Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-30 / 299. szám

1980. október 30., csütörtök Dunántúli napló 5 A szovjet kultúra napjai Sajtótájékoztató a Vigadóban (Munkatársunk budapesti beszámolója) Ma este az Erkel Színház­ban neves szovjet együtte­sek és szólisták fellépésével díszelőadás lesz, s ezzel megkezdődik a szovjet kultú­ra napjai október 30-tól no­vember 8-ig tartó rendez­vénysorozat. Ez év áprilisá- ■ ban a magyar művészeti élet követei mutatkoztak be a Szovjetunióban, most vi­szonzásképpen kerül sor — immár harmadszor — ha­zánkban a szovjet művészek kulturális napok keretében történő vendégszereplésére. Tegnap délelőtt a pesti Vigadóban sajtótájékoztatón méltatta Rátkai Ferenc ma­gyar és Jurij Barabás szov­jet művelődési miniszterhe­lyettes a sorra kerülő ren­dezvények jelentőségét. A tájékoztatón számos ismert vendégművész is megjelent, köztük Arkagyij Rajkin és Otar Taktakisvili zeneszerző, grúz kulturális miniszter. — A Szovjetunióban nagy érdeklődés nyilvánul meg a magyar kultúra termékei iránt. Az együttműködés mégsem csak a két ország belügye. Befolyással van a nemzetközi politikai életre is- hangsúlyozta Rátkai Fe-. renc. Ugyanezt a gondolatot folytatta Jurij Barabás, ami­kor kifejtette: — Mi a magunk területén, az ilyen és hasonló rendez­vényekkel tudjuk a legjob­ban szolgálni a béke ügyét és az enyhülést. Természetesen most lehet tetlen fölsorolni valamennyi hozzánk érkező művészegyüt­tes és szólista nevét. Tény az, hogy szinte valamennyi művészeti ág jeles szovjet képviselője szerepelni fog Magyarország különböző vá­rosaiban. Pécsre — úgy tűnik — keveset gondoltak a prog­ram szervezői. A szovjet kul­túra napjai alkalmából itt november 4-én lesz kamara­zene-est a Liszt Teremben leningrádi szerzők műveiből és Roscsin Olga című szín­művét lehet megtekinteni no­vember 3-án a színházban. H. J. Ünnepi tanácskozás Pécsett Húszéves a honismereti mozgalom Elismerés a legjobbaknak A megyei tanács eb megtárgyalta fl közoktatási, közművelődési és sportintézmények együttműködése A korszerű formák a lakosságot szolgálják Baranyában is húsz évvel ezelőtt éledt a szervezett hon­ismereti mozgalom. A történel­mi emlékek, hagyományok fel- térképezése, feldolgozása és terjesztése több száz lelkes, önzetlen szülőföldszerető em­ber munkáját jelzi, akiknek gondolkodásmódját egy teg­napi pécsi esemény is jól példázza. Baranya minden ré­széből jöttek a résztvevők, akik a mozgalom húszéves ju­bileumának alkalmából ■ is töb­bet dolgoztak mint ünnepeltek. A Mozgalmi Házban rendezett ünnepélyes tpnácskozáson két előadás hangzott el a honis­mereti mozgalom további fej­lesztésének irányáról, lehető­ségeiről, és megnyitottak egy kiállítást. Ezt követően ünne­pelték a legjobbakat, osztották ki a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázat díjait. A jelenlevőket dr. Varga Károly, a HNF Baranya megyei elnöksége mellett működő honismereti bizottság elnöke köszöntötte, majd Juhász Ró­bert, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának osztályve­zetője tartott előadást. Hang­súlyozta, hogy a honismeret értékmentő és értékteremtő mozgalom. A meglevő kutató és feldolgozó közösségek mel­lett a jövőben még több új, ugyancsak megismerni és is­mertetni vágyó szakkörökre, munkahelyi, iskolai kollektí­vákra van szükség. Segítsé­gükkel plántálódhat át még jobban a történelem, az anya- nyelvismeret és -szeretet, a magas politikai műveltség igé­nye, mindaz, ami a hazasze­retet, az itthoniét érzését erő­sítheti az emberekben. Ezt követően dr. Nagy Já- nosné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságai Oktatási Igazgatóságának tanszékveze­tője szólt arról, hogy az utób­bi években rendkívül megnőtt az érdeklődés a forradalmi munkásmozgalom története — ezen belül a baranyai — iránt való érdeklődés. Az oktatási igazgatóság ezért is ösztönzi a hallgatókat, hogy a tanulás és a szakdolgozatok elkészí­téséhez kellő kutatómunkán kívül is kapcsolódjanak az ér­tékfeltáró munkába. Számos példát említett arra, hogy egy­egy település, üzem, szervezet, mozgalom fejlődésének a me­zőgazdaság, ipar eredményei­nek feldolgozásában miként tudna az igazgatóság a hon­ismerettel együttműködve dol­gozni. Azt is elmondta, hogy a baranyai forradalmi mun­kásmozgalom eddig feltárt és feldolgozott anyagából a jövő­ben speciális tanfolyamot in­dítanak, melyen szívesen lát­ják a honismerettel foglalkozó szakkörök tagjait, pedagógu­sokat, KISZ-fiata lókat. Az előadások után Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Bo- rcnya megyei Bizottságának titkára a honismereti mozga­lomban kiemelkedően tevé­kenykedőknek adta át a HNF országos titkársága által ado­mányozott emlékplakettet. Ez­zel ismerték el dr. Varga Ká­roly (Pécs), Tímár Irma (Pécs), dr. Kovács András (Pécs), Mol­nár Imre (Szigetvár), Debitzky István (Pécs), Vajda József (Sásd), Lengyeltóti János (Mozsgó) több éves munkáját. A HNF Baranya megyei Bi­zottsága Kiváló társadalmi munkás kitüntetésében négyen részesültek. Tizenhármán jutal­mat kaptak. A HNF az SZMT, a KISZ és a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya által a felszabadulásunk 35. évforduló­ja alkalmából meghirdetett pá­lyázatra érkezett munkák érté­kelését Szerecz Márta, a mű­velődésügyi osztály főelőadója ismertette, majd átadták a dí­jakat. A legújabbkori helytör­téneti kategória egyéni első helyezettje Somody György pécsi gimnazista, aki „Baranya megye képe az 1969. évi H. K. A. összeírás alapján" című pályamunkát készítette. Az üzemtörténeti és társadalmi vizsgálati kategóriában első díjas dr. Baracs Ferenc, aki ,,A búza termelésének fejlődé­se Baranyában 1945-1980. kö­zött, különös tekintettel a fajta­politikára” címmel készített dolgozatot. A csoportos mun­kákra nem adtak ki első díjat. Az ünnepi tanácskozás után honismereti kiállítást nyitottak, ami október 30-án, 31-én és november 3-ón, 4-én délelőtt 10-től 3-ig, délután 15-tő| 18 óráig tekinthető meg a Moz­galmi Házban. T. É. „Megyénkben közel 1600 ta­nácsi, szakszervezeti és egyéb fenntartású kulturális, és jelen­tős számú testnevelési és sport­intézmény, létesítmény működük. Erre az intézményrendszerre a nagyfokú differenciáltság, illet­ve elkülönültség, és főleg köz­ségi vonatkozásban az elapró­zottságból is fakadó egyenetlen, alacsony hatásfok jellemző. Az 1970-es évek elejétől az új tanácstörvény érvényesülése következtében sok feladat és hatáskör decentralizálására ke­rült sor a megyei, illetve helyi tanácsokhoz. Megnövekedett az intézmények önállósága is. Ez a folyamat együtt járt a tele­pülések, intézmények koncent­rációjával. Főleg az azonos tí­pusú intézmények (pl. általános iskolák) összevonására került sor. A koncentráció folyamat azonban lassú, főleg a közmű­velődésben az azonos intéz­ménytípusok elkülönült szerve­zetrendszere következtében. Pél. dóul a könyvtári ellátás 3 nagy könyvtári szervezetrendszerhez — tanácsi, szakszervezeti és is­kolai — tartozik. A nem azonos típusú művelődési intézmények (pl. iskola, közművelődési könyv, tár, művelődési ház). A hagyo­mányos együttműködésben je­lentős a fejlődés, de a szerve­zeti összevonásokban csak kéz. deti lépések történtek" — ezek­kel a megállapításokkal kezdő­dött az a jelentés, melyet Ber- nics Ferenc, a művelődésügyi osztály vezetőjének előterjesz­tésében tegnapi ülésén — más témák mellett — megtárgyalt Baranya megye Tanácsának végrehajtó bizottsága, Horváth Lajos elnökletével. A vb-ülés munkájában részt vett Buda Gá­bor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési fő­osztályának vezetője és Takács Kálmán, az Országos Közműve­lődési Tanács titkára is. A művelődésügyi osztály jelen, téséta tanács vb-tagjai sokolda­lúan elemezték, s egészítették ki saját ismereteikkel, szemé­Senke Valéria látogatása Pest megyében Benke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke szerdán Pest megyébe látogatott. A gödöllői pártszékházban a város és a járás párt- és taná­csi vezetői tájékoztatták az V. ötéves tervidőszakban elért eredményekről. Benke Valéria ezután megtekintette az épü­lő, s az év végéig várhatóan átadható városi-járási művelő­dési központot, ellátogatott a szeptemberben benépesült 12 tantermes Imre úti általános is­kolába, majd pedig a kerepes- tarcsai Szilasmenti Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetet ke­reste fel. A közös gazdaság ve­zetői elmondották, hogy a mint­egy 6400 hektár gyenge termő­adottságú föld 36 százalékán gyógynövényt termesztenek, amelynek feldolgozásával hazai és külföldi piacokon újfajta és jó minőségű termékeikkel jelen­hettek meg. Ételízesítőik, illó­olajos készítményeik többsége megkapta a Kiváló áru jelzést. Benke Valéria végül a gödöl­lői Agrártudományi Egyetemre látogatott; tájékozódott az in­tézmény oktatói és tudományos munkájáról, majd az egyetem aulájában tartott értelmiségi ak­tíván előadást tartott időszerű politikai kérdésekrői. lyes élményeikkel. Az előterjesz. tett anyagot, a javasolt munka­tervet a kiegészítésekkel elfo­gadták Takács Gyula elnökhe­lyettes összegzése alapján. A tanács vb-határozata kiemeli, hogy a közoktatási, .közművelő­dési és sportintézmények együtt, működésének bővítésére, korsze. rűsítésére csak akkor és ott szükséges konkrét lépéseket ten­ni, amikor annak tárgyi és fő­képpen személyi feltételei létre­jönnek. Ezek elősegítése viszont állandó feladatát jelenti a ta­nácsi szakigazgatási szerveknek, Épül Pécs harmadik rendelő- intézete. A Lánc utcában a Ba. ranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat negyven­öt szakmunkása ezekben a na. pókban betonozást végez. Az építkezés fontos szakaszhoz ér. kezett: a belső szakipari mun­káknak kell átadni a területet, sürgető a téliesítés megoldása. A tervek szerint ebben a fél­évben kilencmillió forint értéket épít be a vállalat, eddig négy és fél millió forint értékű munkát végeztek el. Amennyiben nem téliesítik időben az épületet, legalább négy-öt hónapot csú­szik az építkezés. Idejében kell tehát behelyezniük a homlok­zati előregyártott panelelemeket és a nyílászárókat. Az eredeti elképzelések szerint már októ­ber végéig. Schneider Imre művezető: — A nyílászárókat a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat asztalosüzemében készítik. Nincs is semmi gondunk, idő­ben szállítanak. A kétszázhu­szonhárom külső homlokzati elemet a paksi Építőipari Szö­vetkezetben gyártják. A szerző­dés szerint szeptember végéig kellett volna küldeniük az ösz- szeset. De a próbaüzemet is csak szeptember 12-én kezdték meg, és az első öt panelt ok­tóber 7-én kaptuk. Eddig 27 I darab érkezett meg. Ha nem elsősorban a szemlélet alakítá­sában. Baranya országosan is élen­járó szerepet vállalt az új típu­sú közoktatási-közművelődési intézményrendszerek kialakítá­sában, a módszerek kikísérlete­zéseiben. A bevált hagyományos formák és .módszerek alkalmazá­sának bővítése szükséges az új, korszerű formák terjesztésé­vel összhangban a lakosság műveltségi szintjének emelése érdekében. téliesítünk időben, nem tudunk munkát adni az embereknek: a fűtés-, a villany-, a vízszerelők­nek. Nekünk legalább másfél­két hónapba telik, míg berakjuk a nyílászárókat és a1 vasbeton elemeket. Weisz József, a paksi Építő­ipari Szövetkezet betonüzemé­nek vezetője: — Elcsúsztunk a szereléssel. A próbagyártáskor kiderült, hogy a B-típusú elemeket - egyedi darabokról van szó, külön for­mát készítettünk hozzá — nem tudjuk a formáról leemelni, mert a tervező csak a két szélső bor­dánál rendelt emelőkampót. A mi jelzésünkre a budapesti ÁÉTV áttervezte és megoldottuk a hatpontos emelést. Most már folyamatosan szállítunk, a kivi­telezővel megegyeztünk, hogy november végéig elküldjük az összes elemet, az A/1 típusút már a héten, és követjük a fo­lyamatos szerelési ütemet. Csü­törtökön és pénteken 24 panel megérkezik Pécsre, mert tud­juk, hogy az építésvezetők erre a napra, bár szabad szombat van, szerelést terveztek. Nem vagyok kivitelező, de szerintem, ha mi folyamatosan szállítunk, és tartjuk a vállalásunkat, meg. oldható az épület felkészítése a belső munkákra. Gáldonyi M. i Szalag vagy szallag? Elmondottuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia I. osz­tályának Helyesírási Bizottsága (régebben: Főbizottsága) a mai élő nyelvhez igyekszik igazítani helyesírásunkat, és ezért 1982- re a szavak írásában több vál­tozás várható. A beérkezett javaslatok alap­ján a bizottság máris döntött néhány esetben. Ezeket figyelve, az az érzésünk, hogy a bizott­ság egyöntetűségre, helyeseb­ben: általában egyalakúságra törekszik, s ezért megszünteti azokat a régebben használt szovakat, amelyeket az élő nyelv már nem vagy csak rit­kán használ. Ez történt az előző cikkünk­ben említett veres szóval is, amelynek a jövőben csak vörös változata lesz. Többen sajnál­ják a veres szó kiveszését, hisz o véres szóból való származta­tása közismert, tehát használa­ta régibb a vörösnél, másrészt azért is, mert a veres szóban a vörös színnek árnyaltabb, hal­ványabb változatát érzik, s ezért mindkét szó fenntartását java­solják. A magunk részéről is osztjuk ezt a felfogást, hisz a veres szó „kiiktatásával" ősi finnugor örökségünket (ver, veri, vir) csonkítanánk meg, másrészt ré­gi irodalmunk eqyik szava menne feledésbe. Már az 1448 táján keletkezett Jókai-kódex- ben olvasható: „veresek való­nak''. Ugyanígy sajnáljuk a dunna és a dunyha szó egyikének, el­hagyását. Hogy melyikét? Nos, ha a tanárokat kérdeznénk meg, minden bizonnyal a dun­na szóra szavaznának. Mily kedvesen írja József Attila: „Dunna alatt alszik a rét". De más íróink, költőink is gyakran élnek e szóval. A bizottság azonban úgy látja, hogy a köz- nyelvben inkább a dunyha szó járja, ezért az egyalakú dunyha szót fogadta el. Ugyanígy a köznyelv javára szavazott a bizottság a szalag szó esetében. A Dunántúli Napló vasárnapi számában a mai helyesírásnak megfelelően írták: Földgömb szalaggal. A hétfői Esti Hírlap oedig „az át­szakítandó szalag"-ró\ írt. A bi­zottság átszakította az eddigi felfogást, és a szallag megol­dást fogadta el. önkéntelenül is fölmerül bennem a kérdés, mit csináljon az a szegény ta­nár, akinek a jövőbe látó diák­ja már most szallag-ot ír o dolaozatában. Megírtuk, hogy a bizottság az i, u, ü magánhangzók hosz. szú változatának további meg­tartása mellett szavazott. Némi változás mégis történt. A hivő szót eddigi helyesírási szabá­lyaink rövid i-vel közölték, mert a hisz igének egyik tőváltoza- tóból származik. Régebben azonban gyakran hosználták a hív (=hű), hívek (=hűek) sza­vainkat. Ebben az értelemben használja Vörösmarty is a Szó. zatban: Hazádnak rendületle­nül Légy hive, oh magyar. A hívséges, a hűséges személy valakihez vagy valamely közös­séghez szíwel-lélekkel ragasz­kodott. Ennek analógiájára fő­leg a vallási életben a hivő, hí­veim, hívek — tehát a hosszú i-vel ejtett szavak váltak gya­koribbakká. Ezért a bizottság ismét a nyelvszokást véve ala­pul, eltekintett a szóelemző írásmódtól, s ezentúl helyesírá­sunkban a hivő helyett a hivő — hosszú í-vel történő írás lesz majd a helyes. Ugyanígy a mindennapi szó- használat mellett tört lándzsát g bizottság a zsűri szóban is, amelynek a hosszú ű-s változa­tát ítélte megszokottabbnak. Ezért a jövőben a zsűri zsűriz­ni fog, de nem biztos, hogy mindenkinek tetszésére. !gy járt G. Varga Györgyi is, aki javasolta, hoqy a bizottság az eddigi mitevő és mitévő kettős alakot szüntesse meg a mitévő javára. Eddigi szótárainkban egyenrangú fél volt mindkettő: kártevő — kártévő, semmittevő — semmittévő stb. A bizottság a kettősséq megtartása mellett döntött. Mit lehet ilyenkor ten­ni? Semmit. Tóth István dr. b. I. A harmadik rendelőintézet Pécsett Fontos állomáshoz érkezett az építkezés Megkésve, de már szállítják Paksról a homlokzati elemeket

Next

/
Thumbnails
Contents