Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-24 / 263. szám

1980. szeptember 24., szerda Dunántúli napló 3 A gázki^é^vOszéÍy: literiére biztonságban A 600 méteres mélységből felérkeznek az aknamélyitők István-aknán Rekord született: megduplázták a mélyítési „sebességet Sikeres uällalkozas V A szentlászlói tsz konfekcióüzeme T ermészeti adottságai miatt hátrányos helyzetben gazdájko- dik a szentlászlói Búzokalász Tsz. A dombvidéken erős a talajpusztulás. Az idei nyereségük a tervek szerint 150, esetleg 200 ezer forint lesz csupán. A többletnyereséget elsősorban a mellék­üzemági tevékenységgel igyekeznek elérni a sombereki és a két- újfalui tsz példáján felbuzdulva. A Temaforg Textilhasznosító Vállalat mohácsi üzemének tex­tilhulladékot válogatnak Alma­melléken és Boldogasszonyfán. Kiszerelnek hímzőfonalat, de újabban cérnát is készítenek. Munkalehetőséget biztosítottak 60 asszonynak, amikor a földe­ken épp szünetel a gyalogmun­ka, elsősorban a téli hónapok­ban. Még nem zárt nyereséges esztendőt az Aknamélyítő Vál­lalat mecseki körzetének leg­kisebb üzeme, amely a pécs- bányai István-aknán működik, csaknem három évtizede — je- Tenleg hetven dolgozóval. Ugyanis a metángáz veszélyez­tette pontokon mélyítenek aknát, tárnak fel a szinteken rakodó­rendszert, alakítják ki az akna­rakodókat. A brigádok összefogása Várhatóan 1981-ben nyeresé­ges lesz az üzem, amennyiben a ll-es akna januárban meg­kezdett mélyítésében elért kör­zeti rekordot tartják. Az akna tervezett mélysége 640 méter. Indultak a régi akna 540 mé­teres talpában, a VI. szinten és szeptember közepéig 60 métert jutottak lefelé. A 12,2 méteres rekord július 15. és augusztus 15. között született. Korábban a havi előrehaladási tempó 5, esetleg 6 méter volt. A mélyítési „sebességet” a Tóth János ve­zette 30 fős aknamélyítő szocia­lista brigád duplázta meg. A qázkitöréses helyen maximum 1,6 métert szabad előrehalad­ni egy fogásban. Ugyanez a brigád gázveszély nélküli terü­leten négy méteres fogással mélyít. A -siker a három műszakban dolgozó brigád összeforrottsá- gán kívül köszönhető annak is, hogy szakaszonként és szemé­lyenként előre meghatározzák a feladatokat. Nagy körültekin­téssel terveznek, hiszen szakon­ként csaknem húsz munkafolya­matot kell elvégeznie a talpban dolgozó öt vájárnak, segédvá­járnak és csillésnek, [gy egye­bek között réseinek, fúrnak, por. és víztelenítenek, robbantanak. Egyben ácsok, kőművesek és csőszerelők is, vagyis ötféle szakmához értenek. Bevezették a teljesítményhez kötött premi­zálást, ami. csak akkor érvényes, ha mardéktalanul betartják a biztonsági elvárásokat. Más. képp a teljesítményfokozás köz­ben életveszélybe kerülhetnek. Az utóbbi években egyszer sem riasztották őket a diszpé­cserközpont és a náluk hordott műszerek gázkitörés miatt, ugyanis az előttük haladó ki­töréselhárítási csoport biztonsá­gosan qázmentesít az aknafal­tól körben 3—4 méterre 'befelé és a talptól 15—20 méterre le­felé. A majdnem hat és fél mé­ter átmérőjű, köralakú aknaalj­ban 15—20 lyukat fúrnak: egy­nek az átmérője 14—15 centi. Maid 20 atmoszféra nyomáson sűrített levegővel vizet présel­nek be, hogy kimossák, vagyis kihajtsák a metánt és acélcsö­vekben elvezessék. Egy lyukon át leaalább két műszakban mos. nak. Van olyan hónap, hogy a talpkörnyéki szénmező mosatása 2—3 hétig is eltart. Minél mé­lyebbre érnek, annál több idő­be telik. Most például leg­alább egy hónapos mosatással számolnak. Csak akkor szabad a mérő- és egyben öblítő lyu­kakat kifúrni, amikor még 5-6 méteres kőzetréteg választ el a szénmezőtől, ami „kőpajzsként" véd. Mini-gázkitöréseket hoznak létre, hogy mérsékeljék a gáz nyomását, feszültségét. Mintha lőporos hordón kalapálna va­laki. Ezt megelőzően hosszadal­mas és precíz geológiai fúrá­sokra, telepfelderítésekre kerül sor.' Az aknamélyítő munkások an­nak örülnek, hogy az utóbbi időben szinte százszázalékos biztonsággal gáztalanítják az előrehaladásuk nyomvonalát és egyre nagyobb mélységeket mosnak ki. Mindezek ellenére az 1,6 méteres fogást sose lé­pik túl és téglasorról téglasor­ra haladnak, vagyis naponta 5—10 centit mélyítenek, de nem ritka félméteres napi mélyí­tés. Az örökös óvatosság és megfontoltság jellemzi őket. Amíg a gázmentesítők „biztosí­tanak”, az aknaépítők vágato­kat bővítenék és falaznak. A teljesítménynövelésben a legtöbbet a gáztalanító speciá­lis csoportnak köszönhetik, ugyanis a megnyugtató munka- feltételeket teremtik meg. Ilyen körülmények között elérték, hogy három nap múlva már magasodik az újabb qknafal- rész, melynek a vastagsága nyolcvan centi. Csak ilyen vas­tagság áll ellen az egyre na­gyobb kőzetnyomásnak. Egy másfél méteres szakaszba csak­nem 2500 betonidomot építenek be. Két nap alatt felszállítják az egy fogás meddőjét, ami T50—200 bödönben fér el. Egy bődön 800 literes. Szédítő volna a látvány, ha a sűrített levegővel meghajtott turbólámpák bevilágítanák a hatszáz • méter mély aknái ami egy feneketlen kútra emlékez­tet, melyben elvész a fény és a - hang. Tán óriás tartja kifeszített korral, lábbal a frissen emelt aknafalat, hogy az össze ne omoljon. Ilyen hatást keltenek a hatalmas acél feszítőkeretek, pillérek, tárnok. Közöttük a 270 kilós szállítóbödönök ingáznak és tízmétereket nyúl alá a hat­levelű markoló. Ott csüng a menekítő acélkosár is, amibe épp öten férnek és percek alatt felérnek gázkitörés esetén. A sötét magasságból észrevétle­nül kígyózik alá az egy méter átmérőjű, friss levegőt hozó vas­cső is. Semmi elektromosság, a motorokat is sűrített levegő hajt­ja. Még negyven méter Gázkitöréses helyen egy ak­namélyítő vájár átlag 6500— 7000 forintos havi fizetést kap, aminek a 90, illetve 80 száza­lékát keresi a segédvájár, va­lamint a csillés. Hátra van még a száz mé­teres mélyítésből negyven méter, eközben megépítik a hetedik szinti aknarakodókat. Emiatt is sürget a mélyépítés befejezésé­nek a határideje: 1981, június 30. Csuti J. Vásárdíjas élelmiszerek Baranyákét OMÉK: arany, ezüst, bronz Az OMÉK-díjbs pécsi pezsgő címkéje A nyolctagú Pannónia pezsgöcsalád sikere Dijat nyert az Anikó, a lenkes és a Boci sajt A zsűrinek is ízlett a fokhagymás szelet „Erős mezőnyben" versenyez­tek a baranyai élelmiszerek az idei OMÉK-on. Sok érmet hoz­tak haza, várakozáson felül szerepeltek. Na persze ma sem Baranyában állítják elő a vi­lágmárkát fémjelző terméke­ket. Annál pozitívabb, hogy nálunk épp az olcsóbb cikkek hozták el az érmeket. Azok, amelyeket rendszeresen ve­szünk a sarki ABC-ben. Nagyon ízlett például a zsű­rinek a sertéshúsból és hasa- alja szalonnából gyártott fok­hagymás szelet, amiből 10 de­ka 3 forint 60 fillérbe kerül. Ez az első OMÉK-díjas termé­ke a Baranya megyei Húsipari Vállalatnak. Két évvel ezelőtt fejlesztették ki. Azóta napi 12 mázsát gyártanak, de ennek többszörösét is megvásárolnák a pécsiek. A vállalat szívesen gyártana többet is, ha ez nem jelentene konkurrenciát az ugyancsak közkedvelt kolozs­vári szalonnának. Ha több ser­tést bőrtelenítenének, több lenne a fokhagymás szelet. A bronzérem minden bizonnyal fokozza a pécsiek kísérletező kedvét, ami újabb olcsó és jó minőségű termékekben jelent­kezik. Sellyén jó sajtokat gyárta­nak. Két termékük is vásárdíjat nyert, a Tenkes és az Anikó. A Tenkes igazi olcsó áru, rá­adásul félzsíros, tehát diéti- kus, mégis nagyon finom, ízle­tes. Évente 60 vagon fogy be­lőle, annyira népszerű. Az Anikó új termék, harmadik éve gyártják, de évről évre többet. Ezt a gömbölyű, lágy jellegű, egészen különleges típusú saj­tot gyorsan megkedvelték a fogyasztók. Az idei 50 vagonos mennyiség jövőre már kevés lesz, növelni kell. A Baranya megyei Tejipari Vállalat har­madik, vásárdíjas terméke az ömlesztett tejszínes Boci sajt. Ezt Pécsett gyártják, az idén 70 vagonos mennyiségben. Egy tubusban 10 deka van, így aztán több millió tubus hagy­ja el évente az üzemet. Egy- időben 5-6-féle ízzel próbál­koztak, volt még kapros Boci is. De csak a tejszínes lett igazi sláger a fogyasztóknál, s most a zsűritől is ez kapta meg a bronzérmet. A vállalkozó kedv OMÉK- díjat hozott a Szigetvári Kon­zervgyárnak is. Az új termék — a lapunkban nemrég bemu­tatott szójakonzerv, ezüstérmet nyert. Új, egyedülálló dolog az országban s a szigetváriak javára írták, hogy rögtön egy egész szójabab családdal je­lentkeztek. A pécsi őszibarack még mindig tartja jó minősé­gét, a Pécsi Állami Gazdaság ezüstérmet nyert a bemutatott fajtájával, de nyerhetett volna akár aranyat is. Csakhogy az idén az esélyesebb fajták még nem értek be a zsűrizés ide­jére. A Championt most sze­dik, s az Elberta-faj'ta még zöld. OMÉK-díjat, bronzérmet nyert őszibarackjával a Bikali Állami Gazdaság is. Vásárdí­jas lett a bólyi Kossuth Tsz Cardinal csemegeszőlője. A szüret még tart, az idén 500 mázsát szállítanak a bólyiak a bronzérmes termékből a pé­csi ZÖLDÉRT-nek. A pálmát kétségtelenül a pécsi pezsgők hozták el. A Villány-Mecsekaljai Borgaz­dasági Kombinát immár nyolc­tagú Pannónia pezsgőcsaládja nyerte el az aranyérmet. A száraz fehértől az édes pirosig bezárólag mind a nyolc pécsi pezsgő OMÉK-díjas lett. S ami a díj értékét külön emeli, igen nagy mennyiség, évi 2,8 millió palack van az aranyérem mö­gött. Igaz, ebből 2 millió pa­lackot exportálnak, de azért jut bőven érmes pezsgő a pé­csiek asztalára is. A borkombinát pezsgői per­sze már sok díjat elnyertek, hírük, nevük van, s ennek kö­szönhetik egy nagy, most épü­lő budapesti áruháznak a meg­rendelését. A rövidesen át­adásra kerülő Örs vezér téri áruházban pécsi pezsgőt fog­nak árusítani. Erre a kombinát két új termék kifejlesztésével készült. Megvan tehát a Pan- nónia-család kilencedik és ti­zedik tagja, de a márkanév megváltozott. A különlegesen palackozott, szépen csomagolt termék neve „Örs vezér pezsgő” fehér és piros változatban. Csak az az áruház árusítja majd. Az első rendelés évi 50 000 palack. Aranyérmet nyert továbbá a kombinát saját termelésű vil­lányi Olaszrizling bora. A dísz­dobozos borok különversenyé- ben ezüstéremmel jutalmazták a villányi Cabernet Franc díszdobozát.- Rné ­Ezen kívül lakatos bérmunkát vállaltak a MEZŐGÉP szigetvá ri gyáregységének, de a legna gyobb vállalkozásnak a Kom lói Carbon Könnyűipari Válla lattal való együttműködés szá mit. A „temaforgos” és a „cár bonos” cikkek egy részét a Bol dogasszonyfán megépített olcsó áruk boltjában kínálják. Szentmárton-pusztán, a volt Biedermann-kastélyban rendez­ték be a két műszakban csak­nem száz asszonyt alkalmazó konfekció-üzemet. Az ipari mun­kássá válás folyamata javában tart, hiszen a hajdani kapás­asszony a szalag mellett varró­ként, szabóként, vagy épp sza­lagvezetőként a rendszeres, egy. helyben végzett munkát szokja meg. Legfeljebb egy év és uni­verzálisan begyakorlottak lesz­nek, vagyis értenek egy-egy ter­mék legalább harmincféle elő­állítási munkafolyamatához. Főként az ujj- és a gallérkészí­tésben szükséges a fejlődés, hogy egy-egy ruhaféleség gyár­tására ne 2-3, hanem egy hét alatt készüljenek fel. A 25 és 30 éves lányok, asszonyok zöme szakképzett varró és szabó akar lenni, de varró-szakmunkásokat Pécsett, az 500-as Szakmunkás, képző Intézetben a felnőttokta­tás keretében még nem képez­nek. így kénytelenek beérni a gyakorlattal és az öntevékeny helybéli továbbképzéssel. A Komlói Carbon áruátvevői a szorgalmukat dicsérik, hiszen a tsz-asszonyok konfekciói egyenest mehetnek Hollandiá­ba, az NSZK-beli kisáruházak- ba. Hamarosan szovjet meg­rendelésre nagy tételben farmer- és női ruhákat varrnak. A jövő év mind a 12 hónapjában szá­mítanak rájuk, sőt cipőfelsőrész készítésére is felkérték a tsz-t, ami újabb 20—30 asszonynak nyújt munkalehetőséget. A termelőszövetkezet 250 női dolgozójának több mint a fele melléküzemági tevékenységet is végez. Sorban állnak, hogy va­lamelyik kisüzemben alkalman­ként munkát vállalhassanak, de most már kialakult a biztos és jól képzett munkásállomány. S ennek egyik következménye, hogy a fiatalok nem költöznek Szigetvárra, Szentlőrincre, ha­nem helyben házat építenek. A kisüzemben havonta 2400-2500 forintot is kereshetnek. Neiczer József elnök és Kar­sai József melléküzemág-vezető a carbonos kapcsolatot hosz- szú távon továbbfejleszteni akar­ják és jövőre egy központi mel­léküzemági üzem létesítését ter­vezik, elsősorban a szétszórtság megszüntetésére. Erre nem saj­nálják ,a pénzt, sőt hitelt vesz­nek fel, hogy felépüljön a lé­tesítmény 1982-re. A legmoder­nebb csehszlovák gépeket sze­retnék* megvenni, hogy két év múlva a központi üzemben leg­alább 120-an állhassanak mun­kába. Ezen kívül a nyereség fél, sőt egymillió forintos nö­vekedésével számolnak. A 10- 15 milliós beruházás megvaló­sításában mindenképpen számi, tanak a Baranya megyei Tanács anyagi tárrvpgatására. A szentlászlói tsz mellék­üzemági törekvései jelentősek. Nem véletlen, hogy az Inter- cooperation Kereskedelemfej­lesztési Rt. szakemberei felke­resték a szövetkezetét nyugati megrendelésre végzendő bér­munka elfogadására. De a tsz következetesen a Carbon Köny- nyűipari Vállalat mellett tart ki. Cs. J. Akna­mélyítők katszáz méter mélységben

Next

/
Thumbnails
Contents