Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-16 / 255. szám
a Dunántúli Tlcrolo 1980. szeptember 16., kedd Honismereti kiállítás Sásdon Tizenhatan vannak. Valamennyien felnőttek. Nyugdíjas pedagógus, villanyszerelő, termelőszövetkezeti tag, tanácselnök tartozik foglalkozás szerint soraikba. Húsz évvel ezelőtt kezdték a gyűjtést. Lelkes, szülőföld szerető ember, néhai Bodó László pedagógus indította a mozgalmat. Ő kezdte e gyűjtést és ő ösztönözte kollégáit, barátait a kutató munkára. A jelenlegi szakkör vezető Vajda József, tagja volt a kezdők csoportjának. Később Maksai Zoltán folytatta a munkát, majd Vajda József irányításával tevékenykedtek azok a sásdiak és környékbeliek, akik a múlt emlékeinek összegyűjtésével szeretetüket és tiszteletüket fejezik ki szűkebb hazájuk iránt, s akik a tárgyak, dokumentumok segítségével nemcsak a jelennek, a jövőnek is dolgoznak. Kéthetenként találkoznak a nagyközség művelődési házában. (lyenkor beszélik meg az egyéni kutatási eredmégyeket, összegezik, egyeztetik a gyűjtött anyagot, s ilyenkor vitatják meg a következő hetek munkáit. Hosszú ideig elsősorban a múltat vallatták. Találtak a római időkből II. Constantinus (306-377) uralkodásának idejéből származó rézpénzt, edénydarabokat a XVI. század derekán épített török malomból megmaradt falábakat, rengeteg paraszti, ipari és kereskedő eszközt, szerszá-. mot, a mindennapi élethez tartozó használati tárgyakat. Nagy becsben tartják az 1810-ből származó adózási nyilvántartási könyvet, mely Bakóca, Bisztrice, Magyarher- telend, Kán, Okorág, Kgrá- codfa adófizetőinek névsorát tartalmazza. A számos, 1848- ból származó újság mellett egy gyönyörű díszkendő is birtokukban van. A szájhagyomány szerint egy sásdi kislány adta a szabadságharcba induló kedvesének. Legszívósabban mégis a Tanácsköztársaság eseményeit idéző dokumentumokat kutatták, s nemhiába. Ma már olyan gczdag anyaggal rendelkeznek, hogy a megye más településein rendezendő kiállításokhoz is bőséges anyagot tudnak kölcsönözni. Az utóbbi néhány évben egyre inkább a jelen felé fordultak, s a nagyközség, illetve környéke fejlődésének kollektív krónikaíróssal történő folyamatos megörökítése mellett önálló munkára vállalkoztak. Feldolgozták Sásd és a volt Hegyháti járás villamosításának történetét. Szoros kapcsolatot tartanak azokkal a személyekkel, akik Sásdról származnak, s alkotásaikkal hazánk jó hírnevét öregbítik. Közéjük tartozik^ Sásdi Sándor író, Plesz Antal építész-tervező. A sásdi honismereti szakkör tagjainak többsége itt született. A község szeretete sarkallja őket erre az önzetlen nemes tevékenységre. A gyűjtő- és megőrző munka mellett arra is van gondjuk, hogy a fiatalokkal is megszerettessék a honismereti tevékenységet. Ezt a célt szolgálják a velük való rendszeres találkozások, a közös gyűjtések. A szakkör munkáját számos alkalommal ismerték el oklevelekkel, emléklapokkal, serlegekkel. Közülük arra az ezüst serlegre a legbüszkébbek, melyet a megye szakkörei között folyó versenyben többször is elnyerve végleg magukénak mondhatnak. Ez is ott látható a több ezer kiállítási tárgy között, amik tegnap délután óta várják az érdeklődőket a sásdi művelődési házban. A szakkör ,20 éves fennállásának alkalmából rendezett kiállítás szeptember 20-ig tekinthető meg. T. É. Testueruarosi kapcsolataink iűhani Vaulo, a finn delegáció vezetője köszönti a tanácskozás résztvevőit Fotó: Proksza László Pécsre érkezett Lahti küldöttsége Sok érdekességet ígér az őszi BHV Komplett sör bár, utcai terasz, cukrászüzem, étel- és italautomaták A következő tervidőszak egyik legfontosabb kereskedelem-po. litikai céljának végrehajtását szolgálja a Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás amelyet negyedik alkalommal rendeznek meg szeptember 26—ok. tóber 5-e között - az őszi BNV- vel egyidőben — a kőbányai vásá rközpontba n. Tíz országból több mint 50 cég mutatja be újdonságait, eszközeit, amelyek lehetővé teszik a vásárlási körülmények javítását, s egyben a kereske- dejmi dolgozók munkájának könnyítését. A kiállító hazai Számvetés és továbblépés. E céllal érkezett Pécsre finn testvérvárosunk, Lahti delegációja. A fennállásának 75. évfordulóját ünneplő finn város küldöttségét Juhani Vaulo, a városi tanács végrehajtási bizottságának tagja vezeti. A delegáció tagjai: Eila Heisto vb-tag, Sep- po Hűidén tanácstag és Timo Pohjansalo várostitkár. Az egyhetes program, hétfőn Pécs város Tanácsának épületében kezdődött. Czente Gyula tanácselnök, és a tisztségviselők fogadták a kedves vendégeket. A programnyitó tanácskozáson az előző együttműködési megállapodás óta végzett mun. kát értékelték a tárgyalófelek. A számvetés azt bizonyítja, hogy igen elmélyült és tartalmas együttműködés jellemezte a testvérvárosi kapcsolatok 23. és 24. esztendejét is. Nem volt olyan hónap az elmúlt két esztendőben, amelynek valamilyen esemény ne gazdagította volna egymás megismerésének szép folyamatát. A két város baráti kapcsolatai egyre több területet ölelnek fel. Csupán címszavak az elmúlt két esztendő testvéTvárosi naplójából: 1978 januárjában finn költők verseit hallhattuk a Doktor Sándor Művelődési Központban, februárban pécsi küldöttség vett részt a sívilágbajnokságon Lahtiban, márciusban finn filmeket vetítettek Pécsett, áprilisban Lahti város történetéről hallhattunk előadást, májusban finn fotóművész kiállítása nyílt Pécsett, szeptemberben magyar műszaki szakemberek Lahtiban, finn kollégáik pedig Pécsett jártak tanulmányúton. 1979-ben Lahti vendégét fogadta a Pécsi Grafikai Műhely, finn pszichológusok tanulmányozták az ideg-elnje gondozás baranyai helyzetét, finn és magyar kórusok keresték fel a testvér- várost, finn úszók, súlyemelők és kerékpáros versenyzők jártak Pécsett. Idén kerékpárosaink, tájfutóink és úszóink versenyeztek Lahtiban. A Janus Pannonius női kórus és a Mecsek Táncegyüttes Finnországban vendégszerepeit. Diplomaták és városi vezetők találkozóira is sor került az elmúlt két esztendőben. S természetesen sok száz magyar és finn turista kerekedett útra, hogy megismerkedjen a testvér- város lakóinak életével. Lahti küldöttsége a héten megismerkedik Pécs város nevezetességeivel, számos üzem- látogatás szerepel a programban, s a két város vezetői pénteken tárgyalnak majd a következő két esztendő együttműködési programjáról. Testvérvárosunk küldöttségének tagjai ma délelőtt Pécs múzeumait keresik fel, majd Harkányban folytatódik a program. Este pedig a magyar divat alakulásáról kaphatnák képet a Sportcsarnokban. E. A. Ötszázasok hevertek a földön A talált pénz visszakerült tulajdonosához Még augusztus 7-én történt, hogy négy pécsváradi kislány — két testvérpár — elindult a Dombay-tóra fürödni. A hetedikes Cserni Zsuzsa ötödik osztályos Erika húgával és az ötödikes Jung Anikó Andrea nevű húgával, aki mindannyiuk közül a legkisebb, most harmadikos. Ügy látszik, a legkisebb a legszemfülesebb. Még bent jártak a községben, amikor Andrea a ruházati bolt előtt fölfigyelt valamire, ami a járdán hevert. Ugyan vajon mit találhattak? Lehajoltak érte, s akkor lepődtek meg igazán: kilencezer forint! Tizennyolc darab ötszázas hevert az utcán, még csak borítékban sem volt. Valaki kiránthatta a Zsebéből, s nem vette észre. — Mit csináltatok a talált pénzzel? — a kislányokkal a pécsváradi Általános Iskola igozgatói irodájában beszélgettem. Először kicsit megilletőd- tek, de azután elmúlt zavaruk, s közösen mesélték el a történetet. — Andrea vette észre, akkor fölvettük, megnéztük, és bevittük a ruházati boltba, a pénztárba. Ezelőtt az üzlet előtt találtuk, és azt gondoltuk, olyan Andrea, a tetemes összeg megtalálója valaki veszítette el, aki ott volt vásárolni. — Volt már ennyi pénz a kezetekben? — Elnevetik magukat: — Nem, még soha. Aki a pénzt elvesztette, szintén pécsváradi, s a gyerekeknek igazuk volt: valóban vásárolni indult, s kirántotta a zsebéből. Vele nem sikerült beszélnem, de feleségét otthon találtam. — Nagyon örültünk, amikor a pénz megkerült, s természetesen jutalmat is adtunk a gyerekeknek, mindkét testvérpárnak 500—500 forintot. Megérdemlik. Dücső vállalatok, üzemek felvonultatják legújabb fejlesztési eredményeiket, lehetőséget kínálva hazai és külföldi partnereiknek üzleti vagy gyártási együttműködésre, kölcsönös információk, ra és szakosodásra. . Különféle üzletek, vendéglátóhelyek körvonalai bontakoznak ki, megkezdődött a gépek, a berendezések felszerelése a vásárváros D-pavilonjában a Hoventa bemutatójára! A csar. nokban „felépítenek" egymás mellett egy 50 és egy 120 négyzetméteres üzletet, valamint egy ABC-áruházat, szemléltetve azokat a modelleket, berendezéseket, elrendezési formákat, amelyek mindhárom üzleti típusban egyaránt fel- használhatók, alkalmazhatók. A gyártók és a kereskedelmi vállalatok igyekeznek minden gépet, berendezést üzemben, működés közben kompletten, a technológiai folyamatok sorrendjében elhelyezve bemutatni. Az egyik legnagyobb hazai gyártóbázis, a Keripar például teljesen felszerel egy ruházati boltot, A korábban sikert aratott ételbár elemeiből 60 négyzetméteres komplett sörbárt állítanak fel. A Müárt kiállításán bemutatják például az üzletek, a raktárak nagy gondját segítő s a környezeti kultúrát is szolgáló hulladékbálázó berendezést. Ott lesznek a Hoventán a KGM üzemeinek a kereskedelmet és a vendéglátást segítő gyártmányai, például a hűtőgépgyár fagyasztó-hűtőbútarai, az IGV elektronikus pénztárgépei, a Metripond mérlegei, a VBKM sütő-főzőberendezései. A külföldiek — á dán, a lengyel, az NDK-beli, az olasz, az osztrák, az NSZK-beli cégek - bemutatóin a korábbiaknál sokoldalúbb étel- és italautomatákat — köztük a Caprigian pénzbedobósra működő fagylaltautomatáját —, a kiszolgálást gyorsító korszerű mérőeszközöket, „kézkímélő”, szállítószalagos pénztárberendezéseket, ügyes csomagológépeket, egyéb elektromos készülékeket, szállodaberendezéseket, a vagyonvédelmet szolgáló biztonság- technikai készülékeket láthatnak az érdeklődők. Design a lakosban Vasárnap délelőtt nagy érdeklődéstől kísérve nyílt meg a Pécsi Galéria Széchenyi téri termében a Design a lakásban című, a magyar ipari formatervezett termékeket bemutató kiállítás. Vasárnap több mint hétszáz nézője volt a tetszetős formájú termékeknek. A hétfő délelőtti vendégektől kérdeztük: hogy tetszett, mit vásárolna meg szívesen, mi az, ami nem nyerte meg tetszését? A kiállításnak nincs vendégkönyve, de egy fali táblára mindenki felírhatja a rendezők által is kért véleményét, javaslatát. Tegnapig mindössze ketten vállalkoztak erre. Idézzük először az ő véleményüket: „A kiállítás nagyon jó, csak mindezt szeretnénk a boltokban is látni és (lehetőleg) olcsón megvenni.” (teljes név) „Az Alföldi Cipőgyár termékei nagyon tetszettek, szeretnénk minél előbb venni belőlük. A Pécsi Kesztyűgyár kabátjai is nagyon szépek. Jó lenne, ha minél hamarabb meg is lehetne őket venni. A Sabaria Cipőgyár gyermekcipői nagyon aranyosak, biztosan kényelmesek, remélem az én gyermekeim már ilyenben fognak járni." Aláírás: 20 éves vagyok. Egy fiatal nő a teremben: „Nagyon tetszett minden, küA kiállításon hallottak lönösen a gyerekcsizmák, a tálaló. Remélem, a kereskedelemben is megtalálhatók lesznek. Ha összehasonlítom a külföldi árukkal, ezek azonos megjelenésűek, gyorsan el is kapkodják a jobb dolgokat az üzletekből, mert a Képcsarnokban kaphatók nagyon drágák." Három idősebb férfi, mindhárman hetven felett. A szószólójuk kőműves volt: „Tulajdonképpen csalódtunk, mert arra a kiállításra jöttünk volna, ami a régi Pécset mutatja be. (Az így éltek nagyapáink című, tavaly októberi kiállítást akarta most megmutatni barátainak — ő annak idején látta.) Én még emlékszem arra, hogy itt a Széchenyi téren piac volt. Amúgy a műbőr táskák tetszetősek. Nem tartom különösebben érdekesnek a kiállítást, az üzletekben mindenhol lehet látni ilyen árukat. Az a tiszta fehér étkészlet, az jó. Igen, nekem ilyen van. Amikor a feleségem meghalt, kicseréltem a bútort, mindent, akkor vettem ehhez hasonlót. Azok a fotelok kimondottan idős embereknek valók, de úgy látom, egy kicsit magas az ülésük, s ha nem ér le az ember lába, az igen kellemetlen. Nekem nem lenne jó. Csak azt nem értem, miért kell reklámot csinálni annak, ami nem kapható.” 30—40 év körüli csoport, három férfi, két nő, értelmiségiek: „Nekem is van egy hasonló fotelom, az is karfa nélküli, így, ha délután olvasni akarok, akkor inkább lefekszem a heverőre, mert kényelmetlen, hogy nem támasztja alá semmi a karomat.” „Jó dolgok vannak. Elfogadnám például ezt a konyhaszekrényt. Ezek a fehér edények is nagyon szépek. De úgy hallottam, így nem lehet eladni őket, csak ha aranyszegélyt tesznek rá, meg virágokat." „Nagyon jó és szép ez az étkező, csak azt nem tudom, hogy hogyan fér be egy panellakásba ...” „Ha négyen akarnak hozzáülni, akkor már nem is olyan kényelmes, a gyerek meg összerúg- dosná a lábát...” A vegyipari kollégium nevelőtanára: „Az étkészletek tetszenek nagyon, most csak beugrottam, mert délután el akarom hozni a gyerekeket is. Különösen az a kék zomán- cos, az tetszik.” 30-as férfi, bányász, beteg- szabadságon: „A barkácskész- let érdekelne, mint vevőt is. Szabad megnézni? Na, ennek is lötyög mindene... Ki tud ezzel kalapálni? Amúgy szép, jópofa ...” Nő, negyven körül: „A csillárok szépek, de az én bútoraimhoz nem lennének jók, nagyon ridegek. A bőröndök jó porszínűek, utazáshoz ■ így megfelelőek, nem tűnik fel, ha tényleg beporosodnak." 25 éves férfi: „Jó lenne, ha a kereskedők is eljönnének körülnézni, s rendelnének is ezekből a gyáraktól. Mert így csak bosszankodik az ember. Én íróasztalt keresek már régóta, ez jól mutat, de az üzletekben még nem láttam ...” A kiállítás október 5-ig vár minden érdeklődőt. b. I.
