Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-29 / 237. szám

a Dunántúlt Ilaplö 1980. augusztus 29., péntek Pécsa házigazdája a IV. ellenőrzési konferenciának (Folytatás az 1. oldalról) 1i József — az ellenőrzés is olyan tevékenység, melynek lételeme a fejlődés, a változás. A szocia­lista fejlődés során változó irá. nyitási rendszerben is ezzel pár­huzamosan változott az ellen­őrzés szerepe. Közismert, hogy -az MSZMP legutóbbi kongresz- szusai nagy figyelmet fordítot­tak az irányítás, vezetés, az el­lenőrzés együttes fejlesztésére, ennek alapjón született meg az ellenőrzés továbbfejlesztésére vonatkozó 1977-es párt- és kor­mányhatározat is. Beszédének következő részei­ben az ellenőrzéssel kapcsola­tos mostani követelményekről beszélt az előadó. Mint mon­dotta, az ellenőrzések során a legaktuálisabb és legfontosabb feladatok végrehajtásának vizs­gálatát kell előtérbe helyezni, javaslatokat kell tenni a jó ta­pasztalatok elterjesztésére, a hiányosságok megszüntetésének módjaira. Ugyancsak szüksé­ges, hogy az ellenőrzési tervek az irányító szervek munkater­veivel összhangban készüljenek, e| kell kerülni a párhuzamossá­gokat, biztosítani kell az ellen­őrzési kapacitás ésszerű ki­használását. Nélkülözhetetlen az ellenőrzés során, hogy a dolgozók véleményét meghall­gassák, miként alapvető köve­telmény, hogy a személyi fele­lősséget is meghatározzák. Ezt követően a Miniszterta­nács 1980. évi ellenőrzési ter­véről szólt Szakali József, amejynek természetesen új fel­adata, az idei népgozdosági •terv teljesítésének elősegítése, •de egyben a VI. ötéves terv -előkészítését y is szolgálja. En­nek keretében a korábbiaknál sokkal intenzívebben kell az állami ellenőrzésnek o haté­konyság növelésére, az erőfor­rások ésszerű felhasználására, a takarékosságra, a népgazda­ságban 1979-ben megindult kedvező irányú változások gyor­sítására ösztönöznie. Beszédének befejező részé­ben a KNEB elnöke az ellenőr­zés eredményességéről szólva elmondotta, hogy a korábbiak­nál sokkal több az átfogó komplex vizsgálat, különösen vonatkozik ez a népi ellenőrzé­si -vizsgálatokra, mint a szocia­lista demokrácia egyik nagyon fontos intézményrendszerére, mely szorosan kapcsolódik az -állami ellenőrzési rendszerhez. * Tegnap délután szekcióülések keretében folytatta munkáját az ellenőrzési konferencia, ame­lyek során dr. Szabó József, a NEB Baranya megyei Szerveze­tének elnöke a kis egységek, il­letve részegységek ellenőrzésé­nek sajátosságairól fejtette ki álláspontját. Elmondta, hogy bár egyetért azzal oz értékeléssel, hogy az utóbbi két-három évben fejlő­dött az ellenőrző szervezetek munkája, azonban vannak még olyan területek, ahol a haté­kony ellenőrzés feltételei még nem olakultak ki. Ezek közé tartoznak a kis egységek vagy részegységek ellenőrzési mun­kái. Nagyon sok vállalat - építő­ipar, szolgáltatási ágazat stb. — rendelkezik kisebb üzemegysé­gekkel. Baronya megyében 70 ilyen működik, amelyek kedve­ző hatással vannak a helyi gazdasági élet fejlődésére. Épp ezért kell feltétlen foglalkozni ezen egységek hatékony ellen­őrzésének munkájával. Az ed­digi elmaradás; okait és a le­hetséges megoldásokat fejte­gette előadásában dr. Szabó József. S. Zs. Munkaverseny és lakás­helyzet a Szénbányáknál A párt-vb és a szakszer vezeti bizottság együttes ülése IV/l unkaverseny és lakáshelyzet. Ez a két napirendi pont sze- repelt tegnap a Mecseki Szénbányák párt-végrehajtó bi­zottságának és szakszervezeti bizottságának együttes ülésén. A két testület pont a témák fontossága miatt beszélte meg együtt az eddig kialakult helyzetet, feltárva a hiányosságokat, javasla­tokat téve a továbblépésre. Ami a munkaversenyt illeti: egyetértettek abban, hogy a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny-mozgalom az el­múlt években jelentősen fejlő­dött, egyre inkább igazodott a követelményekhez, sikereik év­ről évre növekedtek. Ez a len­dület változatlanul tart, amit jól példáz, hogy a szénbányák szocialista brigádjai idén 62 is­kolát, 52 óvodát és bölcsődét patronálnak, támogatják az ál­lami gondozott gyermekeket, se. gítik a vájártanulókat. Az 1980. ra vállalt társadalmi munka­órák száma- 159 000. A brigád- tagok közül 1400 önkéntes vér­adó. A két kommunista szom­batjuk mellett részt vesznek az Egy napot Pécsért mozgalom­ban és Komló fejlesztésében. Az egyenletes fejlődés elis­merése mellett a továbblépés igényével szóltak azok is, akik kritizáltak. Legtöbben a még konkrétabb célkitűzéseket igé­nyelték, azért, hogy a brigádok is konkrét vállalásokat tehesse­nek. Ugyancsak sokan tették szóvá a verseny folyamatos ér­tékelésének, illetve a jó propa­gandának a szükségességét. Mások a brigádvezetők folya­matos képzésének, a fiatalok nevelésének fontosságát hang­súlyozták. Voltak akik arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a bri­gádok között aránytalanul osz­lik meg a tehervállalás, hogy fokozni kell az újító kedvet, il­letve hogy az anyagokkal való takarékosságot oly módon is ösztönözni lehessen hogy a megtakarított mennyiség értéké­nek bizonyos százalékát a bri­gádok kaphassák. Ez utóbbiról kiderült, hogy a szénbányák néhány üzemében már be is ve­zették. A testületek nem hoztak minőségi cserék során számo­sán tetemes, munka nélkül szer­zett jövedelemre tesznek szert. A két testület úgy foglalt ál­lást, hogy a közeljövőben olyan javaslatot dolgoznak ki, aminek a bevezetésével magakadályoz­hatják a vállalt kötelesség köny- nyű felrúgását, a visszaéléseket. T. É. A Széchenyi­emléknapok zaroulese Csütörtök délelőtt záró­tanácskozásra ültek össze a Magyar Tudományos Aka­démián a Széchenyi-em- léknapok fő eseményeként rendezett tudományos ülés­szak hazai és külföldi részt­vevői. Háromnapos tanács­kozásukat az első magyar nyelvű és tudományos igé­nyű közgazdasági tanul­mány, o „Hitel" megjele­nésének 150. évfordulója alkalmából a szerző, Szé­chenyi István életműve mél­tatására rendezték. Mivel a „Hitel" a korabeli magyar gazdaság sok olyan gond­ját és megoldási módját elemezte, amely napjaink­ban is tanulságos lehet, az ülésszakon programba vett több mint 20 előadásban korunk közgazdaságtudo­mányának időszerű kérdé­seit is elemezték. W éves az angol tanszék A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Tudományos konferencia és diáktalálkozó a Tanárképző Főiskolán határozatot, de megállapodtak abban, hogy a jövőben az ülé­sen elhangzott észrevételek, ja­vaslatok figyelembe vételével fognak dolgozni. A lakáshelyzet leglényege­sebb kérdéseiben — nevezete­sen a kiemelt bányászlakás­program eredményeiben, hasz­nosságában, a megye messze­menő támogatásában — egyet­értettek, ám szenvedélyesen szóltak a visszásságokról. De nézzük először az öröm okait: a 10 000 bányászlakás felépíté­sének programjából a Mecseki Szénbányák 2280 lakáskeretet kapott az V. ötéves tervidőszak­ra. Ebből az év végéig felépül 2136 lakás. A családi ház épí­tés 390-es keretéből nem épül meg 144, ez a magyarázat a különbségre. (A vállalat illeté­kesei keresik a módját a jövő­ben, miként népszerűsíthetnék ezt a lakásépítési formát). — A legtöbb lakást - 1078-at — a föld alatt dolgozóknak juttat­ták, velük kötöttek tíz évre szó­ló munkaszerződést. E szerződé­sek körül bontakozott ki az élénk vita. Munkatársaik véleményét továbbítva mondták el a testü­letek tagjai, hogy tarthatatlan­nak tartják a meglévő állapotot, miszerint semmilyen komoly szankciót nem tudnak alkalmaz, ni a szerződést megszegőkkel, vagyis azokkal szemben, akik csak addig dolgoznak a bányá. nál, amíg lakást kapnak. Ugyancsak sérelmezték, hogy a Tíz évvel ezelőtt, 1970-ben alakult meg az angol tanszék, s indult az angol nyelv oktatá­sa Pécsett és Egerben, a tanár­képző főiskolákon. Az új tan­szék létrehozásának célja álta­lános iskolai nyelvtanárok kép­zése volt. A tízéves évforduló alkalmá­ból rendeztek tudományos ülés­szakot és diáktalálkozót a Pé­csi Tanárképző Főiskolán. Eger és Pécs közül azért esett a vá­lasztás az utóbbira, mert az angol szakbizottság elnöke dr. Bognár József, a pécsi főiskola angol tanszékének vezetője. A kétnapos konferenciát, melynek szervezője dr. Trócsányi Miklós, az angol tanszék munkatársa, tegnap délben nyitotta meg dr. Fehér István, a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola főigazgató-helyette­se. A meghívottak között szere­pelt dr. Bihari Ottó, a Pécsi Akadémioi Bizottság elnöke, dr. Egrj Péter, az ÉLTÉ angol tan­székének vezetője, dr. Budai László, az egri Ho Si Minh Ta- náképző Főiskola angol tan­székének vezetője. Két külföldi vendége is van a kongresszus­nak: Jim Norman, az exeteri Saint Luke's Egyetem tanára, és Andrew Rouse, a pécsi és egri főiskola lektora. Ahogy a megnyitón elhang­zott, nem jutalomosztó össze­jövetelre gyűltek össze a taná­rok és a végzett hallgatók, sok­kal inkább számvetésre, az an­goltanítással kapcsolatos ta­pasztalataik kicserélésére. A megnyitó után dr. Bognár József, az angol tanszék vezető­je tartott bevezető előadást, melyben áttekintette az általá­nos iskolai angol tanárképzés történetét, fejlődését és utalt jövőjére is. Röviden összegez­ve: 1963-ban kezdődött* a kö-> zépiskolákban az angol nyelv oktatása heti hat órában, tük­rözve azt az igényt, hogy egyre inkább szükség volt idegen nyelveket beszélő emberekre. Ez a középiskolai oktatás kísérlet­képpen indult; később, amikor bebizonyosodott, mennyire szük­ség van rá, bevezették a tago­zatos idegen nyelvi osztályokat is. Nem sokkal ezután, annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni azoknak a követelmé­nyeknek, melyeket a tudomá­nyos-technikai forradalom tá­masztott politikai, gazdasági és tudományos életünkkel szem­ben, kiterjesztették az angol nyelv oktatását a tanárképző főiskolákra is, -s megalakultak az angol szakcsoportok Eger­ben és Pécsett; ezek voltok a mai angol tanszék magvai. Idegen nyelvek tanulásakor nélkülözhetetlen oz ismeretek élő kapcsolatban való elmélyí­tése, ezt szolgálja az exeteri egyetemmel 1973 óta működő csereprogram, melynek angliai szervezője a konferencián is részt vevő Jim Normon; s ugyancsak ezt segíti; hogy 1979 óta Andrew Rouse személyében angol lektor dolgozik felváltva, hol a pécsi, hol az egri főisko­lán. A tudományos ülésszak teg­nap délután kezdődött, s a ma délutáni zárásig számos ongol nyelvű előadás hangzik majd el irodalmi, nyelvészeti, nyelvtaní­tási témákban; valamint sor ke­rül a végzett hallgatók kerek- asztal-beszélgetésére is. Dücső Csilla Központi tankönyvelosztó a Széchenyi Gimnáziumban Fotó: Proksza László A tankönyvek zöme megérkezett a megyébe „Jobb, mint tavaly, rosszabb, mint szeretnénk" Az iskőlák a könyvterjesztőt, a terjesztők a kiadót, a kiadó a nyomdákat, a nyomdák a papírgyárat, a papírgyár a fa­kitermelőket, a fakitermelők a fát, a fa már csak magama­gát okolhatja, hogy nem nő gyorsabban, s nem vághatják ki hamarabb, hogy a gyárban papírt készítsenek belőle, ami­re aztán a nyomdákban a ki­adótól idejében megkapott kézirat szerint elkészülhetnének a tankönyvek, hogy aztán a könyvterjesztők maradéktala­nul elszállíthassák az iskolák­ba. Dehát a fák nem nőnek az égig, következésképp megint úgy kezdődik el egy új tanév, hogy nem lesz meg idejében minden kisdiák minden köny­ve. A kisdiákoknak a pedagó­gusok elmagyarázzák a fen­tebbi láncolatot, hogy értsék 'az összefüggéseket - az életre való nevelés jegyében: jó ide­jében megtudniuk, hogy nem az számít, hogy van-e vagy sem például tankönyv, hanem, hogy kifogás legyen helyébe. Mert hogy ez is neveli a gye­rekeket, az bizonyos. Bár az előbbi okláncolat módosulhat is: a terjesztő vál­lalat pécsi vevőszolgálatának vezetője szerint ha van tan­könyvellátási nehézség egyál­talában, akkor arról a sajtó tehet, azzal, hogy ír róla. Fel­világosítása szerint egyébként: „Elosztás alatt van és folya­matban, az általános iskolai könyveknél alig van* probléma, a középiskoláknál csúszik né­hány. Sok könyv van még úton, az összes mennyiség kb. 20 százaléka ..Ami tényszerű információt még sikerült kapni tőle, az az volt, hogy Pécs-Ba­ranya általános és középisko­lái legalább 7 vagonnyi köny­vet kaptak. Tényékért kutatva megkeres­tük a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatóját, aki elmondta, hogy idén először a nyomdák jól felkészültek, az általános is­kolai tankönyvek július végén elszállításra vártak. Csupán három könyvet nem tudtak le­szállítani a nyomdák: két gyógypedagógiai és a gimná­ziumok 2. osztályos irodalom­könyvét, de ezek is elkészülnek a .jövő héten. Pécsett, a Széchenyi Gimná­zium tornatermében válogat­ják a pécsi általános iskolák­nak a tankönyveket Szörényi Józsefné vezetésével, aki el­mondta, hogy nem kaptak még ötödikes irodalom és rajz tan­könyvet, a hetedikeseknek munkalapot (a második félév­től kell), s nem eleget a ha­todikos irodalom- és nyelv­tankönyvből. összesen 2 millió forint értékű könyvet osztottak szét munkatársaival, a 111. sz. Könyvesbolt dolgozóival. A Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat igazgatója szerint a helyzet az idén sokkal jobb, mint volt egy éve, 20—25 szá­zalékkal vannak előbbre mint tavaly, elismerve, hogy vannak „terítési problémák". Ezekről — ajánlotta — a Könyvértéke­sítő Vállalatnál érdeklődtünk. A Mecseknádasdi Általános Iskolában ma délután kezdik árusítani a fankönyveket. A megbízott pedagógus mind a 250 gyereknek összeállítja a csomagot, de tegnapig mind­egyikből hiányzott egypár, a negyedikesekéből hat is. Mo­hácson a Széchenyi téri iskola könyvterjesztő pedagógusa el­mondta, hogy 98 százalékában megérkeztek a könyvek — de később, mint az kérték. Ők már kedden megkezdték a diá­koknak a szétosztást, s ma fe­jezik be. Illetve csak fejeznék, mert ugye a „terítésben van- nap problémák”. Múlt szombaton nyilatkozott a tv-ben a Könyvértékesítő Vál­lalat igazgatója, aki a Dunán­túli Naplónak tegnap a^ott telefoninterjújában vállalta a terítési problémákért a felelős­séget: „Jobban állunk, mint tavaly, de rosszabbul annál, ahogy szeretnénk. Javult a ki­adói munka, a nyomda is vi­szonylag időben szállította a könyveket, bár az általános is- kolaiaknál is adódtak csúszások. Hatvan nap alatt 300 könyves­boltnak, 8000 tanintézetnek kell 2200-féle könyvet kiszállí­tanunk. Vidékre valamennyi ál­talános iskolai könyvet elküld­tük, az elképzelhető, hogy a konténerek pár napig kóvá­lyognak. A középiskoláknak, kisegítő iskoláknak hiányzik még 27-fé- le tankönyv. Azt ígérhetem, hogy legkésőbb szeptember 8- ig megkapják azokat, amik nekünk is rendelkezésre áll­nak. Mentségünkre hadd mondjam el, hogy most em­bertelen körülmények között végzilf munkájukat dolgozóink, de ősszel elkészül a budaörsi új tankönyvraktár. Erre alapoz­va ígérhetem, hogy jövőre még kevesebb lesz a fennakadás a terítésben, mint idén". Erre ad reményt az is, hogy végre egy tárcához tartozik is­mét az iskolaügy és a tan­könyvkiadás. így talán arra is születik megoldás, hogy a ter­jesztésben résztvevő pedagó­gusokat is érdekeltebbé te­gyék az illetékesek. Annál is inkább, hiszen ők is szenvedő alanyai az ugyan egyre javuló, de még sok részletében kija­vítható tankönyvellátásnak. Bodó László Legkésőbb szeptember 8-ig !vX\v/////.v///.v/Xv.v.v.v///.v/.v.v///.wA\v.\y///.v///.v.v.\v.v.v.\v.v.\v.\\v.v.

Next

/
Thumbnails
Contents