Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-04 / 273. szám

1980. október 4-, szombat Dunántúli napló 5 Útkeresés és tapasztalatcsere Befejeződött a nevelési központok vezetőinek országos konferenciája Százötvennél többen jöttek el az országból a pécsi konferen­ciára, ahol három napon ke­resztül vitatkoztak, hallgattak referátumokat a nevelési köz­pontok szerepéről, jövőjéről, a problémákról és a gyakorlati tennivalókról. Pénteken dr. Fer­ge Zsuzsa kandidátus, Jeney Lajos építész, dr Gáspár Lász­ló kandidátus, F. Vankó Ildikó egyetemi tanársegéd, dr. Vas- tagh Zoltán kandidátus, Vészi János igazgatóhelyettes, Újvári Jenő tanszékvezető számolt be o közoktatási rendszer társadal­mi funkcióiról, a nevelési köz­pontok építészeti-működési kö­vetelményeiről, az össztársadal­mi gyakorlatra való felkészítés­ről, a nevelési központok kifej­lesztésének kérdéseiről, a sze­derkényi iskolabázisról, a neve­lési központok kialakulásáról és fejlődéséről, valamint a közmű­velődési intézmények nevelési funkcióiról. Ez a tapasztalat- cserével egybekötött konferen­cia első o maga nemében, ed­dig nem került sor ilyen nagy szabású találkozóra. Bár az or­szágban már hetven három komolex nevelési közoont jelle­gű intézmény működik, és amint azt a résztvevők el is mondták, igen nagy az iaényük az or­szágos koordinálásra, a tapasz­talatokra, a segítségnyújtá­sokra. így vannak ezzel a Somogy megyéből érkezett Lad-Homok- szentgyörgy nevelési központjá­nak vezetői. Hajdú Béla, Csor­nai István, Kéméndi Zoltán is. Ök ez év szeptember elseje óta integrálták a korábban külön működő intézményeiket nevelé­si központtá. Milyen tapaszta­latokat szereztek aiz eltelt há­lom nap alatt, tudnak-e hasz­nosítani valamit odahaza a konferencián hallottakból, lá­tottakból ? — Még csak most tanuljuk mi is a nevelési' központoknak a lényegét. Fő törekvésünk, hogy egyrészt az iskolásokban ala­kítsuk ki az állandó önműve­lésre való igényt, másrészt pe­dig, hogy a felnőttekben is fel­keltsük az érdeklődést a szak­mai és általános műveltség iránt. Már korábban jártunk Nagydobszán, s most Görcsöny- ben, Istenkúton. A mi adottsá­gaink inkább Görcsönyéhez hasonlítanak, valószínűleg az ő példájukat követjük, de ter­mészetesen a helyi sajátossá­gainknak, feltételeinknek meg­felelően. A személyi állomá­nyunkat is fokozatosan tudjuk csak megteremteni. A tanács­kozás mindenképpen jó volt, felszabadította gondolkodásun. kát, tágította a látókörünket — mondta Hajdú Béla és Csornai István. A konferenciát Bernics Fe­renc, a Baranya meavei Tanács művelődésügvi osztályának ve­zetnie zááa be. az eltelt napok értékelését pedig Csorna Gyu­la, a konferencia elnöke, a ne­velési központokkal foglalkozó tárcaközi bizottság vezetője vé­gezte el. Beszélt az iskola tár­sadalmasításának, belső átala. kulásának feladatáról, az isko­la és a közművelődési intézmé­nyek kapcsolatáról, a nevelési központokkal kapcsolatos szem­léletekről, a központok fontos­ságáról, az új beruházások és a rekonstrukciók célszerűségé­ről és a nevelési központok or­szágos összehangolásának szükségességéről. B. A. Tájékoztató a benzinutalványokról Korábbi jogszabályok értel­mében a Trabant Hycomattal és Velorex gépjárművel rendel­kező mozgássérültek térítésmen­tes üzemanyagvásárlási utal­ványt kaphatnak. Ezeket az utalványokat a Baranya megyei Tanács V. B. egészségügyi osz­tályának szociálpolitikai cso­portja, illetve a Pécs városi Ta­nács V. B. Szigeti úti hivatala az elmúlt hetekben szétosztotta. Néhány utólagos jelentkezés azonban arra hívta fel a figyel­müket, hogy vannak, okik érte­sülés hiánya vagy egyéb okok miatt nem vették át az utalvá­nyokat A jelentkezés elsősorban saját érdekük, de a jövő évi utalványigénylések miatt a ta­nácsnak is fontos. Ezért kérik, hogy a baranyaiak a megyei ta­nács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportjánál, a pécsiek pedig a Pécs városi Ta­nács V. B. hivatalánál jelent­kezzenek októben 15-ig. Időközben az egészségügyi miniszter rendelete értelmében kiterjesztették az üzemanyag­vásárlási kedvezményt. így azok a mozgássérültek, akik szemé­lyes közlekedésükhöz bármilyen típusú gépjárművel rendelkez­nek, térítésmentes üzemanyag­vásárlási utalványt kaphatnak. Az új rendelet végrehajtásának részleteiről a Baranya megyei Tanács a közeli napokban tá­jékoztatót ad ki. Kérjük az ér­dekelteket, hogy addig várja­nak. Kszségfőrnmon Pécsvárad rendezési tetve \ A tájvédelmi, műemléki szempontból sajátos helyzetű baranyai nagyközség, Pécsvá­rad belterületének rendezési, beépítési tervét bocsátotta vi­tára csütörökön este a helyi művelődési házban a HNF Községi Bizottsága. Pár héttel korábban ugycnitt kiállításon mutatták be az előzetes el­képzeléseket, Kovács György, a BARANYATERV tervezőmér­nökének munkáját. A községi tanács és a művelődési ház összegyűjtötte a lakosságnak a tervekhez fűzött észrevétele­it, majd ezeket megvitatták a \. / csütörtöki ankéton. Ezen reszt vett Tóth Zoltán megyei fő­építész, Kovács György terve­zőmérnök, dr. Somfai Csaba, a Baranya • megyei Tanács Épí­tési, vízügyi és közlekedési osztályának vezetőhelyettese, valamint a község vezetői és lakói, akik számos javaslattal, észrevétellel járultak hozzá a terv véglegesítéséhez. Az an­kéton az új bölcsőde, a 600 négyzetméter alapterületű ABC-áruház, újabb lakások építése, zöldterületek és falu­képi szempontból fontos épü­letek további sorsa szerepelt. Húszezer látogató a bábolnai napokon Pénteken bezárta kapuit Bá­bolnán az IKR közös vállalat és a mezőgazdasági kombinát áltcl rendezett nagyszabású gabona- és hústermelési be­mutató. A rendezvényre az or­szág legtávolabbi vidékeiről és külföldről, így Ausztriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviá­ból, az NSZK-ból és a Szov­jetunióból is érkeztek szakem­bercsoportok. A legnagyobb forgalom a gépbemutatón volt, ahol a 150 kiállított gép felét munka közben tekinthették meg az érdeklődők. Igen láto­gatott volt a fajtakísérleti te­lep, ahol a világ minden tájá­ról származó csaknem 400 ku­koricahibrid vizsgázott. Itt ál­lították fel sátraikat a műtrá­gyát és növényvédő szereket gyártó, valamint a vetőmago­kat nemesítő magyar és kül­földi cégek, illetve intézetek. Naav érdeklődést keltett a ta­karmányozási bemutató is. A negyedízben megrende­zett bábolnai napokon együt­tesen több mint 20 000 láto­gatót fogadtak. fiz ellátás zavartalan Boám Tízórai az Ágoston téri Általános Iskolában Tej és péksütemény minden pécsi általános iskolában Iskolatej. Ezt a szót hallva két gondolat jut többségünk eszébe. Az egyik hogy a tej nagyon sok gyermek kedvenc itala, a másik, hogy a szülők számára nyugodt reggeleket jelent. Van hol és mit reggelizzen vagy tízóraiz­zon a gyermek, nem ül üres gyomorral ebédig vagy délutá­nig. S hogy mit jelent ez a szó az intézményeknek, üzemeknek, arra körkérdéssel kerestünk vá­laszt. Ágoston téri Általános Iskola, Monori Sándorné, konyhai dol­gozó. — Naponta 120 kakaót és öt­ven pohár tejet adok el. Kif­liből 240—260 darabot vesznek meg a gyerekek. Csaknem négy­százan járnak ide. Többnyire reggel, illetve a nagyszünetben vásárolnak. A sütőipari, illetve a tejipari vállalat hozza az árut — Nálunk évek óta a hivatal- segéd foglalkozik a tej és sü­temény árusítással — tájékoztat Bokrétás György, az Egyetem utcai Általános Iskola igazga­tója. — Lelkiismeretesen, szí­vesen végzi. Az 500 tanuló közül kétszázan rendszeresen itt vá­sárolják a reggelit vagy tíz­órait. Mi is közvetlenül a ter­melőüzemektől kapjuk. — Nekünk iskolai büfénk van —- mondja Simon Károly, a Bán­ki Donát utcai Általános Iskola igazgatója. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat üzemelteti. Tejtermékeket és szendvicset is árusítanak. — Mi egész napos iskola va­gyunk — válaszolja Ruppert Edit, a Török István utcai Általá­nos Iskola igazgatóhelyettese. — Iskolatej-akciónk nincs, ha­nem tízórait, illetve uzsonnát A restaurálás mestersége Az utóbbi idők legérdeke­sebb, legszínvonalasa'bban megrendezett kiállítása nyílt meg pénteken délután a Pé­csi Galéria Színház téri kiállí­tótermében. A látványt ezúttal a múzeumi restaurátorok által helyreállított régészeti, néprajzi, képzőművészeti, helytörténeti és természetrajzi műtárgyak nyúj­tották. A kiállítás anyagát a pécsi Janus Pannonius és a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum munkatársai állították össze, és rendezték el a teremben jól át­tekinthetően, az időrendet kö­vetve Az egyes munkafolya­matok kitűnően megfigyelhetők az 'Pusztróciós fénvképeken, de magukon a tárgyakon is, mint például azon a-z oltárképen. Kiállítás a Színház téri galériában amelyet szakaszosan tisztítottak meg, hogy a néző megkülön­böztethesse az eredeti állapot­ban levő, s a már munkába! fo­gott részeket. Kovács Margit, a régészeti osztály restaurátora elsősorban a kerómiatárgyak helyreállítá­sával és konzerválásával foglal­kozik. Nézzük, mi a restaurátor teendője például egy bronzkori — a zóki kultúrához tartozó — mészbetétes agyagedény ma­radványaival. — A tisztítás után a kerámia díszítését különböző anyagok­kal „levédjük", majd a tárgy belső méretével egyező kaolin­magot készítünk. Erre agyag­masszával ráformázzuk a kerá­mia kiegészítő részeit, majd a faragás és a mintázás követke­zik. A régészeti tárgyok restau­rálásakor alapelv az, hogy az eredeti és a helyreállított rész megkülönböztethető legyen, te­hát a régész-restaurátor nem törekszik arra, hogy a szemlé­lő oz eredetivel megtévesztésig hasonlító tárgyat vagy anyagot lásson. Ezzel szemben a kép­zőművészeti tárgyak restaurálá­sakor a helyreállítás nem hagy­hat nyomot — mondja Kovács Margit, és állítását nyomban ellenőrizhetjük a József főher­ceg első ágyúlövése című ké­pen, amely erősen megrongáló­dott állapotban került a restau­rátor kezei alá. Ma semmilyen sérülés sem látszik rajta. A kiállítást Czopff Jánosné, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa nyitotta meg. Ö fő­ként fémtárgyak helyreállításá­val foglalkozik. Többek között Czopffné fogja restaurálni a je­lenleg megfigyelés alatt tartott híres dunaszekcsői Marcus Aurelius-fejet is. — Milyen a pécsi múzeum restaurátorműhelyeinek techni­kai fölszereltsége? — Az országban a legjobbok között vagyunk - mondta Czopff Jánosné. — A technikai „áttörés" az ötvenes évek vé­gén következett be, ekkor je­lentek meg az új konzerváló anyagok is. Sajnos a finom szer­számokhoz elég nehéz hozzá­jutni. A kiállítás október 26-ig te­kinthető meg. Az előre jelent­kező diókcsoportok részére be. mutató előadásokat és filmvetí­tést is tartanak. H. J. kapnak a gyerekek. Többnyire tejet, tejterméket. A városi tanács művelődési osztályán Pluhár Gáborné gaz­dasági főelőadó elmondta, hogy a város valamennyi általános iskolájában hozzájuthatnak a gyerekek a tejhez, péksüte­ményhez. Az ellátás formája azonban különböző. Van ahol büfé, van ahol a napközi adja tízórai gyanánt, de az tény, hogy a döntő többségük az is­kolatej akció keretében — pe­dagógus, tanuló, konyhai dol­gozó, hivatalsegéd árusítja — ad tejet, kakaót, péksüteményt a gyermekeknek. A legtöbb isko­la a vállalatoktól, mások ABC- től rendelik a kellő mennyisé­get. A Tejipari Vállalat áruforgal­mi vezetője, Preinert Mihály ar­ról tájékoztatott, hogy naponta 22 általános iskolának szállít­ják közvetlenül a tejet, kakaót. Átlag 6500—7000 poharat visz­nek. Az igényeket teljes mérték­ben ki tudják elégíteni, válasz­tékbővítésre is képesek. Né­hány iskolában az a gyakorlat, hogy kefirt és tejfölt is árusíta­nak. Egyetlen gondjuk, hogy több helyen, elsősorban ott, ahol óraadó pedagógus vagy órán lévő tanuló a megbízott — körülményes az átvétel. A Pécsi Sütőipari Vállalat fő­mérnöke, Fánai László elmondta, hogy ők 39 pécsi iskolával van­nak napi kapcsolatban. Csak­nem 12 ezer darab kiflifélét, zsemlét, kalácsfélét és töltelé- kes árut szállítanak minden reg­gel. — Nagyon fontos ellátási te­rületnek tekintjük az iskolákat — hangsúlyozta. —. Bár van­nak olyan intézmények, melyek rendkívül csekély mennyiséget rendelnek, s jelentős szállítási kapacitást kötnek le — mégis évek óta helybe visszük a kért mennyiséget. T. É. Fi lm jegyzet Csontváry Olyan ritkán adódik, hogy valódi remekművel találkozunk a mozikban, öröm hát, hogy egy új magyar film meghozta a ritka élményt, s leírhatom: a Csontváry című film remekmű. Félő, csalódást fog okozni mégis sokaknak. Azoknak, akik Kosztka Tivadar élettörté­netére lennének kíváncsiak, azoknak, akik Latinovits Zol­tánt képzelik a főszereplő he­lyébe, s mindazoknak, akiket hozzászoktattak más filmek ahhoz, hogy elmondanak szá­mukra egy történetet mozgóké­pekkel illusztrálva. Mert Huszá- rik Zoltán Csontváry című film­je nem Csontváry Kosztka Ti­vadarról szól, nemcsak őróla; mint ahogy nemcsak József Attila, Sarkadi Imre, B. Nagy László, Kondor Béla vagy ép­pen Latinovits Zoltán tragikus példáit idézi. A film első, legkülső rétege valóban az alkotó, alkotni vá­gyó egyén és társadalmának konfliktusát hordozza, s alkal­mas, hogy ne csak a címadó Csontváryt vagy az előbbi névsor bármelyikét gondoljuk hőséül, hanem akár magunkat is. A film kezdő, képsorainak galambja mindenkit szimboli­zálhat, aki szeretne, tudna felrepülni, de körülményei nem engedik. Adyt, kit kortársainak jó része vérbajos alkoholistá­nak tartott csak, Csontváryt magát, akit csupán bolondnak véltek, s Latinovitsot, kötözkö- dése, összeférhetetlensége okán. Mindazokét, kiknek ér­demi tettét legfeljebb kocsi­ponyvának hasznosítaná kora. De Huszárik Zoltán böl- csebb s érzékenyebb annál, hogy az egyén és társadalma sematizmusára redukálná a felszállni nem tudók tragédiá­ját: a formát jelentő külső réteg alatt is még további ré­tegek rejtik a lényegit. Ilyen burkoló réteg a megértés, a beleélés, az újrateremtés gon­dolatköre: ahogy a filmbéli Színész küszködik a Festővel, akit játszania kell, küszködik maga Huszárik Zoltán mind­azok életének megértésével, akikről filmje szól vagy szól­hat. „Belőlem ti nem csinál­tok Csontváryt!” — kiabálja a Színész, s tépi le magáról a másnak az ingjét. Új réteg ez, s újabb alatta, hogy saját „ingjébe" belebújhat-e az ember? Hogy túl azon a konf­liktuson, amit család, kapcso­latok, társadalmi viszonyok ki­jelölnek, önnönmaqából kibon­takozhat-e az egyén? Az ön­magunkkal vívott harc vezet­het-e győzelemre, vagy elkerül­hetetlenül vesztesének kell lennünk? Az elfogadhatatlan kompromisszum s a kilátásta­lan harc között lehet csak vá­lasztani? — Huszárik kimerevíti a galamb képét, mielőtt el- dönthetnénk, hogy felrepül, vagy vízbe vész. „Az ember a világ kicsinyí­tett mása” — hangzik el a film­ben, nem messze attól, ami­kor Csontváry a természet lo­gikájáért egy Mindenhatót té­telez fel. S magam számára a lényeget, a magot ez jelenti a filmben, az örök kérdést, mely­re mindig újra és újra fogal­maz az ember: mi a világ, mi benne az ember, mi létének értelme, értelmének célja? A film legelején fekete víz­tükörre vízcseppek hullanak. E cseppek lehetnek a felszállni nem tudókért mondott requiem könnycseppjei; az egyén és társadalom — csepp a tengerben példázata, de a kéosor le­hívja emlékezetünkből az ál­landóan változó világ, a koz­mikus mélységek képét is.- Bodó László TEKINTSE MEG BŐRDÍSZMŰ- VÁLASZTÉKUNKAT I Diszkó táskák 134—186 Ft-ig, női táskák 299—334 Ft-ig, férfi autóstáskák 134—186 Ft-ig, valamint egyéb apró bőrdíszmű- áruk nagy választékban vásárolhatók I VÁLASSZON ON IS A SZALAI ANDRAS UTCAI AJÁNDÉK­BOLTBAN! VARJUKI

Next

/
Thumbnails
Contents