Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-28 / 267. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A jó időt kihasználva szorgalmasan dolgoznak o földeken. Képünkön a kővágószöllősi Vörös Szikla Termelőszövetkezet gépei az őszi vetés alá szántanak. (Tudósítás a 2. oldalon). Sári Ferenc, a Pécs városi munkásőrség parancsnoka bemutatja az emlékszobát a meghívott vendégeknek. Fotó: Proksza László Egység és haladás A kormányzati politikát és munkát, valamint az évi költségvetést rendre megtárgyalja az országgyűlés. Mégis érthető, ha a mostani ülésre a szokottnál jobban fi­gyeltek az emberek. Bonyolult a nemzetközi helyzet, többfelől is aggasztó hirek érkeznek, és bár idehaza nyugalomban élünk, a gondjaink nem cseké­lyek. Növelte az érdeklődést, hogy fölszólalt a tanácskozá­son Kádár János is. Kormánypolitika és munka- program, költségvetés — óriási téma, jelzi ezt Lázár György miniszterelnök expozéja, a pénzügyminiszter tájékoztatója, számos képviselői hozzászólás, köztük a párt első titkárának beszéde. Szorítkozzunk a leg­fontosabbakra. Ami a nálunk uralkodó politikai felfogást il­leti, Kádár János megállapítot­ta, hogy a szocialista rendszer nem egy kifaragott kőszobor, amely így marad az idők vége­zetéig. A szocializmus tehát változik, és ennek éltető elemé a fejlődő szocialista demokrá­cia. Ide tartozik — amint azt a miniszterelnök hangsúlyozta — a választott képviselők ellen­őrző, bíráló, javaslattevő mun­kája és a kormánynak az a _ szándéka, hogy megőrizve a maradandót, elhagyva a meg­haladottat és támogatva a job­bító törekvéseket — gondjait megosztja a néppel. Nyilvánvalóan ennek a po­litikának gyümölcse a hazánk­ban tapasztalható társadalmi béke, a párt és nép egymás iránti bizalma, a szocialista nemzeti egység. Amint azt Ká­dár János is hangsúlyozta: Ma­gyarországon a nagy osztály­harcok időszaka befejeződött, de vívmányainkat, amelyekért az egész nép megszenvedett és megdolgozott, senkinek a vilá­gon nem engedjük bántani. Más oldalról szólva: a magyar kormány messzemenő jóakara­ta mindig biztosíték volt ahhoz, hogy az egyház a maga útját járva segíteni tudjon az új tár­sadalom felépítésében és meg­erősítésében — idézte a püspö­ki kar nyilatkozatát Bíró Imre, római katolikus plébános, az egyik budapesti képviselő. A szocialista demokrácia ki- teljesedéséhez azonban, mint az a parlamenti vitából is ki­világlott, még sok erőfeszítés szükséges. Egyebek között a kormány és a szakszervezetek mór kialakult folyamatos mun­kakapcsolatának továbbfejlesz­tése. Ami feltételezi, hogy a szakszervezetek a gazdasági munkát is hathatósabban segít­sék és tagságuk érdekeit is eredményesebben képviseljék. Ide tartozik természetesen a dolgozó kollektívák vélemé­nyének figyelmesebb meghall­gatása is. Egyszersmind a kö­telességteljesítés következete­sebb számonkérése fenn és lenn. Ennek gyakorlati megva­lósítása érdekében a kormány új felelősségi rendszert dolgoz ki, ide értve a jogtalan előny- szerzés, a protekcionizmus visz- szaszorítására alkalmas intéz­kedéseket. Mondani sem kell, hogy mint minden terv, minden elképzelés valóra váltása, úgy az ismerte­tett kormányzati munkaprogram sikere is elsőrendűen a gazda­sági munka eredményeitől, mi­nőségétől függ. Napjainkban ez is közfigyelem tárgya, és az ide tartozó fő kérdések alkot­ták a parlamenti tanácskozás zömét. Nem véletlenül említet­tük a minőség kifejezést. Hi­szen a miniszterelnök is tovább­fejlődésünk szempontjából ki­magasló fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb olyan mi­nőséget érjünk el a termelés­ben, amit ma még csak az élenjárók tudnak teljesíteni. Nem új felismerés ez a magyar gazdaságpolitikában, de a vi­lággazdasági viszonyok időköz­ben továbbra is viharos ütem­ben változtak és általában nem a mi sajátos lehetőségeink ja­vára. Ennek ellenére a kor­mánybeszámolóból és a pénz­ügyminiszter beszédéből egya­ránt az csengett ki, hogy a gazdasági intézkedések hatá­sára kedvező folyamatok indul­tak el a népgazdaságban, ami­nek legbeszédesebb jele a kül­kereskedelmi mérleg hiányának jelentős mérséklődése. Ezt tu­domásul véve is, az egész par­lamenti tanácskozásból az szűr­hető le, hogy az ország gazda­sági egyensúlyának megterem­tése, bár jelentősen előreha­ladt, még csak a kezdetén tart. És miután a nemzetközi gaz­dasági életben a közeljövőben kedvező fordulatra nem számít­hatunk, igen kemény munka áll még a magyar gazdaság előtt. Ezzel függ össze végered­ményben minden gazdasági természetű intézkedés, amely így vagy úgy a mindennapi életre is kihat. Ezek közepette is azonban a kormány határo­zott szándéka, hogy megőrzi a vásárlóerő és az árualapok összhangját — tehát jó áru­ellátást biztosít —, javítja a nagycsaládosok és a dolgozó nők helyzetét a többi közt a szolgáltatások fejlesztésével, az árak és bérek növekedését pe­dig olyan módon szabályozza, hogy lehetővé tegye az élet­színvonal tekintetében vállalt kötelezettségek betartását, a társadalmi juttatások összegé­nek emelését, az idős, egye­dülálló és önhibájukon kívül nehéz körülmények között élő emberek megsegítését, továb­bá fejlessze az óvodai és kór­házi ellátottságot és változatos módszerekkel segítse a lakás­építést, megreformálja a lakás­elosztás rendszerét. Mindezek mellett minden ko­rábbinál határozottabb szándé­ka, hogy teljesebb érvényt sze­rezzen a munka szerinti elosz­tás elvének és gyakorlatának, ezzel is ösztönözve a jobb gazdasági eredményeket. A mint ebből a rövid ösz- szefoglalásból is kitű­nik, az országgyűlés igen sokoldalúan vitatta meg a kormány és az egész dolgozó nép előtt álló bonyolult felada­tokat. Nem is szólva a kormány nemzetközi politikai állásfogla­lásáról és Kádár János ezzel kapcsolatos megállapításairól, amelyekre ezen a helyen nem tértünk ki. A beszámolók és a képvise­lői hozzászólások egyaránt ar­ra vallottak, hogy helyes és hasznos az adott kérdésekről kialakult vélemények nyílt meg­vitatása, hiszen ez vezethet, mint azt Herczeg Károly, a Vasas Szakszervezet főtitkára hangsúlyozta, a közösség érde­keit kifejező lehető legjobb megoldáshoz. Helyes lenne — tette hozzá, ha az ilyen viták­nak az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot adnánk. Ez a parlamenti tanácskozás, úgy tűnik, már ennek a követel­ménynek kívánt eleget tenni. A kővágószöílősi önkéntes tűz­oltóegyesület tegnap tartotta fennállásának 75 éves jubileu­mi ünnepségét. A kővágószöl- lősi iskola úttörőinek műsorát, Péntek Ferenc ÖTE-elnök meg­emlékezése követte. A Tűzbiztonsági Érem ezüst fokozatát Tóth József öntű. fő­törzsőrmester; a bronzot Szána István öntű. főhadnagy; a B. m. Tűzoltóság Országos Pa­rancsnoksága az egyesületet di­cséretben részesítette és em­lékvázával jutalmazta (a Bara­nya megyei Tanács is megju­talmazta az egyesületet); orszá. gos parancsnoki dicséretet és jutalmat Haraszti István öntű. százados, ÖTE-parancsnok, Gránicz Károly öntű. százados, egységparancsnok és Tóth Jó­zsef tanácselnök kapott. Hatan kaptak megyeparancsnoki di­(Folytatás a 2. oldalon) A fegyveres erők napjára em­lékezve tartottak tegnap meg­emlékezéseket és kitüntetés át­adással egybekötött ünnepsé­geket Pécsett. A Baranya megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Parancsnokságon Simon János ezredes, parancsnok adott át kitüntetéseket. Anyai hivatásuk magasszintű teljesítéséért a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta: Paróczai Györgyné és özv. Vajda István­ná. A Szolgálati Érdemérmet 30 év után Nagy István alezredes és Gargya Lajos alezredes, 25 év után: Duda Imre, Király Jó­zsef és Portik József őrnagyok, 20 év után Kovács Imre őrnagy vette át. A Honvédelmi Érdem­érmet 2, a Kiváló Munkáért ki­tüntető jelvényt Rezsdovics Ká­roly kinevezett polgári alkalma, zott kapta meg. Eredményes honvédelmi munkájukért 32 tar­talékos tisztet léptettek elő; me­gyeparancsnoki jutalomban he. ten részesültek, 5 éves törzs- gárdatagságért négyen kaptak jelvényt és jutalmat. A sorozá­sokon huzamosabb idő óta vég­zett eredményes munkájukért Geri Ferenc (Mohács), Szakács János (Szentlőrinc), Drelicska Attila és Dobszai Jenő (Pécs) kapott megyeparancsnoki jutái, mat. * Az MHSZ Baranya megyei vezetőségén Németh Csaba, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága munkatársa méltatta az ünnep jelentőségét, majd Valkai József alezredes, megyei titkár tüntette ki és jutalmazta a leg­eredményesebb MHSZ-dolgozó- kat és társadalmi aktívákat az Építők úti Általános Iskola út­törőinek műsora, és virágcsok­raik átadása után.. A Haza Szolgálatáért Érdem, érem ezüst fokozatát Köves Ist­ván vette át. Az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokoza­tát: Farkas Károly (Komló), Krausz Vencel (Siklós), Kuklis Lajos (Komló), Molnár Mihály (Mohács), Légrádi Rudolfné és Márk József (Pécs); az ezüst fokozatát: Balassa István, Bátai Ferenc, Murányi László, Pakucs Tamás (Pécs), K. Molnár Ist­ván és Szenczi János (Komló), Ulbert Ádámné (Mohács) és Vadál Béla (Szigetvár); a bron. zot tizenkilencen kapták meg. Társadalmi aktívák és MHSZ- dolgozók közül főtitkári, főtit­kárhelyettesi és megyei titkári elismerő oklevélben, illetve ju­talomban ketten részesültek. Megkezdte munkáját a BDSZ XXII. kongresszusa A tanácskozás középpontjában a bányászok élet- és munka- körülményeinek javítása (Munkatársunk telefonjelen­tése) A szocialista társadalom eredményesebb építésével, tagságunk érdekeinek védel­méért — jelmondat fogadta tegnap délelőtt a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete XXII. kongresszusán megjelenteket Budapesten a SZOT Központi Iskolájának nagytermében. A több mint 170 000 bányaipari dolgozó képviseletében megje­lent 250 küldöttet, az elnök­ségben helyet foglalt Havasi Ferencet, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, Marjai Józse­fet, a Minisztertanács elnök- helyettesét, Jakab Sándort, a SZOT főtitkárhelyettesét és dr. Simon Pál nehézipari minisz­tert Simon Antal, a BDSZ el­nöke köszöntötte, és felkérte Kovács Lászlót, a BDSZ fő­titkárát, hogy tartsa meg a központi vezetőség szóbeli be­számolóját.- A bányaipar ágazatai tisztességgel, becsülettel dol­goztak a párt XL, a Magyar Szakszervezetek XXIII. és szak­szervezetünk XXI. kongresszu­sainak határozatai végrehajtá­sában, amelyek során számos kiemelkedő eredmény szüle­tett — kezdte beszámolóját a főtitkár. A továbbiakban el­mondta, hogy a szénbányászok szabadnapjaik feláldozásával a tervciklus ideje alatt terven felül 5,7 millió tonna szenet termelnek. Ezzel jelentős im­port kőolaj kiváltásához járul­nak hozzá. Mindezeknek megfelelően, feladatunknak tekintettük, hogy a bányaipar dolgozóinak élet- és munkakörülményei ja­vuljanak, a bányászok bérben és jövedelemben megtartsák kiemelt helyüket. Amikor ezt szóvá tesszük, azt is szeret­nénk hangsúlyozni, hogy nem jogtalan követelésekről, vala­miféle kiváltságos helyzetről van szó, csupán az elvégzett munka nehézségi fokának anyagi elismeréséről. Nem a (Folytatás a 2, oldalon) Losdnczi Pál hazaérkezett afrikai útjáról Szombaton délben lan­dolt a Magyar Népköztár­saság különgépe a Ferihe­gyi repülőtéren, amellyel Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke hazaérkezett Afriká­ból, ahol négy országban tett hivatalos, baráti láto­gatást. Útjára elkísérte fe­lesége, és kíséretében volt Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes és Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. Az Etiópiában, Tanzániá­ban, Mozambikban és Zam­biában járt Losonczi Pál és kísérete fogadására megje­lent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Púja Frigyes külügy­miniszter. Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke és az állami élet számos más vezető sze­mélyisége. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 267. szám 1980. szeptember 28., vasárnap Ára: 1,60 Ft ünnepségek, ^——bmmMagion— > mio kitüntetések a fegyveres erük napján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents