Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-10 / 219. szám
1980. AUGUSZTUS 10. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Közvélemény és hatalomgyakorlás „Mi fejlődni, es ezert tenni is akarunk!” Magára maradt település? A szocialista társadalmi élet jelenségeinek, problémáinak és törvényszerűségeinek feltárására irányuló tudományos törekvések keretében az utóbbi évtizedben hazánkban és a Szovjetunióban is számos tanulmány jelent meg a közvélemény fogalmáról és szerepéről. A magyar szerzők munkái közül kiemelem Angelusz Róbertnek, Kulcsár Kálmánnak, Fodor Gá. bornak, Ritter Tibornak és Szecskő Tamásnak a Társadalmi Szemle, a Valóság, a Társadalomtudományi Közlemények, a Béke és Szocializmus, valamint a Rádió és Televízió Szemle hasábjain megjelent tanulmányait. A közelmúltban pedig a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában magyar nyelven is napvilágot látott R. A. Szafa- rovnak, az állam, és jogtudományok doktorárak ,,A közvélemény és az államigazgatás" c. több mint 300 oldalas monográfiája. Az említett szerzők munkáinak hasznosításával a közvé. lemnyről a következőket fogalmazom meg. A közvéleményt mindig valamely konkrét esemény, állami vagy társadalmi döntés hívja életre, tehát a közvéleménynek meghatározott tárgya, és ahhoz kötődő, viszonylag jól érzékelhető tartalma van. összefüggéseik ellenére különbséget kell tennünk a közvélemény és a közhangulat között. A közhangulat kialakításában nem egyetlen esemény, hanem az események sorozata játszik szerepet. a közvéleménynél ,,tár- gyiatlanabb", pszichikus megnyilvánulás. amely nagyobb embercsoportok általános érzelmi beállítódásaként létezik. A közvélemény jellegének és szerepének megítéléséhez figyelembe kell venni a közvélemény alanyát, tárgyát, tartalmát, megjelenési alakzatait, terjedésének módját, valamint a közvélemény hatását, A közvélemény alanyának vizsgálata arra ad választ, hogy a lakosság mely rétegeiben, milyen széles köreiben, mennyire homogén vagy heterogén társadalmi struktúrában keletkeztek és gyűrűztek tovább az indikátoresemény által kiváltott vélemények, értékítéletek és akartnyilvónítások. vagyis, hogy milyen széles az ún. tényleges publikum. Társadalmunkban nem feszülnek antagonisztikus osztály- és rétegellentétek. Ez az előnyös helyzet megkönnyíti a közvélemény egységesülését az alapvető politikai kérdésekben. Az egyes társadalmi rétegek és csoportok helyzetében, érdekeiben, érdeklődésében és tudati szintjében meglevő különbségek azonban számos kérdésben a rétegek és csoportok eltérő véleményéhez és magatartásához vezetnek. A közvélemény tartalma lehet egyetértő, helyeslő, elismerő, támogató, kifogásoló, rosszalló, elítélő és ellenző. A szocialista demokratizmus erősödése, a politikai élet, az állami szervek működésének nyilvánossága lehetővé teszi a hatalomgyakorlás és a közvélemény közötti eseti nyilvános ütközéseket a társadalom alapvető intézmény, rendszerét nem érintő ügyekben. A kormányzásnak, az igazgatásnak, az anyagi, kulturális és egészségügyi szükségletek kielégítését szolgáló szervezésnek ez bonyolultabb módja, mint a közvélemény reflektálását kizáró, vagy semmibevevő eizárko- zottság, de felmérhetetlen előnyökkel jár a politikai hatalom társadalmi megalapozottsága, az állami és társadalmi szervek funkcionálásának színvonala és eredményessége szempontjából. A közvéleményalkotás élénksége és tanulmányozása a dönté. sek gondos megalapozására, etikus, kulturált és humánus működésre, a határozatok színvonalas végrehajtására serkenti a közügyeket intézőket. Mindez további érdeklődést és aktivitást vált ki a társadalom tagjaiból. Rendkívül előnyösek azok a konfrontációk is, amelyek ilyen kedvező politikai feltételek mellett a közvélemény formálódásában végbemennek. A közvélemény önkonfrontációja során tisztázódhatnak és gyökerezhetnek meg a politikai és társadalmi élet lényeges értékei. Figyelembe veendő, hogy a közvélemény többnyire nem egységes, hanem polarizált, továbbá, hogy általában nem jeleníti meg pontosan az össztársadalmi érdekeket. A közvélemény ismeretére a közügyek intézőinek azért van szüksége, hogy cselekvési programjaik kialakítása és végrehajtása során, az össztársadalmi érdekek érvényesítésekor vele, mint társadalmi realitással számoljanak. A . hasznosítás módja egyaránt lehet a közvélemény formálása, a lakosság részletesebb és alaposabb tájékoztatása, illetőleg a döntések kiegészítése, módosítása. a végrehajtás gondosabb megszervezése. A közvélemény kommunikációs rendszere azt fejezi ki, hogy milyen társadalmi fórumokon és sejtekben, milyen köz. vetítő vonalakon tisztázódnak és terjednek a közvéleményt alakító reagálások. Óriási jelentősége van cnnak. hogy a közélet intézményesített, nyilvános fórumai (falugyűlés, munkaértekezlet, társadalmi szervezetek taggyűlései, tömegkommunikációs eszközök stb.) válnak-e a vélemények kiváltásának, szembesítésének, és ezáltal a közvélemény szerveződésének elsődleges központjaivá, és a mikroközösségekben (baráti tár. saság, család) folytatott véleménycserék szervesen kapcsolódnak e szélesebb fórumok vitáihoz, vagy pedig a táradalmi, közéleti fórumok merevsége, for. málissá válása következtében a mikroközösségek játsszák a döntő szerepet a vélemények társadalmi cirkulációjában. A vázoltak is érzékeltetik, hogy a közvélemény bonyolult társadalmi jelenség. Alakulására befolyást gyakorolnak a társadalom osztályainak, rétegeinek, csoportjainak sajátos körülményei és érdekei, műveltségének, tájékozottságának, tudatának színvonala, a társadalmi szokások és tradíciók, a köz. hatalmi szervek működésének nyilvánossága, a tömegtájékoz, tatás gyorsasága és megbízhatósága, a közéleti demokrácia intenzitása, a mindennapi élet gyakorlati tapasztalatai. A közvélemény a szocialista politikai rendszer fontos összetevője, a szocialista demokrácia egyik dinamikusan változó intézménye, a népszuverenitás érvénye, sülésének egyik megnyilvánulása, amely információt nyújt bizonyos társadalmi beállítottságokról, értékítéletekről, szükségletekről, elvárásokról, érdekekről, ellentmondásokról, fogyatékosságokról és törekvésekről. A fejlett szocialista társadalom Teltételeinek gyarapodásával párhuzamosan növekszik a közvélemény hatása a társadalom egészére és egyes intézményeire. Fokozódik a közvélemény szerepe o társadalom önszabályozó mechanizmusában. A közvélemény problematikájának tudományos vizsgálatára, a köz. vélemény megismerésére, formálására és figyelembevételére ezért egyre nagyobb gondot kell fordítanunk, E követelményeket már alkotmányos rangra emelte a Szovjetunió 1977-ben elfogadott alkotmányának 9. cikkelye. A 6-os útról meghökkentő látványt nyújt a hírdi újtelep útfefőli házsora: többségében vakolatlan, félkész házak le- vegőtlenül, szorosan egymás mellé épülve, sehol egy fa, nogy bokor, csak a tolakodó melléképületek; tűzifa-, építőanyag- és szemétkupacok. Arcnélküli település jellegtelen- ségével hivalkodik a szélső házsor. De vajon a többi is? 1. A szélső házsor utcafrontja a telepre néz, a Tátika utcában kacskaringós salakos út vezet, zöldfelületét a gaz alkotja, építkezések nyoma és építési anyagok. Az ötös számú kétszintes ház előtt Frick Ferenc a Skodáján babrál, kérdéseimre benn a tágas nappaliban válaszol.- öt éve kezdtünk építkezni, rá egy évre költöztünk. Víz és villany van, út és csatorna nincs. Sajnos, ezek a 170-250 négyszögöles telkek keskenyek, levegőtlenek.- Miért nem lásítanak? — Elöl nem lehet, mert ki tudja, hol lesz majd az út, hátul a kertben a gyümölcsfák és cserjék még kicsik. Egyébként csend van, jó a levegő, csak a szél né járna úgy. Mióta megvan a mini- abc fenn a faluban, nem kell mindenért Pécsre utazni. Egy éve szó volt útépítésről, mi is tettünk társadalmi munkára felajánlást, azóta elaludt az ügy. Ki tudja, miért? A Tátika utca szemközti sorát Kosztolányi utcára keresztelték a szeszélyes névadók. A Pécs felőli vége felé a sorból kiugrik a 4-es számú ház, a kerítése még jobban. A kerítés és a ház közötti kiskertben rózsalugasok és más virágok. Dobos Sándorné jót nevet, a kiszögellés miatti értetlenségemen : — így jelölték ki három éve, mikor elkezdtünk építkezni. Két éve lakunk benn, a költözéskor mondták, hogy egy-másfél éves belül lesz itt járda, út.- És azóta? — Felajánlottuk, hogy megcsináljuk a járdát. A tanács nem ment bele. Kukás autó nem tud bejárni a telepre az út miatt. így a kirakott konténerbe hordjuk a szemetet. Már aki annyit gyalogol vele. Azt is ígérték, hogy a 13-as városi busz a szövőgyártól indulva átmegy majd a telepünkön is, sajnos, nincs útunk. A modern orvosi rendelőig jön le a falu főutcájából az egyetlen aszfaltos út, a rendelő előtt kis aszfaltos terecske — ez minden, ami városra emlékeztet. A többi út végig sáros, kátyús, salakkal, kőzuza- lékkal úgy, ahogy borított. A rendelőben a Pécsről nyolc éve kijáró körzeti ápolónő, Alexovics Mihályné tolmácsolja a telepiek gondját-baját. — Rendezetlen az egész új telep, elkeseredettek az emberek. Fizetik egy életen át a házukat, ezért is hívják sokan adósság telepének, megállás nélkül dolgoznak, hogy R ívül - belül befejezhessék, berendezhessék az otthonukat. Nézzen körül, hogy néz ki az egész! — Környezetükkel miért nem törődnek? — A látszat valóban ez. De így mégsem igaz. Ök erre kizárólag a maguk erejéből képtelenek. Kezdeményeznek, de egyedül nem mennek semmire. Járom a házakat, az útta- lan utcákat, a kérdéseimre adott válaszokból kicseng: magukra maradtak. Fiatalasszony: — A Vöröskereszttel és a lakókkal közösen szerettünk volna a József Attila téren játszóteret létrehozni a gaztengerből. A Cementipari odaígérte a dózert. Aztán mégse lehetett, mert a végesincs terület fölött húzódnak az áramvezetékek, azt mondták, hogy ez veszélyes lehet a gyerekekre. Idős férfi: — Az Orbán Gyurkáék két szomorúfüzet ültettek a házuk elé. A volt tanácselnök kivetette, hogy majd a tanács parkosít. Még jó, hogy az egyiket benthagyták, nézze, milyen szépen fejlődik. Háziasszony: — Az egész telepen három konténer van, ha megtelnek, elviszik és mindig más helyre teszik vissza. A szemét meg külön utakon jár, amerre közelebb. Hird és az újtelep néhány éve közigazgatásilag Pécshez tartozik. Ä városi élet előnyeit a telepen: a kedvezményes áramdíj, a három szeméttároló és a babatej jelenti. Három régi kívánságuk teljesült .. . Becker János készségesen tájékoztat: — Amikor Hírdnek még önálló tanácsa volt, tizennégyen voltunk tanácstagok. Most, hogy Pécshez tartozunk, egyetlen tanácstagunk van. Ígérték, hogy szélesítik a falu főutcáját, buszfordulót csinálnak a gyár elé. Ezeket teljesítették, ígérték, hogy a 13-as busz a gyár előtt megfordul, és tovább megy a régi faluba. Azóta is hiába várjuk. A busztarifa is kacifántos. A 13-sai a városba, bérlettel vagy ,2 forintossal utazunk, ha viszont a 6-oson széliünk fel bármelyik Pécsre tartó távolsági járatra, még a pécsi összvona- las bérletre is kiegészítő jegyet kell váltanunk. Pedig a táblánkon az áll: Pécs-Hird. Hiába beszéltük meg a Cementiparival, hogy segítsenek, nem hordhatunk törmeléket a földes utakra, mert az tilos. A népfrontos aktivisták és Dúsa Pál szerveztek többször is társadalmi munkaakciót útépítésre, a dózert is megszervezték. Családonként 30—40 társadalmi munkaórát ajánlottak fel, mégsem lett az egészből semmi. Mellémszegödött. A Gagarin tér házai között húzódó kertek kerítései, a szemközti telekkerítések közé ékelve keskeny, salakos gyalogút vezet a régi 6-os útig. A házakat elhagyva, balról kukoricás, a zöld szárak tövénél itt-ott hatalmas víztócsa. Idegenvezetőm megjegyzi: — A régi 6-ost kiszélesítették, közben teljesen betemették a csapadékelvezető árkot. Az esővíz, főleg, ha kiadós eső esik, szabadon ömlik le a vasúttól ide és tovább, a szélső házak pincéibe. Az újonnan kialakított buszmegálló öböltől a kukoricáson és egy magánportán átvezető salakos gyalosösvényen jutunk vissza a telepre. ,,A háztulajdonos szerencsénkre beleegyezett." A Pécs felőli legszélső Zámor utcán megyünk tovább földúton. Jobboldalt kukoricás, gaz, szemétkupac. ,,A legközelebbi konténer hány száz méterre is van ide?" Újabb és újabb szeméthegyek bukkannak elő a gazból. Felkeressük Dúsa Pált, aki a társadalmi munkák szervezésében jeleskedett. — Családonként 30 óránál nem ajánlott fel senki kevesebbet. Tavaly tavasszal látta volna, mennyire lelkesedtek az emberek, hogy a tanács anyagi támogatásával kétkezi munkájuk nyomán útjuk, járdájuk, játszóterük legyen. Azóta nincs megállásom, kérdezik, követelik, mikor, hol kell dolgozni. Honnét tudjam? — Azóta? — Láthatja, semmi se változott. Az újtelepen is mindennek ára van. A telkek négyszögöle 80 forint volt, az áramhoz 1500, a vízhez 4000, s akinek jutott járda, ahhoz 1500 forinttal kellett hozzájárulni. Ez volt a belépő. A többi már ugyanúgy százezrekbe és évek munkájába kerül, mint bárhol másutt. A gazdátlanságot talán mindennél jobban bizonyítja a sportpálya. A Hírdi Községi Tanács utolsó erőfeszítésére még felújíttatta az öltözőt és meleg vízzel látta el. Ez volt a múlt. És a jelen? A pálya bejáratánál még látni a gaztengerből, a föld-, szemét- és betontörmelékhalmokból kiemelkedő focikcpu tetejét. A volt pálya holdbéli tájat idéz... — Ha már sportolni nem, szórakozni hol tudnak a Hatolok? — Ott a Kócos, ami kocsma és presszó is egyben — nyugtat meg kísérőm. Összefutunk a jelenlegi tanácstaggal, Amrein János iskolavezetővel. — A terek kialakítására idén is szerveztünk társadalmu munkaakciót. Az erdészet ingyen facsemetét, a két üzem szabadtéri játékokat ígért . . . Játszótér? Nem lehet, mert nincs se csapadékelvezetés, se közterületrendezési terv, csak a gaz meg a préri. A házunk előtt nagy területen lekaszáltam a gazt, hogy a srácok itt focizzanak, és ne az orvosi rendelő mellett. Hiába is járok olyan papírért, hogy legalább a törmelékes útjavítást engedélyezzék. Már 150 ház áll az újtelepen, többségük hirdi és fiatal, rengeteg a gyerek. 2. Segítségkérésükről, tenni- akarásukról váltottam szót több tanácsi vezetővel. Amit megtudtam, sovány vigasz az újtelepieknek. A Pécs városi Tanács sok mindenre nem tud áldozni. Egyelőre a hirdi újtelepre, csapadékelvezetési terveire sem. Pedig ez lenne az alapja, hogy az új telep végre az ott- lakók társadalmi munkájával olyan településsé váljon, ahol a házakon kívül is otthon érzik magukat. Ha van csapadékelvezetési terv, akkor tudják, hogy hová ássák az árkokat, hová lehet építeni az utakat, a hiányzó járdákat, prérikből a parkokat, játszótereket. Ebbe minden ottlakó örömmel serénykedne, a Cementipari és a Kenderfonó is segítene. Ha van út: jöhet a busz, a mentő, minden házhoz a szemetesautó . . . Addig ? Rendezetlen, elhanyagolt az egész újtelep, néhány kilométerre Pécstől, ahová tartozik. Murányi László t>r. Ádám Antal
