Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-05 / 274. szám
Bodnár István Méhek Kaptárkapun fürtösödve ki-be járjatok nap tüzénél táncos kedvvel lakomázzatok Kertjeinkben száz fehér fa megtérítve vár Domboldalon kökény lobban lángol a határ Virágporzó körmenetben döngicséljetek Kútzengető kasotokban gyűljön mézetek Szervác József Volna-vers Ó ha volna egy forintom — nem járnék többé csak hintán I Szerezhetnék két petákot — nem ennék mást, csak kalácsotl Lenne nálam három fillér — csokoládét vennék mindér’l Ki ad nekem négy fityinget? — Varrathatnék selyeminget! Bár találnék öt fabatkát — megkérhetném Marcsa mancsát! Csilingelne hat garasom — élnék, mint Marci Dobáson! (De mivel egy vasam sincsen — hát csak úgy, mint hal a vízben!) Néha irigynek látszol, néha jószívűnek. A többiek véleménye is különböző rólad, ha erről esik szó. Ennyire változó lenne a magatartásod? Már a végén te sem tudod hányadán állsz magaddal. Jellemvonásaidról most meggyőződhetsz, ha őszintén válaszolsz a kérdésekre. JÁTÉKSZABÁLY A kérdések megválaszolása után nézd meg, miért hiánypontot adhatsz magadnak! Ha a végére érsz, add össze a számokat, és nézd meg az értékelést, és meglátod, milyen vagy. Mikor segítettél utoljára valakinek? a) A mai napon, b) Ezen a héten, c) Ebben a hónapban, d) Már olyan régen, hogy nem emlékszem rá. Ha a jószívűségeddel visszaéltek, meglogadod-e, hogy többet nem segítesz? a) Fogadalmat nem teszel, b) Megfogadod de ezt hamar elfelejted. c) Igen, és tartod a HÉTVÉGE 6í Tanulás és pihenés Romkának, a kis vizslakölyök- nek egy ideig csak a lába meg a füle nőtt. Akkorák lettek a fülei, hogy ha lehajtotta fejét, egészen eltakarták a szemét. Ha a lábával hozzáért valamihez, biztosan felbukfencezett. Egyik nap, amint a pincéből jött felfelé a lépcsőn, belebotlott egy féltéglába. A tégla megbillent, s a lépcsőfokokon ugrándozva legurult a mélybe. Romka ezen nagyon elcsodálkozott. Állt a lépcső tetején, és sokáig bámult a tégla után, miközben jobbra-balra tekergette a fejét, hogy a fülei ne akadályozzák a nézésben. — Nahát, láttál már ilyen csodát, Romka! — szóltam. — Az a kő olyan, mintha élne, hi. szén ugrálva ment lefelé! Romka rám emelte okos szemeit. — Ne enqem bámulj — mondtam —, mert a végén még összeszedi a bátorságát, feljön és az orrodra koppint! Rom ka elfordította a fejét. Láttam rajta, hogy nagyon szeretett volna leszaladni a pincébe és meggyőződni róla, mitől lett élő egyszeriben az a holt tégladarab, de bizonyára kockázatosnak vélte: mi lesz, ha a tégla belekapaszkodik a farkába, s ő ott reked a sötétben? — Nos, mit csinálsz? — kérdeztem. — Csak nem akarsz elszaladni. Romka megint rámpillantott, s én a nézéséből megértettem, mi motoszkálhat a fejében. „De bizony azt fontolgatom, hogy el kellene szaladnom innen .. . csak hát, ha megfordulok. elkapja a farkam hegyét!" Nem, a menekülés sem jöhetett szóba. Állt sokáiq a helyén, tétovázott. Számára ez volt az első próba. Az a próba, amit a nagy kutyák már rendszeresen végrehajtanak, mikor az élő vadat szimatolják a fűben. Minél tovább álldogált ott Romka, annál rettenetesebbnek találta a helyzetet. A kutyaösztön szerint ugyanis: minél holtabbanak tetteti magát az ellenség, annál veszélyesebbé válik, ha hirtelen megéled és felugrik. — Na, most mit csinálj? — néztem Romkára kérdőleg. A kutyus tekintetéből ilyesmit haragot egy hónapig, d) örökre megtartod. A barátod kölcsönkérte a magnódat. Felírod-e, hogy mikor hozza vissza? a) Ilyen eszedbe se jut. b) Csak gondolsz erre, de nem teszed. c) Ezt csak neki mondod, de nem teszed, d) Tényleg felírod. Szívesen készítesz ajándékot a kisebb testvérednek. Ha erre már nincs időd, megválsz-e valamelyik kedvenc tárgyadtól, hogy azzal okozz örömet? a) Megválók, gondolkodás nélkül, b) Inkább készítek valamit gyorsan, c) Majd adok neki valamit, d) Minek neki ajándék, ő sem ad soha. Csomagot kaptál a táborban, tele van édességgel. Mit csinálsz? a) Szétosztom a többiek között. b) Megkínálom a1 társaimat, de a finomabb dolgokat előre kiveszem, c) Adok nekik valamit belőle, de hátha nem szeretik, d) Mindent egyedül eszem meg. Régen vágysz egy kerékpárra, de csak a barátod kap. Mit szólsz hozzá? a) örülsz, mert legalább az ő vágya teljesült, b) Csuda szeolvastam ki: „Megugassam?" — Rajta, ugasd! Romka ugatni kezdett, s hol ide, hol odo ugrált. Félelmében talán úgy tűnhetett neki, hogy a tégla „felébredt”, s egy icipicit megmozdult, mert elhallgatott. Csak állt, nézte kimeredt szemekkel — ám a tégla mozdulatlanul hevert. Ekkor egy kicsit lentebb merészkedett a lépcsőn. Minden idegszálo megfeszült, úgy figyelt. A tégla nem moccant. — Ugasd meg még egyszer! — mondtam. Romka megint ugatott, ugrándozott. A hangos ugatásra odaszo- ladt az anyja, Kit. Alaposan megnézte, hogy mit ugat a fia, aztán lassan, fokról fokra lépkedve, megindult lefelé a pincébe. Romka abbahagyta oz ugatást, most már rábízta a dolgot az anyjára. A szemében bátorság: csillogott, aihogy felnézett. Kit megérezte Romka lábának szagát a téglán. Kö- rülszimatoltai: teljesen halott és veszélytelen volt! Azért mindenesetre tüzetesen átkutatta a pincét, de semmi gyanúsat nem észlelt. Fejét Romka felé fordítva, szemével azt mondhatta neki: — Szerintem itt minden rendben van, fiacskám. Romka megnyugodott, a farkát csóválta. Mikor az anyja felfelé jövet odaért hozzá, Romka fel-felugrálva játékoson a fülét kezdte cibálni. Kovács Sándor fordítása Betüdominó Ha a dominókockákat megfelelő sorrendbe rakjátok egymás mellé, egy magyar költő nevét kapjátok eredményül. Ki a költő? Megfejtés: József Attila. rencséje van, hát ilyen az élet. c) Legalább lesz kitől kölcsönkérni, nem az enyém, hadd kopjon. d) Dühöngsz, és nem is szólsz hozzá. Nagymamádnak virágot veszel a nevenapjára. a) A zsebpénzedből veszed, b) Szüléidtől kérsz rá pénzt, c) Ahogy átadod, megmondod az árát. d) Panaszkodsz, hogy most itt állsz pénz nélkül. Kinőtted a görkorcsolyádatI a) Odaadod egy kisebb lábúnak, hisz ő még hordhatja, b) Felajánlod, hogy olcsón eladó. c) Elcseréled valamiért, de hangoztatod, hogy jószívűségből tetted, d) Inkább eldobod, legalább nem kell gondolkodni, kinek add. Kedvenc süteményedet készítette el édesanyád. Váratlanul megérkeznek a barátaid. a) Rögtön megkínálod őket. b) Megkínálod őket, de valami mással, c) Csak a játékaidat mutadod meg. d) Dühösen rájuk kiabálsz, máskor szóljanak, ha jönnek. Egy idős néni, sok csomaggal megy az utcán. a) Odasietsz és segítsz neki hazáig, b) Segítés közben arra gondolsz, hátha ad valamit, c) Mikor a házhoz értek, megkéred, írja ezt meg az iskolába, d) Elfordítod a fejed, hogy ne is lásd a nénit. Értékelés Az a) jelű 5, A b) jelű 3, A c) jelű 1, A d) jelű válasz 0 pontot ér. Ezek utón add össze a számokat és nézd meg a táblázatot! 50-40 pont között: Jószívű vagy! Jó veled barátkozni, jó közösségi ember vagy. 40-30 pont között: Rend gyerek vagy, de lehetsz figy« mesebb is. 30-20 pont között: Csak t kólód a1 jószívűségedet, va tényleg nem figyelsz arra, ho kik szorulnak segítségre. 20-10 pont között: Gondolj arra, hogy rajtad kívül mások is élnek a földön! 10-0 pont között: Köszönöm, hogy őszinte voltál, de sürgősen változtass a magatartásodon. L-l nninfls M innlu Az iskolás gyerek a rendszeres napi iskolai oktatás során, házi feladatainak elvégzésekor, elsősorban szellemi munkát végez, S éppen fejlődése intenzív szakszóban, hat és tizennégy, illetve tizennyolc éves koráig foglalja le energiáit a tanulás. Fiziológiailag két jellemző körülmény — a hosszabb időn keresztül zárt levegőn tartózkodás és a viszonylagos mozdulatlanság (ülés) — befolyásolják a gyerek munkavégését. Ez a_ körülmény — az izmok tétlensége, a szív és a tüdő működésének csökkent intenzitása — indokolja az iskolai munka során fellépő fáradtságot. De szintén elfáradáshoz vezet az a koncentráció is, amellyel a gyermek figyeli, több-kevesebb érdeklődéssel követi a tanítást.' Még a legérdeklődőbb gyerek figyelme is ellankad bizonyos idő után. Nem. véletlenül vezették1 be az iskolai órák közötti szüneteket, amikor is a gyerekek friss levegőn, de legalábbis mozgással, pótolhatják energiakészletüket, csökkenthetik fáradtságé rzésüket. Az otthoni tanulás megszervezésénél is figyelemmel kell lennünk a gyermek fiziológiai és pszichikus adottságaira. Az otthoni tanulás, a feladatok írása épp úgy kimeríti a gyermek energiakészleteit, mint az iskolai foglalkozások. Ezért helytelen, ha a tanulót hosszú és folyamatos, megszakítás nélküli feladatvégzésre kötelezzük. Nem baj, sőt, szellemileg frissítő, élénkítő hatású, ha kisebb, nagyobb szüneteket iktat be a gyermek otthoni munkájába. Tíz, tizenöt perces szünetek, egy kis mozgással, tornával, vagy más kikapcsolódással járó megszakítással, igen jó hatású lehet. De az is csökkentheti a fáradtságot, növelheti az érdeklődést, ha váltogatja a gyerek a csak szellemi munkát igénylő tanulást a manuális feladatokkal. Ha az olvasmány után nem újból olvasással megtanulandó tárgyat vesz sorra, hanem ír, rajzol, ragaszt. Ám a fejlődésben lévő gyermek nem nélkülözheti az aktív mozgást sem. A pihenésnek, játéknak, szabad mozgásnak ugyanolyan fontos szerepe van a tanulásban, mint a munkaidőnek, a tanulásra fordított időnek. Jó időben ne kényszeresük a gyereket zárt szobába, villanyfény mellé. Engedjük, ha van lehetőség, hogy az udvaron, szabad levegőn, de legalább nyitott ablaknál tanuljon. Persze a játék, a pihenés nem töltheti be egész szabadidejét. Figyeljünk arra is, hogy a gyerek a tanulásra szánt időben valóban a feladataival törődjön. A nyitott könyv, füzet ne álcája legyen másutt kalandozó gondolatainak. Szoktassuk a rövid, de intenzív tanulásra, amely mellett jut ideje kedvelt időtöltéseire és mozgásra is. Ne hagyjuk magára a gyermeket otthoni munkarendjének, időbeosztásának megszervezésében. Ne kényszeresük egyfolytában hosszú időre a könyvei mellé. Segítsük a munka és a pihenés arányosításában és ütemezésében. Hiszen a munka és a pihenőidő helyes viszonya, ha nem is egyedüli, de egyik elengedhetetlen feltétele a produktív munkának, az eredményes tanulásnak. — se — Házunk tája — kiskert Talajlakó kártevők elleni védelem A talajlakó kártevők a legtöbb termesztett növényi kultúrában előfordulnak. Közülük elsősorban a cserebogarak pajor, jói és a pattanó bogarak drótférgei a legjelentősebbek, de bizonyos szempontból ide tartoznak a talajszinten kárósító bagolypillék lárvái is. A vegetációs időszakban a lárvák a talaj 3—30 cm mélységű rétegében tartózkodnak. Az elhelyezkedési mélységet döntően a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete határozza meg. A drótférgek és a pajorok o növények gyökérzetét, a föld alatti szárrészét, termését támadják meg. A mocskospajorok általában közvetlenül a föld alatti vagy föld feletti szárrészt károsítják. A cserebogárpajorok inkább a húsos föld alatti szárrészt vagy gyökérzetet od- vasítják ki, míg a drótférgek összefúrkálják. A talajfertőtlenítő szereket egyrészt közvetlenül a vetés, illetve o telepítés előtt, másrészt vetéssel egy menetben kell kijuttatni. Mindkét esetben törekedni kell arra, hogy az egységnyi területre (pl. 100 mJ) engedélyezett szerdózis egyenletesen fedje a területet mert ellenkező esetben hatáscsökkenés, vagy a kultúrnövény károsodása állhat elő. A talajlakó kártevők o talajban élnek. Ezért a teljes területre történő kijuttatásnál gondoskodni kell a szerek azonnali talajba dolgozásáról, amelynek mélysége általában 10—15 cm. A bedolgozást indokolja az is, hogy a legtöbb szer erősen mérgező, tehát a talaj felszínén maradva veszélyeztetik a környezetet. Említést érdemel az is, hogy hosszabb napfénybehatásra a granulátumok hatóanyaga lebomlik, s ezáltal csökken a hatékonyságuk. A bedolgozást rotációs kapával, kézi kapával, ásóval lehet végrehaj. tani. Védekezéshez Basudin 5 G szerből 100 négyzetméterre 35 dkg, Basudin 10 G szerből 17,5 dkg szükséges. Dr. Frank József Mihail Prisvin: Az első próba lótanácsok szőlőknek Jószívű vagy?
