Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-01 / 270. szám

1980. október 1szerda Dunántúli napló 5 így közlekedünk mi Az új siklósi közlekedési parkot már az avatás napján kipróbálták a gyermekek Beton- és vasbeton épületek korrózióvédelme K GST-tanácskozás Pécsett Évente több milliard forint gazdasági kár származik a kü­lönböző anyagok korróziója kö­vetkeztében, amely a népgaz­daság valamennyi ágazatát érinti. Ezért is fontos tehát, hogy a szakemberek mind na­gyobb figyelmet szenteljenek a károk csökkentésére. A korró­zió viszont nem csupán a ha­zai szakembereket foglalkoz­tatja, hanem szerte a világorr kutatják azokat az anyagokat, eljárásokat, amelyek segítsé­gével mérsékelni lehet a vesz­teségeket, növelni a különböző berendezések, alkatrészek, épü­letek - és még sorolhatnánk — használati idejét. A Gépipari Tudományos Egyesület pécsi szervezetének korróziós szakbizottsága ugyan alig több mint egyéves múltra Közlekedési parkot avattak Siklóson Fogathajtók, kézikocsit tolók, figyelőm! Verseiben él igazán Szabó Sándor és Gáti József szaval Csorba Győző költői műsora tekint vissza, ennek ellenére számos területen máris felfi­gyeltek tevékenységére. Ennek is köszönhető többek között, hogy a „beton és vasbeton épületek és építmények korró­ziója és korrózióvédelme" cí­mű KGST-téma V. tudományos koordinációs értekezletének a mecsekalji város adhat otthont. Tegnap délelőtt a Technika Házában hát európai szocia­lista ország közei negyven szakembere részvételével ple­náris üléssel vette kezdetét az a tanácskozás, amely október negyedikén zárul és a már emtffett témában elemzi az elmúlt öt esztendő eredménye­it, majd pedig meghatározza az elkövetkezendő ' esztendők kutatási feladatait. A résztve­vőket dr. Pallér Gáspár, a GTE pécsi szervezete korróziós szakbizottságának elnöke kö­szöntötte. Ezt követően dr. Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára kívánt eredményes mun­kát az értekezletnek, majd pe­dig dr. Szepesváry Iván, a Kor­róziós Állandó Bizottság elnö­ke tartott rövid előadást, mely­ben áttekintést adott a külön­böző kutatási témákról. A to­vábbiakban a plenáris ülésen dr. Dani Sándor, a GTE pécsi szervezete korróziós szakbizott­ságának titkára tájékoztatta* a jelenlevőket Baranya megye korróziós helyzetéről. A KGST-tanácskozás ma folytatja munkáját, s ennek során a különböző országok szakemberei adnak egymásnak részletes tájékoztatót az egyes kutctási témák eredményeiről. A gyermekek a közlekedésben való részvételüket messze meg­haladó arányban okoznak vagy szenvednek el közúti balesete­ket. Mert még nem eléggé ké­pesek a közlekedési áramlás, a járművek mozgásainak megfi­gyelésére, azok fékezési, meg­állási lehetőségeinek reális becslésére. Minél előbb. annál jobb ezekre az ismeretekre már ki­csi korban szert tenni, amire kitűnő alkalmat adnak a köz­lekedési parkok. A jelzőlámpák­kal, táblákkal történő barátko- zásra is jó lehetőséqet nyújta­nak, s ez sem elhanyagolható szempont. Nem csoda, hogy ép­pen ezek miatt a közlekedési parkok száma eqyre nő. Tagnap délután például Sik­lóson, a József utcában avat­tak egyet, amelynek építése nyolc évig húzódott, most vi­szont végre birtokba vehették a gyermekek. Van itt minden, ami a KRESZ-alapismeretek el­sajátításához kell. Az eqy hek­táros alapterületen a jelzőlám­pák és táblák jeleit figyelve 3— 3 segédmotoros kerékpárral, il­letve az óvodásoknak szánt kis­autóval 5—5 kempinabicikfi- vel, rollerrel, illetőleg triciklivel közlekedhet a város csaknem ezer közép- és kisiskolása, óvo­dása. A 400 000 forint értékű társa­dalmi munkával is készült KRESZ-parkot már a hivatalos avatás utáni percekben kipró­bálták a diákok. Az órarend szerinti foglalkozások azonban csak október közepén kezdőd­nek, mert addig a tapasztalat­cserékre, a pedagógusokkal tör­ténő időpontegyeztetésekre ke­rül sor. Aztán jöhet az igazi munka, amely nyomán remél­hetően minél kevesebb siklósi gyermeket ér majd közlekedési baleset * Még 1975-ben a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vala­mint a Belügyminisztérium együttes rendelettel kötelezővé tette a fényvisszaverő táblák és prizmák alkalmazását az állati erővel vont járművekre, továb­bá a kézikocsikra. Hiába volt azonban az előírás, sokáig nem akadt vállalkozó ezeknek a fel- szerelési cikkeknek a gyártásá­ra. Időközben a budaörsi Tex- elektro Szövetkezet készíteni kezdte a táblákat, illetve a prizmákat, amelyeket először csak Budapesten és Miskolc környékén, most már viszont Pécsett is árusítanak (a komp­lett készlet körülbelül 450 forint­ba kerül). A Baranya megyei Közleke­désbiztonsági Tanács illetéke­sei elmondották:az érdekeit kö. zületeket, vállalatokat, tsz-eket és magánosokat értesítették, hogy a rendeletben előírt esz­közök eqyüttes meglétét novem­ber 1-től a rendőrhatóság és a KBT aktívái fokozottan ellenőr­zik maid. Jó lesz tehát még most, időben beszerezni a szük­séges kellékeket, amelyek egyéb­ként a Baranyaker Vállalat 12. sz. jármű- és alkatrészboltjában (Pécs, Rákóczi út 50.) kapha­tók. H. L Ami a képzőművészetben Mar- tyn Ferenc, az a költészetben Csorba Győző: egy darabka Európa Pécsett, és egy darab­ka mecseki rög Európában. Nyilvános társaságban legin­kább a szemével van jelen, rit­kán látni beszélgetni, a hang­ját talán sohasem emelte föl. A verseiben él igazán. Hétfőn este is így történt. Gá­ti József, Szabó Sándor, Cser­nus Mariann, Béres Ilona és Vajda László tudta, érezte, mit jelent Csorba Győző nekünk, pécsieknek, és mit jelent a ma­gyar költészet barátainak. Va­lóban a Magyar Múzsát szolgál, ták, amikor Dénes István szer­kesztő és dr. Cserés Miklós ren­dező hagyományos vasárnap délelőtti műsorának felvétele­kor művészetünk javát nyújtot­ták. Egyetlen hiba, egyetlen in. diszponált pillanat nélkül zaj­lott le a másfél órás felvétel a Doktor Sándor Művelődési Köz­pontban Gáti József és Szabó Sándor már az első pillanatban igen magas színvonalra emelte a műsort. Újabb fordulópont volt Csorba Győző ironikus—gro­teszk verseinek tolmácsolása: Vajda László, Csernus Mariann és Béres Ilona itt volt igazán elemében. Sz. Simonfai Mária és Szkladányi Péter zongora— fuvola kettőse által egy másik művészeti ág is bekapcsolódott az est műsorába. (Szkladányi kutatásainak köszönhetően egy múlt századi pécsi szerző mű­vének örülhettünk.) A prózát, a „szigorú” tudo­mányt ezen az estén Koczkás Sándor irodalomtörténész, mint műsorvezető képviselte. A leg­nagyobb élményt pedig akkor kapta a közönség, amikor Csor­ba Győző személyesen mondta el néhány új versét. Félek, hogy pontosan ezt az élményt nem lesznek majd képesek a rádió­hullámok közvetíteni. — havasi — Számvetés és tisztújítás az MTESZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) scbbá tenni a tudományos társadalmi munkát. A megyei pártvezetés azon munkálkodik, olyan légkört teremtsen, hogy az illetékesek mindenkor ér­demben foglalkozzanak az MTESZ-től és az egyesületek­től érkező javaslatokkal. Ezt követően dr. Horgos Gyula tolmácsolta az MTESZ orszá­gos elnökségének üdvözletét és elismerését, majd büntetése­ket adott át. Az MTESZ me­gyei díját kapta Gonda Lász­ló, dr. Kacskovics Miklós, és dr. Szemere Mátyás. A küldöt­tek ezután egyhangúlag elfo­gadták az elnökség beszámo­lóját és a határozati javasla­tokat. Tisztújításra került sor. A küldöttek végrehajtó bizottsá­got és 95 tagú elnökséget vá­lasztottak. Az MTESZ Baranya megyei Szervezetének örökös tiszteletbeli elnöke: dr. Kotta János. Elnöke: dr. Földvári János. Társelnökök: dr. Dányi Pál, dr. Szemere Mátyás, Jaz- binsek Vilmos. Alelnökök: Ko­vács László dr., Majorlaki Jó­zsef. Titkár: Török László. A végrehajtó bizottság tagjai: Gerber György, Gross Miklós, Hernády Alajos, dr. Kacskovics Miklós, Mészáros András, Sza­bó Antal, Pallér Gáspárné. A Pécsi Műszaki Szemle főszer­kesztője: Miklósvári Zoltán. Az ellenőrző bizottság elnöke: Mátyás László, tagjai: Radó Istvánná, dr. Németh László. A területi intézőbizottságok ve­zetői: Kispál Tibor (Mohács), Weininger Attila (Komló). Az állandó bizottságok vezetői: Szabó Sándor, dr. Nagy Zol­tán, Barna Lajos, Hernády Alajos, Pallér Gáspárné, Gross Miklós, Fodor György, fjr. Kassai Miklós, dr. Koncsag Károly, Rikker Mihály. A megválasztottak nevében dr. Földvári János, az MTESZ új megyei elnöke mondott köszönetét a bizalomért. Csajkovszkij élete Aki szereti Csajkovszkij gyö­nyörű zenéjét, bizonyára szí­vesen veszi kézbe a zenetörté­net és a zeneirodalom egyik legnépszerűbb mesterének, Csajkovszkijnak élete króniká­ját, amely a Napról napra- sorozat legújabb köteteként látott napvilágot. Dr. Nádor Tamás, a sorozatban régebben megjelent Vivaldi, Liszt, Pucci­ni kötetek szerzője ezúttal is levelezésekre, kortársak vissza­emlékezéseire és a korabeli sajtóra támaszkodva szedte kronologikus sorrendbe Csaj­kovszkij életének eseményeit. Bár szüleitől távol állt a ze­ne, Csajkovszkij az édesanyjá­tól hallott dalokra később is szívesen gondolt vissza. A kö­zeli munkástelep lakóinak éne­keiről évek múlva ezt jegyez­te fel: „... kora gyermeksé­gemtől átitatott a megma­gyarázhatatlan szépségű orosz zene, a maga jellegzetessé­geivel". Ennek ellenére vi­szonylag későn, csak 21 éves korában fogott rendszeres ze­nei tanulmányokhoz, de 30 éves korára már olyan remek­műveket alkotott, mint a Ró­meó és Júlia nyitányfantázia. A szerző bőségesen idéz Csajkovszkij naplójából, leve­lezéseiből, pl. Lev Tolsztoj lá­togatását így örökíti meg: „Amikor először találkoztam Tolsztojjal, szinte teljesen megrémültem. Rádöbbentem, hogy az emberi szívek nagy kutatója legmélyebb titkaimba is belelát." A sikertelenségek elkeserítik, éppen ezért nagy örömmel olvassa Meckné sora­it: „Az ön zenéje szebbé és könnyebbé tette életemet”, így kezdődött kettőjük levele­zése, mely csaknem másfél év­tizedig tartott, anélkül, hogy valaha személyesen is találkoz­tak volna. S ha ezt romanti­kának nevezhetjük, ennyi volt csupán a nagy romantikus ze­neszerző — a tobzódóan szen­vedélyes, ízig-vérig romantikus szimfóniák, balettek, hangsze­res művek és dalok, operák és vonósnégyesek alkotója — éle­tének összes romantikája. Na­gyon érdekes tehát összevetni az életrajz külső eseményeit az eseményekkel egyidőben keletkezett művekkel, mivel Csajkovszkij rendkívül termé­keny és szorgalmas komponis­ta volt, népszerű és gyakran játszott műveinek sokasága: szimfóniái, balettjei, operái, versenyművei, kamarazenéje, dalai teljes termékének csak töredékét teszik ki. A szerző tapintatosan, de őszintén kitér Csajkovszkij ma­gánéletének problémáira, sze­rencsétlen házasságára, anya­gi könnyelműségére, s nem hallgatja el a közte és az ötök közötti korántsem fel­hőtlen kapcsolat konfliktusait sem. Az 1893. november 1-i ese­ményeket olvasva megtudhat­juk, hogy a nagy zeneszerző halálát a kolerajárvány idején 1 pohár forralatlan víz okozta. November 6-án Pétervárott gyorsan elterjedt Csajkovszkij halálhíre. Az emberek azt be­szélték, hogy a 6. szimfóniá­ban saját halálát írta meg. November 10-én kísérték a nagy orosz romantikus zene­szerzőt utolsó útjára. Keszi Erika Kotrógépkezelőket keres felvételre □ Pécsi Közúti Épitő Vállalat. Jelentkezés a gépészeti osztályon: Pécs, Felszabadulás út 16. szám alatt. 1/370/1980. Veteránok találkozója és látogatásai Kedden egész napos prog­ramra, baráti találkozóra hívta az MSZMP Boranya megyei Bi­zottsága a Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett bara­nyai veteránokat. Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára beszélt időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, Baranya megye és Pécs város jelen tervidőszakban elért ered­ményeiről, vázolta a VI. ötéves terv fő célkitűzéseit. A vendé­gek azokat o tapasztalataikat mondták el, melyeket mozgalmi munkájuk kapcsán, illetve la­kóhelyükön szereztek. Ezt követően Rózsahegyi Ist­ván, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője és Sári Ferenc- né munkatárs kíséretében Lvov- Kertvórosba utaztak. — Mindezt jórészt a mj vál­lalatunk dolgozói hozták létre — nyugtázta dr. Gárdosi Jó­zsef, aki a BÉV-től ment nyugi­díjba. — Jólesik látni a mun­kájuk eredményét. Veres Erzsébet, aki az érc­bányánál dolgozott, elmondta: — Pártvezetőségi ülésünk lesz délután, mondtam az elvtár­saknak, hogy valószínűleg nem érünk haza, de ők is megértet­ték, hogy ezt a szép és hasznos programot nem hagyhatom ki. — Rendszeresen tájékozódom a világ, hazánk és megyénk életéről, mégis más mindezt élőszóbon, közvetlenül holiani, s megbeszélni — vélekedik Schmidt Rezső, aki a Szolgál­tatóipari Vállalatnál dolgozott. — Olyan elvtársakat látok itt viszont, akikkel 1948—49-ben dolgoztunk, s közülük néhány- nyal azóta csak nagyon ritkán találkoztam — mutat többek között Prassniq Irénre Leiszter Bálint, a Mohácsi öntöde Vál­lalat volt gondnoka. — örülök, hogy a megyei pártbizottság megszervezte ezt a találkozót. A vendégek megtekintették a munkásőrség hagyományőrző emlékszobáját is. Délután Mo­hácsra, o Szék- és Kórpitos- ipori Vállalat gyáregységébe látogattak, ahol Borsos János, a Mohács városi Pártbizottság első titkára tájékoztatta őket o város életéről, majd a gyár­egységgel ismerkedtek, A ta­lálkozó az Új Barázda Terme­lőszövetkezet tevékenységéről való tájékozódással fejeződött be. T. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents