Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-18 / 257. szám

2 Dunántúli Tlgplo 1980. szeptember 18., csütörtök Lvovi küldöttség Baranyában, baranyai pártmunkások Lvovban Dimitrij Antonovics Jarem- csuknak, Lvov területi pártbi­zottság ideológiai titkárának vezetésével szovjet pártmun­kás-küldöttség tartózkodik Ba­ranyában. A delegáció tag­jai : T. A. Szelversztova, Lvov területi titkár és A. I. Tarnovsz- kij, a Busz járási pártbizott­ság másodtitkára. A vendégek érkezésük után találkoztak Lu­kács Jánossal, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottság első titkárával és Rajnai Józsefiéi, a Megyei Pártbizottság titká­rával. A testvérterület küldöttsége tegnap Rózsahegyi Istvánnak, a Megyei Pártbizottság osz­tályvezetőjének társaságában Szigetvárra látogatott. Tettin­ger István, a városi pártbizott­ság első titkára vázolta a ha­zafias és internacionalista ne­velés eredményeit és felada­tait. Ezt követően vendégeink Szigetvár nevezetességeivel is­merkedtek, majd a konzerv­gyár vendégei voltak, ahöl a politikai nevelőmunkáról hal­lottak ismertetést. Délután Il­lés Istvánnak, a járási pártbi­zottság első titkárának kísére­tében látogatást tettek a sza­badszentkirályi Béke Termelő- szövetkezetben az ottani párt- alapszervezet tevékenységét és az MSZBT tagcsoport munká­ját tanulmányozták. * Földes Andrásáénak, a Ba­ranya megyei Pártbizottság tagjának, az Oktatási Igaz­gatóság igazgatójának vezeté­sével küldöttség utazott Lvov- bc, a tömegpolitikai oktatás tanulmányozására. A baranyai küldöttség tagjai: Antal Gyu­la, a Pécs városi Pártbizottság titkára és Kis Gyula, a Megyei Pártbizottság munkatársa. Szárazjég rudacskák Répcelakról A Répcelaki Szénsavtermelő Vállalatnál Spanyolországból vásárolt berendezéssel három -öt centiméter hosszúságú, ce­ruza vastagságú rudacskákká formálják a szárazjeget. A gyár e fontos termékét ko­rábban ötven—hatvan kilós tömbökben gyártotta, s főleg a nagyiparban, a gyógyászat­ban, a laboratóriumokban, hűtőházakban, hűtővcgonokban használták fel. Szeles körű összefogással Fotó: Soós György Fehér bot, sötét szemüveg Vakok világa A megyei szervezet taggyűlése Többségük munkahellyel rendelkezik Sorstársak fehér bottal és sötét szemüveggel. Vakok és gyengénlátók. ^legyei szerve­zetük szerdán délelőtt tartotta rendes évi taggyűlését Pécsett az Ifjúsági Ház nagytermében. Talán furcsa: sokakat is­merünk közülük. Van, akivel naponta beszélgetünk. Nem véletlen, hogy néhány hang ismerősen csengett tegnap: 31 vak ember telefonkezelőként dolgozik Baranyában a külön­böző intézmények központjai­ban. S az is természetes, hogy a taggyűlés fő témája a fog­Óvodát és bölcsődét avattak Mohácson Mohács az elmúlt évtizedben a fiatalok vprosa lett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 8 év alatt meg­duplázódott az óvodás korúak száma. Nyolc évvel ezelőtt in­dították el a város politikai és társadalmi szervei az Óvodát Mohács városának című társa­dalmi munkaakciót, minek ered­ményeként a tervezettnél 25 fé­rőhellyel nagyobb óvoda épült a Park utcában, bővítették az Eötvös és a Korsós utcait, új gyermekintézményt hozott létre a városi kórház a Farostlemez- gyárral közösen, és a legkiseb. bek fogadására tették alkalmas­sá a szőlőhegyi általános isko­lát, öt évvel ezelőtt a város leg­újabb lakótelepének első lakó­háza alapkőletételénél hangzott el, hogy a tervidőszak végére 700 lakásra tervezett Felszaba­dulási lakótelepen át kell adni egy 40 személyes bölcsődét és egy 75 személyes óvodát. S bár a beruházási lehetőségek azóta leszűkültek a város lakóinak és •dolgozóinak széles körű összefo_ gásával négy hónappal a határ­idő előtt már szeptember 1-én birtokukba vehették a gyere­kek az épületet. A 40 férőhelyes bölcsőde és a 75 férőhelyes óvoda ünne­pélyes átadására tegnap dél­előtt került sor, amikor Borsos János, az MSZMP Mohács vá­ros Bizottságának első titkára, a város országgyűlési képviselő­je köszöntötte az üzemek szo­cialista brigádvezetőit, a kör­nyék lakóit és a jugoszláviai testvérváros, Pélmonostor taná­csi és óvodai küldöttségét, akik jelen voltak az intézmény át­adásán. örömmel állapította meg, hogy mind több szülő elfogadja a feltétlen szükséges magas színvonalú óvodai nevelés elő­nyeit, minthogy dicséretesnek nevezte azt a jelenséget is, hogy mind szélesebb körben terjed felnőttek között a gyermekin­tézmények támogatásának moz­galma. Csakis így valósulhatott meg a tegnap átadásra került 12 millió forintos beruházás, amely három 25 fős óvodai fog­lalkoztató, négy 10 férőhelyes bölcsődei gyermekszobát, kony­hát és valamennyi szükséges ki. szolgáló helyiséget tartalmaz. A célszerűen kényelmes, ízléses színekkel festett épület vidám hangulatot teremtő szőnyegek­kel, bútorokkal, és játékokkal felszerelt épület. Metz Beatrix tervező és a Mohács városi Ta­nács költségvetési üzeme dolgo­zóinak munkáját dicséri. Az ünnepség befejezéseként Fischer János, a városi tanács elnöke a több mint félmillió fo­rintot érő társadalmi munkáért a „Mohácsért" emlékplakettet adományozta a Farostlemezgyár villamos üzeme négy hibaelhá­rító brigádjának, a Ságvári Endre nevét viselő szocialista brigádnak, a Vízmű Vállalat, a MÉGYESZER és a Költségvetési üzem egy-egy szocialista bri­gádjának. Társadalmi munká­ért emléklapot kapott a Költ­ségvetési üzem és a Fodrász Szövetkezet 4—4, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat 2, a DÉ- DÁSZ, a Városgazdálkodási Vál­lalat, a Könnyűipari Vállalat, a Mohács és Vidéke ÁFÉSZ, a Járási és Városi Földhivatal, az öntöde és a Duna Áruház egy- egy szocialista brigádja. K. L Jogászok, közgazdászok a környezetvédelemért A Magyar Tudományos Aka­démia Pécsi Akadémiai Bi­zottságának kezdeményezésé­re, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Zala megyei Tanács, az MTESZ Zala megyei Szervezete, a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem és Keszt­hely város Tanácsa rendezésé- beh ma kétnapos tudományos tanácskozás kezdődik Keszthe­lyen a környezetvédelem idő­szerű ökonómiai és jogi kérdé­seiről. A tanácskozás előtt kérdez­tük dr. Farkas József egyetemi tanárt, az állam- és jogtudo­mányok doktorát, az MTA Pé­csi Akadémiai Bizottsága gaz­daság- és jogtudományi szak- bizottságának elnökét: nem lesz-e egy ez a tanácskozás a környezetvédelemről szóló ta­nácskozások sorában? Mi in­dokolja létrejöttét, milyen eredményt vár tőle? — Valóban úgy tűnhet, hogy a környezetvédelem divatos fo­galommá vált — kevés ered­ménnyel. A közvélemény több­nyire azokat az eseményeket, tényeket ismeri, amelyek rossz fényt vetnek környezetvédel­Tudományos tanácskozás műnkre. Mindamellett ez a kérdéskomplexum ném csupán divat, hanem a közgazdaság­gal, iparral, mezőgazdasággal joggal összefüggő feladat is. A keszthelyi tudományos ta­nácskozáson éppen komplexi­tásában kívánjuk megközelíte­ni a környezetvédelem idősze­rű kérdéseit a közgazdaság- tan és a jog oldaláról.- Hazánknak európai vi­szonylatban is helytálló törvé­nyei vannak a környezet vé­delmére. A jog megfelelően szabályozza mind megelőző, mind büntető vonatkozásban a környezet védelmét, ám meg kell vallani, hogy rendkívül kis hatásfokkal. Példának emlí­tem, hogy a vállalatoknak ki­fizetődőbb évente kifizetni a bírságot a környezet szennye­zéséért, semmint hogy meg­felelő berendezés építésével eleve kiküszöböljék azt. En­nek megvannak a szemlélet­beli oldalai, de természetesen létezik gazdaságossági meg­fontolás; technológiai stb. okok kényszeríthetik a környe­zet szénnyezésére a jó szán­dékú vállalatot is. — Csak jogi szankciókkal nem érhetjük el a kívánt ered­ményt, bár erre is van jó pél­da: például új bányát csak azzal a feltétellel lehet meg­indítani, ha a tevékenység befejeztével gondoskodnak a rekultivációról. — Tanácskozásunk a maga nemében így úttörő, hiszen a jog, a közgazdaság, az ipar, a mezőgazdaság az állam- igazgatás szakembereinek be­vonásával csak arról kíván be­szélni, ami ma aktuális, s amin ma szükséges változtat­ni. Reméljük, a tanácskozás eredményét közzé is tudjuk tenni, ennek elősegítésére az előadók eleve lemondtak min­den szerzői jogdíjról a költ­ségek csökkentése érdekében. b. I. Jó ügyért szót emelni Reisz Jánosné bizalmi Egyre javuló munka­körülmények A béremelési javaslat listán szereplő 15 név közül hatnál ott a javítás, vagyis csak vita után jutott közös nevezőre az üzem­vezető, a szakszervezeti bizalmi és a szocialista brigád vezetője. — Nálunk az a gyakorlat, hogy a bizalmi és a brigádve­zető javasol - mondja az üzem. vezető, Szűcs János. Ha nem ér­tünk egyet, vitatkozunk. Azzal sem akarom befolyásolni őket, hogy én vágok az első, aki le­írja az összeget. — A bérkérdés volt hosszú időn át nálunk a legégetőbb probléma — mondja Reisz Já­nosné cukrász, a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat mo­hácsi kirendeltsége cukrászüze­mének bizalmija. Kevés volt az alapfizetésünk, A forgalom utá­ni jutalékkal sem tudtuk elfo­gadhatóra emelni. Ezt minden fórumon szóvá tettük, s nem hiába. Néhány hónappal ez­előtt 300—350 forintos emelé­sek voltak az üzemben. Nemcsak az alapfizetésekre volt gondjuk. A forgalomból füg­gő jutalékból minden hónap­ban elvesznek 1300 forintot. Ezt a pénzt azok kapják, akik az adott hónapban a legjobban dolgoztak. Tovább keresték az elismerés lehetőségeit. Fél év óta minden hónapban ötszáz forintot osztanak el a jól dol­gozók között. Tény, hogy az összeg nem, nagy, de nem is aprózzák el, legfeljebb kétfelé osztják. — Ezeket az ösztönzőket a gazdasági vezetéssel együtt dolgoztuk ki — magyarázza Reiszné — és én nagyon örülök a legszerényebb előbbrelépés- nek is. Nyolc évvel ezelőtt, mi­kor engem bizalminak válasz­tottak, a bélyegárusításban me­rült ki a tevékenységem. Azóta nagyon sok minden megválto­zott. Elkerült tőlük a fagylaltgyár- tós, kisebb átalakítással terüle. tét nyertek a süteménykészítés­hez. A tágasabb helyen tnár könnyebb a mozgás, de kérték a korszerűbb gépek beszerzését is. Nagy teljesítményű habve­rőket, villanysütőket kaptak. A vegyes tüzelésűekből villanyboj. lerekre álltak át, amik nemcsak a mosogatást egyszerűsítették, hanem folyamatos melegvízellá­tást biztosítanak az öltözőkben. Néhány éve éléskamrányi he. lyen öltözött tíz ember, azóta ezeket is nagyobbították, kor­szerűvé tették. — Évekkel ezelőtt be kellett utaznunk Pécsre, szabadnapon, saját költségünkön védőruhát cserélni — mondja Reiszné. — Sérelmeztük. Ezt követően rend­szeresen kocsival szállították el és hozták az újat. Ekkor méret, problémáink voltak, ezt kellett szóvá tennem. Jelenleg az a gakorlat, hogy itt Mohácson megvehetjük a köpenyeket. Ugyancsak megoldást, illetve magyarázatot várnak a jutalék­kulcs rendszerre. — Többször megkérdeztem, mi az oka annak, hogy más ter­melőüzemekben nagyobb a forgalom utáni jutalékkulcs, mint nálunk. Mi változó mun­kakörben dolgozunk, s előfor­dult, hogy a nyári főszezonban egy-két kollégánkat Pécsett foglolkoztatták. Családosokat nem akartunk mozdítani, fiata­lokat küldtünk, $ egy kissé mi is meglepődtünk, mikor hallot­tuk tőlük, hogy szívesen vannak ott, magasabb a jutalékkulcsuk, lényegesen jobban keresnek. Azt a választ kaptam, hogy megvizsgálják az észrevételt. Reisz Jánosné, az SZMT kül­döttértekezletére készül. Mon­danivalójának lényegét így fogalmazta meg: a bizalmiak jogkörének kiterjesztésével a dolgozók az eddiginél jobban irányíthatják a munkahelyi éle­tüket. Ezt a lehetőséget célra­törően és következetesen kell ki. használni. T. É. lalkoztatás, a rehabilitáció volt. Baranyában kedvezőbb a helyzet, mint az ország más területein. A 424 ' egyesületi tag közül mintegy nyolcvanon rendelkeznek munkahellyel. Tekintettel arra, hogy sok az időskorú és más betegségek­ben is szenvedő személy a va­kok között — ez jó foglalkoz­tatottsági arány. Vannak, akik gyógymasszőrként dolgoznak, mólok udvarosi munkakört töl-, tenek be, s néhányon értel­miségi pályán — tanárként, jogászként - tevékenykednek. A megyei szervezet vezetői a közelmúltban finn testvérvá­rosunkat, Lahtit keresték fel. Finn sorstársaik közül igen so­kan bedolgozóként teszik hásznossá magukat. Baranyá­ban csupán négy világtalan embe&>tölti ki idejét ilyen mó­don. A taggyűlésen többen ja­vasolták, hogy a szervezet ve­gye fel a kapcsolatot szövet­kezetekkel, vállalatokkal a bedolgozói rendszer szélesíté­se érdekében. Össztársadalmi érdek e lappangó munkaerő mozgósítása, amely nemcsak keresethez juttathatja a va­kokat, de jól szolgálja a reha,- bilitációt. Jó volt hallani, hogy a Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetsége Baranya megyei Szervezete taggyűlé­sének a munka volt a köz­ponti témája. E tekintetben ta­lán a látók is tanulhatnak va­lamit a vakoktól. Szó esett még egy jól sike­rült kezdeményezésről: a cso­portos kirándulásokról. Eddig több mint százötvenen vettek részt ezeken az olcsó túrákon és a jövőben folytatódik az crszág- és vilógjárás. Az országos szövetség kép­viselője elmondta, hogy meg­alakult Budapesten a Vakok Elemi Rehabilitációs Központ­ja, ahol azokat fogadják, akik idősebb korukban veszítették el látásukat. Rövidesen ismét megindul a vakvezető kutyák kiképzése. A szövetség újabb kedvezményekkel segíti a va­kok utazását és a magneto­fonvásárlást. Végül egy javaslat: sok száz vak és idős ember közlekedé­sét könnyítené meg, ha a gyalogátkelőhelyek forgalom- irányító lámpáinak zöld jelzé­sét Pécsett is csipogó hang kísérné... » Megkérdeztük Miért nincs meleg víz? Szünetel a melegvízszolgálta- tás' hétfőtől Komló legfiatalabb lakótelepén, Szilvásban. Az ABC Áruháznál kilyukadt a me­legvízvezeték, s a hét elejétől a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakemberei nyúj­tott műszakban dolgoznak ai vezetékcserén. Fóris Gyulát, a Hőszolgáltató Vállalat komlói üzemének ve­zetőjét kérdeztük: Mikor jutnak a szilvásiak ismét meleg vízhez? — Az ABC Áruház melletti nyolcvan méteres melegvízveze­ték 10-12 éves üzemeltetése olatt annyira elkorrodálódott, hogy végül a cső kilyukadt. An­nak idején az itt levő forrást o csatorna fölött vezették el, ezért a vízvezetéket állandóan mosta a felgyülemlett talajvíz. Felkészültünk a vezetékcserére, időben beszereztük a- szükséges anyagokat. Hétfőn mindenkép. pen neki kellett látnunk a mun­kának. A TAÉV szakemberei vállalták, hogy péntekig kicse­rélik a megrongálódott sza­kaszt. A munka gyors befejezése érdekében a mi dolgozóink is segítenek, és reméljük, hogy a hét végére tudunk meleg vizet szolgáltatni a szilvási lakóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents