Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-19 / 258. szám
a Dunántúlt Ilciplö 1980. szeptember 19., péntek A Komló városi Tanács V. B. tárgyalta Szigorú szankciók a környezet- szennyezők ellen Készül Baranya 15 éves környezetvédelmi terve. Ehhgz a hosszú távra szóló koncepcióhoz dolgozta ki javaslatát a Komló városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület tegnapi ülésén megvitatták és elfogadták a város környezetének védelme érdekében a következő évekre szóló intézkedési tervet. Komló levegőjének szennyezésében nem éppen rangos, első helyen áll a Beton- és Vasbetonipari Művek komlói üzeme. Január elsején átalakított mozdonykazánokat helyeztek üzembe, s a szűk ke- resztmé'tszetű füstcsöveken gőzzel fúvatják ki a pernyét a szabadba. Az állandó pernyefelhő a környék lakóinak egyre elviselhetetlenebb, s szinte már valamennyi fórumon felszólaltak a levegőszennyezés miatt. A városi tanács évek óta bírsággal sújtja a vállalatot, s edclig mindhiába szólította fel a tarthatatlan állapot megszüntetésére. Az ígért technológiai változtatások — a gőzbefúvást sűrített levegővel oldják meg — nem nyugtatják meg sem a testület tagjait, sem a városrész lakóit, azért sem, mert a vállalat annak idején szerződésben vállalta a környezetet nem szennyező technológia alkalmazását. Csakhogy kötelezettségét a mai napig nem teljesítette. A másik fekete, illetve poros terület a városban a DÉLKÖ Kossuth téri rakodótelepe. Igazgatói utasítás írja elő, hogy a dolgozóknak a kőkezelés előtt a vízpermetező rendszert alkalmazniuk kell, de az utasítás végrehajtása eddig elmaradt. A végrehajtó bizottság utasította a tanács műszaki osztályát arra, hogy szigorú, következetes szankciókkal lépjen fel a környezetszennyezők ellen, mert erre minden törvényes lehetősége adott. A kérdés csupán az, vajon a többletbírság megoldhatja-e az új technológia bevezetését? A következő évedben tervezik Komlón az új szennyvízderítő megépítését, s a városban, az egyetlen a Kaszánya patak mederrendezését, folytatják a meddőhányók rekultivációs munkálatait. De a hosszú távú programok megvalósítása mellett sürgető feladat a város zöldterületeinek rendbentartása. Bár valameny- nyi parkban ott a tábla, hirdeti, hogy melyik vállalat gondozza, a terek egyre bozótosabbak, hulladékosak, elhagyatott képet mutatnak. G. M. Az illetékes válasza A Dunántúli Napló 1980. szeptember 14-i számában ..Kell vagy lehet? Újból egy megszűnt átjáróról" címmel cikk jelent rneg, A cikkel kapcsolatban a következőket közlöm: A Bajcsy-Zsilinszky úti felüljáró átadásával egyidőben a létesítési tervben előírtaknak megfelelően meg kellett szüntetni a felüljáró melletti közútivasúti szintbeni keresztezésen a közúti közlekedést. Az útátjáró 1980. augusztus 30-án megBaranya megyei NEB ülése Az ellenőrzés a munkát javítsa! Fontos a munka összehangolása, a párhuzamosság elkerülése — Még mindig nem rózsás a helyzet, de úgy tűnik, hogy az ellenőrzési munka tervszerűbb lett és egyre sikeresebben segíti a vezetést feladatai végrehajtásában. — Ekként summázta véleményét a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén ’ Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. A testület az állami ellenőrzésre vonatkozó különböző határozatok érvényesüléséről és az ellenőrzött gazdálkodó szerveknél szerzett tapasztalatokról szóló jelentést vitatta meg. A vezetés szerves része, társadalmunk építésének fontos eszköze az ellenőrzés, amely pártunk politikájával összhangban alakul és fejlődik. A Minisztertanács 1977- ben született rendelete kimondja, hogy a továbbfejlesztéssel az ellenőrzések rendszerének olyan szervezett, ösz- szehangolt és folyamatos működését szükséges biztosítani, mely az indokolatlan párhuzamosságokat kiküszöböli és az ellenőrzött szervezetek tevékenységének javítását, a döntések jobb megalapozását segíti elő. A vizsgálati tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ellenőrzések rendszerére, az ellenőrzési munka továbbfejlesztésére kiadott rendelkezések kedvező irányú változást indítottak el. Az irányítók és az ellenőrzött szervek vezetői munkájukban mind jobban hasznosítják a külső, ellenőrzés megállapításait. Tovább erősödött az ellenőrzések segítő jellege, és mind szélesebb körben terjesztik a kedvező tapasztalatokat. Baranyában több tucat hatóság, intézmény, felügyeleti szerv joga és kötelessége az ellenőrzés. Úgy tűnik, hogy e szervek munkaprogramjának egyeztetése még nem zökkenőmentes. Ebből fakadóan változatlanul előfordulnak indokolatlan párhuzamos vizsgálatok, s ez nem javítja az ellenőrzés hatékonyságát. Az összehangolás helyenkénti hiányára utal az is, hogy vannak egységek, ahol évenként két- három, míg másutt harmincnegyven ellenőrzés is előfordul. Az egyik Baranya megyei középvállalatnál tavaly például az igazgatónál 143 napon fordultak meg az ellenőrök. A vitában a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés legfontosabb feladata politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális céljaink megvalósításának elősegítése. Az ellenőrzés hatékonyságának egyetlen hiteles mércéje csupán az lehet, mennyiben sikerül az ellenőrzött vállalat, intézmény munkáját javítania. Nagyon fontos, hogy mind a vezetők, mind pedig a külső szervek ne csupán egy-egy részterületet vizsgáljanak, hanem a tevékenység egészét. S ennek a tevékenységnek a szerződéses Jövedelemigazolás és visszafizetés Térítés az óvodákban, iskolákban Az elmúlt oktatási évben már csak egyszer kértek jövedelem- igazolást a szülőktől az óvodák, iskolák. Ugyancsak az elmúlt évben lépett életbe az a rendeletmódosítás, ami a hiányzások utáni visszatérítéseket szabályozza. Az idei tanév kezdetén mégis akadtak félreértések és viták a szülők és az intézmények, illetve a szülők és a jövedelemigazolást kiállító munkáltatók között. Hony mik voltak ezek a félreértések, s mi a helyes gyakorlat, arra az óvodai gondnokságon kértünk választ. Elmondták, hogy a jövedelemigazolásokkal kapcsolatos gondok többsége a gyesről visszatérő, illetve az első munkavállaló szülők esetében adódott, mivel az igazoláson az előző egy év jövedelmének kell szerepelni. A jelenleg érvényes — 4/1979. MŰM, Illetve a 14/1980. sz. módosításrendelet szerint a gyesről visz- szatérőkkel, valamint az első munkavállalóknak a velük azonos munkakörben dolgozók átlagbérének megfelelő összeget, vagy várható keresetüket kell igazolnia a munkáltatónak. A hiányzás esetén való visz- szatérítés is módosult az előző évihez képest. Ez év szeptember 1-től az a gyakorlat, hogy a gyermek távolmaradását a szülő köteles bejelenteni. Amennyiben a szülő a távolmaradást a hiányzás első napján például kedden jelzi, s az intézményben az élelmezési létszám a bejelentéssel egyidejűleg csökkenthető — vagyis önbeszerző, önellátó az óvoda, iskola akkor már az ezt követő ndptól mentesül a díjfizetés alól. Minden más esetben a bejelentést követő második naptól tehát a példánál maradva, csütörtöktől térítik vissza a hiányzott napokra eső összeget. Mivel a pécsi tanácsi óvodák központi nyersanyagellátásban részesülnek, csak két nap múlva tudják figyelembe venni a gyermekek távolmaradását. Ez a gyakorlat a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat által ellátott intézményekben is. fegyelem betartása épp olyan része, mint például a környezeti kultúra. A megyei pártbizottság egyetért a NEB megállapításaival, s a végrehajtó bizottság is rövidesen napirendre tűzi az ellenőrzési munka kérdéseit. A NEB-ülésen megvitatták a megye faipari szervezetei együttműködésének helyzetéről szóló jelentését. Dr. Szabó József, a megyei NEB elnöke tájékoztatta a testület tagjait a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. A jogokkal is élni kell Magyar László szakszervezeti bizalmi Gyórs mozgású és gyors beszédű fiatalember Magyar László, a Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat esztergályosa. Hét éve szakszervezeti bizalmi, és most az SZMT küldöttértekezletére készül. Mint mondja, már hosszú ideje gondolkodik azon, ha szót kapna a fórumon, miről is beszélne. — Például a bizalmiak érdekvédelméről. Az a helyzet ugyanis, hogy miközben a szakszervezeti bizalmi a csoportjához tartozó munkatársai érdekeit képviseli — bérfejlesztés során, kitüntetésekre, jutalmakra történő javasolásnál, vagy éppen az üdültetésnél —, Hóm áteső mulatság Tilosban parkolók, figyelem! Elszállítják a gépkocsikat Népes nézősereg statisztálá- sa mellett tegnap néhány személygépkocsi nem négy keréken távozott Pécsett a belvárosi utcákból. Csörlős szállítóautó fuvarozta el őket a Névtelen utcai hatósági járműmegőrző telepre. Nem történt más, mint a tilosban várakozó vagy a forgalmat akadályozó autók áttelepítése biztonságosabb helyre. Az akcióra — amely ezentúl mindennap megismétlődik - azért került sor, mert érvényt akarnak szerezni a kihelyezett jelzőtáblák tilalmainak. A köz- műrekonstrüüciók miatt lezárt belvárosi utcákról ugyanis a forgalom más útvonalakra terelődik, ezt gátolják a naphosszat a tilosban parkoló gépkocsik. Nem árt 'tehát figyelni a táblákat, mivel nem olcsó mulatság a begyűjtés, a tulajdonosoknak a 300 forintos fuvarköltség mellett napi 37 forintot kell fizetniük az elszállításért, illetve a megőrzésért. (A szállítási díj leszurko- lása egyébként akkor is esedékes, ha az elfuvarozás előtt előkerül a tulajdonos.) Végül álljon itt egy telefonszám: 13-112, ezt kell tárcsázni, ha valaki nem találja ott kocsiját, ahol hagyta. A szám a járműmegőrzőé, itt lehet érdeklődni — és fizetni — annak, aki figyelmen kívül hagyja a belvárosi jelzőtáblákat . . . H. L. A vasúti átjárón van gyalogos közlekedés szűnt. Ezt hatósági határozat írta elő. Az AFIT XIV. sz. Autójavító Vállalat párt- és szakszervezeti szerveitől több száz dolgozó aláírásával támogatott levél érkezett a Vasútigazgatósághoz 1980. szeptember 5-én, melyben a megszüntetett útátjárón a gyalogátkelés további biztosítósát igényelték arra hivatkozva, hogy a felüljáró gyalogújára a kétemeletnyi magasságú lépcsőzet miatt nehéz a feljutás. Idősebbek, gyermekkocsival stb. közlekedők részére pedig rendkívül terhes. Azonos témájú / levéllel kereste meg a Vasútigozgatósá- got 1980. szeptember 9-én a Baranya megyei Tanács V. B. közlekedési osztálya. A közlekedési osztály jelezte, hogy a több száz atáírású lakossági bejelentést felülvizsgálati kérelemnek tekinti és felterjesztést tett a KPM részére a gyalog- átkelőhely biztosítása érdekében a korábbi határozatok felülvizsgálatára, Kérte a közlekedési osztály, hogy a felülvizsgálatig a gyalogátkelést az út. átjárón a vasút biztosítsa. Az AFIT dolgozóinak kívánságát a vasút is, és a tanács közlekedési osztálya is indokoltnak minősítette, ezért a Vasútigaz- gatóság soron kívül intézkedett a gyalog közlekedés újbóli biztosítására. Az érdekelt vqsúti szervek utasítást kaptak, hogy a gyalogátkelőhely kézi sorompóját naponta reggel 5.00 órától este 20.00 óráig működtessék, s ezzel az útátjárón a gyalogátkelést biztosítsák. Fentiekről az AFIT dolgozóit és a tanács közlekedési osztályát 1980. szeptember 9-én értesítette a Vasútigazgatóság. Az értesítésben közöltük, hogy a gyalog közlekedéshez szüksé. ges kézi sorompó kezelését a KPM újabb döntéséig biztosítjuk. Kedvező döntés esetén a gyalogátkelés lehetőségét véglegesen fogjuk rendezni. Fényes József vasútigazgató-helyettes úgy tapasztalom, hogy az ő képviseletük megoldatlan. — Vegyünk egy konkrét példát. — Például a fizetésemelés. Kap a műhelyünk egy adott keretet, és ebből a szakszervezeti bizalminak is javasolnak, mondjuk óránként 50 filléres béremelést. Ha ezzel nem ért egyet, akkor már a főbizalmihoz kerül a probléma, aki a gazdasági vezetők információja alapján dönt. Ha a bizalmi így sem érzi igazságosnak az 50 filléres béremelést, akkor magasabb szintű vezetők — akik már végképp nem tudnak reális információt adni az ő munkájáról — mondják ki a végső szót. Ezért gondolom, hogy — nemcsak a MEZÖ- GÉP-nél, hanem általában más vállalatoknál is - megoldásra vár a bizalmiak érdek- képviselete. — Ha már a bizalmiaknál tartunk: mi a véleménye az új rendszerről? — Általában azt tudom mondani, hogy lényegesen jobb a korábbinál. Konkrétan egy példával bizonyítom. Nálunk a bérezés úgy volt, hogy egy „plafon" elérése esetén- ami 120 százalékos teljesítménynek felel meg - 108 százalékért fizettek. Az én csoportomból Származott a kezdeményezés, hogy ezt felül kellene vizsgálni. Továbbítottam a bizalmi testülethez, s úgy néz ki, hogy javaslatunkat — amit tehát a szakszervezet dolgozott ki —, a vallalat gazdasági vezetése elfogadja. — Miben látja az új bizalmirendszer legfőbb előnyét? — Elsősorban abban, hogy nyomatékot kapott a szakszervezeteknek a bizalmiakon keresztül megnyilvánuló érdek- képviseleti tevékenysége. Ami gyakorlati nyelven azt jelenti, hogy a bizalmiaknak több joguk van, amelynek érvényt is kell szerezni. Úgy tűnik azonban, hogy ennek elérése érdekében még csak a kezdeteknél tartunk. Most volt egy kétnapos szakszervezeti tanácskozás a vállalatunknál. Meglepetés volt számomra, hogy ezen a fórumon inkább a szakszervezetek gazdaságot segítő tevékenységével, s nem az érdekképviseleti , résszel foglalkoztunk. Én mindkettőre azonos hangsúlyt helyezek. — Ha az elveit a gyakorlatba akarja ültetni, akkor sokszor fog ősszekülönbözni gazdasági vezetőkkel. — így van és számítok is rá. Amennyiben olyan problémát tolmácsolok, amelynek megoldását magam is reális igénynek tartom, hajlandó vagyok a legmaqasabb vállalati vezetővel is vitába szállni, és a dolgozók igazát kiharcolni. — Voltak már olyan problémák, amelyek miatt ilyenre sor került? — Új még ahhoz ez a bizalmirendszer, hogy kialakult gyakorlatról beszélhessünk. Tény, hogy az emberek egyelőre még ritkán fordulnak a szakszervezethez, hogy ügyesbajos dolgaikat képviseljük, érdekeiket védjük. Ügy tűnik, ha az új szervezeti forma megfelelően működik majd, erősebb lesz a dolgozók bizalma. M. A.
