Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-17 / 256. szám

2 Dunantüli napló 1980. szeptember 17., szerda Október: múzeumi hónap Tájékoztató a programról A megye műemlékeit bemutató sorozat két új kiadványa, az ófalui és a mecseknádasdi német nemzetiségi tájházat be­mutató prospektus mintegy előhírnöke az októberi mú­zeumi és műemléki hónap­nak. A pécs-baranyai mű­sor tegnap vált teljessé: a kirándulások, programok szervezéséhez, tervezéséhez ajánljuk most olvasóink fi­gyelmébe. A restaurálás mestersége címmel nyílik a Színház téri kiállítóteremben kiállí­tás — országszerte a mú­zeumi tevékenység eme érdekes része kerül a fi­gyelem középpontjába. Ok­tóber közepéig a kiállítási teremben a restaurálással kapcsolatos előadások és filmvetítések is lesznek. A múzeumi hónap másik ki­emelkedő rendezvénye ok­tóber 10-én lesz Pécsvára- don, illetve Zengővárkony- ban: a 10 éve elhunyt Fülep Lajosra emlékeznek majd a résztvevők. A mohácsi Kanizsai Do­rottya Múzeum legújabb szerzeményeit a Kossuth filmszínházban október 1- én nyíló kiállításán mutatja be. A hónap rendezvényei közül kiemelkedik az az alkalom, amikor Huszárik Zoltán Csontváry című filmjének tükrében Csont­váry művészetéről lesz szó október 15-én a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a baranyai népi építészetről lesz előadás október 20-án. A hónap során múzeumi sétákat szerveznek Pécsett és műemléki kiránduláso­kat Baranyába. Pécsett 5- én a körséta során a ró­mai kori, 12-én a közép­kori, 19-én pedig a hódolt­ság kori Péccsel ismer­kedhetnek meg a részt­vevők régészek kalauzolá­sával. A Janus Pannonius Mú­zeum a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatallal közösen szervezi a bara­nyai kirándulásokat, melyek során Harkány, Kovácshi- da, Kórós, Adorjás, Vajsz- ló, Sellye és Drávaiványi festett templomait, népi műemlékeit keresik fel. Lesz kirándulás a Máré- várhoz, továbbá a német nemzetiségi tájhazakhoz is. A kirándulásokra már le­het jelentkezni a Pécs vá­rosi Tanács épületében le­vő idegenforgalmi irodá­ban, Csatlós Ferencnénél. A múzeumi és műemléki hónap baranyai rendezvé­nyei a magyarlukafai nép­rajzi műhely ez évi alkotó­táborában készült munkák bemutatásával és a hely­reállított műemléki pajta átadásával, október 25-én zárulnak. Hova menteit a kereskedelmi dolgozók? A munkaerőhelyzet első fél­évi adatai arrr utalnak, hogy a vállalatoknál megszűnőben van a munkaerőpazarlás és a létszám bővítése helyett most már egyre inkább a meglevő munkaerő jobb felhasználására törekednek Az év első felé­ben 75 ezerrel kisebb volt a létszám az anyagi ágazatok­ban. mint tavaly ilyenkor, en­nek ellenére csak elvétve volt termelést, forgalmat akadályo­zó munkaerőhiány. A feladato­kat mindenütt el tudták látni, sőt az ágazati minisztériumok véleménye szerint még mindig vannak a termelékenység nö­velésének további lehetőségei. Törés a nyomógépen Megteremteni a jogok és kötelességek összhangját Miért késett a keddi Dunántúli Napló? A kézbesítésre később került sor, van ahol csak ma kapják meg a tegnapi újságot Tegnap reggel előfizetőink bosszankodtak, mert hiányzott postaládájukból a Dunántúli Napló, s az elárusítóhelyekre is késve érkezett lapunk. A történteket így összegez­te Farkas Gábor, a lapelőál­lítást végző Pécsi Szikra Nyom­da főmérnöke:-A késő esti órákban eltört a Saphir 96-os ofszet rotációs nyomógép hajtogató egységé­ben a csípőléc. A szolgálatban lévő gépmester hozzákezdett a hiba elhárításához. Abban bí­zott, hoay rövid idő alatt sike­rül kijavítani a hibát, s így ké­sés nélkül indulhat a berende­zés. Ezért nem tett lépéseket a szomszédos tartalék gép beál­lítására. A gépmester ideges­sége folytán súlyosbodott a helyzet, mert a törés mellett újabb beállítási nehézségek je­lentkeztek. A műszaki igazgató- helyettes érvényes rendelkezé­se értelmében azonnal értesí­teni kellett volna az ügyeletes szerelőket, s a nyomda vezetőit. Nem így történt. Sok órás ké­séssel mozgósították azokat a szakembereket, akik végül is el. hárították a hibát és a tarta­lék gépet Is átállították. Idő­közben elkészítettük az újabb lemezeket is, s így végül is a két gépen egyszerre folyt már a lap nyomása. Sajnos, három­negyed 9-kor készült csak el az utolsó példány. Ez azt jelenti, hogy több mint négy órát ké­sett a lap. A Szikra Nyomda az olvasók elnézését kéri a történ, tekért. Most újból átvizsgáljuk az egyébként néhány hónapja történt nagyjavítás után a gé­peket. Sajnos, nem ez az első eset amikor késett a lap, ám igyekezni fogunk a jövőben olyan szervezési és technikai megoldásokat alkalmazni, hogy Kovács László szakszervezeti főbizalmi Kint találjuk, a munkások kö­zött. A művezetői irodában kij­jebb húzza a széket, nem ül az íróasztal mögé. Halkan, meg­fontoltan beszél. Lassan harminc éve, hogy a megyei építőipari vállalatnál dolgozik. Mint kőműves ipari tanuló kezdett. A meszesi vá­rosrész építésekor lett belőle szakmunkás. Egy ideig Kom- ló-Kökönyösön dolgozott. A BÉV panel-üzemének felépülé­még véletlenül se fordulhasson elő hasonló. Gengele Gézáné postai expe­ditor munkája általában hajnali 5 órakor fejeződik be. Tegnap reggel 9 órakor hagyta el az utolsó köteg lap a nyomdát Akkorra fejeződött be a 94 504 lappéldány expediálása. Nehéz munka ez, hiszen a keddi Du­nántúli Napló készítéséhez 3411 kilogramm papírt használ­tak fel. Ehhez jön még a 15 ■kilogramm fekete, a 3 kilogramm kék festék és jó néhány liternyi víz súlya. Braun Károly, a Baranya me­gyei Lapkiadó Vállalat igazga­tója hajnali 3 óra 30 perckor értesült arról, hogy állnak a gépek a nyomdában. Patay Ár- páddcl, a Posta megyei hírlap osztályának vezetőjével azon­nal a nyomdába sietett, hogy megszervezzék a szállítást. A szokásos hajnali mozgóposta ugyanis nem várhatott tovább, s így a központi lapok késede­lem nélkül eljutottak a meg­rendelőkhöz. A Dunántúli Napló keddi száma a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat és a posta dolgozóinak személygép­kocsijaiban érkezett meg a 150 vidéki postahivatalba. A pécsi és a vidéki kézbesítők többsé­ge második fordulóban vitte ki a lapot az előfizetőkhöz. Előfi­zetőink többségéhez a kora dél­utáni órákig megérkezett az új­ság. Néhány településen azon­ban csak ma reggel, e lap­számmal együtt kapják kézhez olvasóink a Dunántúli Napló keddi számát. . A történtek következménye­ként a Mecseki Bányász e heti száma egy nap késéssel jut el az olvasókhoz. I--------------------------------------­í gy közlekedünk mi A lámpa villogó sárgát jelez, most óvatosan „lopakodnak" ke­resztül a járművek a 6-os úton a Tüzér utcánál. Mindig így kel­lene! Nem a villogó sárga a fő bűnös A Szabadság úttól nyugatra az év végéig csak villognak a lámpák Szőlészeti gépbemutató Balatonbogláron A nagyüzemi szőlőművelés, beta­karítás, feldolgozás gépeinek gya­korlati bemutatóját tartották meg kedden a Bogiári Állami Gazda­ságban. A Dunántúl szőlőtermesztés­sel foglalkozó üzemeinek, valamint a gépgyártó vállalatoknak a szak­emberei munka közben tekinthették meg az újdonságokat, többek között az USK szőlőtermesztési géprend­szert, amelynek traktora egy mun­kamenet alatt 1—3 munkaműveletet elvégző qépDel kapcsolható össze. Nagy érdeklődést váltott ki a tám- rendszer huzaljainak fektetésére és kifeszítésére alkalmas huzalfeszítö is. amely óránként 0,3 hektárnyi terüle­ten képes elvégezni ezt a munkát. A korábbinál valamivel ki­sebb létszámmal dolgoznak az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban. Kedvezőt- len-tény azonban, hogy a .bel­kereskedelemben is csökkent a foglalkoztatottak száma, ahol pedig mind több emberre len­ne szükség. Felmerül a kér­dés, hová ,,tűnt” ez a több tízezer ember? Elsősorban az oktatási és egészségügyi in­tézményekben és a szolgáltató hálózatban helyezkedett el az „elvándorolt’’ munkaerő. Emel­lett egyre többen vállalnak munkát a magánkisiparban. Működés közben láthatták a jelen levők az elektrohidraulikus metsző­berendezést, amely egy időben ti­zenkét ollót működtet, és a szőlőn kívül őszibarack, sövényalma vagy termőkarós ültetvény metszési mun­káinak elvégzésére is alkalmas. A bogyósgyümölcs-betakarító gép a sorok között haladva összegyűjti a leszüretelt termést, és a szállító jár­műre rakja. A borszőlőbetakarító kombájn, amelynek erőgépe hidas alvázra emelt MTZ 80 as traktor, na­ponta nyolcvan ember munkáját látja el, és tízórás műszakban 3—4 hektárnyi területről takarítja be a termést. Mindezeken túl demográfiai okok miatt, az elmúlt fél év­ben mintegy tízezerrel keve­sebb fiatal állt munkába és ugyanakkor 11 ezerrel többen mentek nyugdíjba. A felvázolt jelenség a Mun­kaügyi Minisztérium véleménye szerint összhangban van a munkaügyi irányelvekkel, a népgazdaság jelenlegi helyze­tével, s azzal a követelménnyel, hogy a munkaerőt a különbö­ző gazdasági területeken a le­hető leghatékonyabban foglal­koztassák. üvegszilánkok, színes bake­litdarabok. Az ezernyi, részecs­kére szétrobbant szélvédő és a benyomott lámpabúrák nyo­mai. Az úttesten hevernek, né­ma tanúi egy balesetnek. Sze­rencsére csak koccanásnak, személyi sérülés nélküli össze­ütközésnek, amely könnyen el­kerülhető lett volna. Óvato­sabb, figyelmesebb vezetéssel, nagyobb odafigyeléssel, a má­sik autós szándékát is előre látó közlekedéssel. Ha nem a rutin adta fölénnyel tekerték volna a kormánykereket, ta­posták volna a gázpedált. Keddi közlekedési őrjára­tunknak ismét a jelzőlámpa, de még inkább a jelzések lát­tán tapasztalt vezetői maga­tartás volt a főszereplője. Az ugyebár egyértelmű: a piros az tilos (ami ugyan néhány járművezető számára sajnála­tosan nem egyértelmű, többen sárga után már pirosban pró­bálnak átrobogni a kereszte­ződéseken), a zöld pedig a szobád utat mutatja. De mi van villogó sárgánál? A „piló­ták" zömének ez ugyanezt je­lenti, mint a zöld: a védett útvonalon történő háborítat­lan, igencsak tempós hajtást, a lassítás, a csomópontokban való jobbra-balra tekintgetés mellőzését. Csakhogy: a táblá­val kötelező megállásra, illet­ve elsőbbségadásra kényszerí­tettek sem akarnak hosszabb időre letáborozni a kereszte­ződésben, ki óvatosan, ki erő­szakosabban kísérel meg rá­kanyarodni a főútvonalra, vagy azon keresztülhaladni. Mert, ha percek óta várakozik, el­veszti bizalmát az udvariasság­ban, ő is menni szeretne, S mivel nem tud, még az óvato- sabbja is egyszercsak — meg­unva az „enged—nem enged" türelemjátékot — gázt ad. Fék­csikorgás, rossz esetben csö­römpölés, jó, ha csak szitko- zódós, ökölrázás, az ősök em­legetése a következmény. Hétfőn a sárga villogónál ilyen okok miatt hármas ka­rambol történt a pécsi Bem utca—Rákóczi út kereszteződé­sében — szerencsére sérülés nélkül. Csupán az addig sér­tetlen karosszériák, a valami­kor ép lámp'ák bánták. De koccantak a József Attila út- Szabadság út torkolatánál, s az új 6-oson, a Tüzér utcánál is. Már sejtem, mit hibáztattak a vétkesek: a sárgán villogó lámpát. Pedig az nem tehet semmiről, az óvatos vezetés, a kellő körültekintés, a türe­lem hiányzott. üvegszilánkok, lámpamara­dékok. Majd összesöprik, el­hordják a nyomokat. Utána már csak a kárvallottak emlé­kezetében él a szerencsésen végződött baleset. Amelynek - nem árt újra hangsúlyozni — nem a sárgán villogó jelző­lámpa volt a főbűnöse. S hogy ne érjen senkit sem váratlanul, jó lesz megjegyez­ni: a 6-os úton a Szabadság úttól nyugatra eső összes jel­zőlámpa december végéig sár­gán fog villogni. Eggyel több ok az óvatosságra az arra közlekedőknek. H. L. Csökkenő létszám - hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás 4 se óta az Álmos utcai telep Kovács László munkahelye. Mo­hácsról utazik nap mint nap. Reggel negyed ötkor kel, s fél hét felé ér haza. — Hozzá lehet ehhez szokni — jegyzi meq csendesen és rögtön hozzáteszi — nagyon sok munkatársam uqyanígy in­gázik. Talán az első tíz év a legnehezebb, míg a gyerekek felcseperednek és önállóbbak lesznek. Nálunk már nincs ilyen gond. Az egyik lányom idén végzett, szeptembertől a mohácsi belvárosi általános is­kolában tanít, a másik a tar­tósító üzemben dolgozik. Kovács László a BÉV panel­üzeme térelemgyártó részlegé­nek művezetője szakszervezeti főbizalmi. A szakszervezeti mun­ka. a megbízatással járó fel­adat nem ismeretlen és szo­katlan számára, hiszen' éveken át műhelybizottsági titkárként, vállalati szakszervezeti bizott­sági tagként tevékenykedett. — Most mégis úgy érzem — mondia elgondolkodva — hogy változik a munkám. Az, hogy minden eddiginél erőteljesebb szerepet kap a szakszervezetek termelést segítő tevékenysége, a munka becsülete és a diffe­renciált elosztás több. átgon­doltabb és következetesebb munkát követel. Véleményem szerint a jelenlegi szerveze­ti rendszer jó keretet ad ennek a tartalmi munkának. Nálunk például a közeljövőben lesz az a tanácskozás, melyen a jövő évi tervünk főbb mutatóit be­széljük meg. Elsőként a bizalmi­akat tájékoztatják róla, ők vi­szik a szakszervezeti tagság elé, és a véleményeket, javaslatokat majd a legfőbb szakszervezeti fórum, a bizalmiak küldöttérte. kezlete összegzi novemberben, (gy lesz lehetőség arra, hogy a szocialista brigádok időben és konkrétan tegyenek munka- verseny-fel ajánlásokat. — Az ideiek közül milyen vál­lalásukat említené? — Az éves lakásépítési ter­vünk megemelését. Az, hogy a tervezett lakásszámot nyolcvan, öttel túlteljesítjük elsősorban a brigádok vállalásainak köszön­hető. A magunk területén ki­csit előbbre is tartunk. Azért hajtottunk rá a térelemgyártás, ra, mert számításba vettük, hogy szabad ég alatt dolgo­zunk, s az időjárás bármikor beleszólhat a munkánkba. Már­pedig kellő mennyiségű térelem nélkül akadozhatna ezeknek a lakásoknak a folyamatos épí­tése. — A végzett munka szerinti elosztást is említette . . . — Az emberek túlnyomó több. sége örömmel, egyetértéssel fo­gadta ezt az elosztási elvet és várja a következetes megvaló­sítást. Úgy vélem, ahhoz, hogy a várakozásnak megfeleljünk, a bizalmiaknak nagyon bátran, határozottan kell állást foglal­ni, mikor véleményt kérnek tő- tük kollégáik munkájáról! T. É.

Next

/
Thumbnails
Contents