Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-12 / 281. szám
A Baranya megyei Vendéglátóipart Vállalat pécsi karbantartó egysége látja el több mint másfél száz üzlet, vendéglő gépi berendezésé nek javítását, felújítását, A képen ismét üzemképessé teszik a régi kávéfőzőgépet. Fotó: Erb János Vita a tervről N em könnyű összefoglalni a hatodik ötéves tervről szóló vita legfontosabb megállapításait. Mint ahogyan a tervkoncepció készítői sem voltak könnyű helyzetben: minden eddigitől eltérő körülmények között készül a magyar népgazdaság új ötéves terve. A világgazdaságban — s ennek változásaitól egyre kevésbé szakítható el gazdaságunk fejlődése — felgyorsultak a folyamatok, olyannyira, hogy a tervezésnél a környezet hatása már nem egyszerűen szempont, hanem meghatározó tényező. Ezért is kérte fel a kormány a különböző társadalmi szerveket, vitassák meg a tervezetet, s az irányelveket, mondják el véleményüket, tanácsaikat. Két héten keresztül követték egymást a társadalmi és tömegszervezetek vitái: több százan: szakemberek, műszakiak, közgazdászok, tudósok, mezőgazdaságban dolgozók szóltak hozzá a tervjavaslathoz, s jó néhány hasznosítható, megszívlelendő vélemény is elhangzott ezeken az eszmecseréken. Mint ahogyan azt a Magyar Tudományos Akadémia vitájában is megállapították, a népgazdaság mostani ötéves terve új fejezetet nyithat a szocialista tervezés történetében. A terv elsősorban abban különbözik a korábbiaktól, hogy minden eddiginél nyitottabb, s rugalmasabb cselekvési program kialakítását teszi lehetővé. A kormány által készített koncepció számol azzal, hogy a világgazdaság változásai a jövőben még kevésbé lesznek kiszámíthatóak, mint eddig. A terv egyes fejezetei ily módon tehát nem kinyilatkoztatások, hanem rugalmas keretek, amelyeket a rövidebb távú cselekvési programok töltenek ki tartalommal. Csakúgy, mint korábban, most is a viták középpontjában álltak a beruházások. Most már évek óta népgazdaságunk legfontosabb feladata, az egyensúly helyreállítása. Az elmúlt években kedvező tendenciák jelezték a pozitív változásokat. Több társadalmi szerv fórumán is felvetődött azonban, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállításának elsődlegessége mellett az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni a beruházásokra, a műszaki fejlesztésre. Ezek növekedési ütemének csökkenése valóban hozzájárult az egyensúlyi helyzet javulásához, ám a későbbiekben nem kívánatos hatásaik is lehetnek. Többen figyelmeztettek arra, hogy hosszabb távon a technikai fejlődés, a sokat emlegetett szerkezetváltoztatás követelményei jelentősebbek. Ezek elhanyagolása az iparban a további fejlődést, a mezőgazdaságban pedig a mai — nem egy esetben világra szóló — eredményeket is veszélyezteti. S ehhez kapcsolódik az a megállapítás is, hogy a népgazdaság előtt álló — minőségileg magasabb rendű - feladatok nagy része megoldhatatlan az infrastruktúra tervszerű fejlesztése nélkül. Sok hozzászóló foglalkozott az emberi tényezők fontosságával. A következő években ugyanis az eddigieknél is több múlik az emberek helytállásán: a gazdasági-társadalmi fejlődés feltétele, hogy a dolgozók személy szerint is jobb minőségű munkát végezzenek. Ez azonban nem egyszerűen elhatározás kérdése. Többen is megfogalmazták: helyes lenne a jelenlegi bérszínvonal-szabályozós kötöttségeinek feloldása, mégpedig oly módon, hogy ezzel megteremtsük annak a feltételeit, hogy a jó képességű és jól dolgozó emberek többet is kereshessenek. így javítható csak megfelelően a társadalmi termelés minősége, hatékonysága és nemzetközi versenyképessége. A vitában felszólalók mindannyian az útkeresés jegyében mondták el véleményüket, s olyan fontos kérdésekre keresték a választ, mint például, hogy merre tart a magyar népgazdaság? Miként alakul élet- színvonalunk, hogyan kerül egymáshoz közelebb a tudomány és a gyakorlat, mi várható az elkövetkező évek során a munkaerő-gazdálkodásban? Lényeges kérdések ezek, s a vitákban számos javcslat is elhangzott. Köztük az a megállapítás — mely a világgazdaságban betöltött szerepünket, lehetőségeinket elemezte —, hogy törekednünk kellene az országban meglévő szellemi tőke jobb hasznosítására. Hazánk ugyanis, a kis országok potenciális rugalmasságát kihasználva — a világgazdaságban átmenetileg jelentkező hiányok miatti szükségletek kielégítésében érhet el sikereket a nemzetközi piacokon. A terv vitáját a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége kezdte, majd sorra követték ezt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervek fórumai. A különböző helyeken — a tevékenységi köröknek megfelelően — más és más hangsúlyt kaptak az egyes feladatokhoz való hozzászólások. Abban mindenesetre megegyeztek: az idei év elején módosított és új alapokra helyezett gazdasági szabályozás az egyik lehetőségét már megteremtette a továbblépésnek. De egyetértettek abban is, hogy korszerűsíteni kell a gazdaságirányítás intézményrendszerét, a vezetés szervezetét, csakúgy, mint a vállalati irányítási rendszert. S mindehhez járul még az a követelmény: ne csak a tervezés, az előkészítés támaszkodjék a közös gondolkodásra, de a végrehajtásban is érződjék az, hogy céljaink közösek. Korszerű felszerelések, javuló szolgáltatás DÉDÁSZI I ■■ "*' I——— kirendeltség épült Komién Dr. Kapolyi László előadását tartja a kémiái Kossuth-Hűbb on Ifjú kommunisták tanácskozása a szénbányászatról A Magyar Szénbányászati Tröszthöz tartozó kilenc válla-t lat KISZ-bizottságainak a vezetői, munkatársai találkoztak — mintegy ötvenen — október 11-én Komlón, a Kossuth-bá- nyaüzem munkásklubjában, hogy megvitassák a KlSZ-szer- vezetekbe, szocialista brigádokba tömörült bányászfiatalokra háruló legfontosabb politikai, ideológiai és gazdasági feladatokat. A hagyományos, ezúttal háromnapos rendezvénynek először adott otthont a Mecseki Szénbányák. A küldötteket Vass László, a Mecseki Szénbányák KISZ-bi - zottságának a titkára köszöntötte. A titkárok, az agitációs és propaganda-, valamint termelési felelősök, a gazdaság- politikai munkabizottságok vezetői először Lázár László, a Mecseki Szénbányák pártbizottsága munkatársának vitaindító előadását hallgatták meg. Előadásában azt hangsúlyoz, ta, hogy a politikai munka homlokterébe o gazdasági feladatok kerültek, melyeket magas szinten kell teljesíteni az elkövetkező ötéves terv időszakában mindazok ellenére, hogy a bányákban a létszám tovább csökken. Csak jól képzett fiatalok tudják a modern gépeket szakszerűen kezelni, örvendetes, hogy egyre többen végzik el az általános iskolát és mind fokozottabban igénylik egy középfokú végzettséget adó bányásziskola megszervezését. Jelenleg még a képzési rendszer gyenge és többek között az üzemmérnöki képzés sincs tökéletesen megoldva. Jópáran jelentkeznek bányába felsőfokú végzettséggel, de gyakran nem kapnak alkotó feladatot és a friss tudásuk, az ambiciójuk ki. aknázatlan marad. Minden fiatalt és főként a pályakezdőket időben kell megnyerni az alkotó munkának, mert csak így lesznek aktív tagjai a KISZ-nek is. Mindez nehezen megy, ha az idősek nem segítenek a beilleszkedésben. Gond, hogy a fiataloknak csak a fele brigád, tag és szocialista brigádban még kevesebben vannak, mert a különböző elavult szabályok nehezítik a felvételt. Az előadó a párttal és a szakszervezettel való együttműködés tapasztalatainak a megvitatását is javasolta. Hoós László, a NIM Ifjúsági Bizottság titkára kérte, hogy a mecseki liász-program felett vállaljanak KISZ-védnökséget, hiszen a program megvalósításában több mint 20 vállalat, köztük hat bányavállalat fog részt venni. Vitaindító előadást mondott dr. Kaoo/yí László nehézipari miniszterhelyettes is, aki egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a drága munkaeszközöket hatékonyan használják ki. A milliós értékű gépek folyamatos munkarendjére van szükség. Az elkövetkező években az erőművi tüzelésből mind több földgázt „szabadítanak ki" a szénnel. A szén minőségén javítanak és az előkészítésével fokozottan alkalmazkodnak a fogyasztókhoz, ugyanis a szénre való visszaállás egyik üzemben sem jelent technológiai visszalépést. Az elhangzottakat szekcióüléseken vitatták meg a részt, vevők. Cs. J. A komlói DÉDÁSZ kirende't- ség tizenhétezer fogyasztót lát el. üzemeltet kétszázharminchét kilométer középfeszültségű, száznyolcvan kilométer kisfeszültségű szabadvezetéket. Hatvanöt kilométer hosszú a városban a kisfeszültségű kábelhálózat, 150 transzformátorállomás továbbítja a villamos energiát (legutóbb Szilvásban adtak át egyet) és 6500 közvilágítási fényforrás biztosítja Komló világítását. Évente ezer fogyasztó kapcsolódik be a hálózatba. A fogyasztók kiszolgálása, a folyamatos ellátás biztosítása és az új fogyasztók bekapcsolása nagy terheket ró a komlói ki- rindeltség tizenkilenc dolgozójára, mert évek óta igen mostoha körülmények között tevékenykednek a Kossuth Lajos utcai központban. Az épület már lebontásra ítéltetett, szűk, sötét helyiségeivel, nem beszélve a korszerű műhelyek hiányáról, amik nélkül nehéz helytállni az egyre sokoldalúbb, ma- magasabb szintű feladatok megvalósításában. Ezért is nagy gondja volt a DÉDÁSZ-nak, hogy ezen a kirendeltségen szinte állandóan cserélődtek az emberek. Az elmúlt két évben megszűnt az elvándorlás, a munkások látva az új telephely építkezését, már szívesebben maradnak, kialakult az összeszokott tizenkilenc fős gárda. A Baranyaterv tervei alapján két éve kezdte meg a komlói kirendeltség építését a Villamosenergiai Építő és Tatarozó Vállalat, a Tompa Mihály utcában. A tervezők munkáját dicséri, hogy az UNIVÁZ szerkezetű, sokszög alakú épület szépen illeszkedik a környezetéhez, hozzásimul a domboldalhoz. A legfelsőbb szinten két szolgálati lakás épült, alattuk, a Petőfi utcára nyílik az ügyfélszolgálati iroda: itt fizethetik majd be a számlát, valamint bejelenthetik panaszaikat és felvilágosítást kapnak az ügyfelek. Ezen a szinten lesznek a jól felszerelt műhelyek és raktárak, öltözők, szociális helyiségek. A Tompa Mihály utca felöli oldalon építették meg a hat kocsi elhelyezését biztosító garázsokat, itt már minden feltétel adott ahhoz, hogy üzemzavar esetén azonnal indíthassák a műszerekkel felszerelt, készenlétben tartott járműveket. Az épület műszaki átadása a héten megkezdődött, várhatóan november végétől fogadják az ügyfeleket. Az új kirendeltség a DÉDÁSZ-nak hat és fél millió forintba került. G. M. Popov és Rjurain sikeres leszállása Szombot reggel átszállt az űrhajóba Leonyid Popov és Valerij Rjumin, hogy az eddigi leghosszabb időtartamú űrrepülés két részvevője visszatérjen a Főidre. Űrhajójuk leszállásának körzetében reggel már megkezdődtek az előkészületek a veteránok fogadására: a körzetbe vezényelték a helikoptereket, a repülőgépeket, készenlétben álltak a terepjáró gépkocsik. Moszkvai idő szerint szombaton déli 12 óra 50 perckor a megadott körzetben földet ért a világ eddigi leghosszabb, 185 napos űrutazásának két részvevőjével, Leonyid Popov- val és Valerij Rjuminnal a Szojuz—37 űrhajó visszatérő egysége. Az első jelentések szerint a két űrhajós egészségi állapota jó. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli tlanlö XXXVII. évfolyam, 281. szám 1980. október 12., vasárnap Ára: 1,60 Ft
