Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-29 / 298. szám

e Dunántúlt napló 1980. október 29., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat Levonás a munkabérből II szerkesztőség postájából Itt az ideje...! Tapasztalataink szerint az emberek egy része nem ismeri a munkabérből történő levonás szabályait. Ezért ismertetjük azokat a lényeges rendelkezé­seket, amelyek a levonásra vo­natkoznak. A Munka Törvénykönyvének 49. § (2) bekezdése értelmében a dolgozó részére a munkabé­réről és egyéb díjazásairól részletes Írásbeli elszámolást kell adni! A 17/1979. (XII. 1.) munka­ügyi miniszteri rendelet 66. §-a értelmében a dolgozó mun­kabéréről és más díjazásairól adott elszámolásnak olyannak kell lenni, hogy a dolgozó a kiszámítás helyességét, vala­mint az abból történő levoná­sok jogcímét és összegét ellen­őrizni tudja. Ugyanezen rendelethely előíró, sa értelmében a dolgozókat Írás­ban kifüggesztett vagy más al­kalmas módon tájékoztatni kell arról, hogy a munkabérből és más díjazásból történő levonás szabályait üzemen belül melyik szervnél és milyen időpontban tudják tanulmányozni. A dolgozót megillető munka­bérből és egyéb díjazásokból levonásnak csak jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben van helye a Munka Törvénykönyve 49. § (3) bekez­désében írtak szerint. A munkabérből az 1979. évi 18. sz. tvr. 51. § (1) bekezdése alapján legfeljebb 33 százalé­kot lehet levonni. Ez alól kivétel, és a levonás a munkabér 50 százalékáig ter­jedhet az alábbi követelések fe­jében : a) a tartásdíj, állami gondo­zási díj és intézeti elhelyezés költségéhez való hozzájárulás, b) az adóssal szemben fenn­álló munkabérkövetelés, c) társadalmi tulajdonban okozott kár és leltárhiány meg­térítése, d) jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombizto­sítási ellátás, e) természetbeni juttatás térí­tési díja, f) lakbér és a vele egy tekin­tet alá eső követelés, valamint a lakáshasználati díj. Több letiltás esetén a levo­nás a munkabér 50 százalékáig terjedhet. A kötelezően igénybe vett üzemi étkezés és a kötelezően kiszolgáltatott természetbeni juttatás térítési díja a munka­bérből korlátozás nélkül levon­ható. A munkabérből történő levo­násokra a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni! A munkabér vagy egyéb dí­jazás téves kifizetése esetén a dolgozót erről harminc, a kol­lektív szerződésben meghatáro­zott esetekben hatvan napon belül írásban KELL értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafizetésre csak ak­kor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő. A visszafizetésre kötelező ha­tározat ellen benyújtott kére­lemnek halasztó hatálya van! (Mt. V. 65. §.) A Munka Törvénykönyvének előírásai szerint a munkáltatót megillető kártérítést vagy egyéb tartozást a dolgozó munkabéré­ből KELL levonni. A munkáltató a dolgozót a kártérítésen kívüli egyéb tarto­zásának megfizetésére írásban felszólíthatja. A felszólításnak tartalmaznia kell a tartozás összegét, jogcímét, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a dol­gozó a felszólítás ellen a kéz­besítéstől számított tizenöt na­pon belül a munkaügyi döntő- bizottsághoz kérelemmel élhet. A kérelemmel meg nem tá­madott felszólításnak a jogerős határozattal egyenlő hatálya van! Arra is fel kell hívnunk a fi­gyelmet, hogy a tartozását az esedékesség napján meg nem fizető dolgozót évi öt százalék kamat is terheli. A hatályos előírások értelmé­ben ha a pénzfizetésre kötele­zett dolgozó más munkáltató­nál munkaviszonyba lépett, ter­melőszövetkezeti tag lett, illető­leg nyugellátásban vagy egyéb rendszeresen visszatérő járan­dóságban részesül, a munkál­tató a követelés alapjául szol­gáló jogerős határozatot e szervnek megküldi. Egyúttal fel­hívja, hogy ennek alapján az összeget a munkáltató, illetőleg járandóságot folyósító szerv a kötelezett munkabéréből (járan­dóságából) vonja le és utalja át. Itt ismertetünk néhány továb­bi levonásra vonatkozó előírást is. Az adós táppénzéből csak a tartásdíjat és a táppénz címén jogalap nélkül felvett összeget lehet levonni; a levonások együttes összege a táppénz 33 százalékáig terjedhet. Ugyanez irányadó a csökkent munkaképességű dolgozót meg­illető keresetkiegészítésből és a tudományos fokozatra pályázó (aspiráns) ösztöndíjából történő levonásra is. A családi pótlékból csak a családi pótlék címén jogalap nélkül felvett összeget, továbbá a családi pótlékra igényt adó gyermek után megállapított ál­lami gondozási díjat és e gyer­meknek hatósági határozattal gyermekintézménybe történt el­helyezése esetén a térítési díjat lehet levonni. A levonás a családi pótlék ötven százalékáig terjedhet. Az adós nyugellátásából (nyugdíjából, baleseti járadéká­ból stb.) az alábbiakban fel­sorolt kivétellel, legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a nyugellátás 50 százalékáig terjedhet a gyer­mektartási és szüléssel kapcso­latos költség, valamint a jog­alap nélkül felvett nyugellátás fejében. Ha a nyugellátás havi össze­ge a külön jogszabályban meg­állapított értékhatárt megha­ladja, több letiltás esetén a le­vonás a nyugellátás 50 százalé­káig terjedhet. Az árvaellátásból csak az ár­vaellátás címén jogalap nélkül felvett összeget lehet levonni. S. A. Lakások adásvétele és cseréje Napjaink legnehezebben megold­ható kérdése a családok lakásprob­lémája. A felgyorsuló életritmusok és az életkörülmények változásának megfelelően megnövekedett a laká­sok forgalma is. A Házi Jogtanács­adó októberi száma az otthon meg­teremtésének és a lakáskörülmények javításának módozatait tárgyalja részletesen. Első fejezetében azoknak nyújt segítséget, akik a tanácsoktól vásárolhatnak lakást maguknak, is­mertetve azokat a feltételeket, ame­lyek a tanácsi értékesítésű lakások igényléséhez szükségesek. Bőven ta­lálnak tanácsokat, útmutatást azok a családok is, akik az Országos Taka­rékpénztártól vagy magánszemélytől vásárolt lakással kívánják megoldani a gondjukat. A lakásvásárlás mellett nem kis gondot jelent, adott esetben, a la­kás értékesítése. E kérdésben is hasz­nos tanácsokat ad a Házi Jogtanács­adó októberi száma. Egy teljes feje­zetben foglalkozik az adásvétel kü­lönleges formáival, míg külön ismer­teti az OTP-nek vagy a tanácsoknak eladható lakások körét, az eladás módját és lehetőségeit. Közli azokat a korábbitól eltérő jogszabály válto­zásokat (új épitőközösségi, társasházi lakásszövetkezeti szabályok), amelyek ismerete nélkülözhetetlenek a laká­sok adásvétele vagy cseréje szakszerű lebonyolításában. Válasszunk fiatalokat! Az 1980-as esztendő a vá­lasztások ideje. A lakóterülete­ken mindenhol személy szerint értékelik, hogy ki hogy végez­te el a Hazafias Népfront Bi­zottságban a munkáját. Tovább­ra is alkalmas lesz-e rá? Egy­úttal számadást készítenek, hogy az elmúlt 5 évben milyen ered­ményt értek el, és mindjárt azt is megfogalmazzák, hogy a kö­vetkező öt évben mit szeretné­nek megvalósítani. Tapasztalataink szerint igen fontos, hogy a Hazafias Nép­front mozgalomban ott legye­nek a különböző korosztályok, együtt dolgozzanak az időseb­bekkel. Ismerjék meg népünk gazdag politikai, gazdasági és kulturális eredményeit. Foglal­kozzanak honismerettel, közok­tatással, közművelődéssel, moz­gósítsanak a tiszta, egészséges életmód vitelére. Együtt dolgoz­zanak a lakóterületeken az is­kola szülői munkaközösségével. Foglalkozzanak a politikai mun­kán túl néprajzi és honismereti gyűjtés mozgósításával is. Itt az ideje, hogy válasszunk a HNF-bizottságokba arra ér­demes fiatalokat is! Jeli József lakóterületi párttitkár Kéthetenként „tömegnyomor” Közös összefogással... Október 19-én, vasárnap au­tóbusszal Veszprémből Pécsre utaztam. Már a veszprémi felszállásnál óriási tömeg vár­ta a buszt. Legalább 40—50 egyetemista és főiskolás jött vissza Pécsre a szabad szom­bat után. A felszállás egy boxmeccs- hez hasonlított és mire az idő­sebb korosztály is beverekedte magát a „ringbe”, csak álló­hely várta. Főiskolás fiaink megbeszélték vívósikereiket és kudarcaikat, de ültek nyugod­tan egészen Pécsig. Jó lett vol­na „állóképességüket" növel­ni, s a 15-20 embernek, akik végig álltak négy és fél órát, legalább fél-fél órára átadni a helyüket. Nem magam miatt mondom ezeket, mert nekem 60 évesen csak Siófpkig kellett állnom. Akkor helyet kaptam két egyetemista lánytól. Téve­dés ne essék, nem a fiúktól. Szeretném megkérdezni, tör­vényszerű az, hogy ilyen hosszú úton és ennyi pénzért így utazzunk? Többek szerint ez után. Ném lehetne figyelembe rendszeres a szabad szombatok venni a diákok • visszautazását és két buszt indítani? Tudom, hogy így drága, meg nem gaz­daságos. Mégis ezeket leszá­mítva úgy gondolom, lehetne megoldást találni, ha Pécs és Veszprém Volán-vállalatai kö­zösen összefognának a kéthe­tenkénti „tömegnyomor” meg­szüntetése érdekében. Básthy Endréné + Kutya, szájkosár nélkül Nem lehetne jobban ellenőrizni...? Másfél hete a Berek utcai ABC-nél egy vadászkutya láb­száron harapott egy idősebb hölgyet. Hamarosan sokan kö­rülvették. A tömeg felháboro­dott, hogy a kutyatartó gazda szájkosár nélkül kötötte az ál­latot a bolt elé. Borzasztó meggondolatlanság. Valószínű, a jövő-menő emberek felinge­relték az ebet és bekövetkezett a harapás. Hallgattam a for­rongó embereket és bizony sok igazságot mondtak. Többek kö­zött, hogy minek tartanak pa­nelházban kutyát, s főleg ilyen nagy termetűt? Ha már tart valaki, akkor apróbb növé­sűt stb. Közben hallottuk, amint a mentő szirénázva el­robogott és vitte a sápadt, re­megő, a fájdalomtól könnyező nénit. Gyermekeim kezét szoro­sabban fogtam, és arra gon­doltam, de jó, hogy nem közü­lük került ki az áldozat. Bárány János -------------- *■ -------------­■ M •• •• • •• I Köszönjük Ezúton köszönjük meg a Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatala műszaki osztályának és az útépítő részleg Jovano- vics brigád dolgozóinak, Hogy a rossz idő beállta előtt ál­problémánkat megoldották. Gurbó Sándorné Berki Tivadarné Hozzászól az oluaso Valamiképpen orvosolni kell! A D. Napló október 22-í szá­mában megdöbbenéssel olvas­tam a rapszodikus jegyautoma­tákról szóló cikküket. Nem az automaták rapszodikus volta döbbentett meg, mert ezt én magam is minduntalan tapasz­talom a 41-es járaton, hanem az a kínos helyzet, amibe a szóban forgó utasok kerültek. Mivel velem is többször meg­esett, hogy a jegyautomata nem adta ki a jegyet (meg­vártam, amíg az érme leesett) feszengő érzéssel ugyan, de abban a biztos tudatban utaz­tam tovább, hogy az utasok egyik-másika látta, hogy be­dobtam a kétforintost (nem két egyforintost), és adott esetben erről tanúskodhatnak. Persze, ha ők előbb leszálltak mint én, megint csak bajban vol­tam. Cikkükből kellett megtud­nom, hogy minden okoskodá­som megalapozatlan volt, hi­szen „utas az utasnak nem ta­núskodhatik”. Tisztában vagyok vele, hogy a rendeletek nem tudósa nem mentesít a követ­kezmények alól, mégis szeret­ném tudni, hogy mely cikke­lyekben találhatók leírva e ke­mény szavak. Mindebből per­sze az is következik, hogy a jövőben addig kell etetnem ezt a kiismerhetetlen szerkezetet kétforintosokkal, míg végül is meggondolja magát és haj­landó jegyet adni. 20—25 darab kétforintosig is érdemes elmen­ni az etetéssel, mert még min­dig alatta leszek a büntetés­pénznek, na meg «Ikerülhetem a megszégyenítést. A megoldás végül is az ille­tékesek dolga, de ezt a tart­hatatlan állapotot — a jegyau­tomaták egyre rosszabb álla­pota miatt - a közmegnyug- vós érdekében valamiképpen orvosolni kell. Fleck Alajos Két megoldást tudnánk elkép­zelni a pécsi felszabadulási emlékművet elcsúfító rozsdás vasszekrénnyel kapcsolatban: vagy Makrisz Agamemnon szobrászművésszel kellene át­terveztetni - az ő alkotása a Niké-szobor - vagy pedig va­lamilyen cserjével el kellene rejteni a kirándulók szeme elől. Mert ilyen állapotban éppen a legszebb nézőpontból zavarja meg a műalkotás *és a termé­szet harmóniáját ez a bizonyá­ra hasznos, de csúnya vasszer­kezet. Havasi János felvétele----------- * -----------­S zükség lenne egy nyilvános telefonra 1964-ben a Felsőmalom utca 5. szám alatt új piac nyílott. Az első években panaszok és problémák nemigen voltak. Az utóbbi években viszont igen. Főleg heti piaci napokon több esetben mentőkért kellett vol­na telefonálni, rosszullét, elcsú­szás, láb-, kartörés miatt. Többször lopás ügyben kellett volna a rendőrséget hívni. Te­lefon viszont nincs. Fontos és szükséges lenne egy nyilvános telefon felállítása a piactéren. Ügy a magam és a közönség érdekében kérem a postától egy nyilvános telefon felállí­tását. Végh György-------------- -K -------------­H z illetékes válasza A fenntartási munkákat elvégeztetjük A Dunántúli Napló szeptem­ber 24-í számában a Felsőhavi utcának egy szakaszáról ké­szült fényképes panaszbeje­lentésre Bártfai Endre, a Pécs m. város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály csoport- vezetője a következőket vála­szolta : „A Felsőhavi utca fenntartá­si munkáit az útfelügyelet az éves karbantartás keretében ütemezte. Az időközben bekö­vetkezett májusi esőzések ha­tására a képen is láthatóan — tovább romlott az útburkolat állapota. Sajnos, az útpálya meredeksége . miatt végleges megoldást csak különleges burkolattal és nagy költségrá­fordítással lehetne elérni, ami­re jelenleg a városi tanácsnak nincs anyagi fecfezete. A kér­déses útszakaszon a rendelke­zésünkre álló egyszerű eszkö­zökkel a fenntartási munkákat és a közkút környékének rend­betételét ez évben elvégeztet­jük a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazga­tójával egyeztetve.” logi tanácsadó! Balogh T. kérdezi, hogy mikor nem kell a bérlőnek a lakásbe­rendezés felújításával kapcsolatos költségek felét megfizetni? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rende­let 55. §-a előírja, hogy a lakásbe­rendezés felújításával, cseréjével kap­csolatos költség 50—50 százaléko határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony esetében — a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli. Nem terheli a bérlőt a most emlí­tett költséghányad, ha a) a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbeadó mulasz­tása miatt kell felújítani, illetőleg cserélni ; b) ^ a bérbeadó a lakásberendezést az épület felújítása sort > cseréli ki; c) a bérlő a lakásberendezés hasz­nálatáért külön díjat fizet. Abban az esetben, ha a lakásbe­rendezés felújítása, illetőleg cseréje a b é r I ő karbantartási kötelezettsé­gének elmulasztása miatt vált szüksé­gessé. a teljes költség a bérlőt terheli. Tájékoztatásul még megjegyezzük, hogy a hatályos rendelkezések sze­rint a lakásberendezés felújításával, illetőleg cseréiével kapcsolatos költ* ségek meghatározásánál — ha jog­szabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik — a tény­legesen felmerült, műszakilag szükséges költségeket kell figyelem­be venni. I A. N. és H. T. a telki szolgalom és annak megszüntetése iránt ér­deklődik. Polgári Törvénykönyvünk 166. §-a szerint a telki szolgalom mindenkori birtokosa más ingatlanát megha­tározott terjedelemben használ­hatja, vagy követelheti, hogy a szol­galommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szorgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, veze tékoszIoD elhelyezése, épület meg­támasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célro lehet alapítani. Abban az esetben, ha valamely fold nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jooosult földjeiken átjárjon. Elmondiuk azt is, hogy a telki szol­galom létesítésére az ingatlan ha­szonélvezetének alapítására vonatko­zó szabályokat kell alkalmazni. A Polgári Törvénykönyv 170. $-ában írtak szerint a bíróság a telki szol­galmat megszüntetheti vagy gyakor­lását felfüggesztheti, ha az a jogo­sult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. A szolgalom megszűnik, ha a jogo­sult azt tíz éven át nem gyakorolta — bár ez módjában állt — vagy el­tűrte, hogy gyakorlásában akadályoz­zák. T. N. két társával közösen vállalt kötelezettséget egyik ismerősük tartozásáért. Kérdése; ha egye­dül teljesíti a teljes összeget, ak­kor a többi kötelezettsége is megszűnik a hitelezővel szemben? Igen! A Polgári Törvénykönyv 337. §-a úgy rendelkezik, hogy egye­temleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyi­ben bármelyikük teljesít, vagy a kö­telezettséget beszámítással megszün­teti, a jogosulttal szemben a töb­biek kötelezettsége is megszűnik. Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felel­nek. Minden kötelezett a többieket meg­illető kifogásokra csak annyiban hi­vatkozhat, amennyiben a kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezet­tek követeléseit nem lehet felhasz­nálni. A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valameny- nyiük javára beáll.

Next

/
Thumbnails
Contents