Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-24 / 263. szám
e Dunántúlt HqdIö 1980. szeptember 24., szerda Jogi tanácsadó postájából Tarthatatlan állapotok uralkodnak Pécsett a Felsőhavi utcában. íme egy részlet Rehberger Teréz olvasónk panaszos leveléből: P,A hegy közepétől a Hegyalja utcáig terjedő szakaszon gaztenger borítja nemcsak a vízlefolyó árkot, hanem a járdát, sőt az utca teljes szélességét, nem beszélve a közkút környékéről, ahol szemétkupacok, orrfacsaró szagot árasztó szeméttároló edények éktelenkednek ...” A levélhez csupán annyi hozzáfűznivalónk van, hogy ez az utca ebben az á'latpotában járműközlekedésre alkalmatlan. Kérdés, vajon itt a mentőautó adott esetben képes lenne e a gyors segítségnyújtásra, ha az őszi esős időben a kátyúba ragad? Fotó: Proksza László Erdekvedelem es tanácsadás Hallássérültek iketek és hallássérültek. Közülük sokan már gyermekként hátránnyal indultak, vagy felnőttként jutottak hátrányos helyzetbe. Örökös csend veszi őket körül, nem élvezhetik a muzsikát, a rádió műsorait, nem tudnok telefonálni, s számos szakmai kapu végérvényesen zárva marad előttük. Fokozott gondoskodásra, segítségre szorulnak. 99 Hazánkban 1802-ben Vácott kezdődött meg a siketnéma gyermekek oktatása. Cházár András saját házát adta erre a célra. A siketekkel és nagyothallókkal való intézményes törődés a felszabadulást követően valósult még. Jelenleg hét városban működik intézet: Budapesten, Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Sopronban, Szegeden és Vácott. Speciális óvodákat is létrehoztak, ahol már hároméves kortól tanítják beszédre a kicsinyeket. Pécsett, a Jókai Mór utca 9. ?zám alatt működik a Siketek és Nagyothallók Szövetségének helyi csoportja. Jelenleg több mint 300 tagja van, de nyilván ennél sokkal többen igényelnék az itt nyújtott segítséget, ha tudnának róla. A szövetség tagja lehet minden 14. életévét betöltött hallás- sérült magyar állampolgár. Pártoló tagja lehet bárki, akit valamilyen szál a hallássérültekhez köt: szülők, testvérek, rokonok, barátok, munkatársak, segíteni akaró jó szándékú emberek. Az a cél, hogy a szövetség — mintegy az általános iskola folytatójaként — figyelemmel kísérje, segítse a siketek és nagyothallók beilleszkedését az életbe, lehetőség szerint egyengesse útjukat. Meghatározó lehet a nagyothalló számára a pályaválasztáshoz nyújtott segítség. A szövetség szorgalmazza, hogy egyre több szakmát sajátíthassanak el tagjai. így a lakatos, asztalos, szövő szakmák mellett az ' utóbbi években szép számmal szereztek képesítést autófényezők, fodrászok, nyomdászok, porcelánfestők, keramikusok, fazekasok, ötvösök. Az érettségi után számosán választották a műszaki rajzoló, könyvelői pályát. A szövetségben egyébként korrepetálással is segítik a szakmunkástanulókat. A tapasztalat szerint a siketek és nagyothallók zöme jól megállja a helyét, megbízható, pontos munkaerők, közülük sokan kiváló dolgozók. A szabad idő hasznos eltöltéséhez számos programot, szakköröket, tanfolyamokat szervez a pécsi csoport. Élénk sportélet zajlik, s színjátszó csoportjuk is működik. A hallássérültek 1967 óta szerezhetnek autó-, motorvezetői jogosítványt. A szövetségen belül autóklub is működik, évenként rendezve tagjainak ügyességi versenyeket. (A statisztikai adatok szerint a hallássérültek igen óvatosan vezetnek, sokkal inkább szenvedő alanyai, mint előidézői a baleseteknek.) Behozhatatlan hátrányt jelent, ha a hallássérült gyermek nem részesül időben kellő oktatásban. A szövetség most megjelent kiadványa, a „Hallod?" is erre hívja fel a szülők figyelmét. E témában — beiskolázás, szakmaszerzés, hallókészülék beszerzése — és érdekvédelmi problémák esetén is szívesen nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek a pécsi csoport vezetősége. (Hiva-' tabs órák: kedd és csütörtök délután 5—6 óráig a Jókai utca 9. szám alatt.) Laffertonné Szabó Ida „Mini bölcsődék" Az illetékes válasza „45 Hycomat” A fenti címmel megjelent cikkre a választ az alábbiakban adom meg: Az ATI autósiskolái nem rendelkeznek Trabant Hycomat oktatógépkocsikkal. Ez jelenleg nem is lenne indokolt: évente mindössze 50—60 személy jelentkezik Budapesten ilyen igénnyel az ATI-nál, a vidéki iskoláktól eddig jelzést nem kaptunk. Budapesten a jelentkezőket az általuk igényelt és kiutalásra megvásárolt saját gépkocsijukon tanítják. Rokkantkocsik vásárlása és oktatási célra beállítása kellőképpen nem megoldható, problémát vetne fel: — a gépkocsik kihasználtsági foka igenigen alacsony lenne, — a mozgásszervi fogyatékosságok egyénenként változnak, az orvosi bizottságok is egyénenként más-más átalakításokat írnak elő a gépkocsikra; az ügyfelek — éppen mozgásszer- ■ vi korlátozottságuknál fogva — néhezen tudnának az autós iskoláig és onnan hazáig közlekedni az oktatás idején, stb. Készek vagyunk megyénként 2—3 oktatót tanfolyamon a Trabant Hycomat gépkocsik üzemeltetésére — és oktatására — felkészíteni. Az ún. „saját kocsis” rendszerben az oktató az órát az ügyfél járművén, annak lakása előtt kezdi és fejezi be. Az erre a célra használt Trabant pótfékek a Hycomat típusba is beszerelhetők. Megoldatlan marad a nagyvárosoktól távol lakó rokkant helyzete, az oktató 50—100 kilométerre utaztatása esetenként 2—3 gyakorló óráért nem látszik kivitelezhetőnek. A rokkantak nemzetközi évére, a kérdés megoldását soron kívül napirendre tűzzük az ATI-nál. Ráthy Attila igazgató I K. T.-nét rendes munkája mellett helyettesítéssel is megbízták. Kérdése: köteles-e ellátni és a többletmunkáért jár-e díjazás a havidíjas dolgozónak? A Munka Törvénykönyvének 35. § (1) bekezdése értelmében a dolgozó — indokolt esetben — munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni. Ez azonban beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel, reá aránytalan sérelemmel nem járhat és nem sértheti eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát. A 17 1979. (XII. 1.) MüM. sz. •rendelet 51. §-o szerint, ha a dolgozó munkakörének ellátása helyett átmenetileg munkakörébe nem tartozó munkát végez, az általa ténylegesen betöltött munkakörre előírt munkabér (személyi alapbér vagy teljesítménybér) illeti meg. Ez azonban nem lehet kevesebb a munkaszerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkereseténél. Ha a dolgozó munkakörének ellátása mellett távollévő dolgozót átmenetileg helyettesít, s ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - helyettesítési díj is megilleti. Az időbéres (havidíjas) dolgozónak helyettesítési díj akkor iát, ha egyfolytában HARMINC napon túl helyettesít. A helyettesi munkakörben alkalmazott dolgozót csak a helyettesítés negye- d i k hónapjától kezdődően illeti meg a helyettesítési díj. A helyettesítési díj összege legfeljebb a távollévő dolgozónak megállapított (megállapítható) időarányos alapbér fele, teljesíménybérezés esetén a teljesítmény alapján járó bér összege. Munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása előírhatja, hogy a helyettesítőt megilleti a helyet, tesített dolgozó részére egyébként járó Drémium és az év végi részesedés arányos része is. „Régi olvasó”-nk kérdezi, hogy lehet-e Pécsett főbérleti lakása, és Budapesten ideiglenes, mert ott dolgozik? 1 Igen, lehet! Az 1/1974. (I. 9.) MT. sz. rendelet 12. §-a értelmében a bérlakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot teljesít; c) lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása; d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés büntetését tölti; f) az épület vagy a lakás karbantartásával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni; g) üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indoklttá teszik. Tájékoztatásul még közöljük, hogy ugyanezen rendelet 13. §-a szerint egy személy, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi bérlakást bérelhet! Az a személy, illetőleg házaspár, aki egynél több tanácsi bérlakást bérel, a keletkezés napiától számított egy éven belül — köteles: a) a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy tanácsi bérlakás kiutalása ellenében a lakásügyi hatóságnak átadni, illetőleg b) a megtartani kívánt lakást kiválasztani és a többletlakás lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi rendelet 86—89. §-ónak rendelkezései szerint meghatározott személy vagy — pénzbeli térítés ellenében — a lakásügyi hatóság javára lemondani. A Dunántúli Napló szeptember 17.-i számában a Központi Sajtószolgálattól származó cikkre a következő hozzászólást kaptuk. Pécs városában 1980. évben a bölcsődei-felvételi igényeket 100 százalékig ki tudtuk elégíteni. Elutasított kérelem nem volt. Pécs városában a gyesen lévő kismamák száma az első negyedévi átlag alapján 3300, és ebből 6 gyesen levő mamánál van 1—1 ellátott csecsemő és 1 mamánál 2. A cikkben jelzett minibölcsődék létesítésére, ennek következtében városunkban nincs szükség. A cikk írója őszintén felvetette a minibölcsődék hátrányait, ezért úgy gondolom külön örömünkre szolgál a tény, hogy Pécs város Taná^ csa a fejlődés ütemével párhuzamosan megoldotta a bölcsődei ellátottságot. Külön ki keli térni a cikkben helytelen „ információ alapján közölt védőnői látogatásokkal kapcsolatos megjegyzésre. Az érvényben levő irányelvek alapján Védőnők: 6 hetes korig 10 naponként, 1 éves korig havonként 1-szer, 1—3 éves korig 2 havonként 1-szer kötelezettek csecsemőkisgyermek látogatására. Természetesen szükség esetén — valamilyen oknál fogva veszélyeztetett - csecsemő látogatást veszélyhelyzetnek megfelelően gyakrabban is végeznek. A cikkből nem olvasható ki egyértelműen, hogy országos problémával foglalkozik, ezért szerencsésebb lett volna párhuzamosan a nagyon kedvező pécsi eredményekről is beszámolni. Pécs m. város Tanácsa V. B. egészségügyi osztálya Autóközlekedési Tanintézet Igazgatósága Budapest-------------- * ----------------„ Járda” A Dunántúli Napló augusztus 27.-i számában a Rókus utcában kerítéssel elzárt járdáról megjelent fényképre az alábbiakat válaszoljuk: A Városi Tanács 1980. évre biztosított pénzeszközöket a Szigeti vár rosrész iskolájához vezető járda megépítésére. Tekintettel arra, hogy a létesítmény olyan területen halad át, amelynek kezelője és használója más-más szerv, bizonyos komplikációkat okozott a már elkészült járda megnyitása. Az érdekeltek között a cikk megjelenése előtt nem sokkal született megegyezés szerint a járda északi oldalán is kerítés épül a Vegyipari Gépészeti Technikum védelmére, ezzel párhuzamosan azonban elbontható a Rókus utcai kerítés és a diákok használhatják a gyalogutak Vokó János, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője Vas István köszöntése A hetven esztendős Vas István költészete, ha pusztán a hangot és a formát tekintjük, józan nyugalomról tanúskodik. Mégis mennyi vívódó nyugtalanság, végletes feszültség rejlik a hagyományos előadás, a tiszta forma mögött! Ifjúságának avantgarde-von- zalmával korán szakított, önéletírásában, a Nfehéz szerelemben számolt be arról, hogy e szakításnak mik voltak az előzményei és következményei. Valójában drámai fordulatot hajtott végre — fordulatot, amelynek nemcsak személyes jelentősége volt, hanem nemzedéki értelme is. Vas István, akárcsak a Nyugat „harmadik nemzedéke”, hátat fordított az izmusoknak,, s az emberiség évezredes kulturális öröksé- ségét tartotta pajzsként maga elé, midőn támadásba lendült a fasizmus, és megjelent a láthatáron az új világháború. A szertelen lázadásnál ő is többre becsülte a fegyelmezett érvelést, a merész kísérletezésnél a klasszikus hagyományt. A klasszikus hagyományok iránt érzett vonzalmáról tanúskodnak első verseskönyvei: az 1932-ben kiadott Őszi rombolás, az 1935-ös Levél a szabadságról és az 1938-ban megjelent Menekülő múzsa című kötetek. Újabb költészete mégis arra figyelmeztet: a míves és fegyelmezett forma valójában romantikus költőegyéniség kezén születik. Romantikus egyéniségről árulkodnak határozott eszményei, amelyeket mindig odaadó hűséggel vállalt. Akkor is, ha félre kellett állnia, vagy műfordítások közé kellett temetkeznie. Líráját a személyes bátorság, a helytállás, a szembeszegülés morálja hatja át. Le tudott számolni illúzióival, , annál biztosabban őrizte megalapozott eszményeit, ifjúságának nemes ideáljait, amelyek a baloldali költészet ideáljai voltak: szabadság, emberi egyetemesség, személyes bátorság és forradalmi remény. A felszabadulás után ezeknek az eszményeknek a jegyében dolgozott tovább. Munkássága mind teljesebben bontakozott ki, ekkor jelentek meg Római pillanat (1947), A teremtett világ (1954), Rapszódia egy őszi kertben (1960), Római rablás (1962), Földalatti Nap (1965), Nem számít (1969) és önarckép a hetvenes évekből (1974) című verseskötetei, továbbá Nehéz szerelem (1964) és A félbeszakadt nyomozás (1967) című önéletrajzi regényei. Vas Istvánt romantikus egyéniségnek mondtuk az előbb. A józanság, mint minősítés, mégsem hamis. Szervesen hozzátartozik a bátorsághoz: a helytállás morális stratégiáját a tisztán látó elmének kell vezérelnie. A költő, aki rapszódiát írt a bátorságról és a hűségről, korábban ódában ünnepelte a józan észt: „Nem az, ami örök, nem az, ami múlandó, Csak az, ami lehet, a megvalósulandó — / Tévelygő szilaj ész, te vagy nekem a hit”----hangzik az Óda az é szhez című versében. A józan értelem, a mérlegelő ráció irányítja a művészi önépítés művét. A romantikus szerelem szabad lobogását a ész fegyelmezi. Sőt, az irónia, amely eleve biztosabb pályára vezérli a képzelet röptét, és okos féket vet a vágy száguldása elé. A választott költői szerepnek kettős arca van. A romantikus hajlam és a fegyelmező irónia, a fenntartás nélküli idealizmus és a józan realizmus alakítja ezeket az arcokat. Az idealizmus küzdelemre biztat, a realizmus számot vet e küzdelem esélyeivel és kockázataival. Ja- nus-arcú szerep, de csak a szerep kettős. A költői személyiség, amely e kettősségbe öltözik, szervesen épül, egyeséges marad. „Ellentétek keresztezést pontján" vet számot saját múltjával is. Vas István mind többet foglalkozik ezzel a múlttal. V as István szemlét tart emlékei felett: régi szerelmeket és barátságokat kelt képzeletbeli életre. Van ebben az emlékezésben nosztalgia is. A múlt feltámasztását mégis a számadás vágya vezérli: Vas István versei a történelmi tapasztalat értelmét és tanúságát keresik. A személyes •számadáson túl közösségi szerepet töltenek be: a magyar művész-értelmiség önvizsgálatának adnak hangot, önvizsgálatnak, amely a történelmi jelenlét súlyos tapasztalatát összegezi, amelyből egy emberöltő érzelmi története is kiolvasható. Pomogáts Béla Vas István Nicolaus Cussírja „Coincidentia oppositorum .. Cusanus Ellentétek keresztezési pontja Ez az egész világ, a végtelen sok — Lényeiben, és mégis oszthatatlan Egység. Az Isten is, az abszolút nagy, Ki mindent átfog és az abszolút Parány, melyet a legkisebb dolog Magábafoglal. S minden lény, egyed, Ellentétek keresztezési pontja; Az ember kis világa — parvus mundus — Melyben találkozót ad újra s újra A halhatatlanságnak a halál, A léleknek a test — s e kis világ Tud is a rengeteg találkozásról. S ellentétek keresztezési pontja Vagy magad is, aki ezt megtaláltad, Te, Cusanus, bíboros és eretnek, Istenkeresö világfi, utolsó Skolasztikus és első forradalmár, A vallás és a tudomány, a dogmák És misztikák nagy összebékitője, Ki őrizted a régit és az újat Fellobbantottad. Hogy kerülted el A Máglyahalált, a kiáltozást? Hogy tudtál élni Róma gyanújában? Most itt vagy Rómában, a San Pietro In V i n c o I i-ban, márványlap mögött. Félezer éve fekszel itt, Cusanus, S a márványlapon át erőd merész Sugara megtalálja-új meg új Ellentétek keresztezési pontját. (1947)
