Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-17 / 256. szám

e Dunántúli napló 1980. szeptember 17., szerda Az 52. bélyegnapi blokk a Kossuth Lajos utasítására tervezett, de forgalomba már nem került 1 krajcáros magyar bélyeget ábrázol­ja. Tervezője: Vertei József Új szerződés a FIAT ipiteszetlink aranykönyvéből Az ezerkilométeres csatorna a sivatag hatalmas közlekedé­si útvonala lett - hatszáz ki­lométeres szakaszon hajózha­tó. Motoros és szárnyashajók közlekednek ott, ahol egykor csak tévekaravánok vonultak. A Karakum-csatorna Dél- Türkménia sivatagaiba - Kö- zép-Ázsia legforróbb és leg­aszályosabb térségeibe vezeti az Amudarja vizét A csator­na segítségével csaknem két­szeresére növelik az öntözéses földterületet, amelyen most fő­leg gyapotot termesztenek, és további 5 millió hektár legelő területet vontak művelés alá. A csatornaépítés folytatódik, végleges hossza eléri az 1400 kilométert. A képen: A men­tőszolgálat emberei a Kara- kum-csatornán sietnek a be­teghez. C~S£<S—3 Egymillió bélyeggyűjtő 0023 i 2 MAGYAR í POSTA . és a Zastava cég között A kragujevaci Crvena Zastava Vállalat és a torinói FIAT cég új együttműködési szerződést írt alá a közelmúlt­ban a könnyű- és közepes sú­lyú teherautók gyártási együtt­működésére az 1980-86-os időszakra. A szerződés értel­mében a Crvena Zastava fog­ja ellátni a FIAT-ot elkészült teherautókkal és alkatrészekkel, a FIAT pedig a kereskedelmi járművek szerelvényeit és al­katrészeit bocsátja a Crvena Zastava rendelkezésére. A kölcsönös szállítások érté­ke 1980 és 1986 között elő­reláthatólag eléri a 250 millió dollárt, vagyis kétszer annyi lesz, mint a korábbi hétéves Zastava—FIAT együttműködési szerződés volumene. A Crvena Zastava gyárban egy új jármű sorozatgyártásá­nak előkészületei folynak. Az új gépkocsi a Zastava-101 tí­pusú négyajtós autó. Ez való­jában új változata a FIAT 128- asnak. A FIAT céggel koope­rációban készül, és a hazai piac mellett olasz és más kül­földi piacokra is szánják. A tengerpart fejlesztése A Fekete-tenger partja Bul­gária legjelentősebb idegenfor­galmi központja. Évente több mint kétmillió külföldi és hazai turista keresi fel. A tengerpart további fejlesztésére, kiépítésé­re 1990-ig szóló távlati tervet dolgoztak ki. A terv mindenekelőtt célul tűzi ki a szép környezet foko­zott védelmét: az ipari üze­meket, amelyek a parti vizek tisztaságát veszélyeztetik, kite­lepítik a partközeiből, helyü­kön szolgáltató üzemeket állí­tanak fel. A környék mezőgaz­dasági tevékenységét olyan irányban fejlesztik, hogy az üdülők igényeit és szükségle­teit jól kielégíthessék. Többek között új gyümölcsösöket tele­pítenek, fejlesztik a zöldség- termesztést. Növelik a Ropota- mo torkolatánál elterülő nem­zeti park területét is, és bota­nikuskert létesítését tervezik. Az egészségügyi és sportlétesítmé­nyek, valamint a szórakozást szolgáló kulturális intézmények bővítése szintén szerepel a tervben. A parti szállodai férőhelyek bővítésén túl számos nyaralót, üdülőt építenek a közeli he­gyekben, hogy így a nyaralók számára a hegyvidéki tartóz­kodás lehetőségét is megte­remtsék. A következő években négy új autóút épül a tengerpart gyorsabb megközelítése érde­kében. A brnói „magyar szálloda” Merész módszer—jé üzlet Egy szálloda születésnapjára A magyar építőipar külföl­dön valószínűleg soha sehol i.em aratott olyan sikert, mint az elmúlt években Csehszlová­kiában. A győri építők — az Émexporttal együtt — tíz szál­lodát építettek fel Cierná nad Tisou-tól — Agcsernyőtől — Pozsonyon át Brnóig. Igen, en­nek a 23 hónap alatt tető alá hozott, merész, új módszerrel, panelből épített, 1400 szemé­lyes, szó szerint luxus szálloda építőinek feltétlenül a magyar építészet aranykönyvéberi a he­lye. A brnói „magyar szálloda” egyéves és ma már elmond­hatjuk: nemcsak arról van szó, hogy a város polgármestere és a vendéglátóipar nagyon elé­gedett vele, hanem sokkal többről. Ez a 13 emeletes brnói szálloda, amely a híres vásár­város mellett magasodik az ég­be, szinte obeliszkje a két nép — a magyar és a cseh — egy­másra találásának. A prágai ORBIS sajtóügy­nökség munkatársa felkereste Takáts Attilát, az építkezés ve­zetőjét. Az újszerű építkezés és az újszerű berendezés részletei­ről faggatta. — Panelből nem szoktak szállodát építeni — mondotta Takáts mérnök. — A szálloda mindig, mindenütt egyedi épü­let. De a panel olcsóbb, gyor­sabb. Finta József, a híres ter­vezőmérnök panelötlete megra­gadta a cseh és a szlovák ven­déglátóipariak fantáziáját. így kaptuk a megbízást. A pozso­nyi munka során úgy belejöt­tünk, hogy Brnóban panelből olyasmit is megcsináltunk, amit hagyományos kivitelező ma már el sem vállal. — A berendezés? — Egyetlen példát említek. A tíz lakóemelet 380 szobájá­nak mindegyikében olyan disz­pécser berendezés van, amely állandó kapcsolatot tart fenn a portával. Az éjjeliszekrény­ben hang és fényjelzés közli, hogy a portán látogató várja a vendéget, vagy levelet kapott. Nincs szükség telefonébresztés kérésére, mert a vendég be­programozza magának a tele­fonébresztést. De ez még sem­mi. A diszpécserrendszer, ame­lyet a magyar Elektroimpex tervezett és készített, további két szállal a szobaasszony szo­bájával, illetve a központi pénz­tárral van kapcsolatban. Az ét­teremben a főpincér számkód­dal jelzi a pénztárnak a fo­gyasztást, akárcsak a recepció a napi számlát, a szobaasszony pedig a külön szolgáltatást. Az adatokat komputer összegezi és vezeti a vendég számlájá­ra, amelyet az majd távozás­kor egyösszegben fizet ki. És megemlíteném még a csipogót, a mini adó-vevőt a nagyobb összejövetelek részvevői szá­mára, hogy a szálloda bármely részében megtalálhassák őket. Sorolhatnánk a vendég ké­nyelmét szolgáló ötleteket. He­lyettük álljon itt csupán a szál­ló igazgatójának, Mojmir Put- nának a véleménye. — A Maranské Lázne-i fő­iskolában végeztem. Volt tár­saimmal évente találkozunk, szemléltető szakszemináriumra. Mi sem természetesebb, mint hogy a tavalyi találkozót már itt rendeztük meg. Egész Cseh­szlovákiából ide jöttek a kollé­gák és igazán tetszett nekik mindaz, amit itt láttak. — Meg éri-e nekünk az ilyen szállóexport, s szomszé­dainknak a szálló-import? Cseh részről ezt így látják: — Kijelenthetem, hogy egy­értelműen elégedettek vagyunk a magyarok munkájának nem­csak a gyorsaságával, amely meglepett minket, hanem együttműködésünk stílusával is. kezdetben voltak aggodalmaink, hogy reálisak-e a magyar ter­vek? A tempó, a minőség, a munkaszervezés, s főleg a töké­letes megbízhatóság minden aggályt elsöpört. A magyarok munkája nagyon jó benyomást keltett. Embereink tanultak önöktől. Látták a tervezés és a kivitelezés szinte egyidejű, ha­tékony formáját, Soha nem fog juk eltitkolni, hogy ez a szálló magyar munka — mondja dr. Rudolf Suchánek, brnói pol­gármester-helyettes. S mit mond itthon a köz­gazdász? — Az építőiparral gyorsan lehet külkereskedelmi mérleget javítani, mert jó az árfekvés. — Megéri-e mindkét tél­nek? — Igen. Ez esetben szomszé­dainknak azért, mert gyorsan hozzájutottak egy nagy szállo­dához, amely több évvel ha maróbb törleszti a befektetett pénzt, mintha hazai erővel épí­tették volna. Nekünk azért, mert a kemény munkáért szá­mottevő a bevétel is — jórészt betonacélban. A siker nem marad visszhang nélkül. A magyar építők most július vége óta már Prágában dolgoznak. Diákszállót építe­nek. Parfusová — Firon Az év legszebb bélyege: az Európa vasútjait ábrázoló blokk — Tervezte: Varga Pál Ünnepi seregszemle A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Egyesületének 160 ezer tagja van. A felmérések sze­rint a tényleges gyűjtők szá­ma ennél sokkal nagyobb, ha­zánkban mintegy egymillióan hódolnak e nemes szenvedély­nek — köztük nagyon sok a fiatal. Ki miért gyűjt bélyeget? Mert érdekes és hasznos, szó­rakoztató és tanulságos el­foglaltság, szélesíti ismeretkö­rünket, fejleszti szépérzékünket. Előttem például a Magyar Posta 1979-ben kiadott bélye­geinek színes tablója. Rajta végigkísérhetjük a múlt év szinte valamennyi jelentősebb eseményét, évfordulóját: „Vö­rös katonák, előre" - felirat hirdeti a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. évfor­dulóját. Egy másik bélyeg az ENSZ emberi jogok deklaráció­jának 30. évfordulójára emlé­kezik. Csodálatos szépségű bélyegsor és blokk a 450 éve elhunyt Dürer Albert festménye­it örökíti meg. Három bélyeg a KGST megalakulásának 30. évfordulóját idézi. Rippl Rónai József Móricz Zsigmondról ké­szült pasztellje díszíti a nagy író születése 100. évfordulójára kiadott emlékbélyeget. A Magyar Nemzeti Galéria festményeiből összeállított, lo­vakat ábrázoló sor, valamint az erdei állatokat bemutató bélyegek a természet szépsé­geivel ismertetik meg a gyűj­tőket. Történelmi ismereteinket gyarapítja a IX. nemzetközi numizmatikai kongresszus al­kalmából kiadott sorozat: a régi magyar érméket ábrázol­ja I. István király dénárjától Mátyás arany forintjáig. A nemzetközi gyermekév alkal­mából kiadott mesesorozat nyil­ván nemcsak a legfiatalabbak fantáziáját mozgatja meg. A sportrajongók sem panasz­kodhatnak: bélyeg örökíti meg a magyar csapat győzelmét a Buenos Aires-i XXIII. sakk­olimpián, A téli sportok hívei a Lake Placid-i XIII. téli olim­pia sorozatának örülhetnek, ötkarikás bélyegsor emlékezik meg az elmúlt három évtized nyári olimpiai játékairól Hel­sinkitől Moszkváig. Mindezt persze a teljesség igénye nélkül soroltuk fel, ab­ból az alkalomból, hogy szom­baton kerül megrendezésre az 53. ’ bélyegnap és a magyar bélyegek országos kiállítása Budapesten. Az idei bélyegna­pi kiállításon együtt mutatkozik be a világ szinte valamennyi híres magyar országgyűjtemé­nye, amelyek világkiállításokon magas értékelést kaptak. A ki­emelkedő magyarországi gyűj­tőkön kívül 19 külföldi is sze­repel a kiállításon: angol, csehszlovák, lengyel, amerikai, NDK-beli, holland, nyugatné­met és dán gyűjtők mutatják be magyar gyűjteményeiket. Az első magyar bélyegek ki­adására Kossuth Lajos 1848- ban adott utasítást, de a sza­badságharc elbukása miatt ez csak terv maradt. 1850-től osztrák bélyegeket használt a magyar posta és csak 1867., a kiegyezés tette lehetővé az első magyar bélyegek kiadását — akkor még Ferenc József arcképével. Később, a király arcmása helyett a turulmadár és más ábrák szerepeltek a magyar bélyegeken. Mint minden évben a gyűj­tők szavaztak arról, hogy me­lyik volt az év legszebb bélye­ge. Nos, az idén az Európa vasútjait ábrázoló Varga Pál alkotta blokk nyerte el a ran­gos címet. A bélyeggyűjtők idei nagy seregszemléje érdekes és ritka látnivalóival bizonyára újabb híveket-Joboroz majd ez érde­kes és értékes foglalatoskodás számára. Gáti István Szárnyashajó a sivatagban

Next

/
Thumbnails
Contents