Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-14 / 253. szám

DN HÉTVÉGE 6. TÁRSADALOMPOLITIKA 980. SZEPTEMBER 14. folytatni a tanulmányait, az­tán hazajönne Felsőszentmár- tonba ... Az iskola, ahonnét ezeket a gyerekeket szárnyukra bocsát­ják, a tanáccsal szemben van. Hangosak az osztálytermek, megkezdődött a tanítás. Az igazgatónő, Markovics József- né két nyelven oktatja szak­tárgyát, a biológiát. Az a tö­rekvésük, hogy évről évre fo­kozatosan bevezetik a tárgyak két nyelven való tanítását. E tanévben az első, második és harmadik osztályban ma­gyarul és horvátul folynak az ének- és környezetismereti órák. A törekvésüket arra ala­pozzák, hogy a tizenegy fős tan­testület kilenc tagja nemzeti­ségi. — Nézzük meg a leendő könyvtárunkat is - invitál a titkár. Percekig gyönyörködünk a csomoros nyárból kifaragott ol­vasóasztalokban, magas tám­lájú székekben. A padlót pi­ros alapon fekete mintás sző­nyeg borítja, körbe a polcokon egymásra rakott könyvek, de az is látszik, hogy magasítják őket, a meglevő hely kevés a több mint háromezer kötetnek. — A tizenegy asztalt, 55 szé­ket a tsz asztalosüzeme készí­tette társadalmi munkában — mondja Várnai Ferenc. Ez az iskola és a község közös könyvtára lesz legalább hat- száz horvát nyelvű könyvvel. Ezek többségét a mohácsi nemzetiségi báziskönyvtár adja nekünk kölcsönzésre. De itt tartják majd a nyelvórákat az iskolások. A tsz-től nagyon sok segítséget kapunk, de a lakosság által végzett társa­dalmi munka is milliókra rúg. Kicsöngetnek. A folyosó, az udvar és az utca pillanatok alatt megtelik gyerekekkel. A legkisebbek a kapu előtt fo­gócskát játszanak, önfeled­ten szaladgálnak, kiabálnak egymásnak horvátul. Török Éva Fotó: Cseri László A kérelemre indult ügyek 80 százalékát érinti Ügyi intézési Határidők rövidítése a tanácsoknál Beszélgetés dr. Hazafi Józseffel, a Megyei Tanács vb-titkárával A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága a leg­utóbbi ülésén hozott határo­zata értelmében elrendelte a tanácsi ügyintézési határidők lényeges lerövidítését. Az ügyek egyharmadában azon­nal, 15—15 százalékában 3, illetve 5 napon belül, 40 szá­zalékában pedig 15 napon belül kell érdemben intéz­kedni az államigazgatási el­járási törvényben tételesen előírt 30 nap helyett. A rövi­dített ügyintézést szeptember 16-ától vezetik be a megyé­ben működő tanácsi szervek­nél — Pécsett és Siklóson ezt saját elhatározásból már ko­rábban megtették — s erről a tanácsoknál, tanácsi kiren­deltségeknél kifüggesztett hir­detményeken részletesen tá­jékoztatják a lakosságot. A holnapután érvénybe lé­pő intézkedésről kértünk tá­jékoztatást dr. Hazafi József­től. a Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkárától, aki mindenek­előtt elmondta, hogy a vb rendelkezése hosszú évek eredményeit összegezi és elő­mozdítja a tanácsok állam- igazgatási tevékenységének a javulását, lakossági kapcso­lataiknak a fejlődését. A dön­tés azért érdemel figyelmet, mert a tanácsi munkában igen jelentős, kérelemre in­dult ügyek 80 százalékát érinti, s ezeknek az egyötö­dét kell azonnal elintézniük a tanácsi szerveknek. — Milyen előfeltételek meg­valósulása után vállalkozhat­tak e fontos lépésre? - kér­deztük dr. Hazafi Józsefet. — A szükséges feltételeket folyamatosan teremtették meg a tanácsok. Közülük jó né­hány alapvető feltételnek mi­nősül, azaz az egész tanácsi munka fejlődése szempontjá­ból meghatározó fontosságú és így az igazgatási tevé­kenység színvonalát is lénye­gesen befolyásolja. Ilyennek tekinthetjük az apparátus fel- készültségének a növekedé­sét. A tanácsi dolgozók poli­tikai és szakmai képzettségé­nek a növekedésében ugyan­is lényeges változás történt az elmúlt években: az appa­rátus közel 90 százaléka is­kolai végzettség szempontjá­ból képesítettnek számít, s még a községi apparátusok­ban sem lehet középiskolai végzettség nélküli dolgozót kinevezni. Pozitív előjelű fel­tételnek számít a helyi taná­csok hatáskörének a növe­kedése is. Közel 200 hatás­kört utaltak az utóbbi évek­ben a tanácsokhoz; ez a nagyarányú hatáskör-átren­dezés alapvetően egyszerűsí­tette az állampolgári ügyek intézését. — Milyen szervezeti intéz­kedések előzték meg a ha­táridők lerövidítésére vonat­kozó döntést? i — Természetesen az ügyin­tézés racionalizálását célzó szervezeti és szervezési intéz­kedések is javították a mun­ka feltételeit. Elsőként említ­hetem az ügyfélszolgálatok létrehozását. Az országban az elsők között szervezték meg a pécsit, s ma me­gyénkben hat helyen műkö­dik ügyfélszolgálat, közülük a komlói kibővített hatáskörrel. Aztán itt vannak a községi szakigazgatási körzetek az adó-, ipari-kereskedelmi, ór­ás egyes műszaki ügyek inté­zésére. Említhetem a szak- igazgatási munka integrálá­sának az elősegítésére vég­zett szervezeti összevonásokat is, mint pl. Pécsett a kerületi hivatalok egyesítése, egyes városi és járási apparátusok­ban a belső szervezeti egy­ségek összevonása stb. Az ügymenetek gyorsítását segí­tette elő az igazgatási nyil­vántartások fokozatos korsze­rűsítése és az ügyviteltechni­ka fejlődése is. Mindezek együttesen teremtették meg annak a feltételeit, hogy a tanácsi nyilvántartás adatai­ra alapítható döntéseket, igazolásokat a tanácsok a kérelem előterjesztésekor nyomban kiadják, a különbö­ző bejelentéseket azonnal jegyezzék, illetőleg az élet­veszély elhárítása ügyében a szükséges intézkedéseket nyomban megtegyék. 3 na­pon belül kell elintézni azo­kat az ügyeket, amelyekben az adatokat ugyan ellenőriz­ni kell, de ez az apparátus nyilvántartásai alapján elvé­gezhető. 5, illetőleg 15 na­pon belül kell megtenni a szükséges intézkedéseket azokban az ügyekben, ame­lyekben ugyan le kell folytat­ni a bizonyítást, ez azonban egyszerű és nem igényli az ügyfelek, vagy mások töme­ges meghallgatását, vagy társszervek közreműködését. A rövidített ügyintézési idő mindenekelőtt az első fokon eljáró szerveket állítja foko­zott követelmények elé. — Hogyan ellenőrzik a ren­delkezés végrehajtását, s ki­terjesztik-e a határidő-rövidí­tést a tanácson kívüli szer­vekre is? — A felügyeleti szervek kö­telesek ellenőrizni, segíteni az első fokon eljáró szerve­ket, s tőlük meg is követelni a rövidebb ügyintézési idők megtartását. Konkrét esetek­ben az a kötelesség hárul rájuk, hogy a jogorvoslati kérelmeket soron kívül elbí­rálják, ily módon is elősegí­tendő a rövidített intézésre kijelölt ügy végérvényes elin­tézését. A felügyeletet ellátó szervekre vár az is, hogy a tanácsi szakigazgatási szer­vek hatáskörébe tartozó ügyekhez hasonlóan az ál­lampolgári ügyeket intéző szakigazgatási intézmények­nél — pl. a földhivataloknál stb. - szintén kidolgoztassák a rövidített ügyintézési határ­idők érvényesítésének a fel­tételeit — fejezte be nyilat­kozatát dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának a tit­kára. H. f. A kétnyelvű falu Az első, amit meglátunk a községből a hidroglóbusz. A gömböt később eltakarják elő­lünk a fák, de előtűnnek a legfiatalabb házak, a többnyi­re kétszintes családi otthonok. Aztán a helységnévtábla: Fel- sőszentmárton. Alatta horvátul: Martinci. A falu központjában cseme­gebolt, húsbolt, takarékpénz­tár, vendéglő, templom. . Nagy adag vaniliafagylaltot szorongat egy fiatalasszony. Tőle kérdezzük, merre van a tanács. Készségesen útbaigazít, aztán mégis túlszaladunk rajta. Elmegyünk a Munkásklub fel­iratú, rendezett környékű ház előtt, amott ismét egy bolt következik, balra térünk, s már kint vagyunk a határban. Tó vize csillog a közelből. Vissza­felé hosszúra nyújtott, zárt ab- lakú, zöld zsalugáteres öreg ház előtt állunk meg érdek­lődni. Idős néni és két uno­kája gyomlálja a járda szelét, tisztítja az árokpartot. Nekünk magyarul válaszol, a gyereke­ket horvátul nógatja munkára. Csaknem átellenben velük két­szintes családi ház épül... A tanács felújítása most fe­jeződött be. A mész is épp hogy megszáradt a falakon, tábla még nincs. A vb-titkárral átmegyünk a közeli vendéglőbe. Kora dél­előtt van, mindössze két asztal­nál ülnek. Előttük sör, kávé. Benézünk a másik terembe, a konyhába. Három fehér köpe­nyes, fejkendős asszony készíti az ebédet. Nyolcán vannak á vendég­lőben. Közülük két Kovácse- vics, két Kustra, két Szigecsán, egy Horváth, egy Papp. Ezek a nevek a faluban leggyako­ribb vezetéknevek közé tartoz­nak, de lehet folytatni a sort, a Balatináczokkal, Baricsok- kal, Gregesekkel, Gyuradino- vicsokkal, Brezovicsokkal, Pet- rovicsokkal, Szkrajcsicsokkal, Si­marákkal ... A falu lakosságá­nak 95 százaléka horvát nem­zetiségű .. . Egyaránt beszélik a horvát és a magyar nyelvet. Az öt százalékot jelentő ki­sebbség úgyszintén. Egy ma­gyar fiatalasszonnyal, aki ide jött férjhez, nemrég még rá­dióriportot is készítettek horvá­tul. A bálokon, lakodalmakon is többnyire horvát zenekar kólót játszik. Az anyakönyvvezető pe­dig jól tudja, hogy az időre hirdetett esketés legalább fél­órával eltolódik. Meg kell várni az utcákat végigtáncoló, lema­radozó násznépcsoportokat. Igaz, az ifjú párt éltető, mula­tó vendégek nagy része, ma már selyemjersey ruhát, öltönyt húz népviselet helyett, de azt elvárják, hogy minden felső- szentmártoni menyasszony vi­gye a stafírungot, a piros-fe­hér szőttes ágy-, asztalterítő­ket. A nemzetiségi hagyomá­nyokat négy kultúrcsoportjuk — a kisdobos, úttörő, KISZ- tánccsoport, illetve a felnőtt pávakör — ápolja. A népfront szülői munkaközössége a kö­zelmúltban öltöztette fel a kis­dobos tánccsoport valamennyi tagját felsőszentmártoni népvi­seletbe. A pénzt a farsangi bálon szedett önkéntes belé- pőjégyek árából gyűjtötték. Mi­vel mindenki tudta, mire megy a pénz, ötven—száz forintos báli belépőket is váltottak. Sétálunk egy kicsit az utcá­kon, közben a vb-titkár, Várnai Ferenc sorolja, hogy mi min­den épült itt az elmúlt tizenév alatt. 1968—69-ben épült a törpe vízmű, ma 300 családi házban van vezetékes ivóvíz, legalább 250 házban fürdőszoba. Tíz évvel ezelőtt létesült a négy­tantermes iskola, két év múlva a kétcsoportos óvoda. A követ­kező esztendő hozta a Pécsi Bőrgyár itteni üzemét, a ható­sági húsboltot, kényszervágó- hidat, 1974-ben 5 kilométer hosszban betonjárdát és 500 méter hosszú betonutat építet­tek. A következő évben épült az egészségház, a védőnői szolgálati iakás, társadalmi munkában alakították ki a sportöltözőt, 1978-ban négy tanteremmel bővítették az is­kolát. Az áfész és a tsz ösz- szefogásával bővült a vendég­lő, megépült a takarékszövet­kezet, 1979-ben kétcsoportos iskolanapközit létesítettek, el­kezdték a művelődési ház fel­újítását, amit ez évben foly­tattak a tanács épületének és az öregek napközi otthonának szépítésével együtt. A három felújítás egymillió forint értékű. Ezek után nem szorul külö­nösebb magyarázatra, hogy a nagyobb mérvű elvándorlás, ami a hatvanas éveket jelle­mezte, miért állt meg a hetve­nes évek elején. Tizenegy év­vel ezelőtt 65 házhelyet jelölt ki a tanács. S ebből ma mind­össze hat áll üresen. Az is a tényékhez tartozik, hogy 1945 óta a lakások 90 százalékát felújították, újraépítették. Munkaalkalmat kínál a ter­melőszövetkezet, a bőrüzem — hol többségében nők dolgoz­nak —, mások bedolgoznak a háziipari, népművészeti szövet­kezetbe. Több mint háromszá­zan pedig eljárnak dolgozni. Nagyrészük Szigetvárra, Sellyé­re, Barcsra, de akadnak, akik Pécsre utaznak. Sokan több mint húsz éve ingáznak. Mégis a faluban építettek házat... A fiatalok közül is sokan visszajönnek, de a hajdani fel­sőszentmártoni gyerekek közül számosán másutt találtak kép­zettségüknek megfelelő állást. Pécsett dolgozó sebész, agrár­mérnök nevét említik, egy köz­gazdásznak tanult fiatalember Tatabányán van, egy gépész- mérnök Barcsról látogat haza és pedagógusoknak tanult fia­talok nevét sorolják, akik Nagy- harsányban, Magyarmecskén, Pécsett, Budapesten, mások pedig itthon tanítanak. Balázs Attila a zágrábi egyetemen tanul. Idén kezdte ugyanott a tanulmányait Si­mára Mária. Ronta Erika, Ko- vacsevics Vali és Balatinácz Anna Budapesten, a horvát- szerb tanítási nyelvű gimnázi­umban tanul. (Ebben a gim­náziumban csaknem ötvenen végeztek az elmúlt tíz évben.) A pécsi Janus Pannonius Gim­názium nemzetiségi óvónő­képzőjébe jár Győri Éva, Ron­ta Éva, Brezovics Judit és Ivá- nácz Judit, Győri Éva felsőfo­kú óvónőképzőben szeretné A felsőszentmártoni művelődési ház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents