Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-26 / 295. szám

A közelmúltban a komlói járási pártbi­zottság áttekintette a társközségek fejleszté­sével foglalkozó me­gyei párt-végrehajtó­bizottsági határozat végrehajtásának ta­pasztalatait, megjelöl­ték a legfontosabb te­endőket. Erről beszél­gettünk dr. Vida Já­szét elvtárssal, a járá­si pártbizottság első titkárával. I- Milyen arányban talál­hatóak társközségek a já­rásban? — A komlói járásban 16 ta­nács 56 község közigazgatási feladatait látja el, melyből 40 társközség. Ezek közül 100-tól 200 lélekszámú 9, 200-500 kö­zött 23, 500 lélekszám feletti 8 község. A társközségekben összesen 13 812 lakos él, járá­sunk lélekszámúnak 29,4 szá­zaléka.- A járási pártbizottság azt állapította meg, hogy e községekben nem egyen­letes a fejlődés, a politikai, társadalmi tevékenység, a közélet igen különböző szin­tű. — Valóban arra a következ­tetésre jutottunk, hogy helyze­tüket nem lehet egységesen megítélni, hiszen fejlettségük­ben, jövőjüket tekintve külön­böző szinteken vannak. Egye­seknél a fejlődést, másoknál az egyhelyben maradást, sokaknál a visszafejlődést tapasztalhat­juk. Természetes, hogy ez min­denütt más feladat elé állítja az állami és politika szerveze­teket. A járási irányítástól azt követeli meg, hogy nagy figyel­met fordítsunk a társközségek­ben élő lakosság politikai han. gulatónak tanulmányozására, tájékoztatásukra, meggyőzé­sükre. Nagyobb figyelmet ka­pott e munka koordinálása. El­sősorban a pártszervezetek te­vékenységének tulajdonítunk nagy jelentőséget, hiszen e köz­ségek közül tízben működik ön­álló pártszervezet, taglétszá­muk a járás párttagságának 7,9 százaléka. A székhelyközsé. gekben lévő alapszervezetek taglétszámának közel 25 száza­léka ugyancsak a társközségek­ben él. Vannak a társközségek­ben olyan párttagok is akik a munkahelyeiken működő alap­szervezetek tagjai. Számolnunk kell azzal, hogy a társközségek­ben a jövőben is élni, dolgozni fognak emberek, a mezőgazda- sági munka megélhetési lehe­tőségeket biztosít számukra, ezért a fejlődés lehetőségeit, ahol annak megvannak a fel­tételei, biztosítani kell. Termé­szetesen bizonyos nehezítő kö­rülményekkel számolunk. Mi azt állapítottuk meg, hogy e köz­ségekben, éppen a társadalmi mozgás következtében, a kom­munisták jelentik azt az erőt, mely képes a legszükségesebb feladatok elvégzésére aktivizál­ni a lakosságot. Sokat tesznek annak érdekében, hogy bevon­ják az embereket a politikai életbe, szervezik a községfej­lesztési feladatok megvalósítá­sát segítő társadalmi munkákat. Azokban a községekben ahol nem működik pártszervezet, a tömegpolitikai munkához nagy segítséget nyújtanak a helyi népfrontbizottságok, a KISZ- szervezetek, a tömegmozgalmak. A társközségek tanácstagjainak tevékenysége igen aktív, ered­ményes munkát fejtenek ki a tanácsi feladatok, a település- fejlesztési elképzelések megva­lósítása érdekében, jó a kap­csolatuk a lakossággal, a helyi mozgalmi szervekkel. I- Milyen gondokkal ta­lálkoznak e községek tár­sadalmi életében?- Gondot okoz, hogy a társ­községek lakosságmegtartó ké­pességét általában az elmúlt években nem sikerült biztosítani, összességében lakosságuk szá­ma lassan csökken, ez az utób­bi két évben 2,6 százalék volt. Sokan a székhelyközségekbe, il. letve munkahelyeikhez közelebb eső településekbe költöztek. De a differenciáltságot igazolja az a tény, hogy vannak olyan társ­községek is a járásban, ahol a településfejlesz­HÉTVÉGE 4. A Dunántúli napiö MEG! lÉRDEZT D A társközségek helyzete a komlói járásban Változó cégtáblák I gaz-e, hogy ipari minisztériumokat vonnak össze? Hogy január elsejétől „X” vállalat „Y" gyáregysége önálló lesz? Hogy „Z" tröszt ugyan nem szűnik meg, de létszámát leépítik, működési hatásköre beszűkül, nem szólhat bele vállalatai gaz­dálkodásába, nem csoportosíthatja át pénzüket? Ilyen és hason­ló kérdések foglalkoztatják manapság a vállalati közvéleményt, mely a borgazdasági, a cukoripari és a dohányipari trösztök meg­szüntetése óta tele van találgatásokkal, vajon hogyan tovább, kik következnek. Beszélgetés dr. Vida Józseffel, az MSZMP komiéi járási bizottságának első titkárával Kishajmás a fejlődő társközségek közé tartozik, ahol o település fejlődése szembetűnő tés szembetűnő, a lakosság lét­számának csökkenése megállt, illetve számuk bizonyos mérték­ben emelkedik. Sajnos a társ­községekben nagymértékben csökken az értelmiségi lakosok száma. Éppen ebből következik, hogy a kommunistáknak, a moz­galmi szervek aktivistáinak, ta­nácstagoknak kell magukra vál­lalni azokat ai feladatokat, me. lyeket a községek többségében az értelmiségi foglalkozásúak végeznek. Azt tapasztaljuk, hogy e községekben növekszik az idősek, a nyugdíjasok ará­nya. Az elköltözöttek megüre­sedett lakásaiba általában nagycsaládosok költöztek. Akik e községekben élnek, azok több. sége mezőgazdasági üzemben dolgozik, jelentős szerepe van a háztáji gazdaságoknak is. Ugyanakkor a fiatalkorú mun­kaerő nagy része ipari üzem­ben, községeiktől távol vállal munkát. I — Mindez milyen hatást gyakorol e községek ele­iére?- A kisközségekben élők hát­rányos helyzete sok tekintetben még most sem szűnt meg. Az itt folyó kulturális életben több helyen stagnálás, esetenként visszafejlődés tapasztalható. A kulturális, egészségügyi fejlő­dés feltételei csak kis mérték­ben biztosítottak. A meglévő művelődési intézmények, isko­lák, klubkönyvtárak rossz álla­potban vannak. A lakossági szolgáltatás helyileg csak mi­nimális. Sok qondot okoz a ke­reskedelmi alapellátás biztosí­tása is. Ugyanakkor azt tapasz, táljuk, hogy az itt élő emberek többsége becsületesen, tiszte- ségesen dolgozik, szívesen részt vesznek a községfejlesztési fel­adatok elvégzésében, sok tár­sadalmi munkát vállalnak, ör­vendetes, hogy életszínvonaluk több területen együtt fejlődött a járás lakosságáéval. I- Említette, hogy kulturá­lis életükben stagnálás ta­pasztalható. — Azt tapasztaljuk, hogy a társközségekben a lakosság kul­turális igényszintje alacsony, azok kielégítésében jórészt csak a televízió játszik szerepet. A közművelődési tevékenységet nehezíti a szakember-ellátottság hiánya. Nagy szükség lenne ar­ra, hogy ennek enyhítése érde­kében a székhelyközségek értel­misége több segítséget nyújtson számunkra. Elismeréssel kell szólni arról, hogy néhány köz­ségben, ahol ez megvan, pél­dául Gerényesen, Zengővár­konyban vagy másutt, kiemel­kedő munkát végző szakkörök, együttesek működnek. A nem­zetiségek lakta településeken megfelelő színvonalon ápolják kulturális hagyományaikat, töb. bek között Óbányán, Ófalun. A társközségekben megoldott a tanköteles korba lépő gyerme­kek iskolai előkészítése. Az al­sófokú oktatási intézmények to. auláinak jelentős része azonban hátrányos helyzetű, különösen a cigánygyerekek között magas az osztályismétlők, az évveszte­sek, a kimaradók aránya. Az általános iskolák körzetesítése megtörtént, azzal a szülők több­sége egyetért, néhány helyen azonban a befogadóképesség elégtelensége okoz gondot, ma­gas a bejáró tanulók száma.- Elhangzott már, hogy a társközségek fejlődésé, ben nagy szerepe van ' a társadalmi munkának.- Igen. A legfontosabb helyi feladatok megvalósítása ezek­ben a községekben csak azért biztosítható, mert ahhoz a la­kosság sok társadalmi munkát nyújt. Ennek összege például 1979-ben közel hatmillió forint volt. Természetesen továbbra is vannak olyan gondok, melyeket a társadalmi összefogás elle­nére sem sikerült megoldani. Jelenleg csak két társközségben van önálló orvosi körzet. 22-ben pedig meghatározott időszakon­ként van orvosi rendelés, a fennmaradó, többnyire kis lélek­számú településeken semmilyen helyi orvosi ellátás nincs. A községek jelentős részében az orvosi rendelésre, tanácsadás­ra szolgáló helyiségek elavul­tak, rosszul felszereltek. Mind­össze hat társközségben ren­delkeznek egészséges ivóvízzel, a többiben ez megoldatlan. Problémát jelent a szennyvízel­vezetés, a szemételhelyezés, a környezetszennyeződés. A na­gyobb lélekszámú társközségek, ben az alapellátás megoldott, a kisebbekben erről nem be­szélhetünk. Gyakori a boltok rendszertelen nyitvatartása, a boltos hiánya, a szűk árukész­let, több helyen nincs hús- és tejtermékárusítás, kifogásolható még a kenyérellátás is. — Miben jelölték meg a jövő feladatait? — A járási pártbizottságnak konkrét és hosszútóvú tervei vannak a társközségek politikai, gazdasági és művelődési éle­tének fejlesztésére. Ezeket mind felsorolni nehéz lenne, ezért csak néhányat kívánok közülük kiemelni. Úgy látjuk, hogy az eddigi színvonal növelésének alapvető feltétele a pártszerve­zetek önállóságának, kezdemé­nyezőkészségének továbbfejlő­dése. A párttagság aktivitását növelve érhetjük el, hogy a kis. községekben színvonalasabb le­gyen a pártélet, a közéleti te­vékenység. Támaszkodni kívá­nunk a tanácsokban, a nép­frontban, a KISZ-ben, a moz­galmi szervekben rejlő erőkre, akik sokat tettek és még többet tehetnek a községfejlesztési el­képzelések megvalósításában, a művelődés fejlesztésében, a tár. sadalmi munkák szervezésében. Szükségesnek tartjuk, hogy a tanácsok, társadalmi és tömeg­szervezetek a járást átfogóan készítsenek munkaprogramokat a társközségek politikai és gaz­dasági életének fejlesztésére. A rendelkezésre álló anyagi esz­közöket a jövőben úgy kell hasznosítani, hogy azok a társ. községekben a kommunális és szociális ellátottság javítására, a jó ivóvízellátásra több lehető­séget biztosítsanak, Számítunk arra, hogy a termelőszövetke­zetek, az áfészek eredménye­sebben segítik majd az alap­vető szolgáltatási igények ki­elégítését, a háztáji gazdaságok zavartalan termelését, fejleszté­sét. Mitzki Ervin Persze, a gazdasági sajtó már korábban is sokat cikkezett az iparirányítás és a vállalati szervezet korszerűsítéséről, szen­vedélyes viták dúltak a válla­lati önállóság és érdekeltség, a kisvállalatok számának gya­rapítása, a háttéripar megte­remtésének szükségessége kö­rül. Mégis, a bomba a tröszt­bontásokkal robbant, ennek hullámverései pedig most új­fent felerősödtek. Az elmúlt hé­ten az MSZMP Központi Bi­zottsága foglalkozott az ipar- irányítás fejlesztésével. A Központi Bizottság további intézkedéseket tart szükséges­nek, melyek lehetővé teszik, hogy a kormány munkájában erősödjék az iparpolitika kidol­gozása és megvalósításának irányítása, a végrehajtásban pe­dig növekedjék az érde­keltségre alapozott vállalati felelősség és önállóság. Az idők folyamán a magyar ipar már számtalan átszervezé­sen esett át, sikereseken és fél- resikerülteken egyaránt. A mos­tani változásokat felfokozott várakozás előzi meg, hiszen ezek a szervezeti változások 1968, tehát az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta húzódnak, most pedig végre át­fogó megújulás elé nézhetünk. A KB-közlemény, utal arra, hogy az iparirányításban éssze­rű szervezeti változtatásokra van szükség. Ugyanakkor kor­szerűsíteni kell a vállalati szer­vezetet, valamint a trösztök és a nagyvállalatok belső irányí­tási rendszerét. Ez utóbbi mel­lesleg az említett trösztbontások­kal, egyes gyáregységek önál­ló vállalattá alakításával már folyik. És ebbe a sorba illik be­le a kiskereskedelemben, a ven­déglátásban, s majdan a szol­gáltatásokban is bevezetendő újszerű gazdálkodási és elszá­molási rendszer, amikor is a vállalkozók önállóan és saját kockázatukra vezethetik a rá­juk bízott állami üzleteket. Hogy egészen pontosan mi­ként is lesz, erről egyelőre még semmi nem látott napvilágot, de hót nyilvánvalóan, a szerve­zeti intézkedések kidolgozásá­hoz idő kell. Mint arra a koráb­bi tapasztalatok intenek, nem csinálhatunk kampányt, félre is sikerülhetne a dolog. Papíron könnyedén önállóságot adha­tunk bármelyik nagyvállalat gyáregységének, csak kérdés, a gyáregységnél megvannak-e az önállóság feltételei, felké­szültek-e rá. S nyilván, nem len­ne ésszerű minden trösztöt fel­áldozni a vállalati önállóság ol­tárán, arra senki sem gondol, hogy mondjuk a Magyar Állam­vasutak részekre bontva jobban megfelelne feladatainak. Va­gyis a gazdasági szervezet megújítása nem divat, a változ­tatásokat egyetlen cél vezérli: tisztábban érvényesüljön gaz­daságunkban az érdekeltség és a felelősség. Az írásunk elején feltett, a vállalati közvéleményben kerin­gő kérdésekre tehát a válasz: az iparirányításban és a válla­lati szervezetben változások lesznek. Nyilván változások vár­hatók Baranyában, nálunk is dolgoznak nagyvállalati gyár­egységek, tröszti vállalatok. Minderre fel kell készülni, a vál­tozásoknak elébe menni. így gondolkodott a megyei vezetés is, amikor a kérdést illetően szé­les körű eszmecserébe kezdett az érintettekkel, hogy egységes megyei álláspontot alakítson ki. De foglalkoznak a kérdéssel a helyi tudományos szervezetek is, a közeljövőben összehívan­dó tanácskozáson, a szervezeti változások elvi kérdéseit vitat­ják meg. Csak természetes, a baranyai vállalatokat érintő minden döntésnél figyelembe kell venni a megye álláspont­ját is, hiszen a helyi ismeretek és vélemények nélkülözhetetle­nek. Mindemellett az események­re fel kell készülniük a válla­latok dolgozóinak és vezetőinek is. Már ahol cégtábla változás is. Már ahol cégtáblaváltozós esetenként új vállalati felállást, méginkább merőben új hozzáál­lást követel. Miklósvári Zoltán MAGNÓMOTORÖK KECSKEMÉTRŐL: A BRG Kecskeméti Magnetofongyárában az eddigi sza­lagos rendszer helyett négyfős csoportokban szerelik a magyar konstrukciójú magnómotorokat. Az új munkaszervezéssel harminc százalékkal emelkedett a termelés, javult a minőség. A koráb­ban importból beszerzett magnetofonmotorokat most a kecskeméti gyár állítja elő.

Next

/
Thumbnails
Contents