Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-20 / 259. szám

a Dunántúli napló 1980. szeptember 20., szombat A Deutsches Theater vendégjátéka Pécsett A budapesti művészeti hetek vendégeként hazánkba érkezik szeptember végén a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lami Színházának, a berlini Deutsches Theaternek együtte­se. Budapesten három bemu­tatót tartanak, majd október -3-án és 4-én a Pécsi Nemzeti Színházban vendégszerepeinek egy előadásukkal. J. W. Goe­the drámáját Peter Hacks igazította a ma színpadára, középpontjában Ahasverus, perzsa király feleségének, Esz­ternek a drámájával, aki nagybátyjával együtt megaka­dályozza a kancellár által ter­vezett zsidóirtást. A vígjátékká írt darab három színésznek nyújt lehetőséget; a pécsi elő­adásban a bemutató három színésze, De/'fer Franke, Eber­hard Esche és Cox Habbema lesz látható. Peter Hacks a következőket írta A művészet értéke című gyűjteményes kötetében a da­rab keletkezéséről. „Mint ahogy minden dara­bom, így A plundersweilerni vásár is egy a darabhoz tar­tozó régi tagadás összeomlá­sából, szükségességéből és kézzelfogható színházi igény­ből keletkezett. Az előzmény mindig ugyanaz. Valaki — egy színészi társulat vagy egy ren­dező, vagy, mint- ebben az esetben, egy vidám társaság — megkérdezte: Mit játsszunk? Gondolkodom, majd azt mon­dom: ezt és ezt. Mi az? -Oh, ez a darab egy nagyszerű da­rab! — Az illető megy, olvas, és visszajön: — De ezt igazán nem lehet eljátszani. — De ha én azt mondom önnek. — De ha én azt mondom önnek . . . Aztán megyek és olvasok. Mert akkor aztán költenem kell.” Később: „Én becsületes em­ber lévén, mindenkit biztosítok arról, hogy kizárólag a hiány­zó harmadik jelenetet akar­tam kiegészíteni. Aztán inkább kedvet, mint kényszert érez­tem, változtattam itt, elhagy­tam ott, addig, amíg Goethe művéből egyre kevesebb ma­radt. Meglepő módon úgy állt össze a mű, ahogy az egyko­ron Goethe fejében megszü­lethetett.” Az NDK Állami Színházának két pécsi előadására termé­szetesen nemcsak a német nyelvet bírók válthatnak jegyet, hiszen szinkrontolmácsolás könnyíti a vígjáték megértését a csak magyarul értők számá­ra is. b. I. Szolidaritási rendezvények Baranyában Tanácskozott a Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan idén is meghirdeti szolidaritási prog­ramját. Azt a sorozatot, mely­nek rendezvényein való részvé­tellel mindenki kifejezheti tá­mogatását és együttérzését az imperialista, fasiszta elnyomás alatt sínylődő népekkel, a fel­szabadulásukért küzdő mozgal­makkal, szervezetekkel, a füg­getlenségüket kivívott és a szo­cialista fejlődést választó nem­zetekkel. A kölcsönös megismerés haszna Tovább bővül * v i az együttműködés Beszélgetés Lahti város küldöttségének vezetőjével A magyar és a finn nép köl­csönös ismerkedésének új for­máját alakították ki negyed­századdal ezelőtt Pécs és Lahti vezetői. A tesvérvárosi kapcso­latok folyamatának szokásos és természetes állomása a két vá­ros vezetőinek eszmecseréje. Lahti delegációja hetedik nap­ja ismerkedik Péccsel, a város látnivalóival, intézményeivel és lakóival. Az elutazás előtt beszélget­tünk Juhani Vauló úrral, a de­legáció vezetőjével, Lahti város Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának tagjával.- Az elmúlt negyedszázad testvérvárosi kapcsolatainak legfontosabb eredménye, hogy mind többet tudunk egymásról, ön első alkalommal jár Pé­csett. Lahtiban szerzett infor­mációit, elképzeléseit hogyan igazolták saját tapasztalatai? — Azt mondhatom, hogy vá­rosunk polgárai sok mindent tudnak már Pécsről. A kölcsö­nös látogatások, a megjelent újságcikkek mind-mind gyarapí­tották az információkat. Én nem tekinthetem magam átlagos tá­jékozottság únak, hiszen a vég­rehajtó bizottság tagjaként ál­landóan figyelemmel kísérhe­tem a kapcsolatok alakulásá­nak valamennyi mozzanatát. Nemcsak tisztemből fakadt, hogy igyekeztem Lahtiban mindig felkeresni azokat a rendezvényeket, kiállításo­kat amelyek Pécsről vallottak, így hát számomra nem okozott meglepetést városuk szépsége, történelmi patinája. Tudtam, hogy kultúrvárosba, Dél-Dunán- túl nagy hagyományú központ­jába érkezem. Ami meglepett: a rendkívül dinamikus, szerin­tem robbanásszerű fejlődés, amelynek jeleit sokfelé tapasz­talhattam. örültem, hogy a kultúrának nemcsak a régi em­lékeit láthattam, hanem a jövő garanciáját is, például az új Nevelési Központ megtekintésé­nél. Alighanem turistaként is visszatérek majd ide, hiszen ér­dekelnek a hétköznapok, s effajta megfigyelések nehezen férnek bele egy hivatalos de­legáció sűrített programjába.- Hogyan fejlődnek tovább kapcsolataink, milyen új ele­mekkel gazdagodik a barátko- zás, a barátság szép folyama­ta? — Az elmúlt két és fél évti­zedben összezsugorodott a földgolyó. Magyarország és Finnország, Pécs és Lahti min­den értelemben közelebb került egymáshoz, csökkentek a tá­volságok. E héten áttekintettük kapcsolatainkat, s számomra a legörömtelibb megállapítás az volt, hogy az együttműködés részletei szinte már áttekinthe­tetlenek. A testvérvárosi kap­csolatok ugyanis már régen túl­nőtték ,a megálapodások kere­teit. Ez így jó, ez így természe­tes, s reméljük, hogy a jövőben is így lesz. A hagyományos for­mák mellett azt remélem, hogy a következő években az egyéni és társasturizmus fellendülésé­vel mind tömegesebben látó-, gatnak el a testvérvárosba fin­nek és magyarok. A Pannónia Filmstúdió a közelmúltban fil­met forgatott a testvérvárosi kapcsolatokról. Ennek megte­kintése után gondoltam arra, hogy egymás megismerésében a jövőben is milyen nagy segít­séget nyújthatnak az újságok, a rádió és a televízió. Remélem, hogy e területen is bővülnek majd kapcsolataink a közös cél jegyében: barátsággal a bé­kéért! E. A. A rendezvények másik nagy csoportját a szocialista orszá­gok életét bemutató, a népek barátságát erősítő programok alkotják. Az ősz folyamán a Szakszervezetek megyei Taná­csával együtt barátsági napo­kat, gyűléseket, réteg- és bri­gádtalálkozókat szerveznek. A baranyai települések szolidari­tási rendezvényeit a MOKÉP filmbemutatói gazdagítják. A szolidaritási program tartal­mának megvitatását követően még egy fontos kérdésről, a honismereti mozgalom helyzeté­ről tanácskozott tegnap dél­után Pécsett a HNF Baranya megyei Elnöksége. Mint dr. Vargha Károly, a honismereti bizottság elnöke elmondta, a mozgalom kezdetétől eltelt húsz év alatt szilárd alapokra helye­ződött mind a szakkörökben, mind a keretükön kívül folyó te­vékenység. A 30—35 szakkör­ben kialakultak a munkamód- szérek, gazdára találtak az egyes kutatási területek, s nem­csak a szakköri gyűlések doku­mentumai, hanem cikkek, köny­vek, kiállítások igazolják ered­ményes tevékenységüket. A múlt emlékeinek felkutatása mellett napjaink fejlődésének megörökítésére is vállalkoznak. Ennek egyik legszebb és leg­hasznosabb módja a kollektív krónikaírás. Az elért eredmények ellenére azonban nem elégedettek a mozgalom zászlóvivői. A továb­bi lendületes fejlődés akadá­lyaként említették a folyamatos és összehangolt munka, a kellő számú rátermett és lelkes szak­körvezető, illetve némely eset­heti a szükséges pénz hiányát. A további tennivalók sorában a fiatalok érdeklődésének fel- ébresztését az értékeink iránti megbecsülés és szeretet fokozá­sát hangsúlyozták. Az elnökségi ülésen részt vett és felszólalt Juhász Róbert, a HNF Országos Titkárságának osztályvezetője. T. É. Együttműködési megállapodás A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsé­gének meghívására hazánkban tartózkodó B. T. Nagrani, az Indiai Mérnök Szervezet vezér- igazgatója öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá pénteken Tóth János­sal, a MTESZ főtitkárával. A megállapodás értelmében a jövőben folyamatos műszaki és tudományos tapasztalatcse­rére, s a konferenciákon való kölcsönös résztvételre kerül sor a két szervezet között. Felidézve az emlékekből II kisparaszti gazdálkodás eszközei Városi gyereknek, de még felnőttnek is igencsak érdekes kiállítás nyílt a napokban a József Attila Művelődési Ház­ban. Pár centis méretben lát­hatunk ott gereblyét és szecs­kavágót, gőzgépes cséplőgé­pet és tyúkketrecet, kötélverő szerszámot és szélkerekes víz- szivattyút. Készítőjük egy dom­bóvári nyugdíjas, Pancza Ernő.- Mindig az volt a vágyam, hogy olyant csináljak, aminek magam is örülök, s más is kedvét leli benne. Aztán, amikor megbetegedtem, s az orvosok azt tanácsolták, fog­laljam el magam valamivel, hogy minél kevesebbet törőd­jek a fájós lábammal, hát ne- kikezdtem emlékezetből elké­szíteni azokat az eszközöket, melyekkel apómmal együtt Ga- lántában dolgoztunk. Egy szecskavágót készítettem e| el­sőként, aztán sorra a többie­ket is. Minden paraszti eszköz ki­csinyített mása vasból készült Pancza Ernő apró kis műhe­lyében, talán azért, mert ifjú korában belekóstolt a ko- vácsrfiesterségbe, s mert mikor áttelepültek Tolnába, akkor is dolgozott egy ideig kovács­mester mellett. — Próbáltam fából is, de egyszerűen nem tudom abból megcsinálni, csak vasból. S így tartósabb is. Ezt a gőzgé­pes cséplőgépet 15 hónapig készítettem. Vannak itt olya­nok is, amiket errefelé nem láttam, csak Galántában, ilyen például a szecskavágó láda, meg a lóval hajtott jár­gány, amivel fűrészgépet is hajtottak. Ott viszont a kör­nyékünkön nem volt présház, ez már itteni emlékeim sze­rint készült. Szeretnék még az Alföldre elmenni, megnézni, ott milyen eszközökkel dolgoz­tak. Noha a kiállított tárgyak nem fedik pontosan a kiállítás címét, nemcsak a kisparaszti gazdálkodás eszközeit örökí­tette meg kicsiben a dombó­vári nyugdíjas, hanem uradal­mi gépeket is, s együtt szere­pelteti azokat az eszközöket, melyeket a gyáripartól vásárolt a kisparaszt, azokkal, melye­ket maga készített, vagy a fa­lusi kovácsmester — a kiállítás összességében mégis tanulsá­gos, s megtekintésre érdemes . a . József Attila Művelődési Házban hétfő estéig. Bodó L. „Mozgó mezőgazdasági kiállítás” Bábolnai napok A magyar mezőgazda­ság gabona-húsprogram- jának végrehajtása érde­kében kifejtett munkáját tárja a közönség elé a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát és a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR, az október első napjaiban megrendezendő negyedik bábolnai napokon. Az eseményt szakkörökben úgy tartják nyilván, mint az egyik legnagyobb eu­rópai „mozgó" mezőgaz­dasági kiállítást. Száznál több gépet ugyanis mun­ka közben, a szántófölde­ken láthatnak majd az ér­deklődők. Ugyanakkor az IKR fajta-összehasonlitó kí­sérleti telepén csaknem 400, a világ minden tájá­ról és a hazai nemesitő intézetekből származó ku­koricahibriddel ismerked­hetnek meg. A kiállításon 80 bel- és külföldi cég, intézet vesz részt. Bemutatójuk első­sorban azt tükrözi majd, hogy milyen gazdaságos, energiatakarékos módsze- rek alkalmazhatók a nagy­üzemi gazdaságokban. Fontos helyet kapnak a bemutatókon a kukorica betakarítását, a nedves kukorica takarmányozását szolgáló technológiák, gé­pek és sokoldalúan szem­léltetik a melléktermékek hasznosításának lehetősé­geit. Készülődés az őszi csúcsra Szállítási tanácskozás a MÁV Pécsi Igazgatóságán Baranya, Tolna és Fejér me­gye jelentősebb fuvaroztatóinak részvételével a küszöbön álló őszi forgalom lebonyolításáról tartottak szeptember 15-én megbeszélést a MÁV Pécsi Igazgatóságán. A meghívott 38 szállító képviselőit Mészáros András igazgató tájékoztatta az ez évi árufuvarozás alaku­lásáról és a további teendők­ről. Az eddig eltelt nyolc hó­nap szállítási eredményei a MÁV részére kedvezőtlenek, mi­vel a korábbi évek hasonló idő­szakához viszonyítva 700 000 tonna a lemaradás. Ez főleg az építőipari alap­anyagok iránti kereslet és szál­lítási igény csökkenéséből adó­dott. Ezzel szemben az elkövet­kező időszakban ugrásszerűen megnövekszik a fuvaroztatás, ami előnyös lehet az éves szál­lítási terv teljesítését tekintve. Az őszi forgalom végrehajtása azonban közös gondot és fel­adatot is jelent a vasútnak és a fuvaroztatóknak egyaránt. A MÁV vonó- és kocsiparkja adott, most se bővíthető, így a szállítókapacitás gazdaságos kihasználása a rakodás színvo­nalának növelése az a tartalék, mellyel a jelentkező csúcsigé­nyek jobb színvonalon teljesít­hetők. Ennek érdekében a vasút megtette a szükséges szervezési intézkedéseit, de sokat tehet­nek a szállítófelek is. Segítsé­gükkel biztosítható a gyorsabb kocsiforduló, ami a kirakodások gyorsításával, a rakodási szabá­lyok betartásával és a túlbizto­sítás nélküli kocsiigényléssel is fokozható. Az eredményes mun­ka szempontjából sokat számí­tana, a minél egyenletesebb rakodás a hét egyes .napjain, így szombat, vasárnap nem ke­letkezne kapacitásfölösleg a MÁV-nál. Németh Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents