Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-14 / 253. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1980. SZEPTEMBER 14. Kell vagy lehet? Újból egy megszűnt átjáróról A pécsi „nagy" felüljáró megépülte és a Bajcsy- Zsilinszky úti sorompó mi­napi lezárása között hosszú évek teltek el, de vajon végiggondolták-e az ille­tékesek: valóban meg kell-e szüntetni a fölösle­gessé vált sorompónál a gyalogos átjárást? Felte­hetően ők is úgy voltak, mint e sorok írója, aki magától értetődőnek vette, hogy ha már ott van a hídon a gyalogjáró, hát azt használni is kell. Igen, kell, nem pedig: lehet. Az átjárás megszünteté­sét követően telefonon je­lentkező, sírással küszködő női hang kérdezte: tény­leg egyetértek-e az intéz­kedéssé! és elmondta, hogy betegsége miatt mily nehezére esik kényszerű­ségből megmászni ’ az 51 lépcsőfokot. Egy másik te­lefonáló azt az esetet mondta el, aminek szem­tanúja volt: egy anyuka csöppnyi gyermekét a lép­cső alján hagyta, míg ő maga felcipelte a kocsit a felüljáróra. És most itt egy levél a kezemben 304 alá­írással, s a hivatalosan el­vetett labirintkorlát felállí­tását kérik. Indokaik közül kettőt szó szerint is idézek: „A közúti felüljáró gyalo­gos részén nem lehet gye­rekkocsit, bevásárló és egyéb kézikocsit, kerékpárt átvinni... - Az Ipar utca és a Rózsa Ferenc utca maradéka nincs olyan mű­szaki és esztétikai állapot­ban, hogy gyalogos for­galmat levezessen; egysze­rűen nincs kiépített járda, de van gépkocsiforgalom és nagyon rossz az útbur­kolat állapota." Vitatják az átjárás megszüntetése „legfőbb" indokának a helytállóságát, mondván: labdarúgó-mérkőzések.-«se- tén nagyobb tömeg átbo- csátására nem alkalmas a felüljáró keskeny járdája. Az érvek alapján állás­pontom revideálására kényszerülök, s annak el­ismerésére, hogy én, aki annak idején végigkísértem a felüljáró építését, egy­szer sem figyeltem fel ar­ra, hogy a járdán vajon hogyan is közlekednek majd. Mentségemre legyen mondva, a mélyebb elem­zésre nem is volt szükség, hiszen akkor még élt a labirintkorlát gondolata, s ezzel a választás lehető­sége. / Valljuk be: amilyen nagyszerűen bevált, s ami­lyen óriási szolgálatot tesz a városnak a közúti köz­lekedésben ez a felüljáró, annyira sikerületlen a gya­logosok szempontjából. Többfelé láthattunk — ha­tárainkon innen és túl — felüljárókat, amelyeknek a rövidebb gyalogjáróira könnyedén fel lehet tolni a gyerekkocsit. S ha ezt lehet, akkor egy szívbe­teg, vagy egy nehezebb járású idős ember is köny- nyebben felmegy, mint ahogy Rétemeletnyi lépcsőt megmászik. Ezen ma már csak egyféleképpen lehet segíteni. Az itt feltétlen biz­tonságot adó, mert meg- kerülhetetlenné tehető la­birintkorlát megépítésével. És ennek kapcsán hadd szóljunk még idejében: a Tüzér utcai felüljárón is lesz gyalogjárda: a feljá­rók kialakításánál gondol­janak azokra, akiknek ilyen-olyan okból gondot okozhat a lépcsőjárás. H. I. Üj létesítmények a Siklósi városrészben Hz ABC-áruháztól az orvosi rendelőig Körkép — megnyugtató tényekkel Kicsit ijedten néznek körbe a Siklósi városrészbe újonnan költözők, amikor bútoraikat már bepakolták a szobákba. Akkor jön ugyanis a következő kér­dés: hol lehet vásárolni, milyen szolgáltatások vannak helyben, messze van-e a buszmegálló, Kincs palackban és csövön Napjainkban a hazai ener­gia-felhasználásnak több mint a negyedét a földgáz fedezi. Az egyszerű tényt' megállapító mondatban jelentős erőfeszíté­seket és pénzösszegeket sűrít a mindennapi gyakorlat, hiszen a földgázbányószat és -föl­dolgozás tetemes ráfordítások fejében bocsátja rendelkezé­sünkre a mélyben rejlő kincset. Nem túlzás a kincs minősítés? Nem az, mert a földgáz értéke — főként az olajárak meredek emelkedése óta — egyre na­gyobb, hiszen ésszerű hasznosí­tásával nemcsak fontos tüzelő­anyag, hanem sok pénzt hozó ún. származékos termékek hor­dozója. • A korábbi évek átlagát néz­ve, esztendőnként tizenegy szá­zalékkal növekedett a földgáz­felhasználás, most a legutóbbi tizenkét hónap alatt az emel­kedés lelassult, hat százalékot tett ki csupán. Ez annak a je­le, hogy vannak tartalékok nemcsak a termelésben, hanem a fogyasztásban is. Tavaly 6,5 milliárd köbmétert produkált a hazai földgázter­melés, ugyanakkor a behozatal — az orenburgi gázvezeték jó­voltából — az előző évinek több mint a kétszeresére, 2,7 milliárd köbméterre gyarapo­dott. Figyelembe kell vennünk azt is: egy-egy földgázmező nem kimeríthetetlen kincsesbánya, mindig új és újabb területeket szükséges bevonni a termelés­be. Ezért azután öt esztendőn­ként csak csővezetékből 450- 500 kilométer hosszúságot épí­tenek meg, hiszen a logikai sorrend ez: új mező, új távve­zeték, új fogadó-, tároló-, fel­dolgozó berendezések. S mert az új mezők egyre mélyebben bújnak meg, a kutatásokban növekvő feladatokat jelentenek az ún. nehezebb geológiai adottságú, nagynyomású réteg­szerkezetek. Azaz: növekednek a kutatási ráfordítások, s a ki­termelés is költségesebb. Ma hazánk 144 településén kínál gazdaságos energiafor­rást a vezetékesgáz-szolgálta- tás, s 'ez nem kevesebb, mint 900 ezer háztartás! Ezeknek majdnem a fele fűt is az érté­kes anyaggal, azaz olyan min­dennapos szolgálója, „akit" már nem tud nélkülözni. S nél­külözhetetlensége végképp kivi­láglik, ha hozzátesszük: az or­szágos elosztóhálózat 2600 cse­retelepéről 2,2 millió háztartás viszi a palackba zárt kincset, hogy főzzön, fűtsön vele; újab­ban, a 22 kilogrammos palac­kok vásárlási lehetősége óta már a fürdőszobák vízmelegí­tőit is propán-bután gáz táp­lálhatja. Bonyolult, sok mindent ma­gába foglaló hátország áll az előbb felsorolt adatok, té­nyek mögött. Egyebek között a háromezer kilométer hosszúsá­got meghaladó országos cső­vezeték-hálózat, amihez még hozzá kell számítanunk az el­osztóvezetékek sok ezer kilo­méteres szövevényét a telepü­léseken. Említhetjük a hajdú- szoboszlói, a kardoskúti, a pusztaedericsi föld alatti tá­rolókat, amikbe — ez az évi hazai termelés tíz százaléka — az alacsonyabb fogyasztási időszakokban 650 millió köb­méter gáz helyezhető el, hogy azután, amikor arra szükség van, óránként 360 ezer köb­méternyit — (ennyi a maximá­lis kitermelési képesség) — ve­gyenek ki onnét. Az újudvari töltőüzemnek jelentős szerepe van a Dunántúl, azonbelül el­sősorban a Balaton-környék polackosgáz-ellátásának javí­tásában — ami 182 millió fo­rintba került. Az újudvarival most már kilenc tültőüzem ta­lálható az ország térképén, s ezekben csak a lakosság ré­szére egy esztendő alatt ne­gyedmillió tonna pb-gáz kerül a palackokba. S mert, ha va­lahol, akkor a gáznál indokol­tak a sokszoros biztonsági in­tézkedések, kézenfekvő: a ki­termelés első pillanatától a végső felhasználásig, a tűzhely rózsájáig a biztonságot nyújtó eszközök, módszerek költségei­vel is számolni kell. Mindezek ismeretében érté­kelhetjük igazán az életkörül­mények változtatásában e rész­terep szerepéi, hiszen 1980 vé­gére az eredetileg tervezettnél több háztartás kamatoztathat­ja mind a vezetékes, mind a palackos ellátás előnyeit; előb­binél ötvenezer, utóbbinál 200 ezer a többlet. A túlteljesítés eredményeként összesen 3,1 millió háztartás, a családok több mint nyolcvan százaléka, tartozhat e sok kényelmet nyújtó és fáradságot megtaka­rító kincs vevői közé! A földgáz legnagyobb részét, a legutóbbi években 97—98 százalékát a Nagyalföld adja, érthető, hogy a további kuta­tások is ide koncentrálódnak. S mivel a földgáz sokféle ér­tékes, mellékesnek tűnő anyag hordozója, az szintén érthető, hogy egyetlen év alatt két fel­dolgozó üzemet is átadtak ren­deltetésének, amelyek együtte- tesen 1,25 millió köbméteres napi kapacitással rendelkez­nek, így növelve a propán és bután, továbbá az izobután, izopentán kinyerését. Ezek a származékok a hazai ellátás fedezésén túl rubel- és dollár- milliókat érnek a külkereske­delmi forgalomban, de persze először a feldolgozó berende­zéseket kell fölállítani. S még előbb: a gázt kitermelni, s leg­előbb, fölkutatni, hol búvik meg a föld mélyében. Mészáros Ottó Olaszországba kerülnek Kilenc asszony munkája 123 ezer pecsenyekacsát ne­velt föl ebben az évben a sze­derkényi Karasica Gyöngye Tsz. Miért éppen a pecsenyeka­csára esett az új vezetőség vá­lasztása? Olyan valamit kellett keresni, ami kevés beruházás­sal is jól jövedelmez. 1977-ben 227 000 naposka­csával indították az új ágaza­tot. A következő évben áttértek a libára. Akkor a kacsa már csak kiegészítő volt, mindössze 100 000 darabot neveltek föl. 1979-ben már csupán libával foglalkoztak. Működött egy li­batömő szakcsoportjuk, mely­nek tagjai most Hímesházának dolgoznak. Idén ismét vissza­tértek a kacsához, s úgy lát­szik, végérvényesen. A kezdés évében nyereséges volt a pe­csenyekacsa, a következő két évben azonban ráfizetéses lett — ehhez nagyban hozzájárult a baromfiipar helyzete, a kül­földi kereslet átmeneti csök­kenése. Most ismét jó évnek néznek elébe, a kereslet inga­dozása megszűnt, a kacsa biz­tos jövedelmi forrás. A dusnoki tsz-től szállítják a naposkacsákat tíznaponként, 12—13 ezres rotációban. A szárnyasok ötven napos koru-f kig vannak a termelőszövetke­zetnél, utána Pécsre, a Barom­fifeldolgozóba kerülnek, onnan pedig a zöme Olaszországba. A tsz-ben körforgásszerűen, há­rom fázisban nevelik őket. Egy hétig az épület első részében, 300 négyzetméteren telepítik le a naposkacsákat, akkor még a földtől egy méter magasan lé­vő rácspadlóra. Utána átkerül­nek a nevelő nagyobbik felébe, ez pontosan kétszer akkora te­rület, mint a rácspadlós. Ez a megduplázott tér szalmás; s mi­után itt is eltelt egy hét, ak­kor engedik ki a kacsákat a tó­ra, négy hétre. (Helyesebben, viszik őket a tóhoz, mert az már Máriakéménden van. Sok­kal praktikusabb lenne persze, ha a nevelő a tó mellé épült volna, csakhát amikor még juhhodálynak szánták, ez a szempont természetszerűleg föl sem merülhetett. Idén tehát 123 000 naposka­csát kaptak Dusnokról. Az első szállítmány március , végén ér­kezik, július végér/e pedig be is fejezik az úgynevezett letele­pítést. Őszre már sohasem hagynak a tóra egyetlen kacsát sem, nem lenne biztonságos. S hogy mindehhez hány em­ber munkája szükséges? Meg­lepően kevés: mindössze kilenc asszonyt foglalkoztatnak itt, éjjel-nappali, állandó, váltott műszakban. Egy ágazatvezetőt, kettőt a tónál, hat asszonyt pe­dig a nevelőben. Kilenc ember évi 7—8 milliós termelési érté­ket állít elő. S természetesen az épület takarítása, tisztítása, fer­tőtlenítése is az ő feladatuk, ezt minden egyes szállítmány érkezése előtt meg kell csinál­niuk. . A pecsenyekacsának van jö­vője, nem is szándékoznak ab­bahagyni a nevelést, de a faj­tán változtatni akarnak. Ez a mostani az úgynevezett Kőrös­menti hibrid, darabját fix áron, 13,10-ért vásárolják. Amikor le­adják őket, általában 2,30— 2,40 kilogrammosak, ötven na­pos korukra ennél a fajtánál nagyobb súlyt nemigen érnek el. Külföldön pedig újabban egyre inkább keresett a hízott kacsa és a kacsamáj, s éppen ezért tervezik, hogy visszatér­nek a Sheriwelly-hez, ahhoz a fajtához, amivel annak idején kezdték. Dücső Cs. vagy egyszerűen csak az okoz problémát, hogy van-e járda? Gyors körképet készítettünk a hirtelen növekedő városrész­ben: milyen közcélú létesítmé­nyek építkezése folyik most, mi­korra várható ezek befejezése. Megnyugtató dolgokat tudunk mondani „az ijedten nézelő- dőknek", bár hozzá kell tenni: teljes körű ellátásról nem lehet beszélni. Szemmel látható azonban az igyekezet, hogy a lehetőségek engedte határokon belül ellássák az új városrész lakóit. Megkezdett építkezések A már elkezdett építkezések: szabóság, férfi- és női fodrá­szat, ABC-áruház, Patyolat, gyermekorvosi körzeti rendelő, játékbolt, bébiáruk boltja és végül a szakmunkástanuló inté­zet, amely ugyan nem kifejezet­ten az itteni lakosság érdekeit szolgálja, de jelentős létesítmé­nye a városrészben folyó épít­kezéseknek. Ezek közül egyike a legfonto­sabbaknak az ABC. A tavaly év végén, a Sarohin tábornok úton átadott már túlzsúfolt, szomba­tonként hosszú sorok állnak, hogy egyáltalán beférjenek a boltba. S bár az itt dolgozók mindent elkövetnek a jó ellá­tás érdekében, csodát ők sem művelhetnek. Ezért jön nagyon jól a kissé feljebb épülő újabb ABC. A 620 négyzetméter alap- területű üzlet csaknem 6,2 mil­lió forintba kerül, s várhatóan december 20-ra adják át. Átadás: év végén A Sarohin út 37—41. számú házakhoz „hozzátapasztva” két kisebb létesítmény váza látha­tó. A BÉV l/3-as építésvezető­ségén hallottak szerint az itt készülő szabóság és férfi-női fodrászat építése jó ütemben halad. Most következik a fö­dém- és homlokzati elemek be­emelése, azután a belső szere­lési munkák jönnek. Ugyanez a helyzet a gyermekorvosi ren­delővel: készen van az alapo­zás, állnak a tartópillérek, ha­marosan a helyükre teszik a fö­démelemeket is. A rendelőt az év végén átadják. Épül a bébiáruk boltja is. A 220 négyzetméter alapterületű üzlet átadásának pontos ide­jét még a MERUKER-nél sem tudják, de várhatóan a jövő évben már fogadja a vásárló­kat. A 270 négyzetméter alap- területű létesítmény másfél mil­lió forintba kerül. Sokkal job­ban áll a városrész egyik leg­nagyobb építkezése, a szak­munkásképző iskola. A mélyépí­tési munkákkal együtt mintegy 40 millió forintért készülő 16 tantermes, oktatótermekkel, mű­helyekkel felszerelt intézmény átadása, jövő év június 30-án lesz. Most a II. szint szerkeze­tét szerelik, s készen van a tornaterem. Jövőre: Patyolat­szalon Megkezdődött már a gyors­tisztító Patyolat-szalon és a já­tékbolt építkezése is. A szalon alapterülete csaknem 350 négy­zetméter lesz, s 2,7 millió forint­ba kerül. A játékbolt alapterü­lete 270 négyzetméter, és más­fél millió forintba kerül. A két létesítményt a jövő évben ad­ják át. \ Pecsenyekacsa Szederkényből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents