Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-03 / 242. szám
e Dunántúlt napló 1980. szeptember 3., szerda Szarvasbőgés A gímszarvas üzekedési ideje szeptember hónap. Ekkor kezdődik a vadászata is. Ivarra való tekintet nélkül ettől az időponttól minden szarvas lőhető, de szeptemberben mégis minden vadászterületen a szarvasbikát lövik. Ennek vadászata a legizgalmasabb és legnagyobb élmény, melynek átélését alig várják vadászaink, valamint a hazánkba érkező külföldi vadászok is. Hazánk legnagyobb vadfaja. Az itt élő szarvasállomány világhírű. Ez különösen vonatkozik a dél-dunántúli tájegységre, amely Tolna, Baranya, Somogy és Zala megyékre terjed ki. A Duna és a Dráva által behatárolt háromszögben a világ legjobb gímszarvasállománya él. Ez a kiváló minőség megyénk szarvasállományára is jellemző, ezért igen nagy szakértelmet igényel a kilövési tervek elkészítése és azok végrehajtása. Vadásztársaságaink ez évben 440 szarvasbika kilövését tervezték. Ebből 40-et külföldiekkel lövetnek ki, és 400-at a vadásztársaságok tagjai lőnek ki. A kilövési tervnek közel 90 százalékát selejtbika-kilövés- sel teljesítjük, és csak tízegyhogy a vadgazda hozzávetőleges pontossággal megállapítsa szarvasállományunk különböző egyedeinek korát. Ez a bőgési időszakban a bőgő bika hangmélységéből, a bőgés jellemző módjáról, a bőgési idő alatt tanúsított viselkedéséből és a tartózkodási helyéről is megállapítható. A szarvas nem szereti a zajos, zavart erdőrészeket. Ahol az erdő nem elég csendes, nyugalmas, ott csak későn, a sötétség leple alatt mozog és vált ki legelőjére a védelmet nyújtó sűrűből, amelyre a hajnali derengés előtt már vissza is vált. Kedvenc tartózkodási helye az emberlakta helyektől távol eső lomblevelű erdők és fenyvesek, amelyek erdei tisztásokkal vagy rétekkel váltakoznak. Ahol ez nem biztosított, onnan elvonulnak, és nagyon sok esetben a mezőgazdasági területeken tartózkodnak az ösz- szefüggő nagytáblás kukoricákban, amely a bőgési időszakra mesterséges védősűrűt biztosít számukra. A szarvasbika vadászata nagy hozzáértést kíván, és csak úgy lehet megközelíteni, ha a terepen zajmentesen, megfelelően tudunk közlekedni. Ez néhány százalék erejéig lövetnek, vagy lőnek golyóérett bikát. Ez igen fontos szakmai követelmény, mivel a kilövési terv teljesítésével selejtezést és állományszabályozást hajtunk végre. Az üzekedési idő alatt a tehenek összeverődnek, és erős, jól fejlett bikák állnak be egy-egy tehéncsapathoz. Ezek a csapatbikák vagy főbikák. E csapatoktól elkülönülve bolyongnak a fiatalabb bikák, amelyeket mellék vagy kereső bikáknak nevezünk. Ezek sokat mozognak, és így jó lehetőség nyílik selejtezésükre. A bőgési időszakban könnyű a tartózkodási helyüket meghatározni, mivel ezek igen sokat bőgnek. Bőgő hangjukat hallatják az esti és hajnali órákban, de sokszor egész éjszaka is hallani őket. A tehéncsapatokkal levő idősebb főbika ritkán és csak keveset bőg. Bőgő hangjuk minden vadászt izgalomba hoz és a legnagyobb sikerélménynek számít, ha a vadász bőgő bikát tud elejteni. A bőgési időszak hazánkban délen kezdődik legkorábban, míg északon ez két-háromhetes eltolódást mutat. Megyénkben a fő bőgési időszak szeptember 6-a és 20-a között zajlik le. Ennek kezdetét erősen befolyásolja az időjárás. Az idén a szeptember elejére beköszöntött hűvösebb időszak ezt meggyorsíthatja, míg nagy szárazságban a forró kánikula és a meleg éjszakák a bőgés idejét késleltetik. A fő bőgési időszakot augusztus 20-a és' szeptember között megelőzi az úgynevezett előbőgés, míg szeptember végétől október közepéig az utóbőgés, amely mindkét esetben csak szórványosan hallható. A minőségi szarvasállomány kialakításához igen fontos, az erdősült részeken, az erdei tisztásokra és rétekre kivezető cserkészutakon történik, míg mezőgazdasági területen a megtisztított és karbantartott dűlőutakon. A nagy kukorica- táblákban a vadászat eredményességét nagyban elősegíti, ha a gazdálkodó szerv a fasorok és erdőszélek mentén a kukoricatáblát körülvágja, silótakarmánynak betakarítva, és így megfelelő cserkészési lehetőséget biztosít a szarvas vadászatához. A bőgőhelyeket a főbőgés idején könnyen meghatározhatjuk, nemcsak a bőgő hang alapján, hanem a bőgőhelyen a sok mozgásból eredő feltűnő bika nyomaiból és a bőgőszagból is, (Rigyetés) Az extázisbán levő bika a bőgésen és a sok mozgáson kívül a fák és bokrok törésével, a föld kaparásával, ágak és tuskók szétverésével is elárulja magát. Az üzekedési időszak két-há- rom hétig tart, mivel a szarvastehenek nem egy időben üze- kednek. Legkorábban az öreg tehenek, a fiatalabbak később, végül pedig az ünők. Ezt még nagyban befolyásolja az év eleji áttelelés, erőnlét, időjárás, és ezeken kívül a nőivarú egyed egyéni tulajdonsága is közrejátszik. Ezek a tények már szempontként figyelembe vehetők a később kezdődő tehenek és ünők selejtezésénél. A szarvasbőgés idején folytatott vadásztatásnál vagy vadászatnál magas fokon kell alkalmazni az emberi észnek és ügyességnek fölényét a vad kifinomult érzékszervei felett, mert csak így tudjuk terítékre hozni a kilövésre szánt egye- det, és így szerez a vadász egy életre szóló sikerélményt a szarvasvadászat diadalában. Farkas János Horgászat Horgászvizek és a bal- gazdálkodás tervezése A Pécsi-, Orfűi-tó ez évi horgászrendje kimondja, hogy egy területi engedéllyel a tóból 30 db méretkorlátozás alá eső halat szabad kifogni. Aki ezt elérte a területi engedélyének leadása, fogási naplójának bemutatása mellett új területi engedélyt válthat az egyesületénél. Ez az intézkedés azt a célt szolgálta, hogy néhány, több mint egy mázsát fogó húshorgászt visszaszorítsunk. így is a 30 db (ami szerényen számolva 30 kg) ponttyal a területi engedély árának háromszorosát kapja vissza a horgász. A Pécsi-tóban tilos a halak takarmányozása, ez azt jelenti, hogy a táplálékszegény vízben a halak növekedése minimális. Tehát lényegében egy horgászra jutó pontyfogás csak annyi lehet, amennyi halat a befizetett területi jegy árából az Intéző Bizottság meg tud vásárolni. A Pécsi-, Orfűi-tó éves területi jegy ára jelenleg 600,— Ft, ez azt jelenti, hogy a halőri, vízbérleti költségek levonva egy horgászra mintegy 10 kg hal kihelyezésére van lehetőség. A jelenlegi halárak és területi engedély árak közötti viszony következményeként pontyból a tavak fokozatos elszegényedése várható. Természetesen ez sem az Intéző Bizottságnak, sem a horgászoknak nem érdeke. Ezért keressük azokat a kompromisszumos megoldásokat, amely megközelítő arányokat alakít ki a határ-, területi engedély ára és a kifogható halmennyiség között. Nem lehet cél a területi engedély árának mértéktelen emelése, de az sem engedhető meg, hogy a piaci halellátás hiányát kihasználva, néhányon a horgászatból jogtalan anyagi előnyöket szerezzenek. Az országban igen sokféle gyakorlat alakult ki a több ezer forintos jegyártól kezdve a darab és súlykorlátozásokig, vagy éppen a kifogott halnak a helyszínen történő kifizetéséig. A horgászmozgalom a jelenlegi és várható halárak mellett nem képes a korábbi pontytelepítésre, illetőleg a horgászlétszámmal arányos növelésre. Ezért a jövőben előtérbe kell kerülni az egyéb halak horgászatának és a természetes vízi horgászatnak. Az új üzemtervek, amelyek 1981. január 1-vel lépnek életbe, már az értékarányos területi jegyárakat tartalmazzák, ugyanis a horgászkezelésű vizek halgazdálkodásót a jövőben szigorúbb feltételek határozzák meg. Kovács Zoltán Hírek: Befejeződött a Duna melletti ifjúsági horgásztábor, ahol az egyesületek által kijelölt ifi horgászok kellemes napokat töltöttek. * A Pécsi-tóból eddig a horgászok 10 db nagy harcsát fogtak. •Se Befejeződött a XIII. Herman Ottó horgász emlékverseny, melyen 18 megye és egy jugoszláv csapat versenyzői vettek részt. A kétnapos összetett versenyben Csongrád megye csapata végzett az első helyen 27,5 kg-os halfogással. Bélyeg „53. bélyegnap” Szeptember 13-ón kerül forgalomba a magyarországi üveg. művészet legszebb darabjait bemutató „53. bélyegnap" elnevezésű 1, 2 és 3 forintos bélyegekből álló bélyegsorozat és o 10 forintos blokk. AZombory Éva grafikusművész tervezte bélyegen keskeny a keret, lent fehér színű a Magyar Posta szöveg háttere, legalul balra 1980, jobbra a tervezőművész neve, a kereten belül balra lent az értékjelzés, a bal oldali függőleges széllel párhuzamosan 53. bélyegnap, a jobb oldali függőleges széllel párhuzamosan az ábrázolt üvegtárgy megnevezése egy- egy bélyegen belül azonos, de bélyegenként különböző színnel látható. Az 1 forintos bélyeg li. la keretben Boroskancsó, 1850 körül, a 2 forintos bélyeg világosbarna keretben Pohár, Budapest, a XIX. sz. vége, a 3 forintos bélyeg sötétkék keretben, Pohár, Zay-Ugrócz, XIX. század vége felirattal, több színben egy-egy üvegtárgyat ábrázol. A blokk álló téglalap alakú, kerete alulról felfelé halványuló sárga színű, benne stilizált .kristályok arany színnel láthatók. A bélyeg Pohár, Pécs, 1900-1910 között felirattal többszínű üvegpoharat ábrázol. * A bélyegmúzeum jubileumát — az idén 50 éves - postai emléklevelezőlap köszönti szeptember 12-én. A levelezőlap 100 ezer példányban készült az Állami Nyomdában, Vertei József terve alapján. el kell sajátítania, ha sikerrel kívánja űzni ezt a sportot. Bevezetésül, ahogy a sorozat eddigi szerzői is, bemutatja a harcsát, ismerteti szervezetét, életmódját, táplálkozásának. szokásainak és szaporodásának sajátosságait, valamint a szaporodás terén elért jelentős hazai eredményeket. Ezt követően tér rá érdemi mondanivalójára: hol, mikor, mivel és hogyan érdemes harcsára horgászni. Székely Adóm kitűnően ir, érzékletes képekben tudja élményeit olvasója elé tárni, őszintén remélhetjük tehát, hogy könyve egyik legsikeresebb kötetének bizonyul majd. SZÉKELY APÁM: II harcsa és horgászata A szerző, az ország egyik legtapasztaltabb harcsahorgásza azokat az eszközöket és módszereket tárgyalja ebben a kötetben, amelyeket hazánk e nagy ragadozó halának zsákmányul ejtéséhez minden horgásznak meg kell ismernie, illetve • • • 0 54 BEi.t'EÜ.N'/tP • 0 t • Az idén rendezik meg a 25. geofizikai szimpoziont, ebből az alkalomból jelenik meg levelezőlap szeptember 16-án. A bélyegképen a Magyar Geofizikusok Egyesületének emblémája, a lap bal oldalán hazánk geológiai térképe és az Eötvös Lo- ránd-emlékérem látható. * A Magyar Posta Bélyegmúzeuma alapításának 50. évfordulója ünnepségeit szeptemberben rendezik, 12-én a múzeum épületében egy nagyszabású kiállítás nyílik (VII., Hársfa u. 47.). A kiállítás belépőjegye ellenében a látogatók megkapják az áprilisban kibocsátott jubileumi emlékbélyeget is, a helyszínen alkalmi postahivatal működik szeptember 12—14. között, mely emlékbélyegzőt használ. A kiállítással kapcsolják össze annak a pályázatnak a megrendezését is, mely eldönti majd — a látogatók szavazata alapján —, hogy a Filatéliai Szemle évenkénti vetélkedőjén a legszebb bélyeg címet elnyert bélyegek közül melyik a „leges- legszebb"! BBüflitiam Kiskert A liliomot ősszel kell ültetni KIRÁLYLILIOM 1LILIUM REGALE) Az utóbbi évtizedekben szerte cr világon a liliomnemesítés nagyon fellendült. Változatos szín-, formagazdagságával a liliom kedvelt hagymás növény lett. Hazánkban a szép nemesített változatok most vannak elterjedőben. Magángyűjtők hallatlan változatos kollekcióval rendelkeznek, de az egyes változatok a kereskedelemben is kaphatók már. Legismertebb a fehér korai virágzásé ILLATOS LILIOM, a Lilium candidum. Nagy elterjedése annak köszönhető, hogy kevésbé kényes. Fényeszöld leKiskert velei vannak, melyeket mór ősszel kihozza. A liliomok nem elégednek meg bármilyen talajjal. Legjobb a jó vízáteresztő humuszban, tápanyagban gazdag laza talaj. Legkedvezőbb a homokos, középkötött vályogtalaj. Az erősen kötött talajt nem kedveli, ezért az erősen kötött talajt kertünkben homokkal, tőzeggel' lazíthatjuk. A liliom több évig (4—5 év) helyén maradhat. Fontos a gondos talajelőkészítés. A liliom helyét 35-40ycm mélyen porhanyóan ássuk fel. Nem szereti a napnak kitett száraz talajt, ezért bokrok védelmébe ültessük. Félárnyékba ültetve színes virágait tovább megtartja. \ ültetési ideje: kora ősz; szeptember-október eleje. Ilyenkor a hagyma még jól begyökeresedik, a téli fagyoknak ellenáll. Tavasszal is ültethetjük, azonban ilyenkor nincs kellő gyökérzete, ezért a virágkezdeményt törjük ki az első évben. Az ültetés mélysége a hagymaméret függvénye: 14-18 cm körméretű hagymákat 10—12 cm mélyre, 20 cm körméret felett 15—20 cm mélyre ültessük. A hagymákat tompa végű ültetőfával ültessük, hogy a lyuk a hagyma formájához igazodjék. ültethetjük ültetőkanállal is. Vigyázzunk a polaritásra, nehogy a hagymát fordítva ültessük. Az ültetés után az ültetőlyukat félig töltsük vissza földdel és öntözőkannával jól öntözzük be. Bár a liliom a fagyokat jól átvészeli, de az első éves ültetést télen mégis jó komposzttal, lombbal 3—5 cm vastagon védeni. A tenyészidőszakban tartsuk gyommentesen, esetleg levéltrágyával permetezzük. A liliomot vágási célra is termelhetjük, a lakásban vázában dekoratív. A virágszárat tőből ne vágjuk vissza a következő évi virág kifejlesztése érdekében. Ajánlott liliomfajták: KIRÁLYLILIOM: Lilium regale. Júniusban virágzik. TŰZLILIOM: Lilium croceum. Legkorábban májusban virágzik. Sziklakertek virága a Lilium punicum. Paprikapiros kis turbánjai illatosak. Virágszára 50 cm magas. Nyár végén virít a TIGRISLILIOM Lilium tigrium. Narancspiros turbánjai sötétbarnán pettyezettek. Virágszára hosszú. Szaporíthatok: Vegetatív úton; egyes fajták a levélhónaljban kialakult kis hagymákkal, az ún. bulbillikkel, föld alatti szárrészen képződő hagymákkal, hagymaszétosztással, pikkelylevéllel. Generatív úton: magvetéssel. Javasolt legegyszerűbb szaporítás mód: hagymaszétosztás. Ajánlatos a liliomkiültetést az egyéb hagymás virágokhoz hasonlóan feltérképezni, hogy visszahúzódásuk esetén is biztosan tudjuk helyüket, és meg tudjuk különböztetni az egyes változatokat Kalla Gábor
