak a növénykémiai szemlé­letnek, amely magában foglal­ta a természetes vegyületek biokémiai és növényfiziológiai összefüggéseit is. A tegnapi tudományos ülésen hangsúlyozták, hogy Cholnoky professzor eredményei elősegí­tik napjaink kutatóinak munká­ját. A növényvilág titkainak megismerése elengedhetetlen a gyógyászatban. Ezt szolgálja a Szegedi Gyógynövény- és Drog­ismereti Intézet is, ahol jelen­leg is 30—40 növény szerkeze­tének kutatásával foglalkoznak. Beszámoltak többek között azokról a növénykémiai újdon­ságokról is, amelyeknek alap­anyagát a Mecsek flórája kö­zül válogatták. A nagy ezerjó­fű vagy boszorkányfű, a pirító gyökér, vagy a mérges gyilok vizsgálata igazolja, hogy olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyeket a gyógyászatban szívesen alkalmaznak. Pl. a bo­szorkányfű hatása a bőrgyó­gyászatban, a pirító gyökér ha­tóanyagát reumatikus beteg­ségek ellen használják Európa- szerte. A Mecsek növényei kö­zül jelenleg 4—5 olyan van, amelynek gyógyászati hatását később a gyógyszeripar sikere­sen alkalmazhatja. A tegnapi fitokémiai emlék­ülésen dr. Tigyi József akadé­mikus, az MTA biológiai osztó- lyának elnöke, egyetemi tanár elnökölt, ott volt Cholnoky pro­fesszor özvegye és dr. Zalai Károly, a Magyar Gyógyszeré­szeti Társaság elnöke, aki Chol­noky emlékplaketteket nyújtott át azoknak, akik a legtöbbet tették a híres tudós kutatási eredményeinek alkalmazásáért, A bronz plakett tulajdonosai: a Cholnoky-család, dr. Tigyi Jó­zsef egyetemi tanár és dr. Sza­bolcs József . egyetemi docens, aki a karotinoid kutatással fog­lalkozik, folytatva Cholnoky professzor munkáját. Az emlékülésen nyolc elő­adás hangzott el, bizonyítva Cholnoky akadémikus eredmé­nyeit, miszerint maradandót al­kotott és életművének folytatá­sa van. Eszterhai Katalin Kérdezték A Magyar Televízió egyik kedvelt műsora: Megkérdeztük a minisztert. Ilyenkor a sarokba szorított miniszternek illik vála­szolni a fölvetett kérdésekre. E sorok írója nem miniszter, legfeljebb anyanyelvűnk szol­gája, aki azonban mégis meg­kísérli, hogy válaszoljon azok­ra a levelekre, amelyek egy- egy nyelvművelési vagy helyes­írási kérdés megoldására vár­nak. Attila vagy Atilla? N. J.-né bölcsődei gondozó kérdezi, írhatja-e negyedik gyermeke nevét Atillának. írhat­ja. A hivatalos utónévkönyv mindkét változatot elfogadja. Az anyakönyvi jogszabályok al­kalmazása szempontjából ez Attila és Atilla utónevet két kü­lönböző névnek kell tekinteni. Az Attila név a hun fejedelem (i. sz. 433—453) pót nevének, az atta (=atya) szónak kicsinyítő­képzős származéka, s jelentése: atyuska, apácska. Az Atilla díszes, zsinóros, csí­pőn alul érő, testhez simuló fér­fikabát. Régebben a bal vállon panyókára vetett kacagány volt hozzá hasonló. Ne féljen, nem fogják kikacagni, ha az újszü­lött nevét Atillára anyakönyvez- teti. Gondolja csak meq, a Fü- löp név lókedvelőt, az Ervin pe­dig vadkon erejű jóberátot je­lent! Burleszk vagy börleszk? Melléknévként és főnévként egyaránt használják. Jelentése: nyers, vaskos komikumú és torzí­tó bohózat. Melyik ejtésmód a helyes: burleszk vagy börleszk?- kérdezi B. O. olvasónk. Mivel minden népnek joga, hogy az idegen szavakat saját nyelvi szabályainak megfelelően ejtse, ezért ezt a szót és azokat az idegen szavakat, amelyeket már nem eredeti helyesírásuk­kal, hanem, kiejtésük szerinti formában írunk, mindig magya­rosan is kell ejteni. Ezért az egyedül elfogadható alak a burleszk. Tanyasi vagy tanyai? B. J. olvasónk a rádió- és te­levízió-bemondókat kárpálja, mert ők honosították meg nyel­vünkben a tanyasi szót a tanyai szó kiszorításával. Szerinte: ohogy nincs pusztasi szavunk, akként nem volna szabad mon­dani tanyasit sem. Kéri, védjük meq igazát, A tanyából képzett tanyasi szavunk tanyán lakó embereket vagy ott található dolgokat je­lent. Tanyasi tanítóról beszé­lünk, tanyasi emberekkel talál­kozunk, tanyasi diákok járnak középiskolából a tanyasi házak­ból. Nagy íróink műveiben is lépten-nyomon előfordulnak. Móricz írja eqyik regényében: „Kétszáz szegény tanyasi állott ott." Régebben falus embert, falus bírót mondtak; majd az -i képzővel gyarapodott szót kezdték mondogatni a valaho­vá tartozás kifejezésére: falusi, hegyesi, völgyesi, városi stb. Amíg a tanyasi népiesen hanq- zik, addig az ugyanezt jelentő tanyai szavunk hivatalosabb, közkeletűbb forma. íróink, szó­táraink mindkét szóval élnek. Nagy pipájú, kevés dohányú magyar nemzet „Ifjúkoromból bennem ma­radt ez a szólásmondás. Ki mondta ezt? ön talán tudja" — írja S. F. pécsi olvasónk. Utánanéztem e ritkán hasz­nált szállóigénknek. Először a Szentsei-daloskönvvben olvas­ható a Labanc gúnydal Szepes- sy Pál bujdosó vezérről című vers (1672) tizenkettedik szaka­szában. Azóta a nagyon büsz­ke, de együgyű, korlátolt em­berek kipellengérezésére szok­ták mondani az idézett szálló­igét. Főleg Erdélyi János nép­szerűsítette. aki Néodalok és Mondák című gyűiteménvének első kötetében (Pest, 1846— 1848) ezt a változatot ismerteti: Jaj már minékünk, magyar nemzetnek, / kik feltámadtunk, lebbeliseknek, / Szuhay Mátyás, Zákány Tamás kopasz fejek­nek, / Nagy pipájú, / Kevés do­hányé, / Magyar nemzetnek. Együttműködési megállapodás az OHIIFB ás az ■KITESZ között Együttműködési megállapo­dást kötött szerdán az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége. A megállapo­dás szerint — amelyet Szekér Gyula, az OMFB elnöke és Tóth János, az MTESZ főtit­kára írt alá Budapesten a Technika Házában — a két szervezet a jövőben a terme­lési szerkezet korszerűsítésé­vel, a termékek minőségének, exportképességének javításá­val, a munka- és üzemszerve­zéssel, valamint a munka­erő-gazdálkodással összefüg­gő állami feladatok végr hajtására összpontosítja er it. Az együttműködés lehet vé teszi, hogy az MTESZ-b< tömörült mintegy 170 ez szakember részt vegyen hazai kutató-fejlesztő munk< fő irányának meghatározás, ban, a nemzetközi műszál tudományos együttműködő ben és a kutatási progri mok végrehajtásában, mindezek nyomán az OMFI ben és az MTESZ-ben felgyi lemlő szellemi értékek az ei digieknél jobban hasznosu janak. Tanácsi tervkoncepció megbeszélése Mohácson Meggondoltan, előrelátással tervezni Közös cél a lakosság igényeinek minél jobb kielégítése Fotó: Cseri László ÉmlÓkézésCholnoky László professzor^ Fitokémiai tanácskozás Pécsett Növénykémiai kutatások a gyógyítás szolgálatában Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents