Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-21 / 260. szám
1980. SZEPTEMBER 21. NEMZETKÖZI MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Építkezés a Szovjetunióban Kísérleti terepen 8—9 erősségű földrengést imitálnak nagy erejű robbantással Duscmbei magasépületek Rakéta röppent a magasba és dübörgés rázkódtatta meg a levegőt; mélyen a föld alatt soktonnás töltetet robbantottak. Remegett a föld és az irányított szeizmikus hullámok támadásba indultak az építmény ellen. A Tadzsik SZSZK rengés- álló építési és szeizmológiai intézetének tudósai ilyen kísérletet végeznek a gyakorlóterepen, hogy segítsenek megválaszolni a köztársaság fővárosa, Dusan- be további fejlődésével összefüggő kérdéseket. Ez a város egyetlen nemzedék élete folyamán kicsi, agyagházas faluból csaknem félmillió lelket számláló, nagy ipari központtá fejlődött. A mostani ötéves tervben 370 millió rubelt fektetnek a városgazdaságba, ami lehetővé teszi 1 millió 100 ezer négyzet- méter alapterületű lakás építését Dusanbe azonban hegyszorosba épült, ezért évről évre nehezebb széliében fejlődni. A sokemeletes házak építése viszont veszéllyel terhes: Tádzsikisztán a nagy szeizmikus aktivitás övezetében fekszik. Az építőknek a tudósok siettek segítségére. Azt javasolták, hogy az új mikrorajon építését Dusanbe északkeleti részén kezdjék meg. Ezt a környéket sokáig perspektivátlannak tartották a rossz talajok, a dombok, a megcsúszással fenyegető kilences erősségű szeizmikus aktivitás miatt. A tkdósok ajánlására tömhették a talajt. Ezzel egyidejűleg az egyik dombon öt épületet emeltek négyszintes szekciókból, amelyeknek mindegyikét meghatározott alaptípusra húzták fel. Körülötte a dombon különböző föld alatti mélységekben, valamint az épületek alatt tucatnyi szeizmikus mérőfejet helyeztek el. Ezek adtak választ arra a kérdésre, hogy alkalmas-e ez a körzet beépítésre. , ... Hatalmas robbanás rázkódtatta meg a földet, a dombon emelt épületek kilengtek, de állták a próbát. Lehet építkezni. A tudósok és építészek szoros együttműködésének eredménye a kilencszintes házakkal beépített új mikrorajon, valamint a köztársaság első tizenkét szintes háza, amelynek építését most fejezik be. A kilencszintes házak a tadzsik főváros új kerületében Benépesednek a falvak Ananásziiltetvény - a „makrancos földeken” „Doth Nioch" — a vietnami nyelvben azt jelenti „ország”, de „földet" és „vizet" is jelént. Manapság inkább az első jelentése használatos, bár a nyelvészek szerint valamikor csak „földet” és „vizet” jelölt ez a szó, mint a létező világ két őselemét. így vagy úgy — a fenti szóval lépten-nyomon találkozik a mai utazó. A végtelen rizsföldeken, a mesterséges tavakon, folyó partján, álldogálva vagy a szűkszavú falusi emberek mesébe illő történeteit hallgatva. „Dath Nioch”! — makrancos föld a mienk — mondják mosolyogva, mintha máris megbo- csájtották volna. — Csak három—négy napra hagyd békében, s már dzsungelként látod viszont. A saját házad sem találod meg benne. így aztán nem csoda, ha a vietnami ember szorgalmáról, vitalitásáról ismert. Amikor délen, a volt Saigon környékén az amerikaiak kiűzése után előbb földet osztottak, majd szövetkezeteket szerveztek, villámgyorsan meg kellett szervezni a lakosság létfenntartását, egyszersmind munkát adni a hadseregnyi munkanélküli, nek. De vajon hajlandó-e a földet túrni az, aki hónapokkal korábban még teát és wiskyt szolgált fel az amerikai katonáknak? A kérdésre hamar válasz érkezett. Kezdtek újra benépesedni a Saigon körüli falvak. Visszajöttek a parasztok, a kézművesek, de földet kértek azok a városiak is, akik életükben nem ültettek rizst. Igaz, ezek a földek nem annyira rizstermelésre valók. A legtöbb helyen ananászt termelnek, amiből az utóbbi években már bőven jut exportra. Ma már mosolyognak a helybeliek, amikor a múltat idézik: — Sok mindent átéltünk, s be kell vallani, kevesen voltak köztünk, akik elhitték, hogy a mi földünkön valaha ananászültet, vények lesznek. A helyzet azért még ma sem rózsás. A legtöbb szövetkezet egyelőre nem rentábilis. De úgy gondoljuk, három-négy év múlva elkezdhetjük az állami adósság törleszKGST „Gépesített” lakások Ősi csillagászat - modern űrkutatás Mongóliában az asztronómia ősidők óta művelt tudomány. Az itteni embernek a csillagok, hoz való vonzódása már a Csu- lut folyó völgyében felfedezett ötezer évesre becsült sziklaroj- zokból is kiderül. Ismeretes, hogy a mongóliai tóba törzsnek a III—IV. században csillagászati naptára volt, amelyen 300 általuk ismert csillag képe és a Tejút is szerepelt. A kirgiz törzseknek a VI—Vili. században csillagászati naptáruk volt, az újgurok pedig már a IX-X. században ismeretekkel rendelkeztek a hold. és napfogyatkozásról. Mongol régészek érdekes leletei közé tartoznak a színes csillagászati atlaszok és az ún. babilóniai térképek. Ezek az ismeretek kétségtelenül összefüggnek az itt élő törzsek nomád életmódjával. A mongol törzseknek a X. század tóján külön térképrajzolójuk volt. Mongólia első csillagászati társasága 1264-ben, Khubi- láj kán uralma alatt alakult meg. Az asztronómiai emlékek sorában a Mongol Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik az égitestekről készült ősi térképeket, amelyek jelentősége a nevezetes Titkos Legendák című ősi kéziratéval vetekszik. A térképeken 1400 csillag helyét jelölték meg, és adtak számukra mongol nevet. A nagyszerű munka szerzőjének neve nem maradt fenn. A mongóliai Urgában kezdte meg működését 1779-ben az a nevezetes buddhista csillagászati iskola, ahol a kor számos kiváló tudósa gyarapította! tudását. A Mongol Tudományos Akadémia Fizikai Intézete és csillagászati obszervatóriuma 1921 - ben alakult meg. A mongol tudósok kezdettől fogva szorosan együttműködtek szovjet kollégáikkal. így az elsők között csat. lakoztak az fnterkozmosz-prog- ram céljainak a megvalósításához. Az ország természeti körülményei igen alkalmasak csillagászati megfigyelésekre. A nagy terület és a világos napok nagy száma kedvez e tevékenységnek. Értékes adatokat gyűjtöttek mongol tudósok többek között a Nap koronája és lángkilövellései megfigyelésével. Az Interkozmosz-program keretében a mongol csillagászok főleg az űrfizika és -technológia, az űrmeteorológia, az űrgeológia, a kozmikus biológia és gyógyászat kérdéseivel foglalkoznak. Ezen kívül tanulmányozzák a műholdak hasznosításának a lehetőségét a geodézia fejlesztésében. E tekintet, ben szovjet és NDK-beli csillagászokkal működnek együtt. Felkelőben van a legújabb „csillag” is Mongólia kozmikus horizontján: Mongólia-szerte nagy izgalommal várják, mikor kerül sor a Mongol Népköztár. saság polgáránál#űrútjára! tését; megfizetjük hogy új utakat, vízvezetékeket, hőerőművet épített nekünk az állam. S Mutasd meg a lakásod és megmondom, hogyan élsz — a régi mondás új változata tökéletesen igaz. Az elmúlt évek statisztikáiból kiderül, hogy a KGST-országokban a lakások „gépesítése” mennyiségileg ma már — általában — nem marad el a fejlett nyugat-európai országoké mögött. Meggyőz erről bennünket egyetlen pillantás a számokra. Két évvel ezelőtt a magyar háztartások felszereltségükkel a harmadik helyen álltak Csehszlovákia és az NDK mögött. Hűtőszekrényből 266, tv-készü- lékből 246, mosógépből 285 jutott ezer lakosra, vagyis kb. 300 családra. Északi szomszédainknál a kép még jobb. Tv- készülékből például — ezer főre — Csehszlovákiában 259, az NDK-ban 325 jut. Hátrányban az iparilag fejlett országokkal szemben, csupán egy-két területen vagyunk: az automata mosógépnél, a színes tévénél, a képmagnónál, stb. Az említett számokat semmiképp nem önkényesen emeltük ki. Mindegyik európai KGST-or- szágban rohamosan javult a lakások felszereltsége. 1977-ben a hét országban 1960-hoz képest a hűtőszekrények száma tízszeresére, a személyautóké hétszeresére, a mosógépeké majdnem háromszorosára, a tv-készülé- keké három és félszeresére, a rádióké kétszeresére emelkedett. A jó ellátás alapja természetesen a gyártás. S mivel tar. tós fogyasztási cikkekről van szó, a gyárak előretekintenek A vidéki lakásállomány 80 százalékát Bulgáriában az elmúlt három évtizedben falun ha ez letelik, már a tiszta nyereségen is mi osztozkodhatunk ... 1990-ig, sőt 2000-ig. Az „utasítást" magától az élettől kapják. Az első számú kívánság a tervezőkkel szemben az, hogy a jövőben már csak világszínvonalon álló háztartási gépeket gyártsanak. Az automata mosógépeknél, a színes tévénél a felzárkózás elodázhatatlan. A képmagnó, a vasaló, és mosogatógépek, a mosó- és szárító-automaták, a mélyhűtőberendezések tömeggyártásában hamarosan megteszik az első lépéseket. Természetesnek látszik, hogy egész új iparágak születnek. De milyenek legyenek 'ezek? Magától értetődő, hogy a hét ország terveit, elgondolásait az igények és a lehetőségek alapján időben — előre — összehan. góljuk, az egymáshoz alkalmazkodás a közös kutatómunkával kezdődik. Idetartozik a tudatos, célszerű és főleg: összehangolt licenc-vásárlás, amelynek lehetőségeit országaink még korántsem merítették ki. Ezt követi a szabványosítás, a tipizálás, majd a kooperólós — még az alkatrészgyártásban is. Végtére mindez a közös értékesítést segíti, nem szólva a gyakran sántító alkatrészellátás javításáról. És még néhány gyakorlati kérdés: információcsere, az árak összehangolása. És 2000 után? Azután majd jönnek a háztartási robotok, de addig még a háztartási gépeket teljesen a szolgálatunkba kell állítanunk. G. I. építették, és ezek a lakások semmiben sem maradnak el városi társaik színvonala mögött. * 3948 falut, a bolgár községek 76,5 százalékát kapcsolták be eddig a központi ivóvízhálózatba. A falusi vízvezeték hosz- sza meghaladja a 25 400 kilométert. * Bulgáriában száz falu közül mindössze háromban — általában csekély lélekszámú településen — nincs még villanyvilágítás. így a falvak többségében már mindenütt megtalálhatók a» elektromos háztartási gépek, a rádió, o televízió. * A falusi lakosság rendel kézé. sére 14 914 különféle elárusító- hely, 8980 vendéglő, 8000 javítóműhely és egyéb szolgáltató létesítmény áll. * A falvakbon 3500 — szertárakkal, sportcsarnokokkal rendelkező — tágas, modern iskola működik. * Bulgária városiasodását mu. tatja, hogy oz elmúlt évtizedekben 120 egykori falu szerezte meg magának a városi rangot. A mai háziasszony már nem azt nézi, hogy vegyen-e hűtőszek-' rényt, hanem, hogy mekkorát? Statisztika a faluról i Duc Phu tartományban oz idén 360 hektáron termesztenek ananászt, 60 hektáron pedig teát. A hozam: hektáronként 21 tonna. Képünkön: ananászszüret Dúc Phu-ban.
