Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-12 / 311. szám

© Dunántúli napló 1980. november 12., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! 11 gyermekgondozási segélyről I Napjainkban is változatlanul sokan veszik igénybe a gyer­mekgondozási segélyt. Számtalan kérdés merül fel a fiatal anyák részéről. Ezért szükségesnek tartjuk az ide vonatkozó | legfontosabb rendelkezések ismertetését. szerkesztőség postájából S Óriás gombák (A képeken látható óriás gombákat Póré János nemeskei tanító találta a környéken). ——■———— « —— Még soha nem volt részem... A 3 1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet értelmében gyermek- gondozási segélyre jogosultak: a) a munkaviszonyban álló nők, b) az ipari szövetkezetek nő tagjai (kivéve a bedolgozókat), c) a mezőgazdasági és a ha­lászati termelőszövetkezetek és mezőgazdasági szakszövetkeze­tek nő tagja«, d) a fegyveres erők és fegy­veres testületek hivatásos, ille­tőleg továbbszolgáló állomá­nyú nő tagjai. A szülési szabadság lejártát követően a dolgozó nőt a gyer­mek három éves koráig gyer­mekgondozási segély illeti meg, ha: a) a szülést közvetlenül meg­előző másfél éven belül össze­sen tizenkét hónapig munkavi­szonyban állt, és b) legalább NAPI 6 órai munkaidővel dolgozott továbbá c) a gyermek gondozása cél­jából fizetés nélküli szabadsá­got vesz igénybe. . Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a jogosultsághoz a most ismertetett három feltétel együttes jelenléte szükséges! Gyakori eset, hogy a fiatal anya az iskolai tanulmányai miatt a gyermek születéséig nem tudja megszerezni a mór ismertetett 12 hónapi munka- viszonyt. A hatályos jogszabályi előírások gondoltak ezekre az esetekre is. Ezért külön szabá­lyozták. A rendelkezések értelmében gyermekgondozási segélyre jo­gosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola nappali tago­zatán végzett tanulmányok be­fejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt létesít, és a) legalább napi 6 órai mun­kaidővel dolgozik, továbbá b) a gyermek gondozása cél­jából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A rendelkezések szerint az is­kolai tanulmányokat abban az esetben kell befejezettnek tekin­teni, ha a tanuló az iskolatípus­nak megfelelő utolsó évfolya­mot sikeresen befejezte! Pél­dául: általános iskolai tanuló a 8. osztályt, a gimnáziumi ta­nuló a 4. osztályt sikeresén be­fejezte, felsőfokú oktatási intéz­ményben végzett tanulmányok esetében végbizonyítványt szer­zett. Abban az esetben, ha a ta­nuló középfokú oktatási intéz­ményben folytatott tanulmá­nyainak a befejezése utón érettségi vizsgát, szakmunkás- vizsgát tett, illetve felsőfokú ok­tatási intézményben folytatott tanulmányainak a befejezése után államvizsgát tett, a tanul­mányok befejezésének ezen vizsgát kell tekinteni. Az esetek gyakoriságára te­kintettel el kell itt mondanunk azt, hogy az, aki tanulmányait félbehagyta, (az iskolából ki­maradt, kizárták stb.) gyermek- gondozási segélyre csak az ál­talános szabályok szerint jogo­sult. Tehát csak akkor, ha a szülést megelőző másfél éven (18 hónapon) belül 12 hóna­pig munkaviszonyban állt és a már ismertetett többi feltétellel is rendelkezik. Ugyancsak jogosult gyermek- gondozási segélyre az a dol­gozó nő is, akinek a próbaidő­vel vagy határozott időre léte­sített munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt megszű­nik, és a) a szülést közvetlenül meg­előző másfél éven belül össze­sen 12 hónapig munkaviszony­ban állt, továbbá bjlegalább napi 6 órás mun­kaidővel dolgozott. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy azok a nők is részesülje­nek gyermekgondozási segély­ben, akiknek a próbaidőre vagy határozott időre létesített mun­kaviszonya megszűnik, tehát egyébként nem lehetnének fi­zetés nélküli szabadságon. Külön ki kell emelnünk, hogy a most említett jogosultság a feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben jár (ál­lapítható meg), ha a munkavi­szony a szülési szabadság ideje alatt szűnik meg! Abban az esetben, ha a dol­gozó nő a szülési szabadságát nem kezdte meg, ' és közben munkaviszonya a szülés előtt megszűnt, nem jogosult gyer­mekgondozási segélyre. Ugyan­akkor nem feltétele a gyermek- gondozási segély megállapítá­sának az, hogy az anya a szü­lés időpontjában munkaviszony­ban álljon, ha a szülési szabad­ságát a szülést megelőző idő­ben igénybe vette, és ekkor a munkaviszonya még fennállt. A gyermekgondozási segélyt tovább kell folyósítani, ha a próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszony a gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli sza­badság ideje alatt szűnik meg. A gyermekgondozási segélyt a dolgozó nőnek az őt foglal­koztató munkáltatónál kell kér­ni. A segélyre való jogosultsá­got a dolgozó nőt foglalkoztató munkáltató, ipari szövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet bí­rálja el, állapítja meg! A gyermekgondozási segély­re vonatkozó igény elutasítása esetén a munkáltató, szövetke­zel stb. az érdekeltet (kérelme­zőt) írásban köteles értesíteni. Az érvényes rendelkezések szerint a gyermekgondozási se­gélyre való jogosultsággal és a segély összegével kapcsolatban a vállalat és a dolgozó között felmerülő jogvitákat a munka­ügyi vitákra vonatkozó rendel­kezések szerint KELL elbírálni. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság és a segély összegének a megállapítása kérdésében keletkezett vita el­bírálására a mezőgazdasági szövetkezetek és tagjaik között a tagsági viszonyból származó vitás ügyek eldöntésére vonat­kozó szabályok az irányadók. A hatályos rendelkezések módot adnak arra, hogy a kis­gyermekes anya a gyermekgon­dozási segélyezés idejét meg­szakítsa. Ezt köteles a munkál­tatójának 30 nappal előbb be­jelenteni. Abban az esetben, ha a dol­gozó nő a gyermek gondozá­sára igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a férj, illetőleg az eltartó ha­lála, vagy tartós megbetegedé­se, katonai szolgálatra történő bevonulása, szabadságvesztés büntetése, életközösség megszakítása, a nő újabb szülése vagy tar­tós megbetegedése miatt sza­kította meg, a gyermekgondo­zási segélyre a további fizetés nélk,üli szabadság idejére is jo­gosult. Ha a dolgozó nő a gyermek gondozásához igénybe vett fi­zetés nélküli szabadságot a naptári éven belül egy ízben nem a most ismertetett okból, hanem munkába állás vagy munkaviszony létesítése céljá­ból szakította meg, a fizetés nélküli szabadság további ide­jére is megilleti a gyermekgon­dozási segély. Műszaki könyvnapok a Széchenyiben Októberben szerte az ország­ban az átlagosnál nagyobb fi­gyelmet kapott, több központi és területi rendezvény főszerep­lője volt a műszaki könyv. A régen bevált módszerek, a leg­újabb technikai és tudományos ismeretek egyaránt megtalál­hatók a Műszaki Könyvkiadó kiadványaiban. A jelen és a jövő szakmun­kásai, technikusai és mérnökei napi munkájukhoz és technikai ismereteik megújításához nél­külözhetetlenek a műszaki könyvek. Ezt a célt segítette a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola is, amikor ki­lenc alkalommal rendezett mű­szaki könyvvásárt az iskola nappali, levelező és esti tago­zatos diákjai számára. A tanulók és a felnőtt hallga­tók technikai érdeklődését bizo­nyítja, hogy a műszaki könyv­újdonságokból mintegy négy­száz példány talált gazdára 13 181 forintértékben. Emmert Ádámné könyvterjesztő tanár A Dunántúli Napló október 8-i számában a fenti cím alatt megtévesztő közlemény jelent meg Böröcsfy Gézáné csány- oszrói lakos részéről. A jogszabály szerint a vad a magyar állam tulajdona mind­addig, amíg a vadászatra jogo­sított azt befogja, vagy fegyver-« rel elejti. A levél írója helytelenül járt el, amikor a gombázás közben talált „élettelen, sérült" szarvasborjút felvette és haza­vitte. Ugyanis a talált néhány órás szarvasborjúnak semmi baja sem volt a gyengeségen és azon kívül, hogy az őt dé­delgető anyját elzavarták mel­lőle, továbbá, hogy a természe­tes környezetéből kiragadták. Az a helytelen szokás alakult ki az erdőt járók között, hogy az így „talált” szarvasborjút, őzgi­dát hazaviszik a gyerekek örö­mére és a felnőttek kedvtelésé­re. Az így háziasodon vadat er­dőbe kihelyezni nem lehet. Egyetlen továbbtartási lehető­ség számára az állatkertben, vagy vadasparkban van. Éppen ezért érintetlenül a helyén kell A pécsi Görbe-dűlő lakóinak jogos kérését tolmácsoltuk lapunk 1980. február 27-i számában „Megássák az árkot is, csak hozzák a vi­zet" címmel. A minap örömmel újságolta a Gör­be-dűlői családok névében a társadalmi összefogás és munka egyik szervezője, Hajós Imre: „Van végre vizűnk!" Tanulságképpen is érdemes felidézni a Görbe-dűlő lakóinak esetét: hogyan jutottak, juthat­tak el addig, hogy az ígérgeté­seket, halogatásokat megelé­gelve, maguk lettek a közös cél­juk megvalósításának kezdemé­nyezői. Kiderült, hogy már csak azért alszik az ügyük, mert a csőfek­tetéshez szükséges földmunkák­hoz nem talál kivitelezőt az UNIBER, a csőfektetést a Pécsi Vízmű vállalta. A helyszíni szem­lét megelőzően létrejött az egyezség: ha a lakók megás­sák az árkot, akkor a III. ne­gyedévre lesz vizük. Nosza, elkezdték a szervezést. Tudták, kézi erővel a lejtős, sziklás talajjal nem bírnak, ezért árokásó gépet kell bérel- niök. Győzködésre vagy az el­ső szóra a családok összead­ták az 1000—1000 forintot, az egyik lakó a vállalatnál elintéz­Szeretnék köszönetét monda­ni a Mozgássérültek Egyesüle­tének, hogy lehetővé tette rész­vételemet egy hajókirándulá­son - mely felejthetetlen él­hagyni! Meglepve olvastam, hogy a „Mi kis állatunk sza­badsághoz szokott, az erdőt, mezőt járja, az emberek közt érzi legjobban magát, igényli az emberi társaságot. Olyan, akár egy jó, hűséges házőrző kutya." A cikkíró nem tudja, hogy milyen anyagi és erkölcsi fele­lősséggel tartozik, ha a „kis állat”, amely közel 100 kilós, valakit csupán játékosságból levág és megtapos. A megfi­gyelések szerint a befogott szarvasbika és őzbak a párzás idején gorombává válik és agancsával felnyársalni igyek­szik az embert, míg a sutavad egyetlen fegyverét, a csülkét használja. Mindezek után felte­szem a kérdést, hogy mi legyen a kis szarvassal, de mi legyen az ő jogosulatlan tulajdonosá­val? (Megjegyezni kívánom, hogy az elmúlt év őszén a MA­VAD egy NSZK-beli vadaspark részére a szóban forgó szarvas­borjút fel akarta vásárolni. El­készült a szállítóláda, a teher­gépkocsit a szállításra kirendel­tük, de eredménytelenül, mert ismét a „szeretet" lépett előtér­te, hogy bérbe kapják az árok­ásó gépet. Július utolsó szombat—va­sárnapján nekik dolgozott a gép, ők maguk lapátokkal egyengették az árok alját és terítették a Pécsi Vízmű által odaszállított homokot a majda­ni csővezeték „ágyaként”, örömmel, jókedvűen dolgoztak, családias légkörben — közös célért. (Kifizették a gép bérleti és a gépkezelő munkadíját és a végén az összedobott pénz­ből minden család visszakapott 150 forintot). S ha már a Gör­be-dűlőben megásták az árkot, folytatták a Hattyú utcában is, mert a vízművesek és a beru­házó körvezetéket ígértek. Teltek a napok, a vízművesek elnézést kértek, mert szerelvény­hiány miatt nem kezdhették a csőfektetést, aztán két nap alatt végeztek vele. Várniuk kellett, míg felvágatták az utat az Asz­talos János és a Bálicsi út del­tájában, hogy végre ráköthes­sék az új vezetéket. A lakók ke­rülgették a nyitott árkot, de jinár nem türelmetlenül, tudták, most már napokon, netán hete­mény volt egy idős, falusi em­ber számára — mert ilyenben még soha nem volt részem. be és a szarvasborjút Börcsöfy- né nem adta ót, holott a tartá­sért térítést kapott volna.) Dévényi Ágoston vadászati felügyelő Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság--------------- ¥ ----------------­A járatok menetrendjét elhelyezzük... A Dunántúli Napló október 8-i számában megjelent válla­latunkat érintő fényképes észre­vételre az alábbi tájékoztatást adta Albert Ferenc, a Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyet­tese : „Az észevételt köszönjük. Üj- mecsekaljai pályaudvarunk át­építése már a múlt évben meg­kezdődött, ez azonban nem mentség arra, hogy az utastá­jékoztatást is elhanyagoljuk. A szakszolgálatunk felé ezért utasítást adtunk, hogy az Új- mecsekaljáról induló járatok menetrendjét az e célra rend­szeresített (fényképen is lekö­zölt) táblákon helyezze el.” ken belül pontot tesznek a majd két évtizedes víz-ügy végére. A nyomáspróbához szükséges és a végleges árok visszatöltéséhez is felajánlották segítségüket a Görbe-dűlő lakói, de ezzel mór a Pécsi Vízmű kubikosai is bol­dogultak. Szeptember első hetében végleg betemették az új vízve­zeték árkát, megkezdték a ve­zetékre rákötni a családi háza­kat, szeptember végére minde­nütt jó minőségű csapviz folyt. Megszűnt a vödrözés, használ­hatják végre a fürdőszobákat, bojlefeket, folyó vízzel mosogat­hatnak, minden előnyét élvezik a vezetékes vízellátásnak. Laikus számolgatásokat vé­gezve is tény: mindenki jól járt. A tanács, mert lényegesen ol­csóbban kieléaíthette végre a lakók jogos kérését. A lakók, mert — pénz és munka — ál­dozatukkal van végre vizük, ezzel megszűntek a korábbi kellemetlen-kényelmetlen-egész- ségtelen vízgondjaik. Evés közben jön meg az ét­vágy — vallják a Görbe-dűlőiek. légi tanácsadó! A. T.-né hosszú évek óta élet­társi közösségben él. Élettársával közösen építkeztek és rendezték be az új lakást. Kérdése: a ház és berendezése kit, milyen arány­ban illet meg? Polgári Törvénykönyvünk 578. §-o szerint az élettársak — házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő nő és férfi — együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük ará­nyában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapít­ható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek szá­mít. Tájékoztatásul még elmondjuk, hogy ugyanezeket a szabályokat kell alkal­mazni — a házastársak kivételével — a közös háztartásban élő más hozzá­tartozók vagyoni viszonyaira is. I B. K. házasságát felbontották és a lakás elhagyására kötelezték. Kérdése: Kérhet-e kárpótlást és ennek összege mennyi lehet? A lakásügyi joqszabály (1 1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 100. §-a) előírása sze­rint annak a házastársnak (volt há­zastársnak), akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett, illetőleg aki­nek a lakáshasználat megosztása kö­vetkeztében kisebb értékű lakrész ju­tott, a bíróság kárpótlást ítélhet meg. A kárpótlás összegének megállapí­tásánál figyelembe kell venni külö­nösen a házastársak által o lakás megszerzésére fordított összeget, ille­tőleg a lakásra megállapítható lakás­használatbavételi díj összegét, az ér­téknövelő — meg nem térült — rá­fordításaik költségét, továbbá a csa­ládvédelmi szempontokat és a felek körülményeit. Kovács I. pécsi olvasónk határo­zott időre létesített munkaviszo­nyát a munkáltatója megszüntet­te. Kérdése: megteheti-e ezt a munkaadója? Igen! A Munka Törvénykönyve a 28. §-ában akként rendelkezik, hogy a határozott időre létesített munkavi­szony általában annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyre létesí­tették. A munkaviszonyt felmondás­sal a határozott idő eltelte előtt megszüntetheti a munkáltató, ha a dolgozó a munkát nem végzi megfe­lelően vagy annak elvégzésére nem alkalmas, illetőleg a dolgozó, ha a munkáltató a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Megjegyezzük, hogy határozott idő­re szóló munkaviszony (munkaszerző­dés) esetén a felmondási idő nem terjedhet túl azon az időponton, ami­kor a munkaviszony a munkaszerző­dés értelmében felmondás nélkül is megszűnne. H. T. munkaviszonyát felmondás nélkül szüntette meg. Űj munka­helyén ezt úgy tekintették, mintho fegyelmivel bocsátották volna el. Kérdése: jogos volt ez? Igen! A Munka Törvénykönyvének 31. § (2) bekezdése szerint, ha o munkaviszonyt a dolgozó jogszabály rendelkezéseinek megszegésével fel­mondás nélkül vagy a munkaviszony megszűnésére meghatározott időpont előtt szünteti meg, úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbo­csátás folytán szűnt volna meg. Következőkben — ugyancsak anyagi és munkahozzájárulás­sal - az útgondjukat szeret­nék megoldani, hogy télen-nyá- ron feljöhessen hozzájuk a men­tő, a szén- és bútorszállító, a szemetes autó. Lapunkban ol­vasták, hogy a savanyúbetonos útépítést — aránylag olcsón és nem is nany munkával — mi­lyen eredményesen alkalmazzák Pécsett. * Eddig a Görbe-dűlői történet, melynek kettős tanulsága van. Először: összefogással, anyagi áldozatvállalással és kétkezi munkával megvalósítható sok minden, amire egyedül csak ta­nácsi pénzből nem — vagy csak ki tudja mikor tellene. Másod­szor: Jó lenne, ha a szűkös ta­nácsi lehetőségeket ki lehetne úgy pótolni, hogy felmérnék: a jogos víz, út, stb. kérések tel­jesítését, hol és hogyan dotál­nák, segítenék maguk a lakók. Közügyet szolgáló tanulság mindkettő. Murányi László Cs. István ■ * ­Az Illetékes válasza „Mi legyen a kis szarvassal?” Leveleink nyomában Összefogással van vizük Tanulságok a Görbe-dűlőiek esetéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents