Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-26 / 295. szám

Mit ér a pécsi belváros? 30 éves a polgári védelem Gyakorlatok - hasznos munkával Játsszunk csak a gondolat­tal: mit ér a pécsi belváros? Előrebocsátom: a kérdés nem is olyan lehetetlen, mint első hallásra tűnik. Van ugyanis egy közgazdasági módszer, ami­vel különböző gazdasági folya­matokat vizsgálnak. Pécsett a Ivov-kertvárosi építkezésnél is értékelemzéssel határozták meg a leggazdaságosabb módsze­reket. S ha van értékelemzés egy épülő városrészre, miért ne lehetne valami hasonlót csinál­ni egy meglevőre... Hátha ennek segítségével jobban megértjük, miért szük­séges a belvárosi rekonstrukció. Lvov-Kertváros értékelemzésé­nek kimunkálásában részt vett Ribacz lános, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat közgazdásza. A belváros „értékelemzésében” is az ő segítségét kértük. Az össze­hasonlítás végett is. Lvov-Kertváros = 6 és fél milliárd Az összehasonlítást pedig kezdjük azzal, hogy rápillan­tunk a térképre. Mindkét terü­let kb. egy négyzetkilométernyi. Ezenkívül aztán nem sok hason­lóságot találunk. Azért sem, mert Lvov-Kertváros ban nap­jainkig 9067 lakás épült fel, a belvárosban pedig összesen 4045 lakást tartanak nyilván. Lakást? E mennyiség egy nem lebecsülendő hányada a szó valódi értelmében nem lakás. Ez az egyik forrása a belvárosi gondoknak. Aztán Lvov-Kertvá­ros mo az ott élő közel 30 000 embernek ún. alapellátást nyújt, a belváros pedig 170 000 pécsi, nek — és a messzi környéknek — felsőfokú ellátást ad. De hadd ne soroljam a hasonlóságot ke­resve a különbözőségeket, mert akkor mindjárt azt kérdezhetik: mit is akarunk az összehasonlí­tással. Majd kiderül . . Szóval Lvov-Kertváros ... Az egyre izmosodó déli város­rész alapvetően lakóterület (vagy a számomra elfogadha­tatlan kifejezéssel: lakótelep). A 9067 lakás (rögzítsük a rész. leteket is: az 'eredetileg Lvov- Kertvárosnak mondott területen 5204, a Siklósinak mondott ré­szen eddig 3863 lakás épült), ami bruttó költséggel számolva — 1 lakás = 600 ezer forint (közművekkel, utakkal, üzletek­kel, iskolákkal stb.) — 5,44 mil­liárd forint. Ezt „fejeljük meg" még 1 milliárddal, mert ennyit kellett a városrész érdekében az erőmű kapacitásbővítésére, KPM-utak építésére stb. költeni. Ez tehát erősen közelít a 6 és fél milliárdhoz, ami egy lakásra vetítve 720 ezer forintot tesz ki. És milyen ez a Lvov-Kertváros? Egy biztos: annyira nem zsúfolt, mint a belváros. Bár gyakori a kifogás az alig egy évtizedes múltú városrésszel szemben, hogy nagyon bezsúfolták. Nem mondom, az uránvárosi szellős­ség — mármint a „régi” Lvov- Kertvórosban — vágyálom, de azért hol van ez is a belváros­tól ... Ha újraépítjük a belvárost... Eme adatok alapján próbál­juk meg felépíteni a belvárost. Valaki egyszer — látva a sok gondot, nehézséget, amivel ez a belvárosi rekonstrukció jár — így fakadt ki: „Le kéne bontani ezt az egészet és panellal be­építeniTudom, szentségtö­rő gondolat ez, de azért köze­lítsünk most innen és építsük fel újra a belvárost. Ehhez azon­ban tudnunk kell néhány ada­tot. Van ugye 4045 lakás, 259 000 négyzetméternyi alap- területű 'közintézmény, 150 000 négyzetméternyi közlekedési te. rület, 25 000 négyzetméternyi közpark stb. Ha 580 000 forint­tal számoljuk a lakásokat, az 2,3 milliórdba, a hozzátartozó közműhálózat — árát lakáson­ként 150 000 forinttol számol­ják — 700 millióba kerül, a köz- intézmények — 15 000 forintos egységáron — 3,8 milliórdért épülnének meg, a közlekedési területek 750 millióért, a köz­parkok pedig 75 millióért, ami összesen 7,7, milliárdot tesz 'ki. Ennyit és nem többet! Mert ez a belváros feltehetően — nem pécsi belváros lenne. Vagyis ... építészei bizonyára beleadná­nak apait-anyait és egy izgal­masan szép, modern városköz­pontot alkotnának... Manap­ság ugyanis városközpontokat és nem belvárosokat építünk: ez utóbbiakat a történelem szül­te. És ez ad egy ki nem szá­mítható értéktöbbletet. (A szá­mítási adatokkal kapcsolatban annyit, hogy az előzőekben 600 000 forintos bruttó költség­gel, most pedig 580 000 fo­rintos nettó költséggel számoltunk: az ok az, hogy ma egy panellakás nettó költ­sége 420 000 forint, ugyanez egy belvárosi jellegű területen a műszaki-gazdasági norma (MGN!) szerint 30—35 százalék­kal több lehet, amit a kivitelező további 10—15 százalékkal, mint akadályoztatás! felárral toldhat meg. Egybevetve tehát: egy most épült Lvov-Kertváros és egy újra felépítendő belvá­ros közel ugyanannyiba kerül. De a belvárost nyugodtan meg­fejelhetjük. Ha úgy vesszük, hogy a panelházakon és az előregyártott elemekből felhú­zott középületeken kívül fel­építünk egy szép, modern szín­házat. egy-egy pompás múzeu­mot és képtárt, néhány áruhá­zát. üzletközpontot, a közleke­dési csomópontokban aluljáró­kat stb. és máris jóval a 10 mil. liárdon felül vagyunk. Amire azt mondhatja valaki: na és?... mire a mostanit felújítják, az is benne lesz annyiban ... Csak 4,6 milliárd?... Node honnan vesszük ezt? Hiszen még nem is tudjuk, mit ér a mai belváros. Hát lássuk! Azt mondjuk, hogy a lakások 1,5 milliárdot érnek, a közintéz­ményekre 1,8 milliárdot számo­lunk, a közlekedési területek ér­téke 200 millió, a közparkoké 20 millió, és akkor még nem tudjuk, mibe kerül az, ami a föld alatt van. A pincék eddig 400 milliót vittek el, a közmű­vekre pedig vegyük kölcsön az előbbi számításból a szerény 700 milliót. Mindez együtt bi­zony „csak” 4,6 milliárd forint. Valóban, csak ennyit érne a belváros? Az értéke: felbecsülhetetlen Ha csak úgy vesszük, mint kőhalmazt, akkor csak ennyit. De ez a belváros nem egysze­rűen kőhalmaz. Sokkol, de sok. kai több annál. Azt mondjuk, hogy az igen vegyes lakásállo­mány 1,5 milliárd... de ki mondja meg, hogy egy 200 éves műemlékházban levő lakásnak mj az értéke. Hogy a közintéz­Nemigen akad az országban olyan gazdag sziklakért! bota­nikai gyűjtemény, mint a pécsi Geisler utca 15. számú ház kis­méretű udvarában. A másfél év­vel ezelőtt elhunyt dr. Barla-Sza- bó Jenő hosszú évek szenvedé­lyes és kitartó munkájával hoz­ta létre ezt a maga nemében páratlan, több mint ezerféle nö­vényből álló kertet. Az utóbbi másfél évben gaz­dátlanul maradt gyűjteményt a kipusztulás fenyegette: nem volt, aki gondozza a kertet, s az ér­tékes növényritkaságokat már mények 1,8 milliárdot érnek... de ki mondja meg, hogy a Káp­talan utca 2., mint Pécs legré­gibb lakóháza mennyit ér; vagy a dzsámit, a székesegyházat mi­lyen egységárral számoljuk. Hogy a közlekedési terület 200 millió forint, ha csak útként és járdaként vesszük... de ki tudja megmondani annak az utcahálózatnak a történeti ér­tékét, amely a XII. század óta szinte változatlan. Nem, a bel­városnak nincs forintban kifejez­hető értéke. Bármiféle okosko­dás révén próbálnánk is „be­árazni" mindazt, amit két évez­red halmozott fel e négyzetkilo­méternyi területen, fiktív számo­kat írnánk, a 10 milliárd épp­úgy nem lenne igaz, mint a 100 milliárd. Csak egyet tudhatunk bizto­san: olyan értékünk a pécsi belváros, amit óvni és gondoz­ni nemcsak az önmagunkkal, hanem az egyetemes emberi kultúrával szembeni kötelessé­günk is. csaknem embernagyságú gaz borította. Végül a Hazafias Népfront, a Városi Tanács és a Tanárképző Főiskola növény­tani tanszékének köszönhetően olyan megegyezés jött létre, amelynek segítségével, még ép­pen idejében, sikerült megmen­teni a kertet. A gyűjtemény ma már a fő­iskola botanikus kertjében lát­ható. A növények mentése dr. Tihanyi Jenő tanszékvezető szak­mai irányításával folyt, s a mun­kában a főiskola dolgozóin kí­vül a kert korábbi gondozója Harmincéves a polgári vé­delem. Elődjéről, a légoltalmi szervezetről hallva igencsak ke­gyetlen személyes, vagy film­élmények jutnak eszünkbe o második világháborúból: szi­rénázás, elsötétítés, bombázás, óvóhelyek, rom és pusztulás. Az új szervezet - már békében — a hagyományos rombolások és fegyverek elleni védekezést, a lakosság mentését szabta meg feladatul, felkészülve a mind korszerűbb tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre. A kezdeti időszakra még az alig néhány éve véget ért vi­lágháború nyomta rá bélyegét. Azóta egyre inkább a béke vív­mányainak védelme, elemi ká­rok és katasztrófák elhárítása — árvíz, földrengés, robbanás stb. — az ezekre való felkészü­lés került a polgári védelem ki­képzési és felkészítési terveibe. Ilyen szempontból is érdemes visszatekinteni három évtizedre. o Horváth József harminc éve városi törzsparancsnok-helyet- tesként kezdte e tevékenységet, 1953-tól Pécs városi pv törzs­parancsnok. Segítségével te­kintjük át a kezdést és jutunk el napjainkig. — Miből állt akkor a légoltal­mi. majd a polgári védelmi mun­ka? — Az üzemekben, vállala­toknál és a lakosság körében önvédelmi szervezeteket hoztunk létre, nagyon sok aktívával te­vékenykedtünk. A kiképzések­ben az elsősegély, a tűzoltás, lomtalanítás, rendfenntartás, el­sötétítés és az óvóhelyek mű­szaki felkészítése kapott hang­súlyt, óvóhelyek épületek és föld alatti segélyhelyek. Akkor még élt az emberekben a vi­lágháború emléke. ■ — A felkészítés hogyan tör­tént? — Légoltalmi tájékoztatókat szerveztünk a lakosságnak 1958—64 között 10-10 órában, is segített. Valamikor a kertben legalább ererkétszáz növényfaj nyílt, de ebből, sajnos, néhány kipusztult. Hogy mennyi, és mi­lyen fajta, az egyelőre nem de­rült ki, ugyanis, semmilyen lis­ta nem maradt a számtalan faj­ta sziklakerti évelőkről, hagy­más virágokról, A több mint kéthetes mentés után az igazi munka még csak most kezdődik: valamennyi átültetett növény azonosítása, a gyűjtemény fel­dolgozása, s ehhez legalább egy év szükséges. d. cs. majd 1964—70 között az MHSZ- szel, a tanáccsal közösen 15 órás tájékoztatókat tartottunk, eze­ken több tízezer pécsi lakos vett részt. Az üzemekben, intéz­ményekben munkaköri kiegészí­tésként jelenleg is tartunk tan­folyamokat, kiképzéseket, felké­szítést. A lakosságnak pv-napo- kat és kiállításokat szervezünk, az iskolákban a honvédelmi is­meretek tárgyon belül a polgá­ri védelmi tudnivalókról is szó esik, — Mi ma a pv-ismeretek gyakorlati haszna? — Az egészségügyi alapis­mereteket, az elsősegélynyúj­tásban, a tűzvédelemben való jártasságtól egészen a permete­zésig széles a skála. A háztáji gyümölcsösök és szőlők perme­tezésekor még a házilag elké­szített védőálarc is sokat véd, ez is beletartozik az ismerete­ink körébe. A pv beolvadt a hétköznapokba, a termelőmun. kába, szakalegységeink és ön­védelmi szervezeteink gyakorla­taikat már hasznos munkát vé­gezve tartják. o Gyakorlat és hasznos munka­végzés? Igen. Lássuk, hogy fest ez a valóságban. A Baranya megyei Vendéglá­tó Vállalatnál Szántó Nándor; — A júniusi gyakorlatunkon élelmiszerellátó szakaszunk Or- fűn tábori konyhán és tábori körülmények között főzött egy napig, hogy adott esetben bárhová kitelepülve biztosíthas­sa az élelmezést, önvédelmi alegységeink mozgósítás után takarítják ki teljesen egy sor éttermünket — mentesítési gya­korlatként, szabad időben és anyagi ellenszolgáltatás nélkül. A Pécsi Dohánygyárban, Ma­gyar Miklós: — A gyárban a gyors gépek fokozott balesetveszélyt jelen­tenek, elsősegélynyújtó tanfolya­mot végzett dolgozóink baleset­kor tudják, hogy mi a teendő­jük, de mondhatnám ezt a tűz­védelmi szakalegységünkre is. Néhány éve, a volt gyárkémé­nyünk lerobbantását követően a műszaki alegységünk tagjai — gyakorlatképpen — takarí­tották el a romokat. És termé­szetesen munkaidőn túl, szabad idejükben, ingyen. Pécsi Faipari Szövetkezet, Deák János: — A májusi nagy esőzések utón 10-én a Nagyárpádi úti fatelepünket elöntötte a víz, ve­szélybe kerültek a milliós érté­ket képviselő vegyi anyagok és eszközök. Segítségünkre jöttek a tűzoltók, a honvédség és a vízügyesek és riadóztattuk a mi önvédelmi alegységeinket is — gyakorlatként, A kárunk így is félmillióra rúgott, de többször ennyit mentettünk meg. * Az élet- és vagyonvédelem szinte észrevétlenül vált részévé a polgári védelmi munkának és mindennapjainknak. Murányi HÉTVÉGE 5. Hársfai István Botanikus kertbe kerültek a növényritkaságok Megmentenek egy ritka gyűjteményt

Next

/
Thumbnails
Contents