Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-29 / 298. szám
1980. október 29., szerda Dunántúlt napló 5 A szép mozgás öröme Gyógytestnevelők tanácskoznak Pécsett Kecsesen, a zene ütemére lépkednek a kislányok — aki nem szakavatott, nehezen ven- né észre, hogy valamennyien csípőficamos betegséggel, elváltozásokkal küszködnek. Évekkel ezelőtt’a hozzájuk hasonló gyerekek a kispadról szemlélték az iskolai testnevelésórákat, ők voltak a kirekesztettek, a felmentettek. Erdélyi Jánosné és kis csoportja bizonyította tegnap a pécsi Leöwey Klára Gimnáziumban azoknak a gyógytestne- velő tanároknak, akik az ország minden tájáról érkeztek Pécsre a kétnapos továbbképzésre, hogy áldozatos munkával ezeknek a gyerekeknek is átadhatják a szép mozgás örömét. Valamennyien egy feladatért, egy cél érdekében dolgoznak: minél több diákot szeretnének visszaadni az iskolai testnevelési foglalkozásoknak. Magyarországon 1954 óta van gyógytestnevelés. A főváros után a vidéki városok közül elsőként Pécsett kezdődtek meg a foglalkozások. Az elmúlt 25 évben szép eredmények születtek e téren: a kezdetben országosan a tanulók 5—6 százalékát mentették fel az iskolai testnevelési foglalkozások alól. Ma Baranyában az általános iskolásoknak mindössze egy, a középiskolásoknak 2,7 százaléka felmentett. Pécsett háromszáz tanulóval két gyógytestnevelő tanár foglalkozik, míg Komlón egy pedagógus vállalta a százötven diák nevelését. Több sikertelen próbálkozás után talán hamarosan Mohácson is megoldódik a gyerekek foglalkoztatása. Az adatok, az eredmények biztatóak, mégsem lehetünk elégedettek. Éppen a továbblépést keresve, a jó kezdeményezéseket kutatva találkoznak évente az ország gyógytestne- veló tanárai. Hatvanon jöttek el Pécsre. A szakmai bemutatók, előadások mellett előtérbe kerülnek a tapasztalatok és a problémák egyaránt: Baranyában is nehezíti a nevelők munkáját, hogy csupán vendégként kapnak helyet egy- egy iskolában, s tudják azt is, kevesen követik őket. A testnevelő tanárok nem szívesen vesznek részt még a nyári képzésekben sem, amelyeken képesítést szerezhetnek e speciális testnevelésre. Az Országos Pedagógiai Intézet felkérésére a megyei Pedagógus Továbbképző Intézet szervezte meg a kétnapos továbbképzést, melyet Lantos József, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője nyitott meg a pécsi Nevelők Házában. A program keretében tegnap délután Komlóra látogattak a pedagógusok, a Steinmetz Szakközép- iskolában szintén szakmai bemutatót tekintettek meg. Ma or. Szalai István megyei sport főorvos tart előadást. G. M. Népfrontválasztás Komló belvárosában Kissé kényelmes helyzetben voltak az elmúlt öt évben a népfront Komló belvárosi körzeti bizottságának tagjai. Építőmunkások, munkagépek uralták a város központját, szinte hónapról hónapra: formálódott körülöttük minden. Ma nemcsak ők, a város valamennyi lakója örömmel fordul meg a Zengő Áruházban, az ,úi IBUSZ-irodó- bon a FÉNYSZÖV-nél, s azt is látják, hogy alakul az új központi gyógyszertár, a vasbolt épülete. Az új létesítmények megvalósulásában azért nekik is részük van. Viták, várospolitikai fórumok szervezésével egyeztették a város lakóinok és vezetőinek véleményét a mit, hogyan, hova és mikor építsünk kérdésekben. A választásokat követően összehívták a terület tanácstagjait. lakóbizottságainok tagjait, népfrontaktivistáit, hogy egyeztessék elképzeléseiket és a feladatokat. Az ilyen rendezvényeik mellett a fő figyelmet a réteapolitikai célkitűzésekre fordították. Elsősorban oz idősebb korosztály tagjaival és a gyermekekkel foglalkoztak. Vállalatok, üzemek, ai belvárosi általános iskola támogatásával szerveztek proaramokat nyugdíjasoknak, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel közösen a nevelőszülőknél levő állami gondozottaknak. Bekapcsolódtak a városi népfront által szervezett szolidaritási béke, barátsági rendezvényekbe, számos, a művelődési központban rendezett kulturális eseményre invitálták a belváros lakosságát. Minderről teanap délután a választási gyűlésen számolt be Páva Balázs, a körzeti bizottság titkárai, hozzátéve, hogy a Kiállítások a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A szovjet kultúra napjai rendezvénysorozat eseményeként kedden „Könyv a béke és a haladás szolgálatában" címmel a Szovjetunió könyvkiadói termését reprezentáló tárlat nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az immár hagyományos tárlat — mint a szovjet könyvkiadás minden korábbi magyarországi szemléje is — arra hivatott, hogy ha csupán körvonalaikban is, de hűen tükrözze azokat az eredményeket, amelyeket a szovjet irodalom és művészet, a tudomány és technika az utóbbi időben elért, s amelyekkel az emberiség jövőjét, a haladás ügyét, az egyetemes kultúra gazdagodását kívánja szolgálni. A tárlattal egyidőben nyílt meg a házban Jelena Koszova szobrászművész portrékiállítása. A kamaratárlaton egyebek között Petőfi és Arany portréi is láthatók jövőben lényegesen több feladat hárul majd a bizottságra, A vitában felszólalók is főként a lakóterületük szépítésének szükségességét hangsúlyozták. Érdekes volt Horváth Tibor felvetése, aki 120 család nevében kérdezte, hogy a Kossuth Lajos utcai szabad területen — melyet részben játszótérnek szeretnének - miiért kezdtek autóparkolót építeni. A kérdésre Morber János tanácselnök elmondta, hogy már le is állították az építkezést, mert a kivitelező nem a tervek szerint fogott hozzá, vagyis lesz játszótér. Ezt követően megválasztották oz új népfrontbizottságot, majd a tisztségviselőket. A Komló belvárosi körzeti bizottság elnöke Oszvald Péter, alelnöke dr. Kovács Lajos, titkára Martini József lett. Borbély Sándor Baranyában Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka tegnap Baranyába látogatott. Pécsett a megyei pártbizottságon fogadta Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának' első titkára. Az elvtársi eszmecsere után mindketten látogatást tettek a munkásőrség megyei parancsnokságán. Me- gyaszai József megyei parancsnok tájékoztatót mondott a munkásőrség 1980-ban végzett munkájáról és beszélt a feladatokról. Ezt követően megtekintették a közelmúltban avatott munkásőr emlékszobát, Borbély Sándor felkereste a Mecseki Szénbányák Vállalatát is, ahol dr. Schwarcz József, a pártbizottság titkára tájékoztatta a vállalat munkájáról, a feladatokról és a munkásőrök helytállásáról. Vallott a besurranó szerkesztő Csorba Győző (jobb szélen) bemutatja Golsai Pongrác írót a hallgatóságnak Fotó: Proksza Galsai Pongrác ars poeticája Galsai Pongrác huszonhét éve a Nők Lapja belső munkatársa. Amióta Robert Merle Védett férfiak című könyve nálunk is olvasható lett. a PM-ek hazai „prototípusának" őt tekintettem. Annak tekintettem egészen teg. napig. (Távolról sem akarom a népszerű hetilap szerkesztőségét Hilda Helsingforth kutató- intézetéhez hasonlítani, csupán a női érdekeket felkaroló kollektíva magányos férfialakja kínál, ja az asszociáció lehetőségét). Tegnap délután azonban megpillantottam Galsai Pongrácot — a Megyei Könyvtár Ars poeti. ca sorozatában beszélgetett „Öltöztetik” a Paksi Atomerőmű épületeit Öltöztetik a Paksi Atomerőmű elkészült épületeit, így külsőleg is mind többet mutat végleges arculatából az új energiabázis. Az Országos Szakipari Vállalat dolgozói hazai termékkel, a Budalakk víztaszító, időt álló Dekolit nevű festékével vonják be a hatalmas szürke betonfe- lakat. Szembetűnő a színek gazdagsága, változatossága. Külön színekkel határolják el a más és más technológiai feladatokat ellátó épületrészeket, épületeket. Az egészségügyi és laborépület például világos és sötétbarna, a segédépület sárga-zöld, a vízlágyító méregzöld, a tornacsarnok barna, lépcsőháza zöld. Összhatásában színesen még im- pozánsabb az óriás ipartelep. Az „ORSZAK” gépesített brigádjai idén tizenkétezer négyzetméter homlokzati festést végeztek. Jövőre ennél több vár rájuk, hogy az első 440 megawattos egység indításáig az atomerőmű végleges külsejét is elnyerje. Hajnalné Az MKBT elnökségi ölese 'z a megyei csúcs kétes dicsőség: a komlói járásbon tavaly minden negyedik balesetet okozó gép- járművezető ittas volt (Baranyában átlagosan csak minden hatodik). Van tehát még elég tennivaló arrafelé a közlekedésbiztonság fokozásáért. Ezt a megállapítást csak megerősítették tegnap délelőtt Pécsett, a Helyőrségi Művelődési Otthonban is, ahol a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége tartott ülést. A testület Orbán István rend. őr vezérőrnagy, megyei RFK- vezető, MKBT-elnök vezetésével megtárgyalta a Komló városijárási KBT 1977 óta végzett munkájáról készült beszámolót, amit vita követett. A jelenlévők megállapították, hogy a jelentés keveset mond, nem a tényleges helyzetet tükrözi, a komlóiak jóval többet tettek a köz. lekedés biztonságáért, mint amennyit ebből papírra vetettek. Csökkent a baleset Ezért az elnökség a jelentést nem fogadta el, annak készítőit kiegészítésre kötelezte azzal, hogy az így átdolgozott írásos anyagot az ottani KBT-elnök- séggel konzultálva három héten belül nyújtsák be az MKBT titkárságához. Az elnökségi ülésen bejelentették: vállalatok, intézmények, tsz-ek, termelési egységek szocialista brigádjai és a Baranyában működő ifjúsági klubok bevonásával közlekedésbiztonsági vetélkedőt szerveznek hazánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére. A benevezett csapatok tagjainak (akiknek B- kategóriáj.ú vezetői engedéllyel kell rendelkezniük) közlekedésrendészeti, munkavédelmi szabályokból, vezetéstechnikai és politikai ismeretekből kell számot adniuk. A legjobbak díjazásban részesülnek. A testület meghallgatta és elfogadta az MKBT legutóbbi ülése óta végzett munkáról szóló titkári előterjesztést, majd örömmel nyugtázott még egy bejelentést, miszerint Baranyában az év első nyolc hónapjában a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest 11.5 százalékkal kevesebb baleset történt. Míg például 1979-ben nyolc hónap alatt 41 halálos balesetet jegyeztek fel, addig idén ugyanennyi idő alatt csak 24-et, a súlyos kimenetelűek is 216-ról 167-re csökkentek. Soha rosszabb hírt. H. L. Csorba Győzővel — és szomorúan kellett megállapítanom, hogy, legalábbis külleme alapján, in. kább az „A"-k, az ablacionisták körébe tartozik (ha már a Merle által használt terminológiát alkalmazzuk). Aztán elkezdődött .a beszélgetés és megnyugodtam. Galsai sem a feministák lakája, sem pedig nőgyűlölő. Nem az a legfőbb jellemzője, hogy a Nők Lapjánál dolgozik, még ha a közönség tagjai közül sokan ezért jöttek is el. a találkozóra. Galsai Pongrác amennyire termékeny és szellemes író — mindent összeszámolva tíz könyve jelent meg eddig — olyannyira szellemes társalkodópartner is. Ontotta a „sztorikat”, amelyek között sok pécsi vonatkozású volt, hiszen Pécsett született, s ebben a városban élt 29 éves koráig. Régi barátja, Csorba Győző közölte az első komolyabb írásait, itt vett részt a Sorsunk és a Dunántúl szekesz. tésében, s innen, erről a rugalmas deszkáról dobbantott 1956. ban Budapestre. Műveiben azonban rendre visszatérnek a pécsi emlékek: hangulatok, utcák, barátok, a mediterránnak mon. dott pécsi levegő, Csorba Győző a legnagyobb bajban a Galsai-műfajok meghatározásával volt: „esszéregény", emlékirat-novella, fikcióval kevert dokumentum .. . Gal- sait nem lehet irodalmi műfajokba skatulyázni. Ars poeticájából q legjellemzőbb mondat: úgy írok magamról, hogy másoknak is tudjak mondani valamit. Havasi János Csak pattogunk, pattogunk?! A z iskolai viszonyokat ecse. telve ekképpen panaszkodott egy tizenéves kislányka a riporternek: „... És akkor a tanár pattogott, hogy o könyveinkből hiányoztak a lapok .. ." Társa — ki szintén komoly élettapasztalattal rendelkezik tizen-valahány esztendejével — ugyancsak rosszallásának adott hangot, amikor megjegyezte: „A tanár fúr bennünket, rossz jegyeket ad . . .” Jómagam is rendelkezem némi élettapasztalattal, ezért én pedig örömömnek adtam hangot, amikor — e riport hallatán — megjegyeztem magamban: „Ez igen! Végre elértük azt, hogy a nyilatkozók — korra való tekintet nélkül — őszintén el. mondják véleményüket. Még okkor is, ha némely nyilatkozat — enyhén szólva — mosolyogni- való, vagy éppen bosszantó. Am ilyenkor várom, hogy a riporter — mert hiszen neki is joga van az őszinte vélemény- nyilvánításhoz — esetenként igazít egy kicsitr a szövegen, vagyis helyre teszi a dolgokat, Vártam, hogy majd felhívja c tinédzserek figyelmét ama körülményre, miszerint bizonyos életkorkülönbség még ma is fönnáll tanár, illetve tanítvány között, következésképpen a pe. doqógust ne „per” tanárnak szólítsa a gyerek, hanem tanár úrnak, mert ha ennyi tiszteletet sem ad meg a kis bakfis ennak a felnőtt embernek, aki őt jóra, sok okos dologra tanítja, akkor várható, hogy az idők folyamán tízórai szünetben kedélyesen hátba- vágja: „Na öreg, hogy ityeg a fityeg?!” Azt is vártam, hogy a riport során majd valaki — persze nem kioktatólag!, mert mai gyermekeink fenemód érzékenyek, tehát tessék vigyázni! — figyelmezteti őket: „Nem biztos, hogy a tanár úr, csupán a fúrás kedvéért adja a rossz osztályzatokat, hanem mert nem tanulják meg a leckét. . .” —, de ez sem hangzott el. Én például megmondtam volna kis riportalanyaimnak, hogy jómagam is botütő nebuló voltam, mint annyi más millió iskolás- gyerek a világon, következésképpen „én mindig készültem”, csak a tanár „cikkeit rám", „ki volt rúqva rám”, ezért buktatott men. bezzen a .. . A szöveg tehát ismerős. És éppen ezért nem veszem be a diák védekezését, mert tudom — saját tapasztalatom alapján —, hogy lódít. Vagyis hazudik. A ztán -azt sem ártott volna megmagyarázni, hogy a tanár úr joggal „pattogott”, amikor látta a tépett, elnyűtt tankönyveket. Tanmese, de azért mondom: ha a gyerek hanyag a tanszereire, az olyan trehány és hanyag lesz felnőtt korában szerszámaira, munkaköri kellékeire is. A tanár úr tehát pattogott. Nem tudom viszont, hogy némely szülő „pattog-e”, amikor a szeptemberben vadonatújonnan és drágán vásárolt tankönyvek októberben úgy néznek ki, mintha édes gyermeke a tehén szájából húzta volna ki? Van, aki nem pattog, vagy ha igen, akkor ellenkező értelemben. Most hallottam, egyik pécsi iskola igazgatója — szülői értekezleten - azt találta mondani, hogy a kislányokkal nincs valami jól megelégedve, mert a szüreti munkán örökké és túlzottan a fiúk nyakán lógtak (na jó, a fiúk meg odatartották a nyakukat.. .). mire egy szülő fölpattont: „Azért van az iskola, hogy megneveljék, amire nekem nincs időm, mert egész nap dolgozom!" Ez az „anyuka” Patyolatnak nézi az iskolát, ahova reggel beadja a gyerekét, és este visszakapja tisztán, Vasalva, fehérre hypóz- va. Hogy mit össze nem pattognak ezek a neveletlen és érthetetlen felnőttek . . . Rab Ferenc
