Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-01 / 270. szám
6 Dunántúli napló 1980. október 1., szerda Ismerjük meg rendeleteinket! 11 bérlő- és vevő- kiválasztási jog szerkesztőség postájából E Válaszolnak az illetékesek Kábelszakítás és helyszínrajz Legalább egy gyalogút kellene Az épületbe torkolló szerelőaknán keresztül — esőzések alkalma, val — az alagsor helyiségei megtelnek sáros-iszapos vizzel. Fotó: Proksza L. Víz és sár a Lahti utcában A tanácsi bérlakások és tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakások elosztása lakásjogunkban elsődlegesen a tanácsi lakásügyi hatóságok feladatát képezi, amely az évente kifüggesztésre kerülő lakáselosztási és -értékesítési névjegyzék útján történik. A hatályos lakásügyi jogszabály azonban — a termelés érdekeinek előmozdítása céljából — bizonyos szőkébb körben lehetőséget biztosít arra, hogy a nagyobb üzemek, vállalatok, intézmények stb. maguk is rendelkezhessenek o|vnn lakásokkal, amelyeknek bérlőit, illetve vevőit — munkáltatói érdekeiknek megfelelően — maguk választhatják ki. Ezt a lehetőséget tanácsi bérlakás vonatkozásában a bérlőkiválasztási jog, tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakás vonatkozásában pedig a vevőkiválasztási jog biztosítja. Tanácsi bérlakásra bérlőkiválasztási jog megszerzését az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 7. §-a teszi lehetővé. A rendelet kimondja: ,,A városi, fővárosi, megyei városi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága közületi szervvel megállapodhat abban, hogy azokra a tanácsi bérlakásokra, amelyeknek létesítési költségét, vagy ennek meghatározott hányadát a közületi szerv a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) átutalta, a közületi szerv javára — az átutalt összeg nagysáaától függően — egyszeri vagy többszöri, esetleg a kiválasztott bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra is kiterjedő bérlőkiválasztási jogot biztosít." A bérlőkiválasztási jog gyakorlásának ismertetett esete városunkban is avakran kerül alkalmazásra. főleg nagyvállalatok (Mecseki Szénbányák, Ércbánya stb.), valamint intézmé- nvek intézetek esetében. A vállalat (intézmény) a városi tanács tervosztályával kötött megállapodás alapján a lakás bérlő(vevő)-kiválasztási jogának ellenértékeként a tonács költséavetési számlájára a lakás létesítési költségének meghatározott hányadát befizeti. A befizetés összegének nagyságától függően a kérdéses Ickásra a vállalatot (intézményt) egyszeri vagy többszöri kiválasztási jog illeti meg. A bérlőkiválasztási jog ellenértékeként befizetett összeg nem lehet kevesebb a lakás-használat, bavételi díjnak — szociálpolitikai kedvezménnyel nem csökkentett — összegénél. A megállapodások megkötése alkalmával egyértelműen és félreérthetetlenül rögzíteni kell, hogy a kedvezményezett közületi szerv részére ténylegesen egyszeri, kétszeri vagy esetleg ennél többszöri, de okvetlenül szám szerint meghatározva. Hány esetben kívánnak bérlő- kiválasztási jogot biztosítani. A fenti megállapodásban meg kell határozni azt is, hogy a bérlőkiválasztási jog az új tanácsi bérlakásba beköltöző bérlő által kiürített régi tanácsi bérlakásra is kiterjed-e vagy sem. Amennyiben a megüresedő lakásra is bérlőkiválasztási jogot gyakorol a vállalat (intézmény), úgy a kijelölt dolgozónak a tanácsi bérlakás használatbavételi díját — az őt megillető szociálpolitikai kedvezményeket levonva — az Ingatlankezelő Vállalat számlájára kell befizetnie. Társbérleti lakásrészre a bérlőkiválasztási jog megüresedő lakás esetén sem gyakorolható. Egyszeri — illetőleg ha többszöri bérlőkiválasztási jog gyakorlásáról van szó, a lokásro utolsó ízben gyakorolt bérlőkiválasztás alkalmával - a lakást a bérlő számára határozatlan időre kell kiutalni. A munkáltató szerv részéről a bérlőkiválasztási, illetőleg vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanácshoz befizetett térítés a dolgozóra nem hárítható át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató szerv nem köthet a kijelölt bérlővel olyan megállapodást, hogy ha a dolgozó a vele fennálló munkaviszonyát meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, okkor a bérlőkiválasztási, illetőleg vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanácshoz átutalt összeget a lakás bérlője utólag a munkáltató szervnek megtéríteni köteles. A bérlőkiválasztási jogának gyakorlása során a közületi szerv a lakás bérlőjéül csak olyan személyt választhat ki, oki vele munkaviszonyban (szol- qálati viszonyban, vagy szövetkezeti, illetőleg munkaiközösségi viszonyban) áll, vagy olyan személyt, aki nem áll ugyan vele munkaviszonyban, de akinek a szerv rendelkezése alatt álló vállalati bérlakásból vagy szolgálati lakásból, illetőlea a közületi szerv érdekében más célra felhasználásra kerülő lakásból való kiköltöztetése azt szükséaessé teszi. A bérlőkiválasztási jog gyakorlása során a lakásügyi jogszabályoknak az iqényjoqosult- ságra és a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Figyelmen kívül kell hagyni a kiválasztott személy jövedelmi, vagyoni, illetőlea szociális helyzetének a vizsgálatát is, továbbá azt, hogv a közületi szerv által küelölt bérlő (vevő) rendelke- zik-e a lakásügyi hatóságnál benyújtott lakásigényléssel. A lakás kiutalásakor a lakásügyi hatóság nem vizsgálhatja azt sem. hogy a kijelölt bérlő és családja részére kiutalásra kerülő lakás a ioaos lakásigény mértékét meghaladja-e vagy sem, Ha a közületi szerv a bérlőkiválasztási joqával a használatbavételi enqedély közlésétől számított 30 naDon belül nem éit, vagy élt ugyan, de ennek 'órán olyan személyt választott ki, akit nem választhatott volna ki, a lakásügyi hatásán felhívja, hogy 15 napon belül a jogszabálynak megfelelően él- ien a bérlőkiválasztási ioqával. Ha a közületi szerv a lakásügyi hatóság felhívását nem teljesíti, a lakás bérlőjét a lakásügyi hatóság választja ki. Ilyen esetben azonban a bérlőkiválasztási joq biztosításáért fizetett ösz- szeget, illetőleg arányos részét, a közületi szerv részére vissza kell téríteni. A közületi szerv a városi, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottságával megállapodást köthet tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakás vevőkiválasztósi jogának gyakorlására vonatkozóan is. A vevőkijelölés során a tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakás vevőjéül azt a személyt kell kijelölni, akit a vevőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv kiválasztott. A közületi szerv vevőül csak olyan személyt választhat ki, aki a szervvel munkaviszonyban áll, illetve akinek a szerv rendelkezése alatt álló vállalati bérlakásból, vagy szolqálati lakásból való kiköltöztetése azt szükségessé teszi, továbbá aki az értékesítés pénzügyi feltételeit vállalja. Tehát a vevőkiválasztási jog gyakorlása során a kijelölt vevőnek a tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakás megvásárlásával kapcsolatos előtörlesztési összeget — a lakás vételárának 12 százalékát — egy összegben az OTP-nek be kell fizetnie. Dr. Varga Pál Józsefné előadó Pécs n». város Tanácsa V. B. Hivatal Szeptember 10-i számunkban hírt adtunk arról, hogy a Szalai András úton a DÉLVIÉP 22-es építésvezetőség munkásai közműépítés közben eltépték a DÉDÁSZ kábeleit annak ellenére, hogy a DÉDÁSZ- kirendeltség megbízottja a reggeli és déli órákban is a helyszínen járt. hogy a kábelek helyét a munkát végzőkkel közölje. Ennek ellenére délután a munkagép eltépte a kábeleket és a környék áram nélkül maradt. A hír megjelenését követően levelet kaptunk Müller Fe- renctől, a DÉLVIÉP építésvezetőjétől ..............Építésvezetőségünk végzi a 3000 adagos konyha hőtávvezeték építését. Az első munkanapon szeptember 5- én megnyitottuk a kutatóárkot ott, ahol a gázvezetékkel számolni kellett. Szeptember 8- án, hétfőn, munkahelyi ellenőrzésem során közölték velem, hogy a munkaárok nyomvonalában 2 db DÉDASZ kábel külső burkát megsértette munkavégzés közben a kotrógépünk. Értesítettem a DÉDÁSZ-t, hogy a kábelsérülést vizsgálják felül, illetve állapítsák meg, hogy a kábel üzemel, vagy üzemen kívüii-e. Ezt követően a kotrógép óz SZMT- székház felé eső kompenzátor földmunkagödörben dolgozott. A helyszínen tartózkodó DÉ- DÁSZ-szerelők közölték, hogy a kompenzátorfejbent avval párhuzamosan 5 kábelt fogunk találni, melynek a helyét kijelölték. A munkahely vezetője kutatóárok ásását rendelte el a jelzett helyen, és miután a mutatott helytől még megítélése szerint nyugodtan leheA Dunántúli Napló szeptember 11-i számában a „Használhatatlan kocsiállások" című cikkre vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adom: A Volán 12. sz. Vállalat bejelentésére mindkét esetben a Bacsó Béla úti pályaudvaron járt a tanácsi útfelügyelet. Az első alkalommal a víz elszivárgása után a szükséges kátyúzási munkákat elvégeztettük. A második esőzéskor megállapítottuk, hogy a kisóllomási MÁV területen a csapadékcsatorna eldugulása akadályozza a víz- elvezetést. Ezt követően a MÁV illetékeseit felkértük a csatorna A Dunántúli Napló 1980. szeptember 21. számában „Rek. lám az utcán” című cikk utolsó előtti részében a KPM illetékesét ért elmarasztalás ügyében tájékoztatást adok, melynek kérném közzétételét. Az országos közutak belterületi szakaszain hirdető, tehát reklámfeliratok és táblák elhelyezésének engedélyezése a he. lyi tanácsok hatáskörébe tartozik. Az elhelyezéshez a KPM Közúti Igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. A Közúti Igazgatóság csak azon esetben adja meg a szakhatósági-hozzájárulást, ha a reklámtábla a közút területén kívül nyer elhelyezést és annak színei nem téveszthetők össze a KRESZ-táblák és jelzések színeivel. tett dolgozni, a gép folytatta munkáját, rövid időn belül a mutatott helytől mintegy 3 méterre eltépte a kábeleket. A DÉDÁSZ-t értesítettük a szakításról és a kotrót ismét átállítottuk a hőtóvesatorna földmunkaárkára, Néhány méteres haladás után egy fekete vascsövet emelt ki, mely keresztezte a földmunkaárkot, s mint később kiderült, a vascső a jelzőlámpák elektromos földkábelének védőcsöve volt A jelzőlámpakábelre vonatkozóan semminemű adatrögzítés a DÉDÁSZ-nál nincs. Az elszakított kábelek nyomvonalai o DÉDÁSZ tulajdonában levő helyszínrajzokon vagy nem a valóságot tartalmazzák, vagy helyileg nem behatárolhatók, és semmihez nem kapcsolhatók, illetve a konkrét területen a lefektetett kábelekr^k nyomvonala és mélysége a helyszínen nem rekonstruálható.” Ez ügyben megkerestük a DÉLVIÉP 22-es építésvezetőségén Egyed Róbert főépítésvezetőt, aki az alábbiakról tájékoztatott: ,,A kivitelezőknek olyan terveket adnak, amelyen rajta vannak a közművezetékek, csak ezek a tervfeltüntetések pontatlanok. Ha a gyakorlat és az egyeztetett terv között eltérés mutatkozik, rögtön kihívjuk az üzemeltetőt, így is sok esetben előfordul, hogy az üzemeltető maga sem tudja, hogy él-e a vezeték, vagy sem. Ezért a Beruházási Vállalat úgy rendeli el a terveket, hogy kutatóárkokat ásat a tervezett munkaterületen. Ezáltal is csökkenni fog a megsértett közművek száma." tisztítására és folyamatos karbantartására. A MÁV a csatornatisztítási munkákat f. hó 10- én elkezdte és várhatóan a hó végére befejezi. A kocsiállások területéről a tisztítást követően a víz elszivárgott. Remélhetőleg a csatornaszakasz rendszeres tisztítása az esőzéseket követően a közlekedési problémákat megszünteti a pályaudvar területén. Bártfai Endre a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának csoportvezetője Az újságcikkben szereplő közút feletti áthidalásra reklámtábla nem helyezhető el. Ilyen és ehhez hasonló áthidalás több is van a megyében, de egyiken sincs reklám. A KPM és az ÉVM együttes rendelete valóban a közlekedés biztonságát félti, amikor szabályozta a reklámtáblák elhelyezésének módját és lehetőségét. Reklámtábla ma is elhelyezhető, de oly módon, hogy az a járművezetőt ne zavarja, figyelmét ne vonja el a KRESZ- jelzések és a haladó járművek manőverezésétől. Tájékoztatásul közlöm, hogy minden olyan táblát eltávolíttattunk, és a jövőben is eltávolíttatunk, ami a forgalom biztonságát veszélyezteti. Kardos Imre Forg. techn. oszt. vez. A Lvov-Kertvárosban lévő Lahti utcába az év elején költöztek be a lakók két négyemeletes épületbe. A szeptember első hetét záró hatalmas esőzésekre jól emlékezünk még. E ház lakói is. Az történt ugyanis, hogy az egyik épület falát — közvetlenül a föld felszínénél — vízvezetékcső átvezetése érdekében áttörték pár héttel korábban. A munka végeztével az emberek elvonultak, pontosan úgy, ahogy jöttek: egy szót sem szólva a fal áttörésének céljáról az ott lakóknak. Ma sem tudják, hogy kik voltak, milyen kábelről van szó. A lyuk maradt, a munkások mentek — az eső pedig megjött. A „riadó” kora hajnalban volt. Valaki a házban lakók közül észrevette, hogy vastag sugárban zúdul a víz az alagsori helyiségekbe. Mire lementek, már 20—30 centiméteres áradat öntötte el a pincéket, ami végül is közel félméteres magasságig emelkedett. Pedig reggel 7—fél 8-ig a ház lakói ott sürgölődtek — ki csizmában, ki mezítláb — a vízben, vödrökkel, tálakkal, fazekakkal merve a szennyes lét, mert — szövetkezeti lakásokról lévén szó — féltették a tulajdonukat, féltették a maguk által lebetonozott pincéket. A falak és a frissen betonozott pincék azonban alámpsódtak- Reggel a munkát be kellett fejezni, mindenki indult dolgozni. T. N. olvasónk a „kezesség’' iránt érdeklődik. Tekintettel arra, Hogy közelebbit nem közölt, a Polgári Törvénykönyv idevonatkozó legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük. A 272. § szerint a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak Írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a Ami a Lahti utca 14—16-ból megint csak nem egyszerű dolog. A környéken még építkeznek, gépek túrják a földet, építkezési anyagot hoznak, öntenek le a platókról — egyszóval, ha felvonulási terepet akarunk látni, akkor itt tökéletes kép fogad bennünket. A ház lakói esős időben reménytelenül körbe zárva a sártengerben. Korábban kaptak ugyan a lakásszövetkezettől salakot — ezt egy délután fel is használták egy kisebb út építésére, amin a gyerekkocsikat ki lehet tolni —, de egy nap alatt széttúrták a járművek. így azután ha most ki akarnak jutni a Sarohin tábornok útra, ahhoz minimum két pár lábbeli kell: az egyik a mintegy 60—80 méteres útra — legjobb a gumicsizma —, a másikkal pedig onnan kezdve mehetnek az emberek közé. Ha valaki nem ér rá reggel, megkéri a szomszédját: vigye már ki ölben a gyereket, hogy iskolába tudjon menni ... A Lahti utca 14—16. számú ház lakói nem nagy igényűek. Tudják, hogy az építkezéssel keserves állapotok járnak. Nem utakért perelnek, hanem csak egy — akár salakból, kőtörmelékből — „összehordott" kis gyalogjáróért. Hogy beköltözésüket követő közel háromnegyed év múltán esős időben is nyugodtan kijárhassanak a buszmegállóig, a gépkocsikig. Az esős ősz jön. Előtte kéne ezt megoldani. keresetindítás előtt őt a teljesítési* felszólították. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség), ha a) a felek így állapodtak meg, b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták, c) a kezességet bank vállalta. Ha ugyanezért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. „Használhatatlan kocsiállások” és csapadékvíz-elvezetés A közúti reklámelhelyezés szabályai M. A. Jogi tanácsok
