Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-31 / 239. szám

DN HÉTVÉGE 4. GAZDASÁGPOLITIKA 1980. AUGUSZTUS 31. Alapvető feladat az utókezelés Évente ezertiétszáz bányászt gyógyítanak Sikondán Korszerű diagnosztikai berendezések fi családias légkör elősegíti a gyógyulást ,,Javult-e az állapota a keze­lések után? - Igen. Elégedett az ellátással? - Igen. Adott-e va­lakinek pénzt (orvosnak, ápoló­nak) az itt-tarlózkodása alatt? — Nem. Egyéb megjegyzés: kö­szönet a kitűnő ápolásért a szanatórium minden dolgozó­jának." Egy tipikus adatlapot választottam ki abból a több mint félezer lapból álló kötet­ből, amit két év alatt gyűjtöt­tek össze a sikondai Bányász Szanatóriumban egy házi köz­véleménykutatás során. Pontosabban: az idézet nem teljes, mert többen szóvátették, hogy az öltözők padozata túl hideg. Azóta új burkolatot fek­tettek le és minden beteg új szekrénykét kapott. Kevesebb a panasz az étkeztetésre is, ami­óta megépült az ízlésesen be­rendezett étterem és a jól fel­szerelt konyha. Évente ezerhétszáz gyógyult bányászt adnak vissza munka­helyének a Sikondai Szanatóri. umból. A Nehézipari Miniszté­rium százágyas, önálló költség- vetéssel rendelkező egységében ötvenegyen dolgoznak, s min­den egészséqügyi dolgozó szak­képzett. 1972-től új szakasz kezdődött a szanatórium életében - mond­ta dr. Fehér Béla igazgató fő­orvos. Alapvető feladatunkká vált az aktív kórházi ápolást nem igénylő betegek utókeze­lése. iával kisebb részben mű­ködtetjük az éjjeli szanatóriu­mot, meit úgy tapasztaltuk a bányászok mind kevésbé igény­lik, ma már más körülmények között élnek és dolgoznak. Mi elsősorban azért dolgozunk, hogy a hosszadalmas táppén­zes kezelés helyett minél előbb visszaadjuk a munkahelynek a balesetek után, vagy reumati­kus panaszokkal beutalt bányá. szokat. Megnéztük a kitűnő diagnosz. tikai berendezéseket, a szinte minden igényt kielégítő labora­tóriumot, ahol még a komlói városi kórháznak is végeznek kísérleteket. A kívülállónak ta­lán az a műszer a legizgalma­sabb, amivel dr. Fehér Béla a gyomorfelvételeket készíti. Hol­landiába küldi a filmet, s egy hét múlva megérkezik a szines dia. A szanatórium kis műhe­lyében pedig - egy régi bete­gük vezeti - a különleges szer­számokkal, amelyek megtornáz, tátják a beteg tagokat, emlék­tárgyakat készítenek az ottho­niaknak. Kialakult a szanatórium pro­filja, elismert az itt dolgozók szaktudása, kitűnő műszerek­kel dolgoznak. Elégedettek az eredményekkel?- Azt mondhatnánk, elértük az adott lehetőségek szintjét, ami nem előbbre lépés, hanem szinten maradás. Nem állha­tunk le, állandóan tovább kell lépnünk. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy ilyen családias légkörben, nem klini­kai feltételek között mindezt eredményesebben megvalósít, hattuk. Itt alkalma adódik a betegnek bejönni hozzám, meg­beszélni mi a véleményem a lakásügyéről. Tudja hogy nem segíthetek, mégis megkérdezi, s ez azt jelenti szeretnek minket. Az önök zárójelentéseit, szakvéleményeit mindenütt el­ismerik. Milyen a kapcsolatuk a bányavállalatok üzemegészség­ügyi szolgálatával?- Ezt a kapcsolatot nekünk nem kellett kiépítenünk, hiszen mindig is megvolt. Magam nyolc évig üzemorvosként dolgoztam, szinte még benne vagyok eb­ben a munkában. Rendszeresen segítjük, tájékoztatjuk egymást. Vizsgálatokat végzünk a bánya­üzemeknek. Évente több elő­adást, értekezést adunk közre, az őket is érintő fontos bánya­egészségügyi problémákról. Az ötvenéves épület állan­dóan csinosodik, gyarapodik. Most az egykori étterem helyén alakítanak ki a társalgó foly­tatásaként egy újabb részt, ami az itt pihenő bányászok kényel­mét szolgálja majd. Gáldonyi Magdolna la iránytü a uilágpiac Versenyárakkal dolgozik a Pécsi Bőrgyár Mindig a legolcsóbb import nyersbőrt beszerezni Kétszer is csökkentették készbőreik hazai árát Korszerű bőrök kerülnek le a gépekről Jóllehet, a január elsejével meghirdetett árreform csak hosszabb távon hozhatja meg gyümölcseit, az új szabályzók, elsősorban a kompetetív ár­képzés lendületbe hozta a vi­lágpiaci árakkal dolgozó vál­lalatok gazdálkodását. Meg­nőtt a mozgástere a Pécsi Bőrgyárnak is. Először is: a gyár újabban, a mindenkori vi­lágpiaci árakat figyelembe véve, maga dönti el, hogy a külpiacokon kitől, milyen és mennyi nyersbőrt szerez be, kedvező árak esetén élve a taktikai elővásárlások lehető­ségével is. Másodszor: a gyár, tekintettel a belföldi piaci helyzetre, az idén már két al­kalommal is mérsékelte kész­bőrei termelői árát. Nos, ko­rábban ekkora cselekvési sza­badság elképzelhetetlen volt. Most a világpiaci ár a gaz­dálkodás iránytűje, az ármun­ka az egyik legfontosabb vál­lalati tevékenységgé lépett elő. ÖNÁLLÓAN DÖNTENEK De mi is az a kompetetív árképzés? Röviden: az export- árhoz igazodó árképzés. Azok­nak a vállalatoknak .kell alkal­mazniuk, amelyeknek tőkés ex­portja a belföldi értékesítés 5 százalékát eléri. Eszerint ezek a vállalatok idehaza sem érvé­nyesíthetnek magasabb árat és nyereséget késztermékeik­ben, mint amit a nemzetközi piac elismer. Magától értető­dően a felhasznált alapanya­gok árát is a tőkés importár­nak megfelelően kell figye­lembe venni, függetlenül attól, hogy az hazai vagy külföldi alapanyag. Az új árképzési gyakorlat mindenekelőtt a külföldi nyers­bőrök beszerzésében tette ön­állóvá és igencsak érdekeltté a Pécsi Bőrgyárat. Korábban a nyersbőröket több évre meg­állapított fix áron kapták az iparág export-import ügyleteit lebonyolító BIVIMPEX-től. A fix árak meglehetősen elsza­kadtak a valóságtól, sokszor egyenesen pazarló felhaszná­lásra ösztönöztek, hiszen elő­fordult, a világpiac legdrágább nyersbörféleséqét a fix árak mellett forintban olcsóbban kapták, mint egy másik, va­lóban olcsó nyersbőrt. És most?- Ma önálló vállalati nyers­bőr-politikát folytatunk - mond­ja Várnagy Valéria, a gyár termelési főosztályvezetője, és egy halom grafikont tesz elénk. Hónapról hónapra, részletek­be menően figyelemmel kísérik a nyersbőrárak alakulását a vi­lágpiacon. - A BIVIMPEX-től folyamatosan kapjuk az in­formációt a nyersbőrpiacokról, s gazdaságossági sorrendet felállítva, magunk döntjük el, melyik piacról, miiyen és meny­nyi nyersbőrt vásárolunk. TAKTIKAI VÁSÁRLÁSOK Tudni kell, a nyersbőrpiacok nagyon is nyughatatlanok. Jel­lemző, a világpiaci árak 1975-ről 1979-re megháromszo­rozódtak. Időközben megnyu­godott a piac, az idei év első felében az árak egyenesen es­ni kezdtek. Kihasználva a ked­vező áralakulást, a Pécsi Bőr­gyár a pillanatnyi szükséglete­ken túl taktikai elővásárlások­hoz is folyamodott, — s termé­szetesen ezzel a lehetőséggel a jövőben is élni kíván —, úgy hogy a iövő év első negye­déig ellátta magát import nyersbőrrel. Sőt! Mivel éppen ä kedvező árak miatt nem használta fel devizakeretét, sertésnyersbőr vásárlására is lehetőségük nyílott a világpia­con. Ez nagy szó, hiszen ser­tésnyersbőrből a hazai ellátás vátozatlanul gond, annak el­lenére, hogy a legkisebb vá­góhidakat is rendelet kötelezi a börfejtésre. Csak közbevető- leg jegyezzük meg, mivel az importár alacsonyabb volt a hazai felvásárlási árnál, idő­közben csökkentették a hazai sertésnyersbőrök árát is, amit persze a húsipar nehezményez, ám az új játékszabályok, a versenyárak rájuk is vonatkoz­nak. Mellesleg a rendeletek lehe­tőséget adnak az úgynevezett órkülönbözeti tartalékalap lét­rehozására is. Ennek az a sze­repe, hogy a világpiaci kon­junkturális ármozgások hatá­sát mérsékeljék, ne kelljen a készbőrök termelői árát rövid időszakonként változtatni. Mi­után a világpiacon a nyers­bőrárak csökkentek, a Bőrgyár tartalékot is képezhetett egy későbbi áremelés ellensúlyozá­sára. A helyzet persze gyor­san változik. A piac máris megmozdult, a nyersbőrárak az utóbbi hónapokban ismét emelkedni kezdtek. Ezzel pár­huzamosan viszont, érdekes módon, esik a készbőr világ­piaci ára, az export árszínvo­nal várhatóan csökken, ami az új szabályozás értelmében c belföldi árak hasonló csök­kenését vonja maga után. Mo­zognak tehát a készbőrárak is. Olyannyira, hogy a Pécsi Bőr­gyár a belföldi piaci helyzetre való tekintettel is az idén már két alkalommal, április else­jével és július elsejével csök­kentette termelői árát, a ja­nuár elsejei induló árakhoz képest összesen 15 százalékkal. Ennyivel olcsóbbon jutnak a hazai felhasználók a pécsi bő­rökhöz. A NAGYOBB NYERESÉGÉRT A gyorsan változó árak szo­rításában dolgozik tehát a Pécsi Bőrgyár, igyekezve ön­álló árpolitikát folytatni, hi­szen - ha a világpiaci folya­matokra maguk nem is tud­nak hatni -, mozgásterük o korábbinál mégiscsak na­gyobb. Ezzel együtt magasab­bak a követelmények is, az új helyzetben sok-sok elemzést kell végezni, a termelésnek és a közgazdasági vezetésnek szo­rosan összedolgoznia, rugal­masnak, előrelátónak lenni, kockázatokat vállalni. Megéri, hiszen a világpiaci árak és folyamatok jó iránytűi a vál­lalati gazdálkodásnak, mindig tisztán látják, mikor mit lehet a legolcsóbban beszerezni, mikor mit a lehető legkedve­zőbb áron eladni, magas nye­reséget beseperni. Miklósvári 7oltán Egy kis divatbemutotó A szentlörinci gabonatároló Korszerű gabonatároló-rendszerek A Baranya megyei Gabona- lorgalmi és Malomipari Válla­lat tízenötezerhatszáz vagon ter­mény tárolására alkalmas silók­kal, illetve tárolószínekkel ren­delkezik. Ebből a mennyiség­ből mintegy háromezer vagon gabonát képesek raktározni a legkorszerűbbnek tartott fémsi- lós rendszerekben. Az első ilyen típusú tárolót hét esztendővel ezelőtt helyezték üzembe Vojszlón, s azóta egymás után létesültek azok Mohácson, Má- gocson, Szentlőrincen, legutóbb pedig Nagyharsónyban. A kivitelező valamennyi fém­siló esetében, a Gabonatröszt Szolgáltató Vállalat bátaszéki gyáregysége volt. A rendszert, és a hozzátartozó berendezése­ket az ÉLTERV dokumentációja alapján a Borsodnádasdi Le- mezárugyár készítette. Kresz Ot­tó műszaki igazgatóhelyettes szerint jó konstrukció, ennek ellenére legutóbb a szentlő­rinci fémsilók üzembe állításakor több, technológiai jellegű hiá­nyosság merült föl. A szentlőrinci silórendszert még tavaly decemberben adta ót a kivitelező, annak használatára az idei aratásig nem volt szük­ség. Pontosabban a gabonafor­galmi úgy határozott, hogy az üzemi próbákat júniusban kez­dik meg, illetve az aratással egyidőben indul a silók (eltölté­se. A tartályokat, az esetleges zsizsikfertőzés miatt tehát nem töltötték föl ógabonával. Mivel a rendszert fél éven át nem rhasználták, az üzembe helyezés több gondot okozott így, be­rozsdásodtak a súberek, a ga­bonaszállító felvonók teljesít­ménye nem érte el a kívánt szintet, időrabló munkát köve­telt azok beállítása, a leadó­nyílások szűknek bizonyultak, így azokat ki kellett bővíteni, a silópalástok alsó része pedig beázott. Mikor e gondok fölmerültek, a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat riasztotta a kivi­telezőt, hogy a szükséges mun­kákat garanciális kötelezettségé­nek megfelelően végezze el. Mindez meg is történt és az aratási szezon elejére a huszon­négymillió forintos beruházás, c rendeltetésének megfelelően üzembe lépett. A műszaki igaz­gatóhelyettes szerint nem is az okozott elsődleges problé­mát, hogy a hiányosságokat pó­tolják: sokkal inkább a megfe­lelő gyakorlattal rendelkező szakemberek hiánya. Az új üzem indulásakor egyetlen emberük sem volt a lakatosok és villany- szerelők közül, aki e rendszer­hez értett volna, a tapasztalat megszerzése tehát az egyik leg­fontosabb feladat számukra. A vállalatnak egyébként lét­érdeke, a kellő befogadóképes­ségű silók használata, a gabo­na megfelelő minőségének meg­óvása érdekében. Erre garanci­át biztosítanak a megye legna­gyobb átvevöhelyein felépített silórendszerek. Nagyharsánybon a minap adták át a fémsilókat omit egyébként fél évvel koráb­ban helyezhettek üzembe a ki­vitelező jóvoltából. Ennek ered­ményeként legalább félmillió fo­rint bértórolósi költségmegta­karításra tehet szert a Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat, S. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents