Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-25 / 294. szám
1980. október 25., szombat Dunántúlt napló 5 Egyben ki- és bejutási tehetőség Reggeli autóáradat az Árnyas utcában Közlekedési „árnyak az Árnyas utcában Keressük a megoldásokat! m Proksza László felvétele fl Jogász Szövetség tisztújító taggyűlése A megye jogász közéletének kiemelkedő eseményére került sor pénteken délelőtt az SZMT székhazában: beszámoló és tisztújító taggyűlést tartott a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezete. ügyvédeket, pénzügyi jogászokat, ügyészeket, vállalati jogtanácsosokat, bírákat, állam- igazgatási szakembereket, egyetemi oktatókat és még számos szakterület művelőit tömöríti a Magyar Jogász Szövetség. A Baranya megyei Szervezet o legeredményesebben tevékenykedők közé tartozik - állapította meg tegnap a Magyar Jogász Szövetség titkára, így hát volt miről szólnia dr. Szalmásy Lajosnak, a megyei J! Panaszkodnak a Lvov-Kert- város és a siklósi városrész lakói, hogy a délelőtti és délutáni csúcsforgalomban busz- szal, vagy személyautóval is lehetetlen időre bejutni a városba, illetve hazatérni. Az ok köztudott: az új városrészt három út köti össze a belvárossal. Igen, de a Táncsics Mihály utca jó ideje a gázcsőfektetési munkálatok miatt megbénult, a Megyeri út a vasúti sorompó miatt nem ajánlatos, tehát marad az egyetlen ki- és bejutási lehetőség, az Árnyas utca. Csúcsforgalom reggel hatkor Lássuk, milyen az Árnyas utcai csúcsforgalom pénteken reggel. 6.45-kor kanyarodunk a Bolgár Néphadsereg útjáról az Árnyas utcába. Szemben a végeláthatatlan kocsisor áll, illetve halad lépésről lépésre a városba való kanyarodásra várva. A csigatempó a 19-es és a 39-es buszok vezetőinek és utasainak idegeit is borzolja6.50-kor visszakanyarodunk. Mögöttünk teherautó dudálgat idegesen a Bolgár Néphadsereg úti kereszteződésnél. Harkány felé kanyarodna, mi meg balra — ezt most nagyon nehéz a forgalom miatt —, így az egyetlen sávban kénytelen kivárni, míg rákerül a sor. 6.54. Az Árnyas utcán a kocsisor vége a Táncsics Mihály úti buszmegállóig ér... Araszolva haladnak előre a járművek, köztük a 39-es, 18-as és 19-es autóbusz. 7 óra 5 perckor az Árnyas utcán — személyautóval — a „menetidő" 5 perc, a kocsisorban 39-es, 16-os és 29-es busz cammog. , — Szidnak minket az uta* sok, hogy kimaradnak vagy késve indulnak a járataink. Csoda, hogy késnek? — kérdi Kálsecz Károly, a Volán helyi közlekedésének vezetője. — Az elvesztegetett percek miatt nem érnek vissza időre a buszok, így Lvov-Kertvárosból is késve tudnak csak indulni a belváros felé. Ilyen csúcsforgalmi időveszteséget nem tudunk kivédeni, még a jelenleginél több busszal sem. Azok is éppígy „beragadnának" a járműoszlopokba. Mi lesz itt, cmikor megindul a temetői csúcsforgalom?! 7.25. Újabb csúcshullám az Árnyas utcában, a temetőnél rendőr irányítja a forgalmat. 7.53. A Megyeri úti vasúti sorompó kivételesen nem állja útunkat, mégis oszlopban haladva érünk csak ki a Mártírok útjáig . . . Nem szabad beletörődni... A tegnap reggeli Ivov-kert- városi csúcsforgalom valamivel enyhébb volt az átlagosnál. Mégis ... A volánosok már- már hozzáedződtek a járatkéséshez, az utasok jogos türelmetlenségéhez, ám megszokni, beletörődni mégsem tudnak. Azok az ezrek sero, okik a belváros felé a meglévő egyetlen Árnyas utcán indulnak minden reggel munkába és délután ugyanilyen lassan érnek haza, akár busszal, akár személygépkocsival. Murányi L. Eszperantó csoportok együttműködése A pécsi Doktor Sándor eszperantó csoport ez év augusztusában már negyedszer kötött hivatalos megállapodást Lahti testvérváros eszperantó csoportjával ez évi együttműködésre. A két város eszperantó testvércsoportjai eddig is eredményesen használták ki a nemzetközi nyelv adto lehetőségeket: egymás szavát megértve, kölcsönös látogatásokkal, rendezvényeiken való részvétellel, a nyelvoktatás és a klubélet terén szerzett tapasztalatok kicserélésével sikeresen támogatták egymás mun. káját. Lahti város megalakulásának 75. évfordulójára október 31-én rendezendő ünnepség al. kaiméból a pécsi eszperantó csoport tagjai gratuláló levélben köszöntötték Lahti Ikervárosi Bizottságát, itthon pedig Lahti-est keretében emlékeznek meg testvérvárosuk jubileumáról. A munkaköpenytől az árazásig Szakszervezeti bizalmi a gondolák között A lehető legrosszabb időben érkezünk a Szliven ABC-be. Indul a csúcsforgalom, áruátvétel is van, a bolt minden dolgozója lót-fut a rengeteg vásárló között, be és ki a raktárakból, hol ez a cikk fogy el a gondolákról, hol az, újra kell tölteni, vásárlók panaszkodnak, sok esetben teljesen alaptalanul, s mindezek zenei aláfestéseként ropognak a pénztárgépek. Délután fél 5 felé járunk, s ez a boltokban a „népvándorlás kora". Itt, a Szlivenben a forgalmat súlyos milliókban kell mérni. Nyolcvan ember munkája nyomán beszélhetünk Pécs egyik legnagyobb ABC-jéről, ahol Nagy Tiborné, a fürge mozgású, gyors beszédű fiatalasszony első eladó. Érthetőbben: dzsóker, aki — ha erre van szükség - eladóként is, de pénztárosként is dolgozik, öt éve szak- szervezeti bizalmi. Mondja, nem akart kereskedői pályára jönni, a körülmények diktálták neki a szakmát, de most már megszokta, megszerette. Pedig ... — A vevők egy része az eladókat lenézi, alacsonyabb színvonalra helyezi, mint amilyenen ő maga áll, s ezt éreztetik is. Ilyenkor egy időre mindig elkeseredek: érdemes-e ezt a szakmát művelni? A kollégáimban találom meg azt a feloldódást, ami végül is feleslegessé teszi az ilyen gondolatokat. Egy ilyen boltban sok különösen nehéz munka van, s lévén az eladók rendszerint nők, fizikailag nagyon megterheli őket. Például az úgynevezett tejreszort: rengeteget emelnek az itt dolgozók. — A szakszervezet hogyan tud nekik segiteni? — A differenciált bér bevezetésével. A gazdasági vezetőkkel közösen döntöttünk úgy, hogy a fizikailag megterhelő területen dolgozók több bért kapjanak. Ugyanez áll például az üvegvisszaváltásra is: egy- egy nap közel 20 000 forint értékű üveget váltanak vissza az ott dolgozók. Ugyancsak nagyon nehéz dolguk van a pénztárosoknak: a boltból kikerülő összes árut megemelik — ám nincsenek fizikai állományban. Ennek hátrányát többször érzik, ezért készül o vállalat szakszervezeti titkára arra, hogy a kongresz- szuson felvesse ezt a gondot. A felvetés jogosságát az is bizonyítja, hogy éppen a pénztárosok közül mennek el a legtöbben más munkahelyre, innen, a Szlivenből is. Vérbeli bizalmi Nagy Tiborné, ami azt is jelenti, hogy magára veszi minden kollégájának a gondját, ismeri munkájukkal összefüggő gondjaikat, keresi ezekre a megoldást. Ezért kapok rendszerint olyan válaszokat bizalmi tevékenységét firtató kérdéseimre, hogy nagy gondot okoz az árazás — sok konzervdobozra, műanyag zacskóra nem lehet felragasztani, filctollal felírni az árat, mert leesik róla, nem látszik, amiből azután a pénztáraknál rengeteg a vita —, hogy sikerült rövidebb határidőben megszabni a munkaköpeny kihordási idejét, hogy elérték a reálisabb nyitvatartási idő bevezetését, hogy állandóan tartják a kapcsolatot a gyesen levő - összesen 20 — kolléganőjükkel. — Jóformán mindenki a fiatalabb korosztályhoz tartozik a boltunkban. így azonosak a gondjaink is, s ez jelenti nekem a könnyebbséget, ha mint szakszervezeti bizalminak eí kell érnem valamit, ha a többiek érdekeit képviselem. M. A. szervezet elnökének beszámolójában. Az elmúlt öt esztendőben mind több jogász érezte szükségét annak, hogy bekapcsolódjon a szövetség életébe. A tagok száma jelenleg meghaladja a félezret. A szövetség különböző megyei szakosztályaiban pezsgő élet folyik. E szervezeti forma jó lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző szakágak képviselői közösen gyarapíthassák ismereteiket, s megvitathassák a terület izgalmas kérdéseit. A megyei elnök beszámolójában kitért arra, hogy a szövetségnek a korábbinál aktívabb tevékenységet kell kifejtenie a leendő jogászok, azaz az egyetemi hallgatók körében. Szólt arról is, hogy Baranya továbbra is kezdeményező maradhat a közgazdász-jogászok és a jogász-közgazdászok képzésében. A vitában szót kért dr. lerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Elismerően szólt a megyei szervezet elmúlt öt esztendőben végzett munkájáról, s felhívta a fi. gyeimet arra, hogy az önkéntes jogkövetés eqyik igen fontos feltétele a kellő jogismeret. Javasolta, hogy a szövetség vezetőségé és tagjai továbbra is fordítsanak gondot a jogi ismeretterjesztésre, a jogpropaganda szélesítésére. A taggyűlésen megválasztották a megyei szervezet új vezetőségét és a Magyar Jogász Szövetség IX. országos küldött- közgyűlésének 10 baranyai résztvevőjét. A Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezetének elnökévé ismét dr. Szalmásy Lajos megyei főügyészt választották. Helyettesei : dr. Földvári József egyetemi tanár, dr. Kertész Ferenc, a Pécsi ügyvédi Kamara elnöke és dr. Tamásffy József, a Pécsi Megyei Bíróság elnöke. Titkárrá egyhangúlag ismét dr. Kecskés László ügyvédet választották. E. A. Felavatták Mohácson Radnóti Miklós emléktábláját Kegyelettel őrzik a mohácsiak mártírköltőnk, Radnóti Miklós emlékét. Az ő nevét viseli az a lakótelep is az Eszéki út mentén, ahol tegnap délután Madár József gimnáziumi igazgató, a Mohács városi Tanács végrehajtó bizottságának tagja ünnepi megemlékezésével felavatták a Radnóti Miklós szellemét idéző emléktáblát, Lisztes István szobrászművész alkotását. Az ünnepségen közremű. ködött az 502. sz. Radnóti Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet diáksága, valamint a Park utcai általános iskola kórusa, amely Kiss Miklós kórusvezetőnek az emléktáblán is idézett, Rcdnóti-versre írott kompozícióját szólaltatta meg. Radnóti Miklós magyar költő névtelen tagja volt annak a halálmenetnek, amelyet a jugoszláviai Borból hajtottak a Győr melletti Abda, az utolsó stáció felé. Feltehetően itt haladhatott el a menet, az Eszéki úton, ahol most az emléktábla áll. Rajta a 3. Razglednica, amely alatt a következő dotálás olvasható: Mohács, 1944. október 24. Az erőltetett menet, Radnóti utolsó útjának egyik gyötrelmes állomása. Rettenetes huszadik századi víziót, pontosabban o valóság képét villantja fel Radnóti négy sora, melynek hatását fokozza a szobrászművész által odakomponált két kéz, egy férfi és egy gyermek keze. Az egyiknek története van: a férfikéz azé a Löffler Erviné, aki a háború idején együtt bújkált Radnótiék- kcl. Filmjegyzet Luxusbordély Párizsban O ly ártalmatlan kis filmecske, hogy mindenki megnézheti: nagypapa nosztalgiázni, nagymama, hogy hol töltötte némely estéjét a nagypapa, s az unoka is (a korhatárt azért vegyék figyelembe), mert még úgysem látott ilyet, még akkor sem, ha a jutalmul kopott nyugati útja során a felvilágosult nagybácsi befizette valamelyik lánynál, okulásul. Dehát, a csöndes többség csak hírből és más filmekből ismeri a vöröslámpás házakat, amelyeket csak egészen kivételesen szoktak úgy ábrázolni, mint minden bűn barlangját,elátkozott lelkek vesztőhelyét és gyehennáját. Sokkalta inkább úgy, ahogy az előbbi nagypa- pácska és nagymamácska emlékezik fiatalkori tévelygéseire: csendes, megbocsátó derűvel, az azok-voltak-a-szép-idők sóhajával. Természetesen megemlékeznek arról is, hogy voltak ott fura lányok, s kétes be- csületű vendégek — de még őket is megszépíti az emlékezés rózsaszín fátyla. E gy bizonyos Fabienne Jamet, párizs leghíresebb intézetének madámja „A 122-es" című könyvében számol be a ház életéről. Arról a házéról, amely oly elegáns volt, hogy még vörös lámpa sem égett a bejáratnál, nem, hiszen oda államfők és miniszterek is jártak. „Egész Hollywood járt nálam — írja a nagy tapasztalatú hölgy —, Gary Cooper, Cary Grant, Mae West, Humhrey Bogart. De csak körülnézni. inni valamit, ne gondoljanak rosszra! Ide járt Michel Simon is, de nem a lányok kedvéért. Ő a kevésbé finom modorú lányokat kedvelte. Sacha Guitry is gyakori vendég volt, úgyszintén Eric von Stroheim, Maurice Chavalier, Mis- tinguett, Edit Piaf, Tinó Rossi, Randolph Churchill, Lipót belga király. ..” A történetecske Párizs náci megszállása előtt kezdődik, feleleveníti a Stavisky-ügyet, a népfront-időket — a politikumnak mégis csak annyi köze van a történethez, mint egy tényleges bordélyháznak a filmen, láthatóhoz: a tisztelt néző valójában és lényegében nem élvezheti. Nemcsak azért, mert a jobbára fiatal közönség vajmi keveset tud a háború előtti és alatti francia belpolitikáról, hanem sokkalta inkább azért, mert a politikum a film esetében álcázásul szolgál annak o nézői kényelmetlen érzésnek, hogy szó, ami szó, ő mégiscsak a leskelődő szerepére van kárhoztatva. A leskelődést pedig még a legliberálisabb szakirodalom sem sorolja a legegészségesebb szexuális tevékenységek közé. ehát, egész iparág szakoD sodott erre csak a filmszakmában, persze, nálunk a nyíltan pornó nem kap zöld utat. Nem mintha e filmet nem lehetne azok közé sorolni. Ugyan nem a látvány miatt (hisz alig villan ki egy-két cici), sokkalta inkább leskelődő szemlélete okán. Azért a gyér eszmei mondanivalóért, hogy a prostituálódásért nem feltétlenül kell bordélyházba menni, lehet azt bárhol, még a politikában is . . . — igazán sokat adtunk. öncélú erőszakot, meztelenséget már gyakorta látunk a televíziónkban, mozijainkban, helyébe erotikát, játékot szívesebben látnék: fülledtség helyett felszabadultságot, leskelő- dés helyett esztétikai élményt. E téren a mozi mással úgysem szolgál egybefüggő nézőterével. (bodó)
