Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-05 / 274. szám

Egyszerűbb lesz a szerződéskötés? 1981 végétől ­éves áramszámlázás Beszélgetés a DÉDÁSZ fogyasztói kapcsolatairól Az alábbi eset évente annyi emberrel esik meg. ahányon új lakásba költöznek. Arról van szó. hogy az első lakónak meg kell fizetnie a la­kás nagyságától függően a vil­lanyóra használati díját. Ez az egyszerűnek tűnő esemény a gyakorlatban így zajlik le. Ami megoldásra vár A PIK illetékes házkezelősé- gén a lakásbérleti szerződés megkötésekor közük: majd be kell fizetni a DÉDÁSZ-nál eny- nyit meg ennyit, különben nem kapcsolják be a villanyt (vagy kikapcsolják). A fogyasztó — ha peches — előbb a Felsőmalom utcai szolgáltatási irodába megy, ahol közlik: ott csak <3 ki- és bejelentést lehet intézni (amit egyébként a Kossuth téri VB-hivatalban is megtehet az ember). A Légszeszgyár utca a következő stáció, ahol a szer­ződéskötés folyamatának a kö­zepén eqy csekket nyomnak a fogyasztó kezébe azzal, hogy a pénzt fizesse be a postán, az­tán jöjjön vissza a szelvénnyel, hogy megköthessék a szerző­dést. A gyanútlan ügyfél meg­kérdezi, miért nem lehet itt helyben, mire azt a választ kap­ja, hogy azért mert itt nincs pénztár és különben is ez az ügyrend ... Jó ügyrend ez? A kérdéssel Mátyás Lászlóhoz, a DÉDÁSZ gazdasági vezér­igazgató-helyetteséhez fordul­tunk. Az önkritikus válaszból ki­derült, hogy a szóbanforgó fo­gyasztói iroda közelében van eqy pénztár, ahol egy belső in­tézkedés nyomán valóban befi­zethetné a fogyasztó az óra használati díját. Felmerült eqy másik megoldási lehetőséq is: a csekket már a házkezelősé- gen megkaphatná a bérlő, s o befizetés után kereshetné fel a DÉDÁSZ-t a szerződéskötés vé­gett. Remélhetőleg mihamarabb meg is születik a valamelyik megoldásra vonatkozó intézke­dés. Jön az éves számlázás A továbbiakban a DÉDÁSZ fogyasztói kapcsolatairól, annak javításáról illetve változásairól beszélgettünk a vezérigazgató­helyettessel. A terveket, amikről szó esett, két jelentős tényező befolyásolja: az új komplex te­lep és az éves számlázásra való áttérés. Ami az előbbit illeti: Lvov- Kertvárostól délnyugatra meg­kezdték már az új komplex te­lep építését, a munkálatok mintegy három tervidőszakot vesznek igénybe, s azok végez­tével az áramszolgáltató válla­lat valamennyi pécsi részlege oda költözik. Csak egy, ma még nem létező egységes fogyasztói irodának kell a belvárosban maradnia. Sokkal közelebbi és csak Pé­csett 63 ezer fogyasztót érint a másik, az éves számlázás. A do­loggal harmadik esztendeje is­merkednek a keszthelyiek, ahol próbaképpen 1978-ban vezette be a DÉDÁSZ az új módszert mintegy 50 ezer fogyasztónál, s ennek az a lényege, hogy az áramszolgáltató évente egyszer olvassa le az órát, egyszer is számláz, a fogyasztó pedig év közben öt alkalommal az előző évi fogyasztásnak megfelelő átalányt, hatodik alkalommal pedig a számla szerinti külön- bözetet fizeti. A tapasztalatok kedvezőek. A háromféle befi­zetési rendszer közül annál nincs semmi kintlévőség, ame­lyiknél a fogyasztó o postán ad­ja fel az áramdíjat. 2 százalé­kos a kintlévőség a hagyomá­nyos rendszerű számlafizetésnél, s 4 százalékos a DÉDÁSZ-pénz. tárnál történő befizetésnél. A keszthelyi tapasztalatok alapján megkezdődött a teljes átállás és 1981 első negyedév végéig a nagykanizsai, a siófo­ki és a kaposvári üzemigazga­tóság területén, ró egy évre pe­dig a DÉDÁSZ többi üzemigaz­gatóságának a területén — te­hát Baranyában és Pécsett is — megtörténik az átállás. Ez a fo­lyamat lépést tart a számítás- technika fejlődésével. Mint tud­juk, az áramszámlát már most is — évek óta — a Légszeszgyár utcai számítóközpont produkál­ja. De ez idő szerint még úgy, hogy az üzemigazgatóságok és o számítóközpont között papír­halmazok utaznak. A hatodik ötéves tervidőszakban áttérnek a táv-adatfeldolgozásra. Az adatrögzítés az üzemigazgató­ságokon történik, a máqnessza- laqra került jeleket különleges telefonvonalon közlik a számí­tógéppel, ami viszont a számlát adja vissza. Lépés a fogyasztó felé Mindezek mellett o fogyasztó felé is akar lépni a DÉDÁSZ. Ún. fogyasztói iroda létrehozó­Nagyjavítás a Lenin Kohászati Művekben sót tűzte napirendre, ahol az új bekapcsolással kapcsolatos ügy. intézéstől kezdve az elektromos készülékek bemutatásáig, a ve­lük kapcsolatos tanácsadásig minden elfér. S ha már lesz ilyen fogyasztói iroda, nem le­hetne-e a többi közüzemi vál­lalattal — gázmű, vízmű, hőszol. gáltató, stb. — közösen megcsi­nálni? Az ilyen irányú megbe­széléseken kedvező vélemények alakultak ki, s a tanács is tá­mogatja a gondolatot. Egyelőre csak az a kérdés: hol „szüles­sen" ez az iroda? H. I. Természet- védelmi terület az erkélyek alatt A leglelkesebb szolnoki lokálpatrióták közül is csak kevesen tudják, hogy lakó­helyük milyen országosan egyedülálló nevezetesség­gel bír: természetvédelmi területtel a kőrengeteg szí­vében. E terület a város egyik legforgalmasabb út­vonala, a Ságvári körút mentén álló emeletes há­zak erkélyei alatt találha­tó, s benépesítője 150 mol­nárfecskepór. A kis szár­nyasok telepükkel együtt — emberi gondoskodás szép példájaként — a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának 1980. július 11-i határozatával védetté nyil­váníttattak. Korszerűbb betegellátás, több kényelem Befejezés előtt az urológiai klinika bővítése Baranya legzsúfoltabb egész­ségügyi intézményei közé tar­tozott a pécsi urológiai klinika. Azért csak „tartozott”, mert rö­videsen megoldódnak legsúlyo­sabb gondjaik. Már az utolsó simításokat végzik a szerelők, szakiparosok az újjáépített déli szárnyon. Dr. Frang Dezső professzor, a klinika igazgatója örömmel sorolja, a bővítés nyújtotta lehe. tőségeket: — Az ágyszámunk ugyan mindössze tízzel bővül, de lehe­tőség nyílik bizonyos átcsopor­tosításokra. Ezáltal kulturáltabb lesz a járóbeteg-ellátás, jelen­tősen csökken a művesekeze­Félidőben tart Miskolcon, a Lenin Kohászati Művekben a 3-as ko­hó átépítése. A munka jól halad, tartani tudják a kilencvennapos határidőt. A három nagyolvasztó közül o javítás alatt álló a leg­nagyobb, ezt 1952-ben építették. 1975-ben végeztek egy kisebb javítást rajta, most pedig teljesen felújítják. Az eredeti hétszáz- hatvannyolc köbméteres térfogatát kilencszázötven köbméterre bő­vítik. Miből tudtak építeni? A „Hitel-telep” Újpetrén I Jól jön a szülők segítsége is Kollégákkal, barátokkal kalákában Vajon, miből tudtak ilyen szép, kétszintes házakat építe­ni? A kérdést nem az inigyke- dők sanda pusmogásából les­tem el, hanem, az otthonterem­tők sok-sok tépelődésének, küszködésének legelső kérdését vetettem papírra. Mert az első kérdőjel itt kerül a mondat vé­gére. Csak ezután következik a hol, milyent, mekkorát, hogyan? A válasz a túlnyomó többség számára kézenfekvő, s erre utal az is, ahogy az ott lakók nevezték el Újpetrén azt a mintegy harminc házból álló új sort: „Hitel-telep”-nek. Mindjárt a telep elején egy szép, nagy családi ház, újnak hittem, de mint kiderült, már csaknem tíz éve építették. Tu­lajdonosa és egyben építője Obermayer József, építésztech­nikus az újpetrei tsz-ben. — Legalább a szakmunkára nem kellett pénzt költenem — emlékszik vissza a kezdetre. — A kőművesmunkákra itt voltam én, a szakiparban barátok, kollégák segítettek. Én meg vi­szonoztam, amikor ők építet­tek. Emellett már csak az ilyen­kor elmaradhatatlan sör jelen­tette a rezsit. — Mekkora volt az induló tő­ke? — Százezer forint, az OTP ak­kor hetvenezer forint kölcsönt adott. Akkor még olcsóbb volt a telek is, a kétszázharminckét négyszögölt húsz forintért vet­tem négyszögölenként. A teljes anyagköltség úgy kétszázezerbe kerü It. — Anyagprobléma, vagy a hivatalos adminisztráció nehéz­ségei nem jelentkeztek? — Akkoriban még szigorúb­bak vagy inkább merevebbek voltak az építési hatóságok. Az anyaggal nem volt különösebb gondom. Derűsen beszél, látható jóér­zései mutatja a házat, csak a tv-t zárja el dühösen, egy fut­ballmeccs kapcsán. Ami az ott­honteremtést illeti, egy ősrégi sláger a jelszó: „Csak a szép­re emlékezem...” Harangozó Géza háza körül néhány apróbb nyom még ar­ról árulkodik, hogy ők sem régóta laknak itt. Tavaly októ­berben költöztek ide feleségé­vel és hároméves gyermekük­kel. így, most már a készben, irigylésre méltó: még csak hu­szonnyolc éves. Autóbuszvezető a tsz-nél, felesége a helyi áfész-boltban dolgozik. — Hogy mivel indultunk? — kérdez vissza - száztízezer fo­rintot adott az OTP, ehhez ké­sőbb kaptunk tizenötezret. Se­gített a termelőszövetkezet öt­venezerrel, de őszintén meg­mondom, ezzel nem sokra men. tünk volna a szülők támogatá­sa nélkül. — Milyen komolyabb költsé­geik voltak? — Az anyag nem volt olcsó. Kiszámítottam, a fuvarköltség­gel együtt egy darab blokktég­la hét forintba került. A tsz dolgozója ugyanis nem kaphat „C” menetlevelet. El lehet kép­zelni: tízezer blokk- és tizenkét­ezer kisméretű téglát építettünk be. A kőműves akikor még nem is került olyan sokba, tavaly még ötven forintot kértek órán­ként. A földszinten három szoba, konyha, kamra, ebédlő, fürdő­szoba, s mihelyt lesz rá pénz, meg szeretnék oldani a tetőtér­beépítést is. — Milyen anyagi terhet je­lent az így elkészült ház? — A havi törlesztés úgy 2500 forint körül van, az ezredfor­duló után négy ével jár le a hitel. Mindketten pedagógusok, mindketten ide tartoznak, új­petrei őslakosok. Rosinger Fe­renc feleségével és két gyer­mekével, a 6 éves Boglárkával és a 4 éves Ferikével alig egy hónapja költözött az új házba. Félreértés ne essék, nem szol­gálati lakás ez, nem. A maguk erejéből építették, hiszen itt akarnak élni, tanítani. A kezdetre így emlékszik Ro­singer Ferenc: — Volt egy házunk a falu elején, azt adtuk el kétszázöt­venezer forintért Ez volt az in­duló tőke. Ehhez kaptuk a pe- dagógus-kölcsönt és két évvel ezelőtt belevágtunk az építke­zésbe. A munkákat szakembe­rekre kellett bízni, ezen nem tudtunk spórolni. Elég sok gon­dunk volt a bádogos- és a szi­getelőanyagok beszerzésével, de már áll a ház, beköltözhet­tünk és ez nagyon jó, hiszen az építkezés ideje alatt albérlet­ben laktunk. — Mekora a havi rezsijük? — A bútortörlesztéssel együtt úgy négyezer forint havonta. — Mível tudnak könnyíteni a helyzetükön? — Elég szépen keresünk, ta­karékoskodunk, a konyhakert­ben pedig megterem a család­nak szükséges zöldség, némi gyümölcs is. Ami pedig még visszavan, vakolás, további be­rendezés, hát azt majd szép apránként, ahogy a lehetősé­geink engedik ... Kurucz Gyula lésre és műtétre való előjegy­zési idő, s nem( utolsósorban kedvezőbb körülmények között folytathatjuk a tudományos, ku­tató, illetve az oktató munkát. A falak még festékszagúak, helyenként kilóg a falból egy- egy villanyvezeték, a radiáto­rok közül sincs mindegyik a he­lyén, de mindössze alig egyhe­tes munka van még hátra, ha a kivitelezők továbbra is komoly munkával táplálják a klinika reményeit. Az egyik új^córteremben már ott a tíz ágy, s a többi szoba is a jobb, higiénikusabb körülmé­nyeket ígéri. Kialakítottak töb­bek között egy betegtársalgót, zuhanyozót, dohányzóhelyiséget. Már csaknem teljesen kész a tudományos munkát segítő, többezer kötetet befogadó könyvtár és egy gyakorlati ok­tató helyiség. Külön lesz egy belgyógyásza­ti szoba, ami különösen nagy könnyebbséget jelent a későb­biekben, hiszen eddig egy vizs­gálóasztal állt rendelkezésre a tbc, o vesekő, a daganatos be­tegségek és a gyermekurológia vizsgálatára. Még ládákban van ugyan, de legalább megérkezett egy korszerű műszer, a derivatográf, amelynek segítségével pontos diagnózis állítható fel, meg­előzhető a kő kialakulása, pon­tosabbá válhat a tudományos eredmények rendszerezése. Özembe állításához mindössze az szükséges, hogy a jelenlegi laboratórium mielőbb leköltöz­zön az alagsorba. A klinika orvosai, szaksze­mélyzete már most örül a bő­vítésnek, korszerűsítésnek, s re­mélhetőleg maguk a betegek is mihamarabb élvezik ennek hasznát. K. Gy. Huszonöt éves a rádiógyártás a Videotonban A székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat rádiótör­téneti kiállításán több mint negyven készülékfajta repre­zentálja a nagyüzem huszonöt éves munkáját. Székesfehérvá­rott 1955-ben kezdték meg a rádiógyártást, s napjainkig négymillió-hétszázezer készülé­ket gyártottak. 1955 óta nem­csak mennyiségi teljesítményét növelte a kezdetinek többszö­rösére a Videoton. A hazai ké­szülékek „királynője” a Cleo­patra névre hallgató nagy tel­jesítményű Hi-fi készülék már mindazokkal a műszaki para- méterrekkel rendelkezik, ame­lyekkel a nagynevű külföldi cé­gek hasonló készülékei, s kül­seje is a legújabb divatot kö­veti. Jelenleg évente kétszázötven­ezer készülék hagyja el a kor­szerű szerelőszalagokat, köztük a közép-teljesítményű, igen népszerű Disco rádiók, a Sztár de lux magnósrádiók, valamint a katonai készülékekhez ha­sonló, éjfekete dobozos Plútók. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Thumbnails
Contents